Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRfAI, EGYESÖLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 145. szám 1975. június 22., vasárnap Áras 1 forint Az élet követeli tőlünks Minden területen szervezettebben, jobban dolgozzunk! Győri Imre mondott beszédet a tízéves Alföldi Porcelángyár munkásgyűlésén Az idei ünnepségsorozatban már több ízben emlékeztek meg a FIM Alföldi Porcelángyárának dolgozói a közelmúlt években különösen a kongresszusi munkaverseny első szakaszában elért eredményeikről. Szombaton délelőtt tartott munkásgyűlésükön az első, a szanitergyár alapításának évére, 10. évfordulójára emlékeztek. A gyűlésen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője mondott beszédet. Jelen volt a gyűlésen Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára, dr. Csatordai Antal, a városi tanács elnöke és Habuda Ádám, a Finomkerámiaipari Művek vezérigazgatója is. Tatár Kornél, az üzemi pártbízottság titkára köszöntötte a résztvevőket, az elnökség tagjait, köztük a szocialista brigádok, a különböző üzemrészek munkásküldötteit. Eljöttek a környező üzemek: a HÓDGÉP, a HÓDIKÖT és a Furfurolgyár dolgozói is, hogy meghallgassák a Központi Bizottság titkárának beszédét. Néhány héttel ezelőtt járt Győri Imre az Alföldi Porcelángyárban, amikor a Csongrád megyei 13. számú választókerület jelölő gyűlésén vett részt. Erre a gyűlésre emlékezett beszéde elején. Elmondotta, hogy amikor országgyűlési képviselőnek jelölték Horváth József szocialista brigádvezető meghívta őt társai nevében, hogy látogasson el hozzájuk a választás után. Most ennek a meghívásnak tett eleget. Majd arról szólt, hogy az építőket minden évben júniusban köszöntjük, s az Alföldi Porcelángyár dolgozóinak örömmel adja át az MSZMP Központi Bizottságának és a Munkás-Paraszt Foradalmi Kormány üdvözletét, mint az építőanyagipar dolgozóinak* Köszöntötte őket abból az alkalomból is, hogy tízéves az Alföldi Porcelángyár. Egy évtizede, hogy elkezdődött az első üzem építése. Az évről évre gyarapodó gyár kombináttá fejlődött, s ma már közel 3000 Győri Imre a padlóburkolólap-gyárban Kovács Gusztáv munkással beszélget. dolgozót foglalkoztat, és 600 millió forint értékű terméket állítanak elő. Az itt termelt áruk jelentős részét már exportra szállítják, s ez a tény is bizonyítja: helyesen cselekedett a párt és a kormány, amikor úgy határozott, hogy Hódmezővásárhelyen építi fel ezt a kombinátot. Ezután népgazdaságunk helyzetével foglalkozott, és hangsúlyozta: büszkék lehetünk elért eredményeinkre, de az előttünk álló feladatok, az élet még nagyobb erőfeszítést követelnek tőlünk. Minden területen szervezettebben, jobban kell dolgozzunk. Részletesen szólt azokról a gazdasági nehézségekről, amelyeket a kapitalista világ gazdaságában bekövetkezett infláció és a sokat emlegtett cserearányok romlása okoz. — Szilárd elhatározásunk — mondotta —, hogy valóra váltjuk az életszínvonal növelésével kapcsolatos terveinket, de ehhez szükséges, minden munkahelyen az is, hogy a dolgozók munkásbecsülettel eleget tegyenek kötelességüknek. Országunk, népünk- politikai egysége, amely most az országgyűlési választáson is megnyilvánult, biztosíték arra, hogy valóra váltjuk terveinket. Ehhez a közös munkához kérte végül az Alföldi Porcelángyár dolgozóinak támogatását, további eredményes munkáját. A munkásgyűlés alkalmával adta át Habuda Ádám a csempegyárnak a FIM Kiváló Gyáregysége kitüntetést, és Bondor József épp tésügyi és városfejlesztési miniszter nevében tíz dolgozónak az „Építőipar Kiváló Dblgozója" kitüntetést, tizenhárom munkásnak pedig a „Kiváló Dolgozó" jelvényt és oklevelet. A gyűlés után Győri Imre és a kíséretében levő megyei és városi párt- és tanácsi vezetők megtekintették a padlóburkolólap-gyárat, majd az edénygyárban tettek látogatást. A nyugellátások emeléséről, az új társadalombiztosítási rendelkezésekről Az alacsony összegű nyugdíjak 1975. júliüs 1-től érvényes emelését a nyugdíjfolyósító igazgatóság és a MÁV Nyugdíjhivatal kérelem előterjesztése nélkül, hivatalból hajtja végre. Az emelésről a nyugdíjasok részére külön értesítést nem küldenek. Emelt összegű nyugellátásukat a nyugdíjasok első ízben július végén, a szokásos időpontban kapják kézhez. A minisztertanácsi határozat pontos végrehajtása a nyugdíjfolyósító szerveknél jelentős munkatöbblettel jár. Ezért arra kérik a nyugdíjasokat, hogy az esedékesség előtt a nyugdíjfolyósító szervnél sem levélben, sem telefonon ne érdeklődjenek. Az emelés — amelyről egyébként a sajtó korábban már részletesebb tájékoztatást is adott — a nyugdíjasok nagy többségét, 1 100 000 személyt érinti. Emelésben részesülnek mindazok a nyugdíjasok, akik ellátásukat az 1959 előtti nyugdíj(Folytatás a 2, oldalon.) Kuvaitba utazik Púja Frigyes Púja Frigyes külügyminiszter — Szabah al-Ahmed al-Dzsaber kuvaiti külügyminiszter meghívására — hivatalos látogatásra Kuvaitba utazik. (MTI) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa aZ Alkotmány 28. paragrafusa (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését 1975. július 4-én délelőtt U órára összehívta. (MTI) A folytatás következik Szép eredmények a társadalmi munkában Az utóbbi egy-másfél évben meglehetősen gyakran foglalkoztunk lapunkban a szegediek társadalmi munkájával. Bőségesen volt miről írnunk, de' még ez a sok anyag sem volt elegendő arra, hogy minden egyes akcióról beszámoljunk, minden szép eredményről tudósítsunk. Eredmény volt bőven és számtalan példa az önzetlen segíteniakarásra, a városszépítő, építő tettekre. Ezt bizonyítja az a tájékoztató is, amelyet a városi tanács társadalmi munkát szervező szakbizottsága készített a tavaly és az idén végzett társadalmi munkákról és terveikről. A tájékoztató a napokban készült el, s kapták meg a városi tanács tagjai a tanács e heti ülésén. Érdemes röviden sorra venni a téma egyes fejezeteit. A társadalmi munka jelentőségével nyilván mindenki tisztában van. Hiszen az önzetlen segíteniakarás teremt lehetőséget arra, hogy sok-sok olyannyira szükséges beruházás elkészüljön; hogy olyan óvodai helyek, parkok, játszóterek, járdák, utak épüljenek, amelyekre egyelőre nincs pénze a városnak és amelyek nélkül nemcsak e pillanatban lennénk szegényebbek, hanem esztendők hosszú során át. Szegényebbek lennénk, hiszen a társadalmi összefogásban elkészült óvodák és parkok és ki tudná felsorolni, mi minden még mindig is olyan plusz marad, amelyet a társadalmi munkák hiányában nélkülözni volnánk kénytelenek. A Tabán utcai óvodát ugyan társadalmi összefogás nélkül is fel lehetett volna építeni egy-két évvel később, ám akkor egy másik óvoda építése maradt volna el, amely így felépülhet. Ha valaki figyelemmel kísérte, miként változott Szegeden a társadalmi munka értéke, nyilván tudja, hogy évekkel ezelőtt egyáltalán nem büszkélkedhetett a város. Hiszen például a III. ötéves tervben mindössze 6,8 millió forint volt a társadalmi munka értéke, s ez az összeg a IV. ötéves terv első két évében elérte a 7,3 millió forintot. Amikor