Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

VftÁG íftOLETÁRfftt £GVI=5 ÖLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁR T> LAPJA 65. évfolyam 130. szám 1975. iúnius 5., csütörtök Ára: 80 fillér Budapestre érkezett Mihail Leszecsko Mihail Leszecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésé­vel szerdán délelőtt delegá­ció érkezett hazánkba. Fogadására a Keleti pá­lyaudvaron megjelent dr. Szekér Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Dre­cin József, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, dr. Simon Pál nehézipari mi­niszterhelyettes, dr. Szita Já­nos, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. egalakultalc izauazat bíz Befejező szakaszukhoz ér­kezett a június 15-i ország­gyűlési képviselő-választás előkészületei: a Hazafias Népfront helyi bizottságai­nak javaslatára az illetékes választási elnökségek meg­alakították a szavazatszedő bizottságokat. A bizottságok tagjai szerdán esküt tettek. A szavazalszedő bizottsá­gok életre hívásával kialakult a választás társadalmi szer­vezete: már dolgozik az or­szágos választási elnökség, a fővárosban, a megyékben, a városokban, a fővárosi kerü­letekben. és a községekben megalakították a választási elnökségeket, és minden or­szággyűlési választókerület­ben felállították a választó­kerületi bizottságokat. A vá­lasztási elnökségek és a vá­lasztókerületi bizottságok megbízatása ugyanannyi idő­re szól — most első ízben öt esztendőre —, mint az új or­gyággyűlés mandátuma. A szavazatszedő bizottsá­gok a szavazókörben tevé­kenykednek a választás nap­ján. A választási törvény ér­telmében a szavazókörök ha­tárait már megvonták: szá­mukat és területi beosztásu­kat a tanácsok végrehajtó bi­zottságai úgy állapították meg, hogy egy-egy szavazó­körre általában 600—700 vá­lasztó jusson. Nemzetközi tudományos konferencia Szegeden Tegnap, szerdán 12 ország jogászainak részvételével há­romnapos tudományos kon­ferencia kezdődött Szegeden, a Technika Házában, a JATE Állam- és Jogtudományi Ka­ra, valamint az MTA Ál­lam- és Jogtudományi Inté­zete rendezésében. Délelőtt az ünnepélyes megnyitón a tanácskozás résztvevőit dr. Martonyi János, a JATE jogi karának tanszékvezető egye­temi tanára, Gustavo Marti­nez Cabanas mexikói pro­fesszor, a Nemzetközi Köz­igazgatási Tudományos Inté­zet elnöke, Borisz Mihajlo­vics Lazarev, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Állam­és Jogtudományi Intézetének osztályvezetője köszöntötte. Ezt követően dr. Kovács Ist­ván egyetemi tanár, a JATE jogi karának dékánja, az MTA Állam- és Jogtudomá­nyi Intézetének igazgatóhe­lyettese tartott bevezető elő­adást. A háromnapos konferen­cián o közigazgatás tudo­mányos vizsgálatának fö te­rületeiről hangzanak el refe­rátumok. Szó esik az igazga­tás általános' kérdéseiről, a közigazgatás tudományos vizsgálatának jogi, szerve­zéstani, szociológiai irányá­ról, összehasonlító módsze­reiről és a kutatások magyar­országi eredményeiről. Meg­vitatják azokat a legjelentő­sebb tudományágakat, ame­lyektől a legjobb eredmé­nyek várhatók a további fej­lődés érdekében, mivel vi­lágszerte kiemelkedő kérdés a korszerű közigazgatás meg­teremtése. A konferencián elhangzó előadások nemcsak számot adnak az eredmé­nyekről, hanem tájékoztat­nak az olyan törekvésekről, amelyek a szocialista és ka­pitalista országok kutatását jellemzik. Ma, csütörtökön a konfe­rencia folytatja munkáját, délután pedig a résztvevők Makóra látogatnak, ahol a város tanácselnöke fogadja őket. Választási nagygyűlésekről jelentjük H szocializmus egész időszakára szövetséget hoztunk létre Sarlós István beszéde az Epitök Székházában Szerda délután Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermében választási nagygyűlést tartottak. Az eseményen — amelyet elnökként dr. Névai László jogászprofesszor, a Budapesti Hazafias Népfront VI. kerületi bizottságának elnöke nyitott meg — felszólalt Vincze Tibor, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat öntö­dei üzemének vezetője, Bajor Tibor, VI. kerületi nyugdí­jas és Boldizsár