Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

PÉntek, 1975. június 27. 3 Nagyobb szervezettséget kivan a mezégazdasági üzemektől az idei betakarítás Termékstruktúra és képzettség Sok helyütt az országban már megkezdődött az aratás. Minden nap több és több kombájn áll munkába az ősziárpa-táblákon. Ez azonban még csak a nyitánya a nagy betakarításnak, amely az idén a szokottnál későbben — július elején — kezdődik. Most már bizonyos, hogy hosszú és nehéz lesz az 1975. évi aratás. A szélviharok és a jégesők megdöntötték, összekuszálták a gabonavetéseket. A hetek óta tartó esőzések nyomán mélyen átázott a talaj, sőt sok helyütt víz borítja a földeket. A traktorok által ősszel összegyűrt táblákon egyébként is nehezebben tudnak majd haladni a kombájnok. A szokottnál több csapadék és kevesebb napsütés miatt lassú a kalászosok érése, máris késik a betakarítás és a következő napok, hetek időjárása sem sok jóval biztat. Az idei aratás tehát a korábbiaknál is nagyobb szervezettséget kíván a mezőgazdasági üzemektől, több és nehezebb feladat hárul az emberekre és a gépekre egyaránt. Ennek megfelelően mindenütt módosítani kellett az eredeti ..aratási forgatókönyvet": még inkább számításba vet- ték a várható nehézségeket és megtették a szükséges intézkedéseket a gazdaságok. Hazánk napfényben bővelkedő megyéjében, Csongrádban helyenkint már aratják az őszi árpát. A szeszélyes, változékony időjárás miatt a szokottnál később sárgult ... a gabona. A búza legalább A tápéi Tiszatáj Tsb ben aratjak az arpat egyhetes késéssel érik be. Mintegy 100 000 hektár ter- szék. MájU£ x szákszövet- lyen lefektették a gabonát, mésének vesztesegmentes be- kezetben ^ több tsz-ben a Ezért a kombájnok vágóasztakaritása múlik most a régebbi típusú „ernyős" tálát egészen mélyre kell munkák jó megszervezésén kombájnokra fülkéket sze- leengedni. Eközben előfordul, ..... reltek fel, amelyek védik a hogy a földbe is „belehaA gepszemlek lelknsmere- kombajn0sokat az időjárás rap" a gép, ahol nem teljetes felkészülésről tanúskod- viszontagságaitól, valamint a sen sima a talaj. A nehéz nak. Sok öreg kombájnt ki- porártalomtól. A korszerű- munkáért viszont kárpótlást selejteztek, újakkal váltották sodött gépparkkal sem köny- 'g^^^z évet fel. A tápéi Tiszatáj Tsz-ben nyű az aratás, ezt már az kbnt visszatérő tárolás gondmár munkához látott két indulás is bizonyította. A jain enyhít a próbaüzemelés vadonatúj K0I06Z nevű szov- sokévi átlagot kétszeresen jet gépóriás. Ezek légkon- meghaladó májusi és júniusi dicionáló berendezésekkel is csapadéközön, valamint szélei vannak látva. A zákány- viharok és jégesők sok heTanácskozás Időszerű termelésfejlesztési kérdésről tárgyaltak tegnap délelőtt Szegeden, a gabonatermesztési kutatóintézetben. Illetékes állami és tudományos testületek képviselői a Csongrád megyei kenyérgabona-termesztés elért eredményeit és égető problémáit vizsgálták meg. Szilágyi Ernő, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője vitakezdő előadásában megállapította többek között, hogy Csongrád megye nagy termelési hagyománya és kedvező természeti adottságai révén a kenyérgabonaterméshozamok tekintetében az ország 19 megyéjének sorrendjében — vagy inkább ranglistáján — 1969ben még a negyedik helyen volt. Az 1974-es eredmények azonban már csak a tizenötödik helyet biztosították a Szániel Imre, a megyei pártbizottság tagja, a GKI igazgatója ezzel összefüggésben a helyileg kialakult