Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

8 Szombat, 1975. június 21. Csak egy kislány... r Száz esztendővel ez­előtt, 1975 késő tava­szán történt, hogy megjelent egy népies műdal. Címoldalán ez volt olvasható: Ele­nem volt sem Szent- lessen meg, melyet a irmay, sem Elemér, nemzet csalogánya aj­Németh Jánosnak káról ismer meg a hívták a Horpácson, 1836. szeptember 9-én született zeneszerzőt, mér dala. Szerzője: Miután Székesfehér­Szentirmay Elemér, várott és Pesten be­dalkedvelők Még nevét változtatta. Németh tábora, is meg­Igy lett Jánosból Mint korábbi és ké­sőbbi dalaihoz, ehhez is maga írta a verse­ket, igen ám, de ha egy kicsit közelebb­ről megvizsgáljuk az Elemér dala első so­rát — hogy finoman fejezzük ki magunkat «-, „kölcsönzést" ta­pasztalunk. Szentir­may Elemér egyik kedves barátja, Vaj­da János költő egy verséből „merítette", S-eredetileg így hang­zott: „Csak egy szép lány van a világon." De kl ls volt tulaj­donképpen ez az oly fejezte tanulmányait, 1861-ben mint Fehér megyei jegyzővel ta­lálkozhattunk. Négy évvel később pedig az Első Magyar Általá­nos Biztosító Társa­ság főtisztviselője. Nyilvános, zeneszer­zői megjelenése ösz­Szentirmay Elemér, s így született meg száz esztendővel ez­előtt a „Csak egy kis­lány van a világon...". Szentirmay Elemér — ma már kevesen tudják — számos nép­színműhöz írt köny­nyed, megkapóan mély érzésű dalokat, szefüggött a nemzet amelyek a pesti Nép­csalogányával, Blaha színház színpadjáról Lujzával, aki utolér­hetetlen varázsával tolmácsolta a nép­színművekben betét­ként megszólaló mű­dalokat. Németh János áhí­művésziesen hangzó tattal hallgatta Blaha nevű nótaszerző, Lujzát, s egyetlen vá­Szentirmay Elemér? gya volt, hogy egy­Hát, kedves olvasó, szer olyan dala szü­szálltak szerte az egész országba. Így került sor a Nótás Kata, Az öreg bérés, Vadgalamb, Veres­sapkások és az Alkot­mány és szerelem cí­mű népszínművekben átalakítva, diatoniku­felcsendülő Szentir- san énekelte és énekli may-dalokra. ma is. A „Csak egy kis- Révész Tibor lány; 1világsikert jelentett Szentirmay Elemérnek, mert a külhonban vendég­szereplő cigányzene­karok mindenütt mu­zsikálták. Sőt, a vi­lághírű spanyol he­gedűművész, Pablo de Sarasate is feldolgoz­ta egyik hegedűre­zongorára komponált Cigánydallamokban, s ő maga leírhatatlan diadallal játszotta koncertjein. A Sara­sate-feldolgozás mais nagy sikerű műsor­száma a hegedűmű­vészeknek. Népi változatát Bar­tók Béla találta meg. Bartók kifejtette, hogy eredetileg mű­dal volt, melyet át­vett a nép, és azt íz­lésének megfelelően Az álmatlanságról Gyakori panasz, hogy az legtöbb, teljes álmatlanságról kell, és legfeljebb átmeneti I. _ . 1 _ -Z : r...» Ji. — K ,J .i nn .A-ínrrn Irlnrn nn rtn/ÍAlíröTk Difmil Ahol a Jövő erdejét termelik [ ember akármennyire fáradt, panaszkodó betege az éjsza­akármennyire későre is jár kai nyolc órából — többszöri az idő, mégsem tud elaludni, megszakítással — mindössze Sőt: minél fáradtabb, minél meggyötörtebb, annál nyug­talanabb, annál éberebb, an­nál jobban kerüli szemét az álom. Az alvásigény tartama na­gyon változó. A korral, a megszokással, a körülmé­nyekkel, az egyéniséggel szo­rosan összefügg. A latin ta­nács azt mondta: hat óra alvás elég öregnek és fiatal­nak is. Ezzel ma nem értünk időre engedélyezhető. Ritmu­sos igénybevétellel, a túlter­helés kerülésével és okosan beosztott étrenddel, meg­nyugtatással sokkal inkább elérhető a cél. A nyugodalmas éjszakai pihenést a fekvőhely gondos felfrissítésével, a helyiség szellőztetésével és korai, könnyű vacsorával kell elő­készíteni. A fáradt ember vacsora és az egészséges lefekvés között, ha szellemi álmatlanságot munkát végez, friss levegőn 10—15 percet tölt ébren. Ál ma viszont nyugtalan, ezért nem pihentető. Sok tényező zavarja az éj­szakai nyugodalmat. Az ide­ges ember szellemi élete fo­kozott: érzelmi hullámzása gazdag, képzelőereje növeke­dett, hangulataival, gátlásai­val nehezebben tud megbir­kózni, mint ember. Az ,„.„. „ ...... ezeknél a feketekávé, a ni- sétáljon, ha meg fizikait ké­egyet! Fiatalkorban nagyobb kotin, az alkohol, a szokatlan nyelmes ulőbutorban pihen­sz alvásigény. A fiatalnak időben való lefekvés, az éj­8—10 óra alvás szükséges szakai munka is károsan be­ahhoz, hogy jól kipihenje folyásolhatja. ma*át. ^z öreg ember hat A hiba rendszerlnt az els6 órával beérheti. Aki pedig megszokta az ebéd utáni al- « a harmadik alvási sza­vast, annál húsz-huszonöt kaszban jelentkezik. Az első­perc egy órával is felér. Az éjszakai pihenésnek három szakasza van: a még felületes előalvás, amely egy­két órát vesz igénybe. Ezt a két-három óráig tartó tulaj­nál az el nem alvás, a har­madiknál a felriadás és az újra el nem alvás formájá­ban. Mit javasol ilyenkor az or­Tóth Béli S2 El •ED IR m mm ÍELO donképpeni mély alvás vált- vos? Altató szedését? Nem! &&éTl$EL £g Ezt Mindenképpen kerülni az idegsejt pihen, regenerá­lódik. Mivel a sejtek rege­nerációja nélkülözhetetlen, az alvásra feltétlenül szükség van. Mi okozhat álmatlanságot? És valóban álmatlan az, aki álmatlanságról panaszkodik? Egyik kiváló orvosprofesszo­runk könyvében a következő áü: „Sokkal több az álmat­lanságról panaszkodó, mint a valóban nem alvó ember." Éjszaka az úgynevezett „fel­ébredések" még ha csak rö­vid időre szakítják is meg a pihenést, gyakran azt az ér­zést keltik, mintha az egész éjszakát ébren töltötte volna valaki. Az álmatlanságot ezért mindig szubjektív pa­nasznak kell tekinteni. Ezt a megfigyelések, a pontos mérések is igazolják. Megfi­gyelhető, hogy a kórterem jen. Ágyba menés előtt jót tesz az úgynevezett nyugtató mosakodás vagy zuhanyozás. Az ágyban valamilyen nem izgalmas, közepesen szóra­koztató könyv olvasása, kel­lemes, andalító (nem beat!) zene- vagy rádióhallgatás ja­vasolható. Néha egyszerű mosakodással, zuhanyozással vagy meleg lábfürdővel az álmatlan ember visszanyeri alvásképességét. Azt szokták mondani:Sop­ron kövei a történelmet, er­dei az ózondús levegőt lehe­lik. Attól ilyen vonzó a vá­ros és talán ez az oka, hogy aki egyszer ide látogat, nem tud elszakadni tőle. Nem szükséges részletezni, mit jelent a zajos környezet, füstös nagyváros után az er­dő csöndje, inkább arról az új sikeres eljárásról érdemes beszélni, amely meggyorsít­ja a jövő erdejének, a fa­csemetéknek a termelését, il­letve nevelését. * 1972. decemberében, Finn­országból egy gépsor érke­zett a Tómalmi Csemetekert­be. Területén az Erdészeti és Faipari Egyetem, továbbá az Erdészeti Technikum hallga­tói ismerkednek az új eljá­rással, amely biztosítja a nagyüzemi csemete termelé­sét. A hagyományos erdészeti csemetenevelés magról, sza­badban ültetve történik, nem biztonságos és 2 évnél hosz­szabb időt vesz igénybe, A burkolt gyökérzetű csemete­nevelésnél — és ezt alkal­mazza a finn „paperpot", magyarul papírcellás rend­szer — kiemeléskor nem sé­rül a gyökér, szállítás köz­ben a nap és szél szárító ha­tása nem gyengíti a facse­mete életerejét. Ezen túlme­nően rendkívül előnyös, mert a vegetációs időszak bármely időszakában végezhető, a papírcellában kikelt facse­mete tovább fejlődik zavar­talanul. * De nézzük meg közelebb­ről, hogyan lehet nagyüzemi módon, gépsorral, alig né­hány emberi kéz közremű­ködésével megoldani az erdő­sítést. A „paperpot", a finn gép legfontosabb része a szállító­szalag, a papírcellákat töltő henger, a vibrációs szalag, vetőberendezés és a betaka­ró gép. A papírcellák hat­szögletűek. Méhsejtszerűen érintkező falait vízzel oldó­dó enyvvel ragasztották ív­vé össze, kis acélkapcsokkal műanyag tálcára kifeszítve kerül a szállítószalagra, majd a töltőberendezés lép műkö­désbe. Innét a tőzeg-talajke­verékkel megtöltve — a vib­rációs szalagon áthaladva — a vetőadapter alá ér. Ez minden papircellába 2—2 szem magot vet el. Ellenőr­zés után, a görgősoron to­vább haladva, a takaróbe­rendezés homokperlit keve­rékkel takarja be. Így már érthető, miért ké­pesek a tómalmiak a cseme­tenevelését ütemezni. A munka nem torlódik a gyak­ran egészen rövid tavaszi időszakra, miután a csírázás és a csemetenevelés a kihe­lyezés időpontjában indít­ható. Általában február vé­gén helyezik a kis cellákat a fóliaházba, március máso­dik hetében kezdik öntözni, hogy június—július hónapra elérjék a kiültethető méretet. Ilyenkor indulnak vándorút­ra a végleges helyükre, ko­pár domboldalakra, vagy vá­rosi kertekbe, hogy a ké­sőbbiekben lombjuk növeke­désével árnyékot, nyugalmat és jó levegőt nyújtsanak. A papírcellák kiemelése gyorsan, egy speciális szállí­tóvilla és műanyagborítású, hullámpapírból képzett do­boz segítségével történik. * Az elmúlt évben 147 ezer darab, idén már 1 millió a gépsorral előállított facseme­ték száma. A jó kihasználás érdekében szívesen vállal­nak — kertészeti növények gyorsított termesztésében se­gítségnyújtást, bérmunkát (paprika, paradicsom stb.). A csemetekert dolgozóinak 90 százaléka nő. Szívesen és ma már hozzáértéssel végzik munkájukat. A számok, az eredmények önmagukért beszélnek. M. E. Eredményes nyomozás szócsaládfák után Nyelvünk — főként szláv eredetű — jövevény és „tü­kör"-szavai származásának felderítésével és jelentésma­gyarázatával foglalkozik másfél évtizede Kiss Lajos, a nyelvtudományok kandidá­tusa. A fiatal nyelvtudós számtalan közhasználatú sza­vunk bölcsőhelyét s életkorát nyomozta ki. Tőle tudtuk meg többek között azt, hogy kedvenc péksüteményünket a századvég őta hívják „bu­ci"-nak. A feltevések szerint német átvételű szó, és ere­detileg dudort, csomót jelen­tett. A bugylibicska néven közismert, fanyelű zsebkés szavának előtagja a reform­korban került hozzánk a szlovákoktól, de csak a vi­lágháború előtt honosodott meg a házaló nemzetiségi kisiparosok „kudly!" figye­lemfelhívó kiáltása nyomán. Kiss Lajos búvárkodásai révén az is kiderült, hogy a burgonya Baranya megye egy részén élő nyelvjárási szóból emelkedett az általá­nosan elfogadott növénytani szakkifejezés rangjára. Ma­gyarban való meghonosodá­sának körülményei azonban még tisztázatlanok. Érdekesek nyelvészeink „csemege" szavunk körüli puhatolózásai. A szó etimoló­giája minden részletében még ugyan tisztázatlan; any­nyi azonban máris kiderült, hogy gyökerei a szlovák nyelvjárás hasonló alakzatú és értelmű szavához nyúlnak vissza, ami pedig a rossz bor, a lőre megjelölésére szolgál. A következtetés min­den bizonnyal közel jár a valósághoz, mert a régi ma­gyar nyelvben a csemege nem nyalánkságot, hanem borféle italt jelentett. „Futótűzön" ma kizárólag azt értjük, ha valami na­gyon gyorsan terjed, és átra­gad másokra is. Legutóbb napvilágra került szótörténe­ti adataink viszont időrendi jelentésének egész soráról tanúskodnak: a lőfegyverek­kel való tüzelés régi módja, hirtelen elharapózó másokat is magával ragadó történés, lidércfény, bolygótűz, rob­bantáshoz használatos gyúj­tóvezeték, az erdő száraz aljnövényzetének, vagy cser­jés-füves részek száraz lomb­jának és növényzetének gyorsan terjedő égése, alom­tűz, mint az erdőégés egyik változata. Nyelvészeink vég­képp tisztázták: a futótűz nem sajátosan magyar össze­tétel, hanem német mintára a Lauffeuerből alkotott tü­körszó. Csakúgy, mint „pá­lyaudvar" szavunk, amely a német Bahnhof mintájára ke­letkezett. ÁRAMSZÜNET: Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1979. Június 23-án 6.30-tói 16 óráig Római krt., Brüsszeli krt.. Csuka a., Rózsa u., Retek u„ Lúgos u„ Körtöltés és Felső Tisza­part által határolt területen karbantartási munkák miatt áramszünet tesz. Fogyasztóink szíves elnézé­sét kérjük. DEMASZ Sze­ged, Északi Kirendeltsége. Mnfr- * T"­34. A szakácsnak egyedül csak az a kis utóbaja támadt, hogy valahányszor éjjel a holdat látja égnek borzolódik haja és alig tudja magát visz­szatartani az ugatástól. Egyébként kutya bajai Civilizáció. Az indiai angol hatSságoS nagy pompával fogadták mostanában az afganisztáni emírt, akinek tiszteletére nagy ünnepségeket rendeztek. Hatalmas szövetséges ő, akit meg kell becsülni és akit az indiai angol sajtó is nagy hódolattal üdvözölt most. Azonban elhallgatták az emír legutolsó „hőstettét", amelyet most egy Kalkuttában élő francia ember „beárult" a fran­cia újságoknak. Az emír ugyanis közvetlenül el­utazása előtt 23 alattvalóját ítélte jelentéktelen vétségek miatt halálra. Agyúk elé kötöztette őket, hogy — angol kifejezés szerint — „atomok­ra bontsa föl" őket. Az indiai újságokat megkér­ték, hogy ezt ne írják meg. Mi megírjuk! Szerbek Szegeden. Tegnap este 6 Órakor né­pes választmányi ülést tartott a Szegedi Gyors­írók Egyesülete a nemzetközi gyorsíró kiállítás ünnepségek előkészítése tárgyában. Az ülésen megjelent a Belgrádi Országos Gyorsíró Egyesü­let kiküldöttje és annak főtitkára Jovanovits Mi­livoj, s benyújtja a belgrádi gyorsíró egyesület átiratát, amelyben kérik, hogy a szegedi nemzet­közi gyorsíró kiállilás alkalmával szerb verseny­írás is tartassék, amelyre több díjat fognak ki­tűzni. Bejelenti, hogy közülük mintegy 20—30 gjacsiGó, többek közt Laza Popocics és Antono­vfts Nasta volt miniszterek, Jovan E. Milonano­vits tanácsos a szerb gyorsíró egylet elnöke, Pa­ul M. Stefanovits ügyvéd stb. helyezték kilátás­ba, hogy eljönnek Szegedre ez alkalommal. El­hozzák azonkívül magukkal híres szerb dalárdá­jukat is, — amely bejárta már egész Európát és mindenütt sikert és diadalt aratott — mely a kiállítás alatt hangversenyt tartana. Továbbá kéri az egyesületet a belgrádi kikül­dött, hogy a kiállítás befejeztével kirándulást rendezzen az Al-Dunára, Belgrádom át. A vá­lasztmány mindezekhez örömmel hozzájárul Ezután Jakab Lajos elnök bejelenti, hogy az egyesületbe új tagokul beléptek: Muráty Fri­gyes ny. honvéd alezredes a szegedi francia kör elnöke, Schindler József felsőkereskedelmi isko­lai tanár, Lichtnecker Ferenc és Oesterreicher Egon. A SZEGEDI ESTILAP 1908. május 21-én szü­letett, élt az év végeztéig. Mint minden új lap, nagy buzgalommal hirdeti az igazságot. Csong­rád megyei dolgok. — A hitbizomány és a pa­rasztok. — Ki fizeti a nagy adót? A képviselő­házban a földmívelési tárca költségvetésének so­rán Reök Iván mutatott rá a Csongrád megyei nép sanyarú állapotára, ugyanakkor egyes Csongrád megyei községek megszüntetése cél­jából indítványt adott be a vármegyéhez. Az in­dítvány szerint ismeretes dolog, hogy a szociál­politikának legkezdetlegesebb, hogy úgy mond­juk: burzsoázia jóváhagyásával ellátott törekvése a progresszív adó behozatala. És mégis a gyakor­lati életben úgy van, hogy nemcsak a progresz­szív adó behozatalára nem lehet számítani, ha­nem inkább: a holt birtokok, a latifundiumok tulajdonosai kisebb mértékben járulnak a köz­terhek viseléséhez, mint a legszegényebb föld­míves. Természetes, hogy ezt a tényt olyan várme­gyében lehet legjobban kimutatni, ahol sok a latifundium. íljfen vármegye Csongrád megye, amelynek községi adőelosztásáről a következő hiteles adatok ismeretesek. A vármegye községeinek felsőbb hatóságilag jóváhagyott költségvetési előirányzata szerint a községi pótadók nagysága a következő; Csanytelek 91% Mindszent 70% Csongrád 86% Magyartés 66% Algyő 80% Szegvár 63% Szentes 74% Dorozsma 56% Tömörkény 74% Tápé 50% Sándorfalva 70% Horgos 45% Ezen községekkel szemben az uradalmi közsé^ gek költségvetési előirányzataikban Derekegyháza Nagymágocs Sövényháza *2% 27% 30% Derekegyháza és Nagymágocs pedig nem más, mint Károlyi grófi birtok, Sövényháza pedig Pallavicini Sándor őrg'róf-féle uradalom. Hogy ne kelljen annak a községnek a közterheit is viselni, amelynek területén feküsznek, amely közterheknek javait élvezik: címletesen nagy­községekké alakultak át s látjuk, hogy a grófi kasszára minő előnyös eredménnyel. Ezek a nagyközségek pedig annyira „nagy községek" hogy még orvosuk sincs. Hanem használják a szomszéd községek 70 és 80 százalékos pótadói­ból fizetett körorvosokat valami csekély díjazás fejében. Az indítvány tehát oda irányul, hogy ezek az ál nagyközségek, igazában egyszerű uradalmak, kebeleztessenek be Szentes r. t. város, illetve Csanytelek, Mindszent, Kistelek, Sándorfalva, Algyő és Tápé nagyközségekbe. Az ALSÓTANYAI NÉPLAP 1908. július 4-én kezdett é\ni — s csinálta karácsonyig. Egy éves Csipkerózsika álma után újra föltámadt. CFolytatjuki

Next

/
Thumbnails
Contents