Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

PÉntek, 1975. június 27. 3 Nagyobb szervezettséget kivan a mezégazdasági üzemektől az idei betakarítás Termékstruktúra és képzettség Sok helyütt az országban már megkezdődött az aratás. Minden nap több és több kombájn áll munkába az ősziárpa-táblákon. Ez azon­ban még csak a nyitánya a nagy betakarításnak, amely az idén a szokottnál későb­ben — július elején — kez­dődik. Most már bizonyos, hogy hosszú és nehéz lesz az 1975. évi aratás. A szélviha­rok és a jégesők megdöntöt­ték, összekuszálták a gabo­navetéseket. A hetek óta tartó esőzések nyomán mélyen átázott a talaj, sőt sok helyütt víz borítja a földeket. A trak­torok által ősszel összegyűrt táblákon egyébként is nehe­zebben tudnak majd haladni a kombájnok. A szokottnál több csapadék és kevesebb napsütés miatt lassú a ka­lászosok érése, máris késik a betakarítás és a következő napok, hetek időjárása sem sok jóval biztat. Az idei ara­tás tehát a korábbiaknál is nagyobb szervezettséget kí­ván a mezőgazdasági üze­mektől, több és nehezebb feladat hárul az emberekre és a gépekre egyaránt. En­nek megfelelően mindenütt módosítani kellett az eredeti ..aratási forgatókönyvet": még inkább számításba vet­- ték a várható nehézségeket és megtették a szükséges in­tézkedéseket a gazdaságok. Hazánk napfényben bővel­kedő megyéjében, Csongrád­ban helyenkint már aratják az őszi árpát. A szeszélyes, változékony időjárás miatt a szokottnál később sárgult ... a gabona. A búza legalább A tápéi Tiszatáj Tsb ben aratjak az arpat egyhetes késéssel érik be. Mintegy 100 000 hektár ter- szék. MájU£ x szákszövet- lyen lefektették a gabonát, mésének vesztesegmentes be- kezetben ^ több tsz-ben a Ezért a kombájnok vágóasz­takaritása múlik most a régebbi típusú „ernyős" tálát egészen mélyre kell munkák jó megszervezésén kombájnokra fülkéket sze- leengedni. Eközben előfordul, ..... reltek fel, amelyek védik a hogy a földbe is „beleha­A gepszemlek lelknsmere- kombajn0sokat az időjárás rap" a gép, ahol nem telje­tes felkészülésről tanúskod- viszontagságaitól, valamint a sen sima a talaj. A nehéz nak. Sok öreg kombájnt ki- porártalomtól. A korszerű- munkáért viszont kárpótlást selejteztek, újakkal váltották sodött gépparkkal sem köny- 'g^^^z évet fel. A tápéi Tiszatáj Tsz-ben nyű az aratás, ezt már az kbnt visszatérő tárolás gond­már munkához látott két indulás is bizonyította. A jain enyhít a próbaüzemelés vadonatúj K0I06Z nevű szov- sokévi átlagot kétszeresen jet gépóriás. Ezek légkon- meghaladó májusi és júniusi dicionáló berendezésekkel is csapadéközön, valamint szél­ei vannak látva. A zákány- viharok és jégesők sok he­Tanácskozás Időszerű termelésfejleszté­si kérdésről tárgyaltak teg­nap délelőtt Szegeden, a gabonatermesztési kutatóin­tézetben. Illetékes állami és tudományos testületek kép­viselői a Csongrád megyei kenyérgabona-termesztés el­ért eredményeit és égető problémáit vizsgálták meg. Szilágyi Ernő, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője vitakezdő előadásában megállapította többek között, hogy Csongrád megye nagy termelési hagyománya és kedvező természeti adottsá­gai révén a kenyérgabona­terméshozamok tekintetében az ország 19 megyéjének sorrendjében — vagy in­kább ranglistáján — 1969­ben még a negyedik helyen volt. Az 1974-es eredmények azonban már csak a tizen­ötödik helyet biztosították a Szániel Imre, a megyei párt­bizottság tagja, a GKI igaz­gatója ezzel összefüggésben a helyileg kialakult terme­léspolitikai szemlélet hibáit üzemgazdasági, ökonómiai nézőpontokból világította meg. Bebizonyította, hogy a befektetett termelési költsé­gekre vetítve épp a kenyér gabona a legpénzesebb nö­vény. S hogy mégis kiala­kulhatott a jelenlegi tartha­tatlan helyzet, annak egye­bek között az elmaradott ökonómiai vizsgáló munka, a rugalmas üzemgazdasági szemlélet hiánya az oka. Mit tettek és tesznek a tudomány képviselői azért, hogy Csongrád megye miha­marabb ismét elfoglalja méltó helyét a búzatermesz­tés országos ranglistáján? Erről György Béláné, a GKI tudományos munkatársa részére. Jóllehet a fejlődés adott áttekintést. Hecsei Je­— ha nem hasonlítjuk az országos eredményekhez — megyénkben is nagy. Amint erre megyei párt­ós tanács végrehajtó bizott­sága, később pedig országos szervek is felhívták a fi­gyelmet, semmi sem indo­kolja azt. hogy sokkal rosz­szabb természeti adottságú, gyengébb termőtalajokon gazdálkodó megyék is meg­előzzék a miénket. Mit kell tenni a sürgős felzárkózás érdeke hep2 Dr. nő, a MÉM osztályvezetője a más megyékben kialakult helyes termeléspolitikai szemléletről szólott. Surányi Róbert, a megyei növényvé­dő állomás igazgatója pedig bizonyította, hogy a növény­egészségügyi helyzet jelenle­gi színvonala sem indokolja a növekvő lemaradást. A ta­nácskozás alapvetően az iparszerű termelési rendsze­rek gyorsabb ütemű fejlesz­tésében jelölte meg a kive­zető utat, előtt álló 2000 vagonos uj hódmezővásárhelyi és a 480 vagonos makói gabonasiló. A zökkenőmentes betakarí­tás fontos feltétele még az összes üzemanyagtartály feltöltése. A szeged-algyői központi ÁFOR-telepen meg­szervezték az éjjel-nappali üzemanyag-szolgáltatást és 19 tartálykocsit állítottak mun­kába a megye gazdaságainak ellátására. E vek óta makacsul tartja magát egy tévhit: a vállalatok, a munkahe­lyek azt hiszik, hogy az iskoláknak, a tanulmányi idő befejeztével, minden tekintetben kész, bármilyen szakmában azonnal teljes értékű munkaerőként hasz­nálható fiatalokat kell kibocsátaniuk. Való igaz: a szakképzésnek — és min­denfajta oktatásnak — voltak és vannak adósságai a korszerű szakemberképzésben. De ettől függetlenül: tudomásul kell ven­ni, hogy a legkorszerűbb, a legnagyobb hozzáértéssel végzett oktatás — értve ezen az iskolai oktatást — csak alapismereteket nyújthat. A legjobb esetben is olyan is­mereteket, amelyeket könnyen és gyorsan fejleszthetnek tovább a munkahelyeken, a speciális, vagy a változó igények szerint. Néhány közbevetett kérdés: miért kell kormányhatározatot hozni arról, hogy a vállalatok kötelesek gondoskodni a mun­ka,sok és az alkalmazottak rendszeres, a mindenkori termelési igényekhez igazodó továbbképzéséről? Miért kell egy öntevé­keny alapon létrehozott munkástovább­képző központ munkatársainak és vezetői­nek arról panaszkodniuk, hogy kezdemé­nyezésük az általános érdektelenség miatt kudarcra van ítélve? Miért kell újból és újból megállapítani, hogy annak a bizo­nyos kormányhatározatnak — amely a munkások továbbképzéséről szól — a vég­rehajtása, finoman fogalmazva is, vonta­tottan, döcögve halad? Következhetne itt a vállalatokat egy­értelműen elmarasztaló, súlyos kritikai megállapításokat tartalmazó bekezdés... de nem következik. Nem következhet, mert újabb kérdéseket kell feltenni. A szakmastruktúra, a mindenkori lét­számarány, a munkások és az alkalmazot­tak szakmai képzettsége a mindenkori ter­mékstruktúra függvénye. A termékváltás viszont — bármennyire is hisszük, akar­juk — nem csupán elhatározás, vállalko­zókedv, vagy vezetői bátorság kérdése. Függ a körülményektől, a gazdasági kör­nyezettől, a feltételektől és sok olyan té­nyezőtől, ami már nem sorolható kizárólag a vállalati szférába. Mindez persze nem je­lentheti a vállalatok teljes felmentését, mert ha egy-egy üzem, önerejéből, min­den külső segítség nélkül, nem is változ­tathatja meg gyökeresen a termelési prog­ramját, azért lassan-lassan módosíthatja; a gazdaságossági feltételekhez és körül­ményekhez igazíthatja a termékválaszté­kát. Mondom: lassan, lassan... Ahogy a gazdasági környezet, a hitelfeltételek, a kereslet, s annak felismerése lehetővé te­szik. S e lassú tempó mellett nyilvánvaló, hogy a munkaerő szakmai átképzése és to­vábbképzése is lassúbb lesz. Mert ugyan miért kell ezt forszírozni, ha egyszer a hagyományos termékek hosszú évekig „él­hetnek", ha piacuk van, ha eladhatók? Praktikus gondolkodásmód és — ki kel! mondani! . — ezért a gyakorlatiasságért nem csupán a vállalatok a felelősek. A népgazdasági tartalékok feltárásának, alapvető feltétele a rendelkezésre álló munkaerő elosztása és újraelosztása, oly módon, hogy ezzel a hatékonyság javuljon, emelkedjék a termelékenység, vagyis hogy a munkaerő a népgazdaság szükség leteinek megfelelő helyre koncentrálódjék Sokan és sokszor elmondták, leírták már a jelenlegi tervszerűtlen, spontán munka erőmozgás helyett irányított, befolyásolt munkaerőpiacra lenne szükség. Annak biz tosítására, hogy emberek százezrei — vag­esetleg csak tízezrei — ne a gazdaságta lan, rossz hatékonysággal dolgozó ágaza ' tokban, munkahelyeken tevékenykedjenek hanem a dinamikusan fejlődő, nagy jöv előtt álló ágazatokban. Hogy a „jó" és „rossz" munkahelyek ne vonzhassá egyenlő esélyekkel a munkásokat és az al kalmazottakat. S ha ezt sikerülne elérni, rögtön ler ne értelme a munkaerő rendszert J átképzésének, szakmai és általános műveltsége emelésének. Nemcsak azért, mert az egyik gyárból a másikba csak ala posabb szakmai tudással, speciálisabb szakképzettséggel lehetne átmenni (s nem csak egy forinttal magasabb órabérért), hanem azért is, mert a munkásnak előbb utóbb fel kellene ismernie, hogy ugyan azon a munkahelyen is csak úgy boldogul hat hosszabb távon, ha rendszeresen fej­leszti a szakmai képzettségét és az általá­nos műveltségét. A vállalatok továbbképzésben való ér­dekeltsége mellé tehát időben oda kellem állítani a munkások, az alkalmazottak ér­dekeltségét. V. Cs. A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete > Ülést tartott a megyei NEB Tegnap délután Szegeden, jelentést. A vizsgálatot a tói. A munkahelyi körülmé­a megyei tanácsszékházban népfront megyei bizottságé- nyek és a szociális helyzet Balázs T aios elnökletével ülé nak kezdeményezésére a NEB vizsgálatának tapasztalata az, tsaiazs Lajos einoiuetevei uie- eUenőrei a népfront aktivis- hogy a téeszekben általában sezett a Csongrád megyei fákkal közösen végezték. az egészségre ártalmas mun­Népi Ellenőrzési Bizottság. A AH ^ évvel ezelőtt lé tt kát nőkkel nem végeztetnek. testület megvitatta a mező- éietbe a nőpolitikái párt- és Az„ gazdasági nagyüzemben dol- kormányhatározat. Azóta a állami gazdaságokban kollektív szerződés szabá­éra, ssssi": SSÜSWSI,bad ^mmmmmammsmmmMHMÍ határozatok végrehajtására. Általában az étkezési lehe­Az előrelépést nem lehet ta- tőségek mellett a modern gadni, de a 25 mezőgazdasá- öltöző-, mosdóhelyiségek is gi üzemben lefolytatott vizs- rendelkezésre állnak. Leg­gálat is bizonyította, sok több helyen a hideg-meleg még a tennivaló. A nők ál- víz is biztosított. Ez a kor­talában a növénytermesztés szerű ellátás, gondoskodás területén dolgoznak, s nem már nem tapasztalható a szívesen vállalnak munkát mezőgazdasági szakszövetke. állattartó telepeken. zetekben. A lehetőségek fi­Felmérték, vajon a szak- ^^bevételével egyes me. mai, politikai képzettségük fogazdasagi üzemek anyagi­lépést tart-e az általános ^ j® hozzájárulnák a gyér­fejlődéssel. A megkérdezet- £®kl"tef™e,?yek £ejl!fteff­tek közül sokan sem általá- a ideged, Al­nos iskolai végzettséggel, sem ,Gazdasaf 200 ezcLjT szakmai képesítéssel nem segítette az asotthal­rendelkeznek. Ennek ellené- ™ ®pitesét; «uzsálLa re elégedettek munkakörül- Tsz sajat bolcsodé­ményükkel és jövedelmük- vel' °vodaval rendelkezik, kel. A gyermekintézmények fej­Másik jelenség, hogy a ve_ lesztése. a szabad időt növelő zetők s a vezetőségi tagok szolgáltatások további foko­közott kevés a nő. Még a zása azonban még mindig régi, maradi szemlélet is oka kívánnivalót von maga után ennek, de gátolja bevonásu- a legtöbb helyen, kat a vezetésbe, hogy nem A megyei NEB végül is, szívesen vállalják el a meg- elismerve az eddigi javulást, «s a háztáji de hangsúlyozta: az erő feszi. gazdaság gondjai miatt. téseket toüább kell fokozni A nőpolitikái határozat óta azért, hogy valamennyi érezhető az a törekvés, hogy üzemben azonos színvonalú egyenlő munkáért egyenlő legyen az élet- és munkakö­bér elve a mezőgazdaságban rülmény Ezenkívül felhív­is érvényesüljön. Mivel első- ták az üzemek vezetőit, hogy sorban a gyengébben fiZe- a helyi párt- és társadalmi Elvi döntés fl gazdasági kárt okozák büntetéséről A gazdasági ítélkezésről vagy bűnszövetségben hajtot­szerzett tapasztalatokat ösz- ták végre, szesítették, és elemezték a A törvény a különösen Legfelsőbb Bíróság csütör- nagy kár, illetőleg érték ösz­tökre összehívott teljes ülé_ szegszerű meghatározását sén. Ezen dr. Szakács Ödön mellőzte, ezt a bírói gyakor­elnökölt és e napirendi té- lat feladatkörébe utalta. A máról dr. Fekete Károly, az Legfelsőbb Bíróság most 1973. január l-e óta működő meghozott elvi döntése sze­gazdasági kollégium vezetője, rint a vagyon elleni bűntet­a Legfelsőbb Bíróság elnök- tek általában akkor minő­helyettese tartott tájékozta- sülnek „különösen nagy kár tót. (érték)" szerint, ha annak Másik napirendi pontja összege az ötszázezer forin­volt a teljes ülésnek a tot meghaladja. Az ilyenként XXXVII. számú büntető elvi minősülő vagyon elleni bűn­döntés meghozatala. Ennek tett mind gazdasági, mind bízast a csaiéá hátteréhez tartozik, hogy a pedig büntetőpolitikai szem­Büntető Törvénykönyv öt év_ pontból — úgyszintén a köz­től 12 évig terjedő szabad- felfogás szerint is — már ságvesztéssel rendeli büntet- olyan mértékben sérti, ille­ni azt, aki a lopást, sikkasz- tóleg veszélyezteti a társa­tást, csalást vagy hűtlen ke_ dalom vagy az állampolgá­zelést különösen nagy érték rok érdekeit, és a társada­tekintetében, illetőleg külö- lomra veszélyesség olyan io­nosén nagy kárt okozva kö- kát tükrözi, hogy elkövetőjé­vette el A büntetés 14 évié vel szemben indokolt a leg- I^ vette el. A buntetes 15 evig súlyosabban minősített ^ tett területeken alkalmazzak szervek bevonásával évente terjedő szabadsagvesztes, ha rc előírt ^^ büntetési la "őket, így jövedelmük is vizsgálják meg a nőpolitikái cselekményt visszaesőként tételek alkalmazása. icknwu) «. ferfj dolgozóké- hatarozatok végrehajtását.

Next

/
Thumbnails
Contents