termeléspolitikai szemlélet hibáit üzemgazdasági, ökonómiai nézőpontokból világította meg. Bebizonyította, hogy a befektetett termelési költségekre vetítve épp a kenyér gabona a legpénzesebb növény. S hogy mégis kialakulhatott a jelenlegi tarthatatlan helyzet, annak egyebek között az elmaradott ökonómiai vizsgáló munka, a rugalmas üzemgazdasági szemlélet hiánya az oka. Mit tettek és tesznek a tudomány képviselői azért, hogy Csongrád megye mihamarabb ismét elfoglalja méltó helyét a búzatermesztés országos ranglistáján? Erről György Béláné, a GKI tudományos munkatársa részére. Jóllehet a fejlődés adott áttekintést. Hecsei Je— ha nem hasonlítjuk az országos eredményekhez — megyénkben is nagy. Amint erre megyei pártós tanács végrehajtó bizottsága, később pedig országos szervek is felhívták a figyelmet, semmi sem indokolja azt. hogy sokkal roszszabb természeti adottságú, gyengébb termőtalajokon gazdálkodó megyék is megelőzzék a miénket. Mit kell tenni a sürgős felzárkózás érdeke hep2 Dr. nő, a MÉM osztályvezetője a más megyékben kialakult helyes termeléspolitikai szemléletről szólott. Surányi Róbert, a megyei növényvédő állomás igazgatója pedig bizonyította, hogy a növényegészségügyi helyzet jelenlegi színvonala sem indokolja a növekvő lemaradást. A tanácskozás alapvetően az iparszerű termelési rendszerek gyorsabb ütemű fejlesztésében jelölte meg a kivezető utat, előtt álló 2000 vagonos uj hódmezővásárhelyi és a 480 vagonos makói gabonasiló. A zökkenőmentes betakarítás fontos feltétele még az összes üzemanyagtartály feltöltése. A szeged-algyői központi ÁFOR-telepen megszervezték az éjjel-nappali üzemanyag-szolgáltatást és 19 tartálykocsit állítottak munkába a megye gazdaságainak ellátására. E

vek óta makacsul tartja magát egy tévhit: a vállalatok, a munkahelyek azt hiszik, hogy az iskoláknak, a tanulmányi idő befejeztével, minden tekintetben kész, bármilyen szakmában azonnal teljes értékű munkaerőként használható fiatalokat kell kibocsátaniuk. Való igaz: a szakképzésnek — és mindenfajta oktatásnak — voltak és vannak adósságai a korszerű szakemberképzésben. De ettől függetlenül: tudomásul kell venni, hogy a legkorszerűbb, a legnagyobb hozzáértéssel végzett oktatás — értve ezen az iskolai oktatást — csak alapismereteket nyújthat. A legjobb esetben is olyan ismereteket, amelyeket könnyen és gyorsan fejleszthetnek tovább a munkahelyeken, a speciális, vagy a változó igények szerint. Néhány közbevetett kérdés: miért kell kormányhatározatot hozni arról, hogy a vállalatok kötelesek gondoskodni a munka,sok és az alkalmazottak rendszeres, a mindenkori termelési igényekhez igazodó továbbképzéséről? Miért kell egy öntevékeny alapon létrehozott munkástovábbképző központ munkatársainak és vezetőinek arról panaszkodniuk, hogy kezdeményezésük az általános érdektelenség miatt kudarcra van ítélve? Miért kell újból és újból megállapítani, hogy annak a bizonyos kormányhatározatnak — amely a munkások továbbképzéséről szól — a végrehajtása, finoman fogalmazva is, vontatottan, döcögve halad? Következhetne itt a vállalatokat egyértelműen elmarasztaló, súlyos kritikai megállapításokat tartalmazó bekezdés... de nem következik. Nem következhet, mert újabb kérdéseket kell feltenni. A szakmastruktúra, a mindenkori létszámarány, a munkások és az alkalmazottak szakmai képzettsége a mindenkori termékstruktúra függvénye. A termékváltás viszont — bármennyire is hisszük, akarjuk — nem csupán