Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
4 Vasárnap, 1975. június 29. Öt kiló ezüstpénz A Baranya megyei Máriakéménden nagy értékű ezüstpénzlelet került napvilágra a közelmúltban. Fábián József vasasi bányász kukoricaföldjén dolgozott és eközben a kapa csillogó régi érméket hozott a felszínre. További kutatás után újabb pénzdarabokat talált, és rábukkant arra a cserépedényre is, amelyben annak idején elrejtették a, kincset. Felfedezéséről nyomban értesítette a pécsi Janus Pannonius Múzeumot. Maráz Borbála régész megvizsgálta a leietetés megállapította, hogy XVI. századi ezüstpénzek kerültek elő Máriakéménden. Az érmék összsúlya kevés híján öt kilogramm, ami önmagában ls hatalmas érték, óm ennél sokkal nagyobb a lelet numizmatikai értéke. A kincs — többek között — 22 nagyméretű ezüst tallért tartalmaz, amelyeket I. Ferdinánd veretett. „Verdefényes" pénzdarabok ezek, jeléül arinak, hogy alig voltak forgalomban. Ugyancsak értékes darabjai a leletnek Báthorl István erdélyi fejedelem, majd lengyel király tallérjai — ezekből ugyanis kevés maradt az utókorra. Az utóbbi évek legnagyobb középkori pénzlelete ez Baranyában. Feltehetően az 1500-as évek végén ásták el — erre vall a legkésőbbi érmék veretési Ideje —, mégpedig minden bizonnyal a portyázó, fosztogató törökök elől. Filmdíjak Várnából Sikerrel szerepeltek filmjeink a Várnában megrendezett IV. nemzetközi vöröskeresztes és egészségügyi filmfesztiválon. A június 16. és 25. között megtartott filmseregszemlén 43 ország filmművészeinek több mint 300 alkotásót mutatták be. A fesztivál nagydíját — a Bolgár Vöröskereszt aranyhajóját — a Szovjet Vöröskereszt egyik filmje kapta. A bemutatott magyar filmalkotósok közül — a televíziós filmek kategóriájában — a „Tennem kellett valamit" című dokumentumfilmet — amely Orosz János Munkácsy-díjas festőművész az afrikai éhezők megsegítésére felajánlott festményeinek útját követte nyomon — ezüstéremmel jutalmazta. Dr. Kárpáti György rendezőnek Várnában nyújtották át a San Sebastian-i fesztivál orvosi filmjeinek nemzetközi díját, amellyel az alkotó eddigi művészi munkáját és magas fokú humanitárius törekvéseit jutalmazták. Nagy sikere volt a fesztivál ünnepélyes megnyitóján bemutatott, a Vöröskereszt Társaságok Ligája, a Bolgár és a Magyar Vöröskereszt „Veszélyben, bajban" című közös filmjének is. Szakszervezeti tisztségviselők tanfolyama Alighogy befejeződtek a és telepi szakszervezeti bitextilipari üzemekben a bi- zottságok titkárai tanulták zalmi és műhelybizottsági Szegeden, az Oktatási Közválasztások, a Textilipari pontban. A 130 résztvevő köDolgozók Szakszervezete és zül 40 a szegedi textilipari az SZMT Oktatási Központja üzemek dolgozói közül keközös tanfolyamot rendezett rült ki. az újonnan megválasztott A hallgatók a kéthetes, szakszervezeti tisztségviselők bentlakásos tanfolyamok so-. szómóra. Június 2. és 28. kö- rán napi nyolc órában — zött — két csoportban — előadások, konzultációk és Csongrád, Bács és Békés me- egyéni tanulás formájában gyei választott aktívák: bi- — bővítették ismereteiket, zalmiak, műhelybizottságok Részletesen megismerkedtek például a XI. pártkongreszAz Ügyfélfogadás új rendje a tanácsnál KecWtől, Július 1-től megvál- A végrehajtó Wzoftáág hálózik az ügyfélfogadás rend- tározata előírja, hogy a fője Szeged megyei városi ta- gadási idő alatt a hivatalok nácsnál és szerveinél. Ez nem vezetői és ügyintézői köteleazt jelenti, hogy a tanács sek a lakosság szolgálatára kevesebb ideig áll a lakosság állni, és ilyenkor értekezleszolgálatára, csupán az ed- tet sem tarthatnak. Ha ez diglektől eltérő időpontban, mégis elkerülhetetlen, a veBármilyen ügyben továbbra zető feladata, hogy jelöljön is felvilágosítást ad az ügy- ki valakit, aki megfelelően félszolgálati iroda, hétfőtől táiékoztatia a hozzá fnrdncsütörtökig reggel 9-től dél- «>ék0ZtatJa a hozza Iordu* utón fél négyig, pénteken lólcat9-től 3-ig, szombaton 9-től 11 óráig. Tehát akkor is, ha az osztályokon éppen nincs félfogadás. Ilyenkor — ha szükséges — az ügyfélszolgálati iroda dolgozói az illetékes szakemberekkel is felvehetik a kapcsolatot. A végrehajtó bizottság határozata szerint a tanácsi tisztségviselők — felváltva — hetenként pénteken 10 és 12 óra között fogadják a város lakólt. A szakigazgatási szerveket és az I. kerületi hivatalt kedden, pénteken és szombaton 9-től 12 óráig kereshetik fel az ügyfelek. A II. és a III. kerületi hivatalnál kedden 9-től délután 4 óráig, pénteken és szombaton 9-től 12 óráig lesz félfogadás. A lakás- és helyiséggazdálkodási hivatal kedden délutón 2—4-ig, szerdón és szombaton 8—12 óráig; az illetékhivatal minden munkanapon 8-tól délutón l-ig. Illetve szombaton 8—12 óráig áll a lakosság rendelkezésére. A testnevelési és sportfelügyelőséget a hivatal egész munkaideje alatt, a munkaügyi osztály munkaközvetítő részlegét hétfőn 8-tól délután 1 óráig, szerdán 8-tól délutón 4 óráig, pénteken 8-tól 12 óráig, az I. kerületi hivatal igazgatási osztályának anyakönyvi hivatalát kedden és pénteken 9-től 12 óráig (halálesetet idéürorlátozás nélkül be lehet félentenl) keresheti fel a lakosság. A vezetők és az általuk Irányított hivatal, szerv fogadási ideje alatt állnak az ügyfelek rendelkezésére. A szakigazgatási kirendeltségek ügyfélfogadási rendjét a kerületi hivatalok elnökei szabályozzák az igények figyelembevételével. szus határozatából adódó szakszervezeti tennivalókkal, a szervezeti szabályzattal, valamint a szakszervezeti munka főbb kérdéseivel: a jogés hatáskörrel, a párt- és gazdasági szervekkel való együttműködéssel. A szombaton véget ért tanfolyamhoz hasonlóra tíz évvel ezelőtt került sor utoljára a me'gye textiliparában. Ez a mostani is úttörő vállalkozás volt, ugyanis a választásokat követően az országban először Szegeden került sor a textiles aktívák továbbképzésére. A tanfolyam sikere és a hallgatók javaslata alapján a jövőben lehetőleg minden esztendőben rendeznek hasonló képzést a három megye szakszervezeti tisztségviselői számára. Gazdálkodás és realitás K- . __ , — Sággal: a gazdasági gazdaságtól. Különösen nincs életben nem lehet el- elkülönülve olyan nyersszunyókálni, heverészni, ál- anyagban és alapanyagban modozni, mert a lépéshát- szegény ország, mint a mirányt nehéz behozni, izzad- énk. Köztudott, hogy nemzehatunk, liheghetünk. S még ti jövedelmünknek körülbeegyet: a gazdasági élet nerri lül negyven százaléka a kültűri meg a realitás nélküli piacokon realizálódik. Külvágyakat. Aki figyelmen kí- kereskedelmi k;apcsolatainkvül hagyja törvényeit és tör- ban a szocialista piac a pervényszerűségeit, azt csalódó- döntő, mivel az arányok vasok érhetik. lahogy így alakulnak: külNéha — a tények és a gaz- kereskedelmünknek 70—71 dasági hatások számadatai- százaléka a szocialista orszónak böngészése közben — gokkal, 29—30 százaléka a olyan érzése támad az em- tőkés és a fejlődő országokbernek, mintha mi a kelle- kai érvényesül. Az ipari ténél is optimistábban ítél- nyersanyagok zömét a Szovnénk meg gazdálkodásunk jetunióból importáljuk. Jól helyzetét, mint amilyen az a jellemzi ezt az olaj, amelyvalóságban. nek döntő .többségét vásáAmikor az olajtermelő or- roljuk a szovjet féltől. Haszágok váratlanul fölemelték zai olajtermelésünk 2 millió az árakat, sőt embargót ve- tonna körül ingadozik évenzettek be, a partnerekre rá te, de a fölhasználásunk már kellett számolni. Mi ugyan meghaladja a 8 millió tonnem voltunk közvetlenül nát. A közel-keleti országokütőtávolságban, s így a je- ból vásárolt kőolaj és más lenség szelét sem érzékeltük, szénhidrogén is jelentős kiTalán egy kissé könnyedek adás, de mennyisége és értéis voltunk az értékelésnél, ke eltörpül a szovjet import és a minket érintő hatásokat mellett. kivédhetőbbnek tartattuk a Sokkal erősebben hatnak valóságosnál. Egy ideig nem viszont ránk a tőkés piac is volt komolyabb gond, hi- más áruinak megduzzadt szen a szocialista gazdasági cserearányai, és olykor hióéletet pontos tervszerűség nyai, vagy egyoldalú embarjellemzi, s jóval nagyobb gói. Elég ha a szarvasmarhaelőnyökkel rendelkezik, mint exportunkat sújtó olaszorbármilyen más gazdasági szági stopra gondolunk, formáció. De a párt. előrelá- amelynek gazdasági gondja tóan fölhívta a figyelmet, ma is hat még. A szegedi hogy a végtelenségig nem gyárak' vezetői is tanúsítvédhető ki a világgazdaság hatják, hogy a nyugati pianegatív hatása, hiszen már cokon állandóan emelkedő a XI. kongresszus irányelvei- tarifáért tudnak beszerezni ben pontosan megfogalmaz- nyersanyagot, készterméket ták: „A legutóbbi egy-két vagy alkatrészeket. De a évben, főképpen a nemzetkö- magasabb áron vásárolt zi tőkés monopóliumok mes- anyagból készült cikkek elterkedései következtében, ki- adásakor nem mindig „jön éleződött a nyersanyag- és be" a plusz kiadós, ami értenergiaprobléma, nagyará- hető is, ha külkapcsolataink nyű árváltozások következ- arányait visszaidézzük. Az tek be a világpiacon. Szo- állam, hogy úgy mondjuk: cialista tervgazdaságunk bi- kisegítette a termelő vállalazönyos mértékig kivédi en- tokát. Egy Ideig megpróbálnék hatását, de nem függet- ta a határon lecsapolni a lenfthéti m&gát a világgaz- nyugati piac inflációjának daságban lejátszódó folya- betörését. De gondoljuk csak mátoktól." -V • meg: az államkassza sem A, rövid életűnek képzelt kimeríthetetlen. Sokóig nem világgazdasági válság hosz- viselkedhet úgy a gazdasági szabbá vált, s hatása erő- élet, hogy a központi pénzsebbé, tartósabbá. A változó- forrásokat fogyasztjuk, de a sokat még az olyan erős termelő szférából keveset nemzetközi gazdasági szerve- juttatunk vissza. Ennek zet sem hagyhatta figyelmen könnyen belátható a követkívül, mint a KGST, hiszen kezménye: az államkassza annak tagállamai egyáltalán elapad, a termelővállalatok nincsenék hermetikusan el- pedig úgy viselkednek, mintA tábornok, Ladvánszki Károly rendőr vezérőrnagy és a budapesti VII. kerületi rendőrkapitányság vezetője; dr. Pikler Tamás alezredes 30 esztendő múltával visszajöttek emlékezni Szegedre, ahonnét elindultak pályájukon. Egymást követően két adásban szólt erről a találkozásról a Magyar Rádió is, a Kossuth adón. Mikrofonnal követték Történelmi emlékek Hogyan alakult meg Szegeden a demokratikus rendőrség? jék a nép érdekét. A munkásmozgalom idősebb harcosainak sem volt ebben tapasztalata, nemhogy a fiataloknak, akik azelőtt azt tanulták meg, hogy messzire kerülni kell a a két rendőrtiszt emlékezéseit, fel- pléh-gallérosokat, a rendőröket, a idézve a felszabadulás első napjait, csendőröket, az elnyomó hatalom kiamikor a régi rendszer romjain lét- szolgálóit. Kinek-kinek keserű emlérejött, megalakult Szegeden a rendőrség. Akik most emlékeztek, akkor 17— mozgalom egykori veteránjának volt tet. Csapongott az emlékezés, felvilnémi tapasztalata a rendőri munká- lantak az élmények. Emlékeztek az ban, mert annak idején, a direktó- első szolgálatra — még civilruháták el, s aztán Innen is temették el. Testvérbátyját innen rángatták el, s vitték a háború alatt büntető századba, ahonnét nem tért haza. Másik testvére itt pusztult el tbc-ben, s a kis házat aztán már csak a sok veszteségben megedződött anyja lakta egyedül. A régi utca ma apja, Ladvánszki József nevét viseli. — Ö, ha apád megérhette volna, hogy tábornok fiát itt ölelhetné át, a régi ház kapujában! — sóhajtott fel Tombácz Imre, aki most, harkek adtak erre okot. Egyedül Komó- minc esztendő múltával kalauzolta csin Illésnek, a forradalmi munkás- városnéző útjukon a két rendőrtisz18 évesek voltak, munkások gyerekei. Velük volt ezen a találkozón Tombácz Imre, a forradalmi munkásmozgalom veteránja is, aki 1945 októberében őrsparancsnok volt a mai Petöfitelepen, első parancsnoka rium időszakában e téren már mun- ban, karjukon nemzetiszínű szalagkálkodott. Szegeden ő érttette meg a gal, s akinek jutott, vállán madzagos rendőrségre keserű szájízzel gondoló fiatalokkal, hogy ők nem pléh-galLadvánszki Károlynak és Pikler lérosok lesznek, hanem a nép védelTamósnak, akik akkor próbarendőrök voltak. Most gratulált fiainak, a tábornoknak és az alezredesnek, és végigjárta velük a várost, emlékeztek, felidézték a történelmi jelentőségű napokat. Megálltak a Széchenyi téren, a tanácsháza előtt, ahol a város felszabadulásának sorsdöntő pillanatait idézték vissza: a találkozást az első szovjet katonákkal, akik vörös zászlót nyomtak egy ott bámészkodó kamasz kezébe azzal. hogy szaladjon fel vele a városháza tornyára, és tűzze ki: hadd mezői, nem elnyomói, hanem felemelői. Így állt akkor a sorba Ladvánszki puskával. Felelevenedett az első járőrszolgálat szovjet katonákkal együtt, amint éjszaka rótták az utcákat, őrködtek az alvó város álmán. Útjuk, példájuk tipikus, azokéval azonos, akik mint munkásfiatalok Károly, aki egy hentesüzletben volt vállalták a tanulást, a küzdelmeket, kifutófiú, és Pikler Tamás, a sze- hogy az élet különböző posztján elgedi kendergyár lakatosa. Ladvánsz- foglalják az őket megillető helyet a ki Károlyt anyja is küldte: „Fiam, menned kell rendőrnek!", pedig annak személye az ő számára különömunkásosztály képviseletében. Megsárgult okmányok . is előkerültek most, a találkozás alkalmával, kinesen nem lehetett szimpatikus. Apját vezésekről, előléptetésekről, amelyek a szegedi munkásmozgalomban betöltött szerepéért — 1938 végén egy visszaidézték fiatalságukat. A próbarendőrből tizedes, majd őrsparancsnagy sztrájk egyik előkészítője volt nok lett, aztán következett a rend— börtönbe vetették, s miután kilobogtassa fennen a szél a szabadság szabadult, az elszenvedett ütésekbe, szimbólumát. A következő napok boldog örömmámorában, abban, hogy Szegeden és környékén megszűnt a háború, a fasizmust és a régi rend urait elűzték, 17—18 éves munkásfiúk egyenes felszólítást kaptak odahaza, hogy álljanak be rendőrnek, állítsák helyre a közrendet és közbiztonságot, védverésekbe belehalt. Az apára visszaemlékezés perceiben elérzékenyült a tábornok, amikor megállt a valamikor vályogházakból, viskókból álló Somogyi-, a mai Petőfitelep egykori Xl-es utcájának sarkán. Ez volt az ő utcájuk, itt laktak, küszködtek a mindennapi megélhetésért. Apját innen hurcolőrtiszti akadémia, majd a tisztté avatás, s azután újabb Iskolák, idehaza és a Szovjetunióban. Mindmind lépcsők, egyre feljebb a nép szolgálatában. Fiatalságuk küzdelmeire ma is büszkék. Életük minden mozzanatával el tudnak számolni azoknak, akik annak idején kijelölték számukra az utat: cselekedni a rend, a törvény érdekében. L>ődi Ferenc \ ha semmi sem történt volna. Alighanem e tekintetben is érdemes nézeteinket, megítéléseinket igazítani és reálisabban értékelni a meglevő helyzetet. N em arról van szó, hogy a szocialista gazdaságot éppen úgy fejbekólintotta volna a gazdasági világhelyzet romlása, mint a tőkés piacot. Oly romboló hatást valóban ki t,ud védeni a szocialista országok tervszerű együttműködése, a gazdasági alapok magasabbrendű minősége. Üjból idézném a kongresszuson is elhangzott megállapítást: „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében segítjük a szocialista integráció kibontakozását, a komplex program valóra váltását. Főként a termelési együttműködést és kooperációt, valamint a szakosodást és a tudományos-műszaki együttműködést szélesítjük mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. A szocialista országok közös - érdekeinek és nemzeti érdekeinek megfelelően részt veszünk a nyersés alapanyagok együttes . kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok megteremtésében, létesítésében." Már példákat is felsorakoztathatunk e passzus gyakorlati megvalósulásából: Leninváros és Kalus gyárait távvezeték köti össze, a termelési kooperáció mind a két félnek előnyöket ad. Továbbmenve: érdemes nagyobb figyelmet fordítani külkereskedelmi tevékenységünkre, eladásainkra és vásárlásainkra. Valószínűleg több a lehetőség a szocialista piacokon a vásárlásokra, mint amennyire eddig szorítkoztunk. A minap a tévében is láthattuk, hogy egy vízmelegítő műszerét Lengyelországból olcsóbban tudtuk megvenni, - mint ahogyan korábban a tőkés országokból. Az alighanem mindenki előtt világos, hogy vásárlásainkat csak azokon a piacokon tudjuk növelni, ahol eladásaink is bővülnek. Márpedig a húsexport csökkenése semmiképpen nem bővíti beszerzési kontingensünket a nyugati országokban. S természetesen a gazdasági világhelyzet hatásának ellensúlyozására a belső tartalékok is kihasználhatók, sokkal nagyobb intenzitással, mint jelenleg. E tartalékok között „kiemelkedően" rontja a helyzetet a fölhalmozott készletek mennyisége. A készletekkel való gyönge gazdálkodás gyökerei, sajnos, olykor objektíve erősek, de belejátszik ebbe a régről megmaradt szemlélet is. Az anyagellátás nem a legjobb, ezért zavaró is a mindennapi termelő munkában. De az indokolatlanul lekötött eszközállomány nagysága is éppen olyan káros. Mit lehet ellene tenni? Egy alapvető törvényszerűség itt is érvényesül, mégpedig az, hogy pontos szállításokra van szükség. Megbízható alkatrészgyártásra és a határidők precíz betartására. Ebben a kérdéskomplexumban nem lehet mindenre kiterjedően meditálgatni, ahhoz napokig beszélgethetnénk, és aligha futná a hely az újságban. Mégis érdemes olykor gondolatainkat közreadni, még akkor is, ha nem tudunk mindenben bölcsek lenni, sőt egy-egy megjegyzésünk vitatható is. De valószínűleg igaz, hogy valamivel reálisabban szükséges vizsgálni gazdasági életünk mindennapjait, nehogy csalódásokat okozzon a túlzott optimizmus, amely a valóságosnál szebbnek festi a tényeket. Gondolom, azzal is tisztában van mindenki, hogy nincs okunk pesszimizmusra sem, hiszen az eddig elért eredmények stabil garanciát nyújtanak arra, hogy ha a gazdasági világhelyzet negatívumait nem is tudjuk kikerülni, szerényen, nagyobb erőfeszítések árán előbbre léphetünk minden tekintetben. Gazdagh István I