Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

Szerda, 1975. június 4. Gaz helyeit virágoM Épül, szépül Tarján. Egymás után magasodó házaival, lombosodó fáival egyre otthonosabbá válik. Lassanként megváltozik a víztorony környéke is. De sajnos nem előnyére. ,Azon a téren, amelyen az új városrész lakóinak legalább fele megfordul naponta — s amely a sok aszfalt miatt különben is sivár —, fák, bokrok és zöld gyep helyett csak gaz nő. Néhol. Másutt még az sem, mert nem tud áttörni a kődarabokon, s más szeméthalmazon. Csak a torony mellett, a trafik irányából, a 10-es busz végállomásáig Van egy méternyi gyalogösvény. Ez a térnek talán a legkellemesebb része, hisz itt nincs se gaz, se kődarab. Az oázist alighanem azoknak az utasoknak köszönhetjük, akiknek nincs karórájuk, és vaktában rohannak a megállóhoz. Azt hiszik, nincs már idejük körbemenni. Bezzeg, ha lenne a környéken egy óra. Igen, már megint az a fránya óra. (És még máskor is.) Persze, ha majd parkosítják a teret, ha majd olyan lesz; amilyennek már régen szeretnénk, nem bocsátjuk meg ilyen könnyen a tiprást. De vajon' remélhetünk-e fákat, virágokat? Vagy várni kell még néhány évet. Sz. J. Villamos energetikai tanácskozás Az Energiagazdálkodási Intézetben kedden megkezdődött nyolc KGST-tagország villamos energetikai szakértőinek tanácskozása. A szakemberek — tervezők, kutatók, üzemviteli szakértők — a távfűtési vezetékek építésének új megoldásairól, elsősorban a védőcsatorna néL küli csőfektetés, valamint ét távfűtő vezetékek és berendezések korrózióvédelmének fejlesztéséről tárgyalnak. Az együttműködésben végzett közös kutatásaik új vonása, hogy a szakértők csoportjai a tagországokban, a helyszínen tanulmányozzák az alkalmazott korszerű módszereket, a kísérleteket, s ennek alapjón folytatnak véleménycserét. (MTI) Napirenden: Az iskola-egészségügy korszerűsítése Hamarosan megjelenik az új rendelet A közelmúltban az ifjúság lamint az alsó- és középfo- egészségügyi hálózatot kell körében végzett, csaknem az kú oktatási intézmények létrehozni, amelyben minden egész országra kiterjedő egészségügyi ellátásának oktatási intézménynek kijeKNEB-vizsgálat megállapí- alaprendeletét, amely — a lölt, az óvoda és az iskola totta; az elmúlt 10—15 év- kormány'döntése alapján — egészségügyi ellátásáért feleben számottevően romlottak a közeljövőben jelenik meg. lős orvosa, védőnője lesz. Az az iskolák működésének Az egészségügyi ágazat ve- új iskola-egészségügyi rendegészségügyi feltételei, kevés zetői a rendelettel azt kíván- szerben emellett meghatároa tornaterem, fiataljaink nem ják elérni, hogy 18 éves ko- zott szerep jut majd a körelég edzettek, s az iskolás róig minden fiatalt saját ok- zeti gyermekorvosi hálózatkorú fiatalok egészségügyi tatási intézményében része- nak, az alapellátást nyújtó gondozása nem tartott lépést sítsenek a megfelelő egész- körzeti orvosoknak és a közaz egészségügyi alapellátás ségügyi ellátásban, gondozás- egészségügyi szolgálatnak ls. fejlődésével. ban. Az intézkedés célja — E megallapitasok alapjan A jogszabaly előírja: ako- mint az Egészségügyi Mi,ki az Egészségügyi vetkező — 1975-76-os — nisztérium illetékesei'elmonMimszterium az óvodák, va- tanév idejere olyan iskola- dották , hogy minden oktatási intézményben Exlibris Ágotának Juhász Gyula versének címével köszöntjük a ma 80 éves Fischhof Ágotát, Szeged kultúrtörténetének egyik madonnának'' nevezett. Megfestette még Nyilasy, Heller és Balogh Margit is, az aktivista Gergely Sándor pedig érdekes alakját. 1895. június exlibrist készített a számára. 