elhatározás, vállalkozókedv, vagy vezetői bátorság kérdése. Függ a körülményektől, a gazdasági környezettől, a feltételektől és sok olyan tényezőtől, ami már nem sorolható kizárólag a vállalati szférába. Mindez persze nem jelentheti a vállalatok teljes felmentését, mert ha egy-egy üzem, önerejéből, minden külső segítség nélkül, nem is változtathatja meg gyökeresen a termelési programját, azért lassan-lassan módosíthatja; a gazdaságossági feltételekhez és körülményekhez igazíthatja a termékválasztékát. Mondom: lassan, lassan... Ahogy a gazdasági környezet, a hitelfeltételek, a kereslet, s annak felismerése lehetővé teszik. S e lassú tempó mellett nyilvánvaló, hogy a munkaerő szakmai átképzése és továbbképzése is lassúbb lesz. Mert ugyan miért kell ezt forszírozni, ha egyszer a hagyományos termékek hosszú évekig „élhetnek", ha piacuk van, ha eladhatók? Praktikus gondolkodásmód és — ki kel! mondani! . — ezért a gyakorlatiasságért nem csupán a vállalatok a felelősek. A népgazdasági tartalékok feltárásának, alapvető feltétele a rendelkezésre álló munkaerő elosztása és újraelosztása, oly módon, hogy ezzel a hatékonyság javuljon, emelkedjék a termelékenység, vagyis hogy a munkaerő a népgazdaság szükség leteinek megfelelő helyre koncentrálódjék Sokan és sokszor elmondták, leírták már a jelenlegi tervszerűtlen, spontán munka erőmozgás helyett irányított, befolyásolt munkaerőpiacra lenne szükség. Annak biz tosítására, hogy emberek százezrei — vagesetleg csak tízezrei — ne a gazdaságta lan, rossz hatékonysággal dolgozó ágaza ' tokban, munkahelyeken tevékenykedjenek hanem a dinamikusan fejlődő, nagy jöv előtt álló ágazatokban. Hogy a „jó" és „rossz" munkahelyek ne vonzhassá egyenlő esélyekkel a munkásokat és az al kalmazottakat. S

ha ezt sikerülne elérni, rögtön ler ne értelme a munkaerő rendszert J átképzésének, szakmai és általános műveltsége emelésének. Nemcsak azért, mert az egyik gyárból a másikba csak ala posabb szakmai tudással, speciálisabb szakképzettséggel lehetne átmenni (s nem csak egy forinttal magasabb órabérért), hanem azért is, mert a munkásnak előbb utóbb fel kellene ismernie, hogy ugyan azon a munkahelyen is csak úgy boldogul hat hosszabb távon, ha rendszeresen fejleszti a szakmai képzettségét és az általános műveltségét. A vállalatok továbbképzésben való érdekeltsége mellé tehát időben oda kellem állítani a munkások, az alkalmazottak érdekeltségét. V. Cs. A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete > Ülést tartott a megyei NEB Tegnap délután Szegeden, jelentést. A vizsgálatot a tói. A munkahelyi körülméa megyei tanácsszékházban népfront megyei bizottságé- nyek és a szociális helyzet Balázs T aios elnökletével ülé nak kezdeményezésére a NEB vizsgálatának tapasztalata az, tsaiazs Lajos einoiuetevei uie- eUenőrei a népfront aktivis- hogy a téeszekben általában sezett a Csongrád megyei fákkal közösen végezték. az egészségre ártalmas munNépi Ellenőrzési Bizottság. A AH ^ évvel ezelőtt lé tt kát nőkkel nem végeztetnek. testület megvitatta a mező- éietbe a nőpolitikái párt- és Az„ gazdasági nagyüzemben dol- kormányhatározat. Azóta a állami gazdaságokban kollektív szerződés szabáéra, ssssi": SSÜSWSI,bad ^mmmmmammsmmmMHMÍ határozatok végrehajtására. Általában az étkezési leheAz előrelépést nem lehet ta- tőségek mellett a modern gadni, de a 25 mezőgazdasá- öltöző-, mosdóhelyiségek is gi üzemben lefolytatott vizs- rendelkezésre állnak. Leggálat is bizonyította, sok több helyen a hideg-meleg még a tennivaló. A nők ál- víz is biztosított. Ez a kortalában a növénytermesztés szerű ellátás, gondoskodás területén dolgoznak, s nem már nem tapasztalható a szívesen vállalnak munkát mezőgazdasági szakszövetke. állattartó telepeken. zetekben. A lehetőségek fiFelmérték, vajon a szak- ^^bevételével egyes me. mai, politikai képzettségük fogazdasagi üzemek anyagilépést tart-e az általános ^ j® hozzájárulnák a gyérfejlődéssel. A megkérdezet- £®kl"tef™e,?yek £ejl!ftefftek közül sokan sem általá- a ideged, Alnos iskolai végzettséggel, sem ,Gazdasaf 200 ezcLjT szakmai képesítéssel nem segítette az asotthalrendelkeznek. Ennek ellené- ™ ®pitesét; «uzsálLa re elégedettek munkakörül- Tsz sajat bolcsodéményükkel és jövedelmük- vel' °vodaval rendelkezik, kel. A gyermekintézmények fejMásik jelenség, hogy a ve_ lesztése. a szabad időt növelő zetők s a vezetőségi tagok szolgáltatások további fokoközott kevés a nő. Még a zása azonban még mindig régi, maradi szemlélet is oka kívánnivalót von maga után ennek, de gátolja bevonásu- a legtöbb helyen, kat a vezetésbe, hogy nem A megyei NEB végül is, szívesen vállalják el a meg- elismerve az eddigi javulást, «s a háztáji de hangsúlyozta: az erő feszi. gazdaság gondjai miatt. téseket toüább kell fokozni A nőpolitikái határozat óta azért, hogy valamennyi érezhető az a törekvés, hogy üzemben azonos színvonalú egyenlő munkáért egyenlő legyen az élet- és munkaköbér elve a mezőgazdaságban rülmény Ezenkívül felhívis érvényesüljön. Mivel első- ták az üzemek vezetőit, hogy sorban a gyengébben fiZe- a helyi párt- és társadalmi Elvi döntés fl gazdasági kárt okozák büntetéséről A gazdasági ítélkezésről vagy bűnszövetségben hajtotszerzett tapasztalatokat ösz- ták végre, szesítették, és elemezték a A törvény a különösen Legfelsőbb Bíróság csütör- nagy kár, illetőleg érték ösztökre összehívott teljes ülé_ szegszerű meghatározását sén. Ezen dr. Szakács Ödön mellőzte, ezt a bírói gyakorelnökölt és e napirendi té- lat feladatkörébe utalta. A máról dr. Fekete Károly, az Legfelsőbb Bíróság most 1973. január l-e óta működő meghozott elvi döntése szegazdasági kollégium vezetője, rint a vagyon elleni bűnteta Legfelsőbb Bíróság elnök- tek általában akkor minőhelyettese tartott tájékozta- sülnek „különösen nagy kár tót. (érték)" szerint, ha annak Másik napirendi pontja összege az ötszázezer forinvolt a teljes ülésnek a tot meghaladja. Az ilyenként XXXVII. számú büntető elvi minősülő vagyon elleni bűndöntés meghozatala. Ennek tett mind gazdasági, mind bízast a csaiéá hátteréhez tartozik, hogy a pedig büntetőpolitikai szemBüntető Törvénykönyv öt év_ pontból — úgyszintén a köztől 12 évig terjedő szabad- felfogás szerint is — már ságvesztéssel rendeli büntet- olyan mértékben sérti, illeni azt, aki a lopást, sikkasz- tóleg veszélyezteti a társatást, csalást vagy hűtlen ke_ dalom vagy az állampolgázelést különösen nagy érték rok érdekeit, és a társadatekintetében, illetőleg külö- lomra veszélyesség olyan ionosén nagy kárt okozva kö- kát tükrözi, hogy elkövetőjévette el A büntetés 14 évié vel szemben indokolt a leg- I^ vette el. A buntetes 15 evig súlyosabban minősített ^ tett területeken alkalmazzak szervek bevonásával évente terjedő szabadsagvesztes, ha rc előírt ^^ büntetési la "őket, így jövedelmük is vizsgálják meg a nőpolitikái cselekményt visszaesőként tételek alkalmazása. icknwu) «. ferfj dolgozóké- hatarozatok végrehajtását.