Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-20 / 143. szám

8 Péntek, 1975. június 20. 8 A Halászat] Termelőszövetkezetek Ivadéknevclő Tógazda­nágaban. Dinnyésen, kísérleteket folytatnak a Szovjetunió­ból származó halhibriddcl, a viesegével. A szakemberek szerelnék meghonosítani nálunk is a viza és a kecsege keresztezéséből származó halfajtát. A különleges bánás- területének 60 módot igénylő halcsemciék néhány hónappal ezelőtt ér- várható, keztek hazánkba, repülőgéppel. Azóta szépen fejlődnek, * a Dinnyésre került mintegy 1900 darabos állományban na már nem ritka az ötven dekagrammos példány. Ké­pünkön: Rendszeresen ellenőrzik a vicsegck fejlődését. Hűvös idő Várható időjárás péntek estig: Időnként megnövekvő felhőzet, szórványosan előfor­duló zápor, zivatar. Mérsé­kelt, napközben megélénkülő északi, északkeleti szél. Az évszakhoz képest hűvös idő. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken 16—21 fok között. — Távo­labbi kilátások kedd reggelig: főleg nappali felhőképződés záporokkal, zivatarokkal. Legalacsonyabb hajnali hő­mérséklet eleinte 11—14, ké­sőbb 14—17 fok között. Leg­magasabb nappali hőmérsék­let eleinte 22—25, később 26—29 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mil­liméter) csapadék az ország százalékán ÖNTÖZŐCSATORNA AZ OB MENTEN Szibéria egyik legnagyobb folyója, az Ob mentén üzem­be helyezték az első öntöző­csatornát. A 180 kilométer hosszú öntözőcsatorna 24 óra leforgása alatt kétmillió köb­_ A soproni városháza dísz- méter vizet ad, később ez a számú főútvonal rekonslruk- termében az országos főhaló- mennyiség megkétszereződik, ciója során építenek Csenger Ságok és a helyi szervek kép- EMLÉKLAP —t es Szamosbecs között, a Híd- viselői csütörtökön megvitat- nyArI epítfi Vállalat dolgozói. A100 tak Sopron es a Ferto-taj EGYETEMNEK wriiBó forint költséggel kó- al.talanos rendezesi tervét. A Az 0rszágos Béketanács szülő híd építéséhez 4 ezer Ya.r°st szoros. ossz^a.n8*?a,n emléklappal tüntette ki a köbméter betont, háromezer fejlesztik a környékbéli tal- TIT Baranya megyei szerve­mázsa betonacélt, s csaknem- vakkal és a Fertő-tájjal. A zetének Népek Barátsága el­2 ezer mázsa acélszerkezetet jerv további üdülők és szál- nevezésű nyári egyetemét a O-J HtD SOPRON A SZAMOSON fis A FERTÖ-T7W A. terveknek megfelelő FEJLESZTÉSE ütemben épül a Szamos leg­újabb hídja, amelyet a 49. használnak fel. A 11 ártéri pillérrel ellátott, összesen 344 méter hosszúságú hidat, a jövő év őszén adják át a for- sének korszerűsítésével is, ga lomnak. lodák építését javasolja, fog­lalkozik a város közlekedé­Tudományos magyarázat — Papa, lakik valaki azon a csillagon? — Természetesen. Nem tettod, hogy ki van vilá­gítva! békemozgalomban kifejtett eredményes munkájáért. A pécsi nyári egyetem 1958-ban alapították, s ez az egyetlen politikai jellegű TIT-egye­INCHEBA "75 tem az országban. A Népek „ , ... . Barátsága nyári egyetem in­Pozsonyban. jumus 21-én téző bizottsága most készíti airnvinalr Q7 Inchoh, '7S ... , . , elo a kővetkező — sorrend­ben a 17. — nyári egyete­megnyitják az Incheba '75 nemzetközi vegyipari vá sárt. Az immár hetedszer met. amelyre augusztus 1. és megrendezésre kerülő vásár ^ között kerül sor Pécsett. . ... . .... „ MOSZKVA—BÁZEL kereteben megtartjak az ag- A közvetlen vasúti össze_ richem tudományos kong- köttetés létrejött Moszkva és resszust, amelyen a csehszlo- Bázel között. A Moszkva, vák és külföldi szakemberek Varsó, Berlin, Frankfurt, Bá­zel, több mint 2700 kilomete­megvitatják a mezőgazdaság IDEGENFORGALOM Június közepétől — a rábbi évekkel ellentétben — mór nyári csúcsforgalmat bo­nyolít a legtöbb utazási iro­da. Benépesül a Balaton, s a külföldi utakra is mind na­res távolságon, öt országon át kemizálásának eredményeit 46 óra alatt értek a szovjet ko- és a fejlesztés kilátásait. vonat utasai Svájcba. Fehér kőolaj 'Á kőoíaj fekete színéről alkotott elképzelést lenyege­... sen módosította a kazah geológusok felfedezése. A Man­gyobb létszámú csoportok in- gisiak„félszigeten fúrt kútból, több mint 3600 méteres dúlnak. A Volán Touristtobb mélységből. fehér kőolaj tört £el. összetételében a felme­mint 40 tagú csoportja csu- legített vazelinhoz hasonlatos. Az alaposabb vizsgálatok törtökön kelt útra a Magas- során kiderült, hogy nagyobb mennyiségben tartalmaz Tatrába a jövő héten pedig könnyű fajsúlyú alkotóelemeket, viszont alig van benne » Kckote teneer nartiára Szo- fi-vanta és kén. Ennek köszönhető, hogy kedvezőbb a visz­p tseKcie tenger parija: a, t>zo kozitásai és viszonylag alacsony hőmérsékleten dermed csiba kalauzolják a turistá- meg. Ez a tulajdonsága megkönnyíti a csővezetéken történő kai; egyhetes üdülésra, továbbítását; AZ LGT ÚJSZEGEDEN Az Országos Rendező Iro­da ma, pénteken este 8 órai kezdettel rendezi meg az Üj­szegedi szabadtéri színpadon a Locomotív GT hangverse­nyét. Közreműködik a V'73 együttes. Ha esik az eső, va­sárnap este nyolckor tartják a koncertet ugyanott. KÖNYVRITKASÁGOK A frunzei Kirgiz Köztársa­sági Könyvtár könyvritkaság gyűjteménye újabb egyedül­álló darabbal, az 1885-ben kiadott „A ferganai uralko­dók történeté"-vel, vagy más­néven a „Tarihi Sohroni"-val gyarapodott. A könyvtár tu­lajdonában 7000 kötet könyv, illetve kéziratritkaság talál­ható, köztük olyanok, mint például Magnyickij „Arifme­tikája", melyet 1703-ban, I. Péter uralkodása idején ad­tak ki, Przsevalszkij munkái vagy az 1581-es kiadású „Osztrogi Biblia'i LOPOTT, SIKKASZTOTT Négyszer volt eddig bün­tetve vagyon elleni bűncse­lekmények miatt Rácz Géza 53 éves, Szeged, Ibolya utca 13. szám alattti lakos. Ismé­telten lopás és sikkasztás miatt került a vádlottak pad­jára a szegedi járásbíróság előtt. Rábizonyult, hogy szál­lásadója távollétében eltulaj­donította annak bérelt var­rógépét. A vádlott a tápéi Háziipari Szövetkezet bedol­gozója volt, a szövetkezettől átvett 40 darab kiszabott női otthonkát, amelyet megvarrt, de a terméket nem a szö­vetkezetnek szállította le, ha­nem azt vidéken értékesítet­te. A szegedi járásbíróság Rácz Gézát jogerősen tíz hó­nap fegyházra ítélte, kimon­dotta azt is, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. FEKETÉN FUVAROZTAK A tápéi Tisza-töltéshez az ATIVIZIG részére földet fu­varozott a Volán 10. sz. Vál­lalattól Szabadi Ferenc Ma­ros utca 11. szám, Farkas Ignác Tarján 116. ép., Né­meth János Tápé, Rákóczi u. 69., Csiszár József Tarján 408. és Vass István Vidra u, 2. szám alatti lakosok, gép­kocsivezetők. Szállítás köz­ben több tápéi lakosnak vit­tek földet magánfuvarként, s ezzel kárt okoztak vállala­tuknak és az ATIVIZIG-nek. A szegedi járásbíróság hűt­len kezelés vétsége miatt a Volán vállalