Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

CsutörtöV, ms. június 5. 3 Eredményeinkre, Választási nagygyűlésekről jelentjük jövőnkre mondunk igent Dr. Komócsin Mihály beszéde a Húsipari Vállalatnál Szinte jelképesen hatott, hogy tegnap délután a 4. országgyűlési választókerület nagygyűlését a Hűsipari Vállalat új üzemének nagytermében rendezte a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága és a Húsipari Vállalat pártbizottsága. Ez a gyár szimbóluma e terület jövőjének is, és Szeged átfogó fejlődésének is. Ezt érezhette, szinte kézzel foghatóan a több mint félezres, népes hallgatóság az új épületben, amikor a Himnusz elhangzása után a nagygyűlés elnöke, Hofge• tang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának alelnöke megnyitotta a gyűlést, köszöntve a résztvevőket és az elnökség tagjait: dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkárát, Török Józsefet, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkárát, Deák Bélát, a Szeged városi pártbizottság titkárát, Nagy Istvánt, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnökét, dr. Perjési Lászlót, Csongrád megye tanácsának elnökét, Papp Gyulát, Szeged megyei város tanácsának elnökét, dr. Piros Lászlót, a Húsipari Vállalat igazgatóját és Doktor Jánosnét, a húsipar dolgozóját. A megnyitó után dr. Komócsin Mihály mondott beszédet. — Ha valakit az a megtiszteltetés ér, hogy országgyűlési képviselőnek jelölik, mindenekelőtt azt kell tisztáznia magában, mit várnak tőle, és hogyan tud megfelelni e várakozásnak — kezdte beszédét dr. Komócsin Mihály. .— A jelölttől azt várják elsősorban, hogy szolgálja az országos, az össztársadalmi érdekeket, a szocialista haza építését, hiszen ez nem csak valamennyiünk közös, nagy célja, hanem az emberek egyéni boldogulásának forrása is. Mindezeket a célokat magába foglalja a Hazafias Népfront választási programja is. Ennek szolgálata nyilvánvaló kötelessége a képviselőknek. — Feltettem' magamnak a kérdést, hogy én, mint képviselőjelölt, tudom-e vállalni ezt a programot. Igen, mert * magában foglalja a XI. pártkongresszus határozatait. a nép valóságos érdekeit, és Magyarország szocialista jövőjét. Emellett szűkebb hazánk, a megye és Szeged lakói, választópolgárai joggal várják, hogy az országos, össztársadalmi érdekeken belül a képviselő vállalja a szűkebb pátria szolgálatát is. Vállalom, hogy eleget teszek a választópolgárok ezen követelményének is. A választás egyben a számvetés ideje is. Az állampolgárok szavaznak arról is, hogy egyetértettek-e az eddigi politikával, az államvezetés munkásságával. Leadják voksukat az ország, a megye és a város további fejlődésére. Amikor a választópolgárok előlegzik a bizalmat jelöltjüknek . — ez a bizalom alapszik a jól bevált politikán, s azon a programon, amit a jelöltnek képviselnie kell, ha megválasztják. Az ország az elmúlt négy esztendőben nagyot lépett a szocialista építés útján, szolgálva lakóinak boldogulását. Ezzel a fejlődéssel lépést tartott Csongrád megye is és Szeged is. Ez nagy dolog, hiszen sokáig elmaradtunk Dr. Komócsin Mihály beszédét mondja az országos átlagtól a felszabadulás előtt és az azt követő években. Szólni kell a megye fejlődéséről is, hiszen minket, szegedieket is érdekel Csongrád megye egész élete. A város fejlődése ugyanis szervcsen összekapcsolódik a megye haladásával. Nemcsak ami az ellátást illeti, hanem a szegedi ipar nyersanyagait is nagyrészt a megye adja. Az utóbbi években Csongrád megye korábbi elmaradásait majdnem teljesen sikerült megszüntetni. Amíg a felszabadulás előtt lényegében alig volt ipar a megyében, ma már Csongrád az ország ötödik-hatodik Iegiparosodoltabb megyéjének számít a foglalkoztatottak száma alapján. Nagy jelentőségű a fejlődő nehézipar és az a szénhidrogénbázis, amely ma már az ország olajtermelésének 65 százalékát adja. A hagyományos iparágak közül megtartotta korábbi jelentős helyét az élelmiszeripar. Tízegynéhány esztendővel ezelőtt még tízezrekre rúgott az ingázók, vagy a munkaalkalom híján elköltözők száma. Most, Budapest után, Csongrád megyében a legmagasabb a foglalkoztatottság aránya. A legtöbb területen az átlagkeresetek már elérik, s néhány területen meg is haladják az országos színvonalat. Jelentős sikereket könyvelhetünk el a lakásprobléma megoldásában is, hiszen tizenöt év alatt mintegy ,42 ezer lakást építettünk, amely a megye teljes lakásállományának egyharmada. Szeged fejlődése is lépést tartott az általános fellendüléssel. Az a különös helyzet adódott, hogy bárkit kérdezünk, elsősorban a problémákat sorolják az emberek. Valóban, a város helyzete és fejlődése sajátságos. Nagyon sok buktatón ment át Szeged, hiszen a háború utáni években jelentősen elmaradt a többi nagyváros fejlődésétől. Most a rohamos fejlődés időszakát éli a város. Évente 2—3 ezer ember vándorol be az öt községgel bővült Szegedre, s ez is nehezíti a tervszerű városfejlesztést csakúgy, mint az a tízéves időszak, amikor Szegednek a jövőjét is megkérdőjelezték. Szeged a felszabaduláskor viszonylag a legközművesítettebb város volt, de ez az előnye elveszett, hátránnyá változott a fejlesztés hiánya miatt. Korszerűtlenné lett a csatorna- és a gázhálózat, az egész közműrendszer. Mai gondjaink a korábbi elmaradás és a dinamikus növekedés ütközéséből keletkeznek. nagy problémák elé állítva a várost. A legutóbbi választások óta a fejlődés nehézségei ellenére is nagyot léptünk előre. Hiszen a negyedik ötéves tervben majdnem 11 ezer új lakás épült Szegeden. Befejeződött a gázprogram, amely ugyan sok bosszúságot okozott, de elkészült az egységes hálózat. Terven felül gyarapodtak az óvodai férőhelyek: 825 helyett 1420 készül el a IV. ötéves tervben, s még ez is kevés. Hasonló a helyzet a lakásépítéssel is, hiszen ma is tízezer lakásigénylőt tartunk nyilván. Számuk a következő ötéves tervben sem igen fog csökkenni a bevándorlások következtében. Másfél ezer óvodai helyet terveztünk építeni, és föltehetően ez is kevés lesz. Százmilliókért épül a főgyűjtőcsatorna, amely megteremti az alapot a város közművesítéséhez, de ennél is több szükséges. Kinőttük a hidat, újat kell építeni. Szinte valamennyi utunkat korszerűsíteni kell, csakúgy, mint az egészségügyi és művelődésügyi hálózatot. Tehát számos gonddal is meg kell birkóznunk. E gondokkal együtt is elmondhatjuk, hogy hatalmasat fejlődött Szeged, s június T5-én az eddigi és a jövendő fejlődésre is szavazunk. E fejlődésnek részese a 4. választókerület is, amely magában foglalja a Tolbuhin sugárúttól a Tiszáig terjedő városrészt. A terület külső képe ugyan nem sokat változott, valójában mégis lényeges változások köszöntöttek be. Nemcsak az ipar — itt épült fel az új szalámigyár — és a mezőgazdaság fejlődött, hanem új házak is tekintélyes számban épüL tek. Jövendő tennivalóinkat magába foglalja a Hazafias Népfront választási felhívása, amely tartalmazza a XI. pártkongresszus határozatait is. Éppen ezért fontos, hogy a felhívás váljék a magyar nép cselekvési programjává, szolgáljon alapul az V. ötéves terv kidolgozásához, a szocialista demokratizmus és közéletünk továbbfejlesztéséhez. A választás napján — ahogy a népfront javasolja — támogassuk szavazatainkkal a párt programnyilatkozatában megjelölt történelmi célt is, azt, hogy hazánkat fejlett szocialista országgá tegyük. Kérjük, június 15-én szavazataikkal támogassák a Hazafias Népfront programját, foglaljanak állást az ország társadalmi és gazdasági felemelkedése, a szocialista Magyarország eredményei és jövője mellett — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét dr. Komócsin Mihály. Mezőgazdaságunk teljesítette a népgazdaság elvárásait Szabó Sándor beszéde Mórahalmon Mórahalom nagyközségben tegnap délután rendezték meg a 6. számú választókerület nagygyűlését. A művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermében ott voltak Zákányszék, Domaszék, Röszke párt- és állami vezetői, Mórahalom lakói. Dr. Vida Ernő, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára köszöntötte a választópolgárokat, a vendégeket, Tóth Szilveszternét, az MSZMP KB tagját, Zákányszék községi tanácsának elnökét, Szabó Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Jáhni Lászlót, a szegedi járási pártbizottság első titkárát, dr. Ábrahám Antalt, a járási hivatal elnökét, Ocsícó Lászlót, a nagyközség pártbizottságának titkárát. Murányi Györgyöt, Mórahalom tanácselnökét, dr. Gyányi Lajost, a népfront megyei elnökségének tagját, Kálló Antalt, a népfront járási bizottságának titkárát, Bibók Istvánné és Lóczt Pálné országgyűlési képviselőjelölteket. Majd felkérte Szabó Sándori beszédének megtartására. Szabó Sándor szólt arról, hogy a képviselő-választásokra abban az esztendőben kerül sor, amikor az egész haladó emberiség együtt ünnepli a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulóját. Az eltelt harminc esztendő távlatából jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy népünk tudott élni a szabadsággal, melyet a Szovjetunió győzelme adott, sikeresen építjük a szocialista Magyarországot. Foglalkozott a jelölő gyűlések tapasztalataival, melyeken a szavazásra jogosultak húsz százaléka, harmincezer választópolgár vett részt. A választások mindig alkalmat adnak arra, hogy a végzett munkát is mérlegre tegyük. Politikánk következetességét, szocialista randszerünk töretlen fejlődését mutatja: nincsenek beváltatlan választási ígéretek. Majd szólt az országgyűlés négy év alatt végzett törvényalkotó munkájáról, népgazdaságunk fejlődéséről, a XI. pártkongresszus ehhez kapcsolódó megállapításairól. Körvonalazta, hogy a nemzeti jövedelem az V. ötéves tervben várhatóan 34 százalékkal emelkedik, míg az ipari termelés 38 százalékkal nő. S ugyanakkor a mezőgazdaságban gyorsan tért hódítanak a különböző iparszerű termelési rendszerek. Majd elemezte, hogy ebben az ötéves tervben a reálbérek és jövedelmek növekedése a tervezettnek megfelelt, és egy sor szociálpolitikai intézkedés született. Csongrád megyében 1971 óta jelentős eredményeket értünk el a termelőerők fejlesztésében. A termelési alapok közel ötven százalékkal emelkedtek, s ma már meghaladják a 24 milliárd forintot. Megyénk gazdasági szerkezetének átalakulása tovább folytatódott, nőtt az ipar súlya, szerepe: az ipari termelés mennyisége meghaladja a 18 milliárd forintot, ami 32 százalékkal több a négy évvel ezelőttinél. Ugyanakkor a megye mezőgazdasága is sikeresen teljesítette a népgazdasági elvárásokat. Foglalkozott azzal is, hogy a negyedik ötéves tervben több mint húszezer lakás épül, s az ötödik ötéves terv végére majdnem minden településnek lesz vezetékes ivóvize. A szegedi járás gazdasága pedig sikerrel tett eleget a pártértekezlet határbzatainak. Kiemelkedő szerepet játszottak nemcsak a megye, hanem az ország zöldségtermesztésében, fejlődött az állattenyésztés. A járás fejlődésére jellemző:közel kétezer lakás épült az utóbbi években, két szakosított sertés-, s öt szarvasmarhatelep, több községben törpe vízmű létesült, s mindössze két település vízellátása vár megoldásra. Az elmúlt négy év alatt hat községben épült új óvoda. Javult a járás egészségügyi ellátása is. Szólt a szakszövetkezetek jelentőségéről, pozitív vonásáikról. Évről évre gyarapodik a szakszövetkezetek közös vagyona, s ma már megközelíti a 200 millió forintot. Ezt követően a 6. számú választókerület két jelöltje — ugyanis, mint ismeretes, itt két jelölt van —, Lóczi Pálné, majd Bibók Istvánné emelkedett szólásra. Mindketten köszönetet mondtak az előlegezett bizalomért, s ígéretet tettek arra, hogy bármelyiküket is választják, legjobb tudásuk szerint, becsülettel tesznek eleget a rájuk bízott feladatnak. Pártpropagandisták tanácskozása Somogyi Karolyné felvételei A választási nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja. Az 1974—75-ös pártoktatási év befejezése alkalmával az MSZMP Szeged városi bizottsága propagandistáknak rendezett tanácskozást tegnap délután a Tisza Szálló hangversenytermében. Szabó G. László, a pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára értékelte a lezárult tanévben végzett munkát. Hangsúlyozta, hogy a propagandisták eredményes munkát mondhatnak magukénak, amelylyei jelentősen segítették a pártbizottság munkáját is. Üzemek, intézmények, vállalatok dolgozói vesznek részt — mintegy 800-an — a propagandamunkában. Az elmúlt oktatási évben a különböző párt- és tömegszerl vezeti oktatást formákban | közel negyvenezren tanultak I Szegeden. Török József hangoztatta, hogy a propagandisták a párt politikájának szószólói üzemekben, intézményekben, vállalatoknál. A most lezárt pártoktatási év tartalma különösen gazdag volt. Kezdődött az MSZMP XI. kongresszusára való felkészüléssel, majd folytatódott a kongresszus határozatainak feldolgozásával, s ezzel kezdődik majd a következő pártoktatási évad is. Munkájukat megköszönve, a következő évhez is sok sikert, eredményes munkát kívánt a propagandistáknak a várisi pártbizottság első titkára. Ezután mintegy ötven propagandista könyvjutalmat kapott eredményes munkájáért. Farkas János, a textilművek osztályvezetője és Olasz István, a MÁV Szegedi Igazgatóságának csoportvezetője emlékplakettben részesültek, mert három évtizede propagandisták.