Iván író. A gyűlésen beszédet mondott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a VI. kerület képviselőjelöltje. Új feladatok, új perspektívák szék és ezt alkotásaikban ki­fejezzék. Szép és elismerésre mél­tó az általános haladás eb­ben a vonatkozásban — de „még nem elég" az alkotók és a műélvezők közötti — a művek alapján létrejövő — munkakapcsolat nyújthat olyan életből fakadó isme­reteket, amelyek sugalmazói lehetnek az egyre nagyobb számban igényelt szocialista alkotásoknak. A közelmúltban ország­szerte — népfrontfórumokon is — vitatták a közművelő­dési kerettörvény tervezetét. Tízezrek mondták el, hogy a kulturálódás ma olyan aktív folyamat, amely tevékeny­ségre sarkallja az emberek százezreit és millióit. A szak­ismerettel, magas fokú álta­lános műveltséggel felvérte­zett, szocialista módon gon­dolkodó tömegek személyes példamutatással, életmódjuk­kal, munkájukkal gazdagít­ják anyagi, szellemi értéke­inket, képesek és készek ar­ra, hogy beleszóljanak a köz dolgaiba. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Sarlós István beszéde első részében szólt kulturális fej­lődésünkről, hangoztatva, hogy ez a fejlődés elválaszt­hatatlan attól az úttól, ame­lyet az elmúlt három évti­zed során megtettünk: a munkáshatalom megterem­tette a tudás birtoklásának lehetőségét. Az idei tavaszon, történelmi számvetésünk so­rán felidéztük a múlt súlyos „kulturális örökségét", azt a korszakot, ahol a hat éven felüli népesség mintegy 10 százaléka analfabéta volt, ahol az egykori uralkodó osz­tályok érdeke az volt, hogy a tömegeket a műveletlen­ség és az igénytelenség el­zárja az élet igazságának megismerése elől. — A fasizmus terrorja sem tudta mindezt megvalósítani: a forradalmi mozgalmak és a haladó szervezetek ' mindig megtalálták a módját annak, hogy újabb és újabb híve­ket szerezzenek az olvasás­nak és a művelődésnek. Ma hazánkban a lakosság mű­veltségbeli állapota jobb, mint sok gazdaságilag jóval fejlettebb kapitalista ország állampolgáraié, és jóval fe­lette áll azoknak a művelt­ség tartalmában, eszmei ki­sugárzó erejében. Iskola, egyetem, tudomá­nyos, vagy művészeti alkotó­műhely, közművelődési in­tézmény, vagy mozgalom egy közös célt szolgál; a sokol­dalúan fejlett szocialista tár­sadalmat. Minden alkotómű­hely a cselekvés olyan kere­te. melyben szellemi és mű­vészeti életünk képviselői lehetőséget kapnak arra. hogy képességeiket a társadalom számára hasznosan kifejtesz­Együttes érdekek Sarlós István szólott a to­vábbiakban a szocialista nemzeti egységről, a szövet­ségi politika jellemzőiről. Egyebek között aláhúzta: A Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásában kinyil­vánítottuk, hogy hazánkban a különböző társadalmi osz. tályok és rétegek, a mate­rialista világnézetet vallók, és a hivők, személyes tapasz­talataik és érdekeik alapján felismerték azt a nagy igaz­ságot, hogy a magyar nép csak akkor lehet valóban szabad, csak akkor élhet jó­létben, ha elkezdett nagy művünket, a szocializmus építését, következetesen to­vább folytatjuk és megvaló­sítjuk a fejlett szocializmus Magyarországát. — Nálunk a szocializmus építése teszi szükségessé, hogy a vezető osztály az egész nép érdekeit szolgáló programja végrehajtásához szövetségeseket keressen. Mi alkotó és a szocializmus egész időszakára szóló szö­vetséget hoztunk létre. Ez a szövetség természetes, ezért szükségszerű, hiszen a veze­tő osztály és a többi réteg között a legalapvetőbb kér­désben. abban, hogy dolgozó emberek alkotta társadalmi rétegekről van szó — teljes az azonosság. De a termelő­eszközökhöz való viszonyuk is azonos, hiszen mindkét tulajdonforma a szocialista viszonyokat fejezi ki. Végül valamennyi együttes érdeke, hogy békében, létbiztonság­ban, növekvő jólétben, a ki­zsákmányolás veszélye nél­kül, a művelődési lehetősé­gek teljessége mellett élje­nek és dolgozzanak. Mind­ezt csak a szocializmus ké­pes biztosítani a magyar nép javára. — A szövetségi politika hatásfoka nagymértékben "függ attól, hogyan alakul a munkásosztály helyzete, számbeli és politikai