Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

Az Elnöki Tanács fogadása A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a KGST XXIX ülésszaka alkalmából csütörtök este fogadást adott a Parlamentben. A fogadáson részt, vett Lo­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, Németh Karoly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, Gye­nes András, a Központi Bi­zottság titkára. Huszár Ist­ván, dr. Szekér Gyula és dr. Timár Mátyás, a Miniszter­tanács elnökhelyettesei. Je­len volt az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja. Ott voltak a KGST üléssza­kán részt vett kormánykül­döttségek vezetői és tagjai. A fogadáson Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. A KGST XXIX. ülésszakának plenáris ülése, a tanácskozás záronapjan, tegnap. 65. évfolyam 149. szám 1975. június 27., péntek Ára: fillér Kádár János fogadta Edvard Kardeljt Képünkön: balról Kádár János, Biszku Béla, Edvard Kardelj. Edvard Kardét], a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Kjázponti Bizottsága Elnöksége, valamint a Jugoszláv Szo­efelista Szövetségi Köztársaság Elnökségének tagja a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívásóra június 23—26. között baráti látogatást tett ha­zánkban. Edvard Kardeljt fogadta Kádár János, a Magyar Szo­eusitsta Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A jugoszláv vendég szívélyes, elvtársi légkörben meg­beszélést folytatott Biszku Bélával, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjávái, a Központi Bizottság titkárával. -A megbeszéléseken jelen volt dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, valamint dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia magyarországi nagykövete. Edvard Kardelj is­merkedett fővárosunk nevezetességeivel, és kulturális in­tézményeket tekintett meg. , Edvard Kardelj csütörtökén •elutazott Budapestre(F. fllekszej Koszigin találkozott a román kormányfővel Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke Budapes­ten találkozott Manea Ma­wescuval, a Román Kommu­nista Pórt Politikai Végre­hajtő Bizottságának tagjával, a Román Szocialista Köztár­saság miniszterelnökével. A baráti hangulatú beszél­getés során eszmecserét foly­tatták a szovjet—román együttműködés és a két or­szágnak a szocialista gazda­sági integrációs intézkedé­sek megvalósításában váló részvétele egyes kérdéseiről. Lázár György és Manea Manescu megbeszélése Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön találkozott Manea Manescu román miniszterelnökkel, aki a KGST XXIX. üléssza­ka alkalmából tartózkodik Budapesten. A két kormány­fő a két ország közötti ipari együttműködés fejlesztésének kérdéseiről folytatott véle­ménycserét. A találkozó lég­körét a barátság és a kölcsö­nös megértés jellemezte. Budapesten befejeződött a KGST XXIX. ülésszaka Csütörtökön a magyar fővárosban befejezte munkáját a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXIX. ülésszaka. A Duna Intercontinental szálló nagytermében a kormánydele­gációk vezetői aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét. Ugyancsak aláírták a Kubai Köztársasággal a területükön levő nikkelt-kobalt termelőkapacitá­sok közös erővel történő létesítéséről szóló egyezményt. Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, aki az ülésszakon is az elnöki tisztet töltötte be, mondotta a zárszót. — Azt gondolom, mindannyian egyetértenek velem abban — mondot­ta —, hogy munkánk eredményes volt. Jóváhagytuk az 1976—1980. évi nép­gazdasági tervek összehangolásával kapcsolatos további teendőket. Jóvá­hagytuk a sokoldalú integrációs in­tézkedések 1976—1980. évi tervét. Ez a terv a legközelebbi ötéves időszak­ra, de hosszabb távon is szilárd alap­ját képezi majd együttműködésünk­nek, az integráció fejlődésének. Jelen­tős előrehaladást értünk el a fűtő­anyag-energetikai bázis és az egysé­ges villamos energetikai rendszer fej­lesztési koncepciójának kialakításá­ban. Rendkívüli jelentőséget tulajdoní­tunk annak, hogy az ülésszakon elha­tároztuk olyan hosszú távú, 1990-ig szóló együttműködési programok ki­dolgozását, mint az országaink nyers­és tüzelőanyag-szükséglete kielégíté­sének: a gépipari szakosítás és ktoope­ráció két- és sokoldalú megállapodá­sokon alapuló elmélyítésének; vala­• • mint az élelmiszerekben és közfo­gyasztási cikkekben jelentkező szük­ségletek kielégítésének programja. Az ülésszak határozatai tovább fej­lesztik a KGST intézményrendszerét. Gondolok az újonnan létrehozott pol­gári repülési állandó bizottságra, az egészségüggyel összefüggő kérdések­kel foglalkozó állandó bizottságra, va­lamint a vezetéstudomány kérdéseivel foglalkozó nemzetközi intézetre. Külön örömünkre szolgól, hogy az ülésszak ideje alatt a Kubai Köztár­sasággal egyezményt írtunk alá a te­rületükön levő nikkel-kobalt termelő­kapacitások közös erővel történő léte­sítésére. A jelenlegi ülésszakon tárgyalt és jóváhagyott anyagok, a jövő tevé­kenységünket meghatározó közösen kialakított határozatok ismét azt bizo­nyítják, hogy jő úton járunk a XXIII. ülésszakon elfogadott feladatok vég­rehajtásában. Alig négy év tett el a szocialista gazdasági integráció komp­lex programjának elfogadása óta. Az­óta ülésszakról ülésszakra jogos elé­gedettséggel állapíthatjuk meg, hogy sikeresén haladunk előre a kitűzött célok valóra váltásában: országaink gazdasága mind erősebb szálakkal kapcsolódik egymáshoz, és ennek ará­nyában megsokszorozódik közössé­günk gazdasági ereje, kiteljesednek az egyes országok fejlődésének lehető­ségei. Mostani ülésszakunkon gazdasági kérdésekről tárgyaltunk és döntöt­tünk, olyanokról azonban, amelyek­nek politikai jelentősége óriási, és túl­nő közösségünk határain. Országaink népei és az egész világ közvéleménye érdeklődéssel követte ülésszakunk munkáját. Ezért is nagy örömünkre szolgál, hogy tanácskozásunkat bará­ti légkör jellemezte, az alapvető kér­désekben teljes volt a nézetazonosság, eredményes munkáról adhatunk szá­mot pártjainknak, népünknek. Mély meggyőződésünk, hogy most elfoga­dott határozataink hűen tükrözik né­peink érdekeit, kívánságát, és kedve­zően befolyásolják az egész világ ha­ladó erőinek harcát a társadalmi fej­lődésért, a békéért. Most a legfonto­sabb az, hogy minden erőnket össz­pontosítsuk a hozott határozatok meg­valósítósára, az integrációs intézkedé­sek tervének gyakorlati végrehajtásá­ra. Tisztelt Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében szívből köszönetet mondjak a kormányfőknek, a részt vevő küldöttségeknek, a KGST tit­kárságának az ülésszakon kifejtett al­kotó tevékenységéért. Mindnyájuknak jó egészséget kívá­nok és sikereket országaik további gazdasági felemelkedéséhez, egész baráti közösségünk felvirágoztatásához — mondotta Lázár György. A küldöttségek nevében Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, a szovjet kormány­delegáció vezetője mondott köszöne­tet a magyar pártnak és kormánynak az eredményes munka feltételeinek megteremtéséért. az ülésszakról 1975. június 24—26. között a Magyar Népköztársaság fővárosában . — Budapesten — megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak soron következő, XXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagál­lamok delegációi: Sztanko Todorov, a Bolgár Népköz­társaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Lubomir Strou­gal, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság miniszter­elnöke, Carlos Rafael Rod­riguez, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság miniszterel­nöke, Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság minisz­terelnöke, Zsambin Bat­mönh, a Mongol Népköztár­saság miniszterelnöke, Horst Sindermann, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke, Manea Ma­nescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnö­ke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK delegációja, D. Csulafics, a JSZSZK szö­vetségi végrehajtó tanácsá­nak elnökhelyettese vezeté­sével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a KGST titkára, továbbá a KGST-tagállamok számos nemzetközi szervezetének képviselője. Az ülésszakon megfigyelő­ként részt vett Nguen Man Kam, a VDK budapesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. Az ülésszakon Lázár György, a Magyar Népköz­társaság delgációjának ve­zetője, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszá­molóját a KGST-nek a XXVIII. és XXIX. ülésszak között végzett tevékenységé­ről. A beszámolót Szekér Gyula, a végrehajtó bizott­ság elnöke, az MNK Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se tartotta. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagállamok sokol­dalú integrációs intézkedé­sei 1976—1980. évi egyezte­tett tervének tervezetét. Erről N. Bajbakov, a KGST tervezési-együttműködési bi­zottságának elnöke, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese adott tájé­koztatót. Az ülésszak meg­hallgatta a KGST-tagálla­mok 1976—1980. évi népgaz­dasági tervkoordinációjára irányuló munkák menetéről szóló tájékoztatót, amelyet G. Schürer, az NDK-nak a KGST tervezési-együttműkö­dési bizottságában részt ve­vő képviselője, az NDK Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, az Állami Tervbi­zottság elnöke tartott. A fű­tőanyag-energetikai bázis továbbfejlesztésének koncep­ciójóról és az érdekelt euró­pai .KGST-tagállamok egysé­ges energetikai rendszerének koncepciójáról P. Nyepo­rozsnyij, a KGST villamos energia állandó bizottságá­nak elnöke, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere tartott beszá­molót. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között el­telt időszakot a KGST-tag­államok bel- és külpolitiká­jában barátságuk további erősítése, a sokoldalú együtt­működés fejlesztése terén elért új, jelentős eredmé* nyek jellemzik. Az 1975-aí év különösen jelentős a testr véri szocialista országok nét pei számára: a KGST-tagál< lamok és Jugoszlávia a fa* sizmus feletti győzelem 30. évfordulóját ünnepelték. A (Folytatás a 2. oldalonj t

Next

/
Thumbnails
Contents