4-én született, Szegeden. Franciára és németre Balázs Béla édesanyja, zongorázni Kiróly-König Péter, rajzolni Családjukat mecénásként ismerték Szegeden, és talán nem volt olyan szegedi író és művész, aki nem élvezte Heller Ödön tanította. Mint vendégszeretetüket. (Moholyzenerajongó ott volt Bartók több szegedi hangversenyén, és talán ő az utolsó, aki 1913-ban hallotta Pablo Casalsot Szegeden játszani. Érettségije (1913) után szinte mindennapos látogatója volt a Somogyi-könyvtárNagy Móráról készített tusrajzát, Heller Ödön az önarcképét ajándékozta neki.) Irodalmi tájékozottsága alapján egyes művekre ő hívta föl Juhász figyelmét, aki a Nefelejcs c. kötetét így dedikálta neki: „Fischhof nak. Széles érdeklődési köre Áginak, kulturális előhaladáföltűnt Mórának, és hívására som legfőbb előmozdítójának csakhamar a könyvtár díjtalan munkatársa lett. Tömörkény a szakmai képesítés megszerzésére is gondolt: 1916-ban egy berlini könyvtárosképző főiskolára küldte. A Tanácsköztársaság idején nevezték ki a Somogyikönyvtár könyvtárosává. Móra egyetértésével részt vett a Munkásotthon könyvtárának a rendezésében, és tanácsokat adott a beszerzéshez. Javaslatára kezdték gyűjteni a röplapokat is. Szépsége írókat és művészeket ihletett meg. Juhász verset írt hozzá, Balázs Béla a Kalandok és figurákban rajzolta meg alakját, Móra valószínűleg róla mintázta meg a regénybeli négy apának egy leányát. Az avantgarde későbbi világnagysága, Moholy-Nagy elkészítette — és 1919-ben Szegeden ki is állította — portréját, melyet Móra a megnyitón .tahiti hálás szeretettel Juhász Gyula." 1924-ben házasságot kötött Hézer Bélával, aki 1918 és 1921 között a Napló-házban lakott, és Móráéknál kosztolt. Orosházára költöztek, ahol pártfogásukat — többek között — Darvas József és Kohán György is élvezte. Dokumentumgyűjteménye — köztük jó néhány tucat Móra-levél — fontos forrása a helytörténeti kutatásnak. Férjével együtt emlékiratain dolgozik, megvalósítva Móra egyik dedikációjában foglaltakat: „Kislányom, maga azután majd szebb könyvet írjon az öreg gazdának, _ ha egyszer elviszi a markoláb. Móra Ferenc." Születésnapján további jó egészséget kívánunk neki, és reméljük, hogy mihamarabb írásba foglalja gazdag életének emlékeit. Apró Ferenc egesz éven át biztosítsák a gyermek rendszeres és folyamatos egészségügyi felügyeletét. Az intézkedés megkülönböztetett figyelmet fordít a szakmunkásképző intézetek tanulóinak magasabb szintű egészségügyi ellátására és arra, hogy az egészségügyi szolgálat egész éven át gondoskodjék az oktatás egészségügyi feltételeinek ellenőrzéséről is, észrevételeivel segítse a tanulók egészségét károsan befolyásoló körülmények javítását, megváltoztatását. Az iskolákat ellátó orvosok és védőnők ezért — a nevelőtestületek ülésein és a szülői értekezleteken — a tantestület tagjaiként képviselik majd az iskola-egészségügy érdekeit. (MTI) Mi van a diáktarisznyában 2 ? Alig néhány évvel ezelőtt még szokatlan csengésük volt a következő szavaknak: diákönkormányzat, diákképviselet. Manapság vezérszavak oktatásügyi témákban, lassan polgárjogot nyernek a hétköznapi szóhasználatban, magyarázat nélkül, jelentésük ismeretét feltételezve mondjuk ki őket, akárcsak ezt: ifjúságpolitika. Szókincsünk változása sohasem a véletlen műve, nem is egyegy divathullám eredménye. Üj szavak születésének és meghonosodásának útja jelentésük valóságában is végigkísérhető. Az a baj, hogy nem tesszük meg eléé gyakran ezt az utat, így lesznek tartalmukat vesztett, rosszul használt, üres formák a szavak. fontosabbak az egyetemi és főiskolai önkormányzati, valamint képviseleti szervek. 