öntu­data, felkészültsége alapján elfoglalt helye, ereje. Az egész nép javára — A felszabadulás óta a magyar munkásosztály szám­ban is megnőtt. És ami leg­alább ennyire fontos: a kö­zös küzdelmekben a munká­sok politikai öntudata, szak­mai felkészültsége egyaránt nagymértékben megnöveke­dett. A munkásosztályt a ve­zetöszerep, a hatalom, az évek múlásával nem ringat­ta önelégültségbe: egyre fel­készültebben, egyre felelő­sebben tölti be történelmi hivatását. Azzal a tudattal teszi, hogy felelős az ország, a nép közös jövendőjéért, és a kezdeményezés nemcsak joga, hanem kötelessége is. — A munkásosztály és pártja nem elégszik meg az­zal, hogy kizárólag a saját elgondolásait valósítsa meg. A szövetségi politika kötelezi arra, hogy élénken felfigyel­jen minden olyan javaslatra, amelyet az egész nép javát szolgáló politikája fejleszté­séhez és programjának meg­valósításához a dolgozó em­berektől kaphat. — A marxista—leninista elmélet áthatja társadalmun­kat, hatásától nem mente­sültek azok sem, akik más ideológiai alapokról szemlé­lik a világ dolgait. A párt segíti, de nem sietteti, nem erőlteti ezt a fejlődést. Azért, mert tudja, hogy minden fontos kérdésben érvényesül útmutatása, s minden gya­korlati tennivalóban részt vesznek azok is, akik szá­mára az ideológia teljes el­fogadása ma még nem len­ne egyszerű. — A szövetségi politiká­ban jelentős a termelőszö­vetkezeti fejlődés útjára lé­pett parasztságunk. Ma már egész gondolkodásmódjában: politikai állásfoglalásában éppúgy, mint a gazdasági kérdések szemléletében, a múltbeliektől gyökeresen el­térő, a szocializmust igenlő nézeteket vall. — Kezdettől fogva jelen­tős volt a haladó gondolko­dású értelmiségiek szerepe a fejlődésben, az idők során felnőtt az értelmiségiek új generációja: pedagógusok, közgazdászok, mérnökök, or­vosok, akik minden alapve tö kérdésben egyetértő állás­pontot képviselnek azokkal a társadalmi (•dályokkai, amelyek őket felnevelték. » feladataikra felkészítették Az emberiség jövője, az előt tünk álló nagy lehetőségei természetessé teszik az értei miségiek számára, hogy erő­sítsék, építsék az ö érdekeit realizáló, az emberi értelem kibontakozását szorgalmazó szocializmust — mutatott rá Sarlós István. (MTI) Külpolitikánkat a Szovjetunióval és a szocialista országokkal együttműködve alakítjuk Foek Jenő beszéde Tatabányán Választási nagygyűlést rendeztek szerdán a tatabányai népházban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Fe­renc, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke és Havas Miklós, a megyei népfrontbizottság titkára. Szunyogh László, a tatabányai városi pártbizottság első titkára köszöntötte a választókat, és megnyitotta a nagy­gyűlést. Ezután Fock Jenő, Komárom megye 1. számú vá­lasztókerületének országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. A jól bevált úton haladunk tovább — Jogos büszkeséggel frontnak, az 1971. évi válasz­mondhatjuk — hangsúlyozta tások előtt meghirdetett Fock Jenő —, hogy a nép- programját, dolgozó népünk alkotó munkája eredménye­ként, teljesítettük. Ez az idő­szak jó alkalom arra is, hogy előretekintsünk, hogy az előttünk álló nagy feladatra összpontosítsunk. Ebben biz­tos iránytű számunkra a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kipróbált politikája. A párt politikája a dolgozó nép ér­dekeit fejezi ki. A nép egyet­értésének, bizalmának meg­győző bizonysága az a tény, hogy ez a politikai gyakorlat csaknem húsz esztendeje áll­ja az idő próbáját. Éppen ezért a XI. kongresszus jog­gal megerősíthette a Köz­ponti Bizottságnak azt a ja­vaslatát, hogy az eddigi po­litikát folytatva, a jól bevált úton haladjunk tovább a jö­vőben is.. Ez persze nem azt jelenti, hogy mereven ra­gaszkodunk mindenhez, amit korábban elhatároztunk. Van, amit jobban .kell csinálnunk, mint eddig. Ami bevált, azt folytatjuk, ami módosításra szorul, azt tökéletesítjük. — A kongresszusi határo­zatok következetes végrehaj­tásával biztosítani tudjuk gazdaságunk tervszerű fejlő­QFolytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents