Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

VILÁG PROLlTÁRTftl EGYESÜLJETEK! o g^s c DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 129. szám 1975. június 4., szerda Ára: 80 fillér Kezdődnek a gépszemlék Bíztató és mozgalmas a határ Június mar gazdag hó­nap ; Péter-Pálkor megcsen­dülnek a kaszák, lehajtják fejüket az őszi kalászosok, kezdődhet az aratás. A Sze­ged környéki földeken is ké­szülődnek már a közös gaz­daságok, szakszövetkezetek, hogy az idei gazdagnak ígér­kező termést gyorsan, minél kisebb veszteséggel takarít­sák be. Javítják a kombáj­nokai, újakat vásárolnak, és a jövő héten már kezdődnek a gépszemlék. Valamennyi termelőüzemben az előírt na­pon felsorakoztatják az erő­és munkagépeket, • ellenőrzik a javítást, alkalmasak-e a nagy munkára. Mozgalmas a határ, a sok eső után minden időt ki­használnak a szövetkezetiek, sürgető a növényápolás és még akad némi vetnivaló is. A járás mezőgazdasági üze­meiben a tervezett terület 81 százalékán vetették el a napraforgót, 97 százalékán a kukoricát, 60 százalékán a silókukoricát, fővetésként, 98 százalékban történt meg a dohányültetés és a zöldség­félék ületése. vetése 81 szá­zalékban. amiből zöldpaprika 51 százalék, a fűszerpaprika pedig 84 százalék. Bár az esős május nem nagyon ked­vezett, mégis 9914 hektáron történt meg a kalászosok vegyszeres gyomirtása, a kukorica vegyszeres gyomir­tása pedig már 5112 hektá­ron. Az őszi kalászosok fej- . trágyázása tél végétől nap­jainkig 25 ezer 343 hektá­ron. Jól mutat a határ, gaz­dag termést várnak a föld­művelők. A sok esőzés több­szörös munkát okozott a szőlő-gyümölcsösökben, hi­szen a gombabetegségek el­len gyakrabban kellett per­metezni. Ha az időjárás ked­vez, nagy terméssel hálája meg a szegedi táj az évi munkát. A homoki területen gaz­dálkodó forráskúti Haladás Termelőszövetkezetben min­taszerűen, precízen szervez­ték meg a tavaszi munkákat. Ezekben a hetekben korai burgonyát 100 hektárról ta­karíthatnak be, tervek sze­rint 8500 mázsát várnak. Burgonyatermesztéséről hí­A kukorica első kapálása Molnár József felvételei Nagypál Imre és Ferenczj József aratásra kombájnokat készítik res közösség ez, zárt rend­szerben, korszerű gépekkel, megfelelő agrotechnikával, nagy termőképességű fajták­kal dolgozik a gazdaság, s őszi szedésű burgonyát 350 ható traktorok. Az üllési üzemegységben Forrai Zol­tán, Zádori Zoltán és Erdei János lelkiismeretes munká­ja is hozzájárul ahhoz, hgy ősszel a homokon termelt hektáron termeszt. Tarlóbur- kukorica terméseredménye gonyát 115 hektáron. ne maradjon el a feketeföldi Kukorica idén 730 hektá- eredményektől. A közös gaz­ron díszlik. A vetést jól dasághan készülődnek az szervezték meg, már a ku- aratásra, ezen a nyáron mint­korica kultivátorozását, első egy 1400 hektárról kell be­kapálását végzik a megbíz- takarítani a gazdag termést. n szocialista országok környezetvédelmi tanácskozása Kedden megkezdődött a szocialista országok műszaki­tudományos egyesületeinek nemzetközi környezetvédelmi konferenciája Budapesten, a Techr-ka Házában, ahol az MTES2 szervezésében hat or­szág szakemberei négy na­pon át megvitatják a közös a különféle intézkedéseket a levegő és a viz tisztaságának megőrzésére. Hazánkban a környezetvé­delmi tanács koordinálja a tárcák, intézmények munká­ját, s hamarosan az ország­gyűlés elé kerül a környe­zetvédelmi törvényjavaslat. A környrzetv^elmi munka W- népgazdasági tervek előké­alakításának lehetőséget Az szítésénél 1S helyet ^ 8 elnökségben helyet foglalt dr. Madas András mezőgaz­dasagi és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, a konferen­ciát előkészítő bizottság el­nöke, a tanácskozást dr. A Chojnacki, a Lengyel Mű­szaki Tudományos Egyesüle­tek Szövetsége vízvédelmi szekciójának elnöke vezette. Mint az előadásokból ki­tűnt, néhány szocialista or­szágban már jól szervezett apparátus működik a kör­nyezet védelméért, az NDK­ban és Lengyelországban kü­lön minisztérium is alakult már erre. A Szovjetunióban rártudományi és a soproni erdőmérnöki és faipari egye­temen folyik környezetvédel­mi szakmérnökképzés. A tanácskozáson elhangzó 21 előadás tapasztalatait ke­rekasztal-konferencián össze­gezik a résztvevők, s az ered­ményt ajánlásokba foglalva elküldi az állami szerveknek kap a környezetvédelem, de még felhasználásra, viták folynak arról,»hogy kü- , mmmmmmmmmm lön alapot hozzanak-e létre e célra, vagy a tárcák saját hatáskörülben oldják meg a környezetvédelmi kérdéseket. A környezet védelme a társadalom tudatformálását is megköveteli, ezért — mint a konferencián több hazai és külföldi előadó is hangsú­lyozta — különösen fontos, hogy az oktatásban az eddi­gieknél is nagyobb szerepet kapjon ez a téma. Magyar­országon már megindult a megfelelő oktatás, jelenleg a budapesti és a miskolci mű­szaki egyetemen, a veszpré A gumigyárban: Takarékosság - műszerezéssel Néhány héttel az üzem­csarnokok fölépülte után, 1966-ban alakult meg a gu­migyárban a Puskás Tiva­dar műszerészbrigád. Nagy szákértelemmel végzett munkájukkal, ésszerűsítéseik­kel, újításaikkal az eltelt ki­lenc év alatt hatékonyan se­gítették a gyár műszaki fej­lődését, a gazdaságos és üzembiztos termelést. Mun­kasikerekkel eddig két al­kalommal nyerték el a Vál­lalat Kiváló Brigádja kitün­tetést, az idén tavasszal pe­dig — a kongresszusi és fel­szabadulási munkaverseny első szakaszában elért ered­ményeikkel —, az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi oklevelét, va­lamint a Szakma Kiváló Bri­gádja címet. Az utóbbi néhány évben számos olyan ötletet valósí­tottak meg, amelyre méltán büszkék. Három éve például vezérlőközpontot készítettek, amellyel a gyár valamennyi kulcsgépének működése szemmel tartható. Tavaly megjavították és műszerezték a korábban sokszor meghi­básodó F-kalandersort, vala­mint ellátták programozha­tó méretjelzővel. így a hul­ladék is jelentősen csökkent, nemcsak az állásidő. A töm­lővulkanizáló-kazánra prog­ramvezérlésű nyomásszabály­zót terveztek, és készítettek. Az Ostermann- orsózógépre szerelt fordulatszabályzóval megszűnt a huzalszakadás, a tömlő II. üzemben megvaló­sított vastagságmérővel pe­dig a minőség javult jelen­tősen. A jelenleg nyolctagú kol­lektíva sokat tehet — és tesz is — a villamos balesetek el­kerülése érdekében. Nem túl­zás azt mondani, hogy nagy­mértékben befolyásolják a gyár munkavédelmi helyze­tét. Hogy valóban szívügy­nek tartják a munka bizton­ságának javítását, erről Laczi István brigádvezető szavai győznek meg. — Nagy öröm számunkra, ha sikerül könnyebbé ten­ni dolgozótársaink munká­ját. Pláne akkor, ha az em­berek testi épségére veszé­lyes gépeket tehetünk „ár­talmatlanná". . Mint például az F—ka­landersort, amelyre kézvédő berendezést szereltek az ösz­szeforgó hengerpárok elé. Ha az ott dolgozó keze veszélyes közelségbe kerül a hengerek­hez, a szerkezet azonnal megállítja a gépet. Erről ha­marosan modellt készítenek, s még az idén bemutatják a nemzetközi munkavédelmi kiállításon. De vannak el­képzelések még bőven. Vál­lalták, hogy automatikussá teszik a lemezüzemi heve­dervulkanizáló gépet. Ezál­tal gyorsul a gyártás, kön^ nyebbé válik a gépkezelői munkája. Elhatározták, hogy az energetikussal együttmű ködve megoldják az energia hordozók felhasználásának pontos mérését. Ezzel jelen­tős energiamegtakarítást ér­hetnek el. Ha pedig a kalan­dereket ellátják vastagság­mérő műszerrel, a hulladé­kot csökentik. S amikor ez is meglesz, következhet az újabb feladat. Sz J. Zöldségpavilonok gyárak közelében A kezdeményezés eddig féleredményt hozott Március közepén hírt ad- megfelel, hiszen asztalról, tunk róla, hogy a zöldség- piaci ernyő alól is lehet árui­termelésben érdekelt gazda- ni, ahogy azt az utcai zöld­ságok vezetői a kereskedelmi ségárusok teszik. Ha ez is hálózat irányítói és a párt- nehézségbe ütközik, segítsék, titkárok tanácskoztak a jobb hogy legalább a gyárkapun zöldségellátás lehetőségeiről, kívül telepedhessen meg a A városi párt-vb javaslatára kereskedelem, amíg jobb került sor erre a tanácsko- megoldást nem talál. A cél zásra, és fontos döntések születtek. Akkori tudósítá­sunkban is helyet kapott az a törekvés, hogy jelentős ipari üzemeink közvetlen közelében vagy az üzem te­rületén zöldséges-gyümölcsös pavilonok létesüljenek. Most arról kérdeztük meg Bodola FAG, a Nívó Ipari Szövetke­Miklóst, a városi tanács vb zet, és a házgyár vezetői tá­kereskedelmi osztályának ve- mogatásukat ajánlották föl, egyértelmű, azt szeretnék, hogy a műszakból hazatérő asszonyoknak ne kelljen kü­lön bevásárlásaikért a város másik felébe utazniok. Nem mondhatjuk, hogy mindenütt egyetértésre talált a levél. A húsipar, a DE­zetőjét, milyen intézkedések születtek ennek érdekében, és milyen eredményt hoz­tak. A kereskedelmi osztály hi­vatalos levélben kérte az üzemek támogatását. Kérte, de néhány olyan levél is ér­kezett, amelyik „objektív­nek" akart ugyan de félreértés, vagy meg nem értés sugárzik inkább belőle. Az egyik levél ezt írja pél­dául: nem a gyár környékén ha lehet, adjanak bérbe kel- intézik bevásárlásaikat az lő szerződéssel körülhatárol- asszonyok. Nem, mert sem­va olyan helyiséget, ahol zöldséget és gyümölcsöt árul­hatnak. Ha ilyen helyiség lene a segítség, nincs, üres kis terület is Ahol sikerült az első lépés, figyelemre méltó eredmé­nyekről számolhatnak be. Felvásárlási jogot is adtak az itt dolgozó kereskedők­nek: Sándorfalváról, Szaty­mazról, Zsombóról bejáró dolgozók közül sokan érkez­nek reggel kosárral, hozzák a kertben termett friss ret­ket, vagy epret. A boltos át­veszi, s néhány perc múlva már árulja is. Garantáltan friss az áru, és olcsóbb is, hiszen a különböző kereske­delmi szállítások díja nem rakódik rá. A Szegedi ÁFÉSZ mutat legnagyobb érdeklődést az új lehetőségek iránt. Törekvését azért is elismerés illeti, mert a kis tételes árusítás nem kimondottan kereskedelmi előny. Fontosnak tartja a reá háruló feladat megoldá­látszani és ez®rt áldozatot is hoz. ' Mozgóárudát állított például olyan üzemek kapujába, ahol a pavilonok megtelepe­dését nem támogatták. A „próbaárusítások" tapaszta­latait levonva kérték például a ruhagyáriak segítségét. A tervek szerint asztalról áru­kor manyhalarozat írja elő ^ vegyipart, a gödöllői ag­Komplex program a Szaljut—4-en Hétfőn is, kedden is a Szaljut—4 két űrhajósa, Klimuk és Szevasztyjanov, a legkülönfélébb feladatokat végezte el. Fi­gyelemmel kísérik a Nap, a Hold és a csil­lagok mozgását, asztrofizikai kísérleteket végeznek. A jelentések beszámolnak arról, hogy az űrállomás fedélzetén egy egészen új színképelemző készülék működik, amely méri a galaktika és kozmikus sugárzás izotópos és vegyi összetételét. A tudósok ugyanis mind a mai napig nem jöttek rá arra, milyen a kozmikus sugárzás eredete, miféle üzlet nincs a gyár sítanak, nyugdíjas dolgozó környékén. Éppen ezért kel- közreműködésével. A cipogyarban az élelmi­szerkereskedelmi vállalat­nak eddig is működött kis üzlete, de csak alkalmanként árult zöldséget. Most a gyá­riak kérték, áruljon rendsze­resen. A gumigyárban a Do­rozsmai ÁFÉSZ működtet üzletet, itt is kérték, élelmi­szerboltnak megfelelő ellá­tást biztosítson a szövetke­zet, beleértve a zöldséget és a gyümölcsöt is. Féleredményt hozott ed­dig tehát a kereskedelem erőfeszítése. A bent dolgozók érdekeiről van szó, érdemes lenne tapasztalatszerzés ér­dekében körülnézni azokban az üzemekben, ahol siker ko­ronázta az eddigi igyekeze­tet. H. a természete. A jelenlegi kísérletsorozat cél­ja olyan adatok beszerzése, amely ennek a problémának a megoldásához feltétlenül szükséges. Végrehajtanak az űrhajósok komplex földkutatási programot is. Számos terüle­ten célul tűzik ki azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek a geológiával, geográfiával, mezőgazdasággal és erdő­gazdálkodással, valamint a talajjavítassal kapcsolatosak.

Next

/
Thumbnails
Contents