2. m Csak utalásszerűén néhány tény: a hatvanas években már-már társadalmi méretű „fiatal-ellenesség" alakult, a köztudat az ifjúságról nem sok jót-szépet tartott számon. Aztán lassú változás indult, majd ifjúságpolitikai határozat született és azóta rohamléptekkel alakult át minden, ami a fiatalsággal kapcsolatos. Lássunk ezután csak látszólag más lapra tartozó tényeket: a tudományos technikai forradalom kibontakozásakor rendkívül produktív, a változásokra érzékeny és azokat követni képes emberekre van szükség. Nem vitás, hogy ezek a képességek életkorhoz is kötődnek. Mint ahogy az sem igen lehet már vitáink témája, hogy az értelmiség utánpótlását jórészt és elsősorban az egyetemeken és a főiskolán nevelik. (Még kevésbé ingerel vitátfa, ha néhány számadatot is teszünk a kijelentés mellé: az idén a fizikai dolgozó gyermekei közül kétezerrel többen végzik tanulmányaikat az egyetemek nappali tagozatain, mint 1970-ben. Az első évfolyamokon a hallgatók 41,6 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ha a szülők eredeti foglalkozását néznénk: az ország felsőoktatási intézményeiben a hallgatók 60 százaléka fizikai dolgozók gyermeke.) A két csoportba sorolt tények nyilvánvalóan szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az utóbbiak végiggondolása után következhettek a gyakorlati lépések. Köztük azoknak a formáknak és kereteknek a megteremtése a felsőoktatási intézményekben, amelyek alkalmas tanulóhelyek a holnapi legaktívabb, közéleti érdeklődésű, cselekvő és vezető rétegek számára. Ilyenféle tanulóhelyek között pillanatnyilag a legMiért? A holnapi vezetők képzéséhez elengedhetetlen, hogy húszéves korukban legalább bepillanthassanak az irányítás mechanizmusaiba. Hogy megfelelő helyen, és időben némi gyakorlatra tegyenek szert abban a nehéz, felelősségteljes munkában, aminek célja — röviden és álalánosan — a többiek, a rájuk bízott csoportok szolgálata és érdekeik védelme. De ne beszéljünk csak a vezetőkről. Társadalmi szükség és kötelesség minden iskolából kikerült embert úgy nevelni, hogy megtanuljon kötődni, kapcsolódni szűkebb környezetéhez, intézményéhez, munkahelyéhez, a körülötte élő, dolgozó többiekhez, nem utolsósorban a szakmájához. Hiszen a nagy egészhez — mondjuk ki: a társadalomhoz — mindenkor csak a konkrét, személyes életterülethez való kötődés útján kapcsolódhatunk. Ha valaki aktívan, cselekvően részese lehet például egy egyetem életének, egyúttal magáénak érzi azt, felelős lesz az ott történtekért, és előbb-utóbb egyszerűen életformája lesz az ilyenféle magatartás. Bárhova kerül az iskolapadból, természetes igénnyel kér részt felnőtt felelősségből és tettekből. Mindezeken túl: az önkormányzat és diákképviselet szavak azonnal -harmadikat idéznek: demokrácia. De azon kívül, hogy az önkormányzati és képviseleti formák , demokratikus légkört is megéreztetnek a fiatalokkal, rendkívüli jelentőségük lehet a korszerűbb oktatás kialakításában is. Nem mindegy, mikor érkezik a visszajelzés az „illetékeseknek", rossz a tankönyv, elavult a vizsgaszabályzat, és így tovább. Lehetne még hosszan bizonygatni, miért fontos mindazon formák, és szervezetek léte, amelyeken keresztül az iskola újabban megpróbálja teljesíteni a pártkongresszus által meghatározott feladatát: „ ... az iskola szolgálja jobban az aktív, a közösségi életet élő. a szocialista világnézet és erkölcs befogadására fogékony személyiségek nevelését." Ha soroljuk, számbavesszük ezeket a formákat, akár elégedettek is lehetünk: ott vannak a hallgatók képviselői a tanszéki értekezleteken, az egyetemi, főiskolai tanácsban, a legkülönbözőbb szakmai és társadalmi bizottságokban. A kollégiumok önkormányzati szerveiben, a kollégiumi bizottságokban az igazgató és a nevelőtanárok 1971 óta ugyanolyan jogkörű tagok, mint a diákok. Azaz: a kollégiumokban valóban megvalósítható az önkormányzás. az önirányítás. Ha viszont pillanatfelvételeket készíthetnénk, hogyan működnek a gyakorlatban „a képviselők" és az „önkormányzók", elégedettségről már aligha beszélhetünk. 3. Körülbelül ugyanolyan természetűek a gondok, bajok, mint amelyeket a munkahelyi, vagy akár szélesebb területeket érintő demokráciáról szólva izokás sorolni. Már-már közhelynek számít, valahol mégis a lényegre utal a sokat hallott megállapítás: kereteket teremtettünk. ésszerűen és értelemszerűen kellene használni őket, tartalmukat is teremteni. Ehhez viszont idő kell, akárhogy nézzük, ezt tanulni kell. Leginkább a fiataloknak. Ezt is ott találjuk az okok között, ha töprengünk a pillanatképek fölött: miért ül kényelmetlenül a diák a tanszéki értekezleten, érezve, hogy nincs rá szükség, hogy sokan nehezen viselik akárcsak szótlan jelenlétét is; miért felejtődik el gyakran, hogy valamelyik bizottságban megkérdezzék a döntés előtt véleményét; miért ül össze az évfolydtn, hogy fórumon vitasson meg valamit, amikor nincs is mit megvitatni, és miért nincs fóruma olyan ügyeknek, amelyek pedig oda kívánkoznak. A jártasság gyakorlás útján szerezhető. Nyilvánvalóan nemcsak a tanárok, diákok, ifjúsági vezetők, hanem mindannyiunk kötelessége jobban ügyelni: rossz gyakorlatok ne alakíthassanak rossz beidegződéseket, ferde véleményeket, ne termeljék újra a közömbösséget. Sulyok Erzsébet Ifjú fizikusok Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei Szervezete által rendezett Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Emlékversenyen a megye gimnáziumi tanulói a következő eredményeket érték el: II. osztályos tanulók versenyében: 1. Valkusz Pál (Ságvári E. Gimnázium), 2. Pusztahov Balázs (Radnóti Miklós Gimnázium), 3. Nagy Ilona (Ságvári E. Gimnázium), 4. Fábián Imre (Ságvári E. Gimnázium), 5. Fábián Imre (Radnóti M. Gimnázium), 6. Gyimesi Zsolt (Ságvári E. Gimnázium). III. osztályos tanulók versenyében: \1. Ambrus András (Radnóti M. Gimnázium), 2. Tóth Tamás (Ságvári E. Gimnázium), 3. Draskóczy István (makói József Attila Gimnázium), 4. Horváth István (Ságvári E. Gimnázium), 5. Básthy Gábor (Radnóti M. Gimnázium), 6. Kozma Róbert (Ságvári E. Gimnázium). IV. osztályosok versenyében: 1. Mészáros János (Ságvári E. Gimnázium), 2. Bérezi Tamás (Ságvári E. Gimnázium), 3. Csányi István (Radnóti M. Gimnázium), 4. Mandula Kálmán (Radnóti M. Gimnázium), 5. Pintér Klára (Ságvári E. Gimnázium), 6. Abonyi András (hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium). A nyertes tanulók értékes könyvjutalmakban részesültek. Munkásművetődés a szövőgyárban A textilipar folyamatos rekonstrukciója révén egyre fejlettebb a technológia a gyárakban, mind korszerűbb gépek mellé állnak nap mint nap a munkások. A technikai haladást követnie kell a szakképzettségnek. Az sem baj, ha a gépekkel dolgozó ember egy lépéssel előbbre jár, fölkészül időben a még modernebb technika fogadására. S a munkások szívesen tanulnak, ha módjukban áll. Ezt bizonyítja a KSZV újszegedi szövőgyárának példája is. A munkások közül többen nem végezték el annak idején az általános iskola nyolc osztályát. Ma már tudják, hogy szükség van a bizonyítvány mögötti tudásra, tavasszal negyvenen iratkoztak be a hetedik-nyolcadik osztályba. Ott tanulhatnak, helyükbe ment az iskola. A Textilipari Szakközépiskola szövő tagozatára tizenkilencen járnak, húszan egy eb középiskolába, lizen pedig egyetemre. A szervezett oktatáson kívül önművelésre is van lehetőség a szövőgyárban. A szakszervezeti könyvtár majdnem tízezer kötettel rendelkezik, a könyvtáros szívesen segít kiválasztani, ki mit olvasson. Saját, otthoni könyvtára gyarapítására a munkásnők nagy többsége vásárol könyveket. A két bizományos évente hetvennyolcvanezer forint értékű könyvet ad el a Kossuth és a Művelt Nép Könyvkiadó legfrissebb kiadványaiból. A szocialista brigádok tagjai rendszeresen részt vesznek a kulturális rendezvényeken, irodalmi kör is működik a gyárban. Közkedvelt az „Ismerd meg hazádat" mozgalom, népes csoportok mennek túrákra, kirándulásokra. A szabad idő, a szombat, vasárnap eltöltése nem probléma a szövögyáriaknak. A család ellátásán kívül a tanulás, az olvasás, kirándulás jelenti a kikapcsolódást. 4