megalakult a tanács végrehajtó bizottságának társadalmi munkát szervező szakbizottsága, még tovább javult a helyzet. Korábban is sok vállalkozó akadt ugyanis társadalmi munkára, csak éppen nem volt aki szervezze, segítse vállalkozásukat. Amint gazdája lett ennek az oly fontos ügynek, máris ugrásszerű növekedésnek indult a társadalmi munka értéke, amely 1973-ban 16 millió forint volt, 1974-ben pedig már elérte a 33 milliót. S itt azt is meg kell említeni, hogy .tavaly, Szegeden több mint ezer szocialista brigád 200 ezer óra társadalmi munkát végzett, amelynek értéke meghaladta a lfl millió forintot. Tavaly összesen mintegy 70—75 ezer szegedi vett részt különböző akciókban, egymillió 800 ezer munkaórát fordítva a város szépítésére és építésére. S azon a munkán kívül, amelynek értéke 33 millió forint volt, a különböző vállalatok és szövetkezetek dolgozói 10 millió forintot fizettek be az óvodai helyek számának gyarapítására. Sokáig fájó szívvel vettük tudomásul, hogy Szeged a városok között minden esztendőben az utolsó helyen végzett a megyei településfejlesztési versenyen. Így volt ez tavaly is, ám ez a helyezés is becsületére Válik a városnak, és lakóinak. Hiszen bebizonyosodott, minél nagyobb egy település, annál nehezebb szervezni, és végezni a társadalmi munkát. Jellemző, hogy a megyei településfejlesztési versenyben is az egy-egy lakosra jutó társadalmi munka értéke a községeknél a legmagasabb, a nagyközségeknél már alacsonyabb és a legkisebb a városokban. És azt is örömmel írhatjuk le, hogy a megyei városok között messze Szeged vezet ezen a téren. Városunkban ugyanis egy lakosra 201 forint értékű társadalmi munka jut, míg Pécsett csak 170, Miskolcon 165, Debrecenben pedig 154 forint. Van tehát mire büszkék lennünk. Szinte felsorolhatatlan, mennyi mindent tettek a városért szocialista brigádok, diákok, ipari tanulók, vállalati és szövetkezeti közösségek és általában a lakosság. A városért, vagyis valamenynyiünkért. Mert hiszen mindannyiunkat szolgálnak azok a parkok, járdák, utak, óvodák, megszépült városrészek, amelyek a társadalmi munkának köszönhetik létrejöttüket, előnyös változásaikat. Eredményeink valóban szépek, és minden megbecsülést, tiszteletet megérdemelnek azok az emberek, akik idejüket rászánva, fáradságot nem kímélve dolgoztak a városért, mindannyiunkért. Olyan alap ez, amelyre építenünk kell, és lehet. Hiszen az idén is folytatódik a munka. Már elkészült a Kolozsvári téri KRESZ-pálya, folytatódik a tarjáni csónakázótó építése, s a sok szép terv között szerepel két óvoda építése is társadalmi összefogással. A béketelepi 50, az algyői pedig 100 gyermeknek ad majd helyet. A folytatás következik, • ezen múlik tehát, hogy továbbra is gazdagszik-e Szeged a városi tanács anyagi lehetőségein felül. S ez a folytatás. nem lesz könnyű; Hiszen tavaly és az idén óriási lendületet adott 4 munkának a kongresszusi felajánlások hosszú sora. Valamennyiünk érdeke, hogy megőrizzük azt a lendületet és lelkesedést, amely a XI. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyt jellemezte. Megőrizzük a város és önmagunk számára, hasznára. Sz. I. Acs S. Sándor felvétele Tegnap, szombaton reggeltől délig vagy félszáz társadalmi munkás fogott ásót, lapátot a tarjáni csónakázótó környékén. Az NKFV termelési üzeme, a 8. és 9. tankállomás, a posta és a Mérlcgkészítő Ktsz dolgozói a Hazafias Népfront és a társadalmi munkát szervező bizottság felhívására délelőtti szabad idejükben a készülő tó földműn! kainál segédkeztek, >