Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

VftÁG íftOLETÁRfftt £GVI=5 ÖLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁR T> LAPJA 65. évfolyam 130. szám 1975. iúnius 5., csütörtök Ára: 80 fillér Budapestre érkezett Mihail Leszecsko Mihail Leszecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével szerdán délelőtt delegáció érkezett hazánkba. Fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Simon Pál nehézipari miniszterhelyettes, dr. Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. egalakultalc izauazat bíz Befejező szakaszukhoz érkezett a június 15-i országgyűlési képviselő-választás előkészületei: a Hazafias Népfront helyi bizottságainak javaslatára az illetékes választási elnökségek megalakították a szavazatszedő bizottságokat. A bizottságok tagjai szerdán esküt tettek. A szavazalszedő bizottságok életre hívásával kialakult a választás társadalmi szervezete: már dolgozik az országos választási elnökség, a fővárosban, a megyékben, a városokban, a fővárosi kerületekben. és a községekben megalakították a választási elnökségeket, és minden országgyűlési választókerületben felállították a választókerületi bizottságokat. A választási elnökségek és a választókerületi bizottságok megbízatása ugyanannyi időre szól — most első ízben öt esztendőre —, mint az új orgyággyűlés mandátuma. A szavazatszedő bizottságok a szavazókörben tevékenykednek a választás napján. A választási törvény értelmében a szavazókörök határait már megvonták: számukat és területi beosztásukat a tanácsok végrehajtó bizottságai úgy állapították meg, hogy egy-egy szavazókörre általában 600—700 választó jusson. Nemzetközi tudományos konferencia Szegeden Tegnap, szerdán 12 ország jogászainak részvételével háromnapos tudományos konferencia kezdődött Szegeden, a Technika Házában, a JATE Állam- és Jogtudományi Kara, valamint az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete rendezésében. Délelőtt az ünnepélyes megnyitón a tanácskozás résztvevőit dr. Martonyi János, a JATE jogi karának tanszékvezető egyetemi tanára, Gustavo Martinez Cabanas mexikói professzor, a Nemzetközi Közigazgatási Tudományos Intézet elnöke, Borisz Mihajlovics Lazarev, a Szovjet Tudományos Akadémia Államés Jogtudományi Intézetének osztályvezetője köszöntötte. Ezt követően dr. Kovács István egyetemi tanár, a JATE jogi karának dékánja, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese tartott bevezető előadást. A háromnapos konferencián o közigazgatás tudományos vizsgálatának fö területeiről hangzanak el referátumok. Szó esik az igazgatás általános' kérdéseiről, a közigazgatás tudományos vizsgálatának jogi, szervezéstani, szociológiai irányáról, összehasonlító módszereiről és a kutatások magyarországi eredményeiről. Megvitatják azokat a legjelentősebb tudományágakat, amelyektől a legjobb eredmények várhatók a további fejlődés érdekében, mivel világszerte kiemelkedő kérdés a korszerű közigazgatás megteremtése. A konferencián elhangzó előadások nemcsak számot adnak az eredményekről, hanem tájékoztatnak az olyan törekvésekről, amelyek a szocialista és kapitalista országok kutatását jellemzik. Ma, csütörtökön a konferencia folytatja munkáját, délután pedig a résztvevők Makóra látogatnak, ahol a város tanácselnöke fogadja őket. Választási nagygyűlésekről jelentjük H szocializmus egész időszakára szövetséget hoztunk létre Sarlós István beszéde az Epitök Székházában Szerda délután Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermében választási nagygyűlést tartottak. Az eseményen — amelyet elnökként dr. Névai László jogászprofesszor, a Budapesti Hazafias Népfront VI. kerületi bizottságának elnöke nyitott meg — felszólalt Vincze Tibor, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat öntödei üzemének vezetője, Bajor Tibor, VI. kerületi nyugdíjas és Boldizsár Iván író. A gyűlésen beszédet mondott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a VI. kerület képviselőjelöltje. Új feladatok, új perspektívák szék és ezt alkotásaikban kifejezzék. Szép és elismerésre méltó az általános haladás ebben a vonatkozásban — de „még nem elég" az alkotók és a műélvezők közötti — a művek alapján létrejövő — munkakapcsolat nyújthat olyan életből fakadó ismereteket, amelyek sugalmazói lehetnek az egyre nagyobb számban igényelt szocialista alkotásoknak. A közelmúltban országszerte — népfrontfórumokon is — vitatták a közművelődési kerettörvény tervezetét. Tízezrek mondták el, hogy a kulturálódás ma olyan aktív folyamat, amely tevékenységre sarkallja az emberek százezreit és millióit. A szakismerettel, magas fokú általános műveltséggel felvértezett, szocialista módon gondolkodó tömegek személyes példamutatással, életmódjukkal, munkájukkal gazdagítják anyagi, szellemi értékeinket, képesek és készek arra, hogy beleszóljanak a köz dolgaiba. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Sarlós István beszéde első részében szólt kulturális fejlődésünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszthatatlan attól az úttól, amelyet az elmúlt három évtized során megtettünk: a munkáshatalom megteremtette a tudás birtoklásának lehetőségét. Az idei tavaszon, történelmi számvetésünk során felidéztük a múlt súlyos „kulturális örökségét", azt a korszakot, ahol a hat éven felüli népesség mintegy 10 százaléka analfabéta volt, ahol az egykori uralkodó osztályok érdeke az volt, hogy a tömegeket a műveletlenség és az igénytelenség elzárja az élet igazságának megismerése elől. — A fasizmus terrorja sem tudta mindezt megvalósítani: a forradalmi mozgalmak és a haladó szervezetek ' mindig megtalálták a módját annak, hogy újabb és újabb híveket szerezzenek az olvasásnak és a művelődésnek. Ma hazánkban a lakosság műveltségbeli állapota jobb, mint sok gazdaságilag jóval fejlettebb kapitalista ország állampolgáraié, és jóval felette áll azoknak a műveltség tartalmában, eszmei kisugárzó erejében. Iskola, egyetem, tudományos, vagy művészeti alkotóműhely, közművelődési intézmény, vagy mozgalom egy közös célt szolgál; a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Minden alkotóműhely a cselekvés olyan kerete. melyben szellemi és művészeti életünk képviselői lehetőséget kapnak arra. hogy képességeiket a társadalom számára hasznosan kifejteszEgyüttes érdekek Sarlós István szólott a továbbiakban a szocialista nemzeti egységről, a szövetségi politika jellemzőiről. Egyebek között aláhúzta: A Hazafias Népfront választási felhívásában kinyilvánítottuk, hogy hazánkban a különböző társadalmi osz. tályok és rétegek, a materialista világnézetet vallók, és a hivők, személyes tapasztalataik és érdekeik alapján felismerték azt a nagy igazságot, hogy a magyar nép csak akkor lehet valóban szabad, csak akkor élhet jólétben, ha elkezdett nagy művünket, a szocializmus építését, következetesen tovább folytatjuk és megvalósítjuk a fejlett szocializmus Magyarországát. — Nálunk a szocializmus építése teszi szükségessé, hogy a vezető osztály az egész nép érdekeit szolgáló programja végrehajtásához szövetségeseket keressen. Mi alkotó és a szocializmus egész időszakára szóló szövetséget hoztunk létre. Ez a szövetség természetes, ezért szükségszerű, hiszen a vezető osztály és a többi réteg között a legalapvetőbb kérdésben. abban, hogy dolgozó emberek alkotta társadalmi rétegekről van szó — teljes az azonosság. De a termelőeszközökhöz való viszonyuk is azonos, hiszen mindkét tulajdonforma a szocialista viszonyokat fejezi ki. Végül valamennyi együttes érdeke, hogy békében, létbiztonságban, növekvő jólétben, a kizsákmányolás veszélye nélkül, a művelődési lehetőségek teljessége mellett éljenek és dolgozzanak. Mindezt csak a szocializmus képes biztosítani a magyar nép javára. — A szövetségi politika hatásfoka nagymértékben "függ attól, hogyan alakul a munkásosztály helyzete, számbeli és politikai öntudata, felkészültsége alapján elfoglalt helye, ereje. Az egész nép javára — A felszabadulás óta a magyar munkásosztály számban is megnőtt. És ami legalább ennyire fontos: a közös küzdelmekben a munkások politikai öntudata, szakmai felkészültsége egyaránt nagymértékben megnövekedett. A munkásosztályt a vezetöszerep, a hatalom, az évek múlásával nem ringatta önelégültségbe: egyre felkészültebben, egyre felelősebben tölti be történelmi hivatását. Azzal a tudattal teszi, hogy felelős az ország, a nép közös jövendőjéért, és a kezdeményezés nemcsak joga, hanem kötelessége is. — A munkásosztály és pártja nem elégszik meg azzal, hogy kizárólag a saját elgondolásait valósítsa meg. A szövetségi politika kötelezi arra, hogy élénken felfigyeljen minden olyan javaslatra, amelyet az egész nép javát szolgáló politikája fejlesztéséhez és programjának megvalósításához a dolgozó emberektől kaphat. — A marxista—leninista elmélet áthatja társadalmunkat, hatásától nem mentesültek azok sem, akik más ideológiai alapokról szemlélik a világ dolgait. A párt segíti, de nem sietteti, nem erőlteti ezt a fejlődést. Azért, mert tudja, hogy minden fontos kérdésben érvényesül útmutatása, s minden gyakorlati tennivalóban részt vesznek azok is, akik számára az ideológia teljes elfogadása ma még nem lenne egyszerű. — A szövetségi politikában jelentős a termelőszövetkezeti fejlődés útjára lépett parasztságunk. Ma már egész gondolkodásmódjában: politikai állásfoglalásában éppúgy, mint a gazdasági kérdések szemléletében, a múltbeliektől gyökeresen eltérő, a szocializmust igenlő nézeteket vall. — Kezdettől fogva jelentős volt a haladó gondolkodású értelmiségiek szerepe a fejlődésben, az idők során felnőtt az értelmiségiek új generációja: pedagógusok, közgazdászok, mérnökök, orvosok, akik minden alapve tö kérdésben egyetértő álláspontot képviselnek azokkal a társadalmi (•dályokkai, amelyek őket felnevelték. » feladataikra felkészítették Az emberiség jövője, az előt tünk álló nagy lehetőségei természetessé teszik az értei miségiek számára, hogy erősítsék, építsék az ö érdekeit realizáló, az emberi értelem kibontakozását szorgalmazó szocializmust — mutatott rá Sarlós István. (MTI) Külpolitikánkat a Szovjetunióval és a szocialista országokkal együttműködve alakítjuk Foek Jenő beszéde Tatabányán Választási nagygyűlést rendeztek szerdán a tatabányai népházban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke és Havas Miklós, a megyei népfrontbizottság titkára. Szunyogh László, a tatabányai városi pártbizottság első titkára köszöntötte a választókat, és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő, Komárom megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. A jól bevált úton haladunk tovább — Jogos büszkeséggel frontnak, az 1971. évi válaszmondhatjuk — hangsúlyozta tások előtt meghirdetett Fock Jenő —, hogy a nép- programját, dolgozó népünk alkotó munkája eredményeként, teljesítettük. Ez az időszak jó alkalom arra is, hogy előretekintsünk, hogy az előttünk álló nagy feladatra összpontosítsunk. Ebben biztos iránytű számunkra a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált politikája. A párt politikája a dolgozó nép érdekeit fejezi ki. A nép egyetértésének, bizalmának meggyőző bizonysága az a tény, hogy ez a politikai gyakorlat csaknem húsz esztendeje állja az idő próbáját. Éppen ezért a XI. kongresszus joggal megerősíthette a Központi Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az eddigi politikát folytatva, a jól bevált úton haladjunk tovább a jövőben is.. Ez persze nem azt jelenti, hogy mereven ragaszkodunk mindenhez, amit korábban elhatároztunk. Van, amit jobban .kell csinálnunk, mint eddig. Ami bevált, azt folytatjuk, ami módosításra szorul, azt tökéletesítjük. — A kongresszusi határozatok következetes végrehajtásával biztosítani tudjuk gazdaságunk tervszerű fejlőQFolytatás a 2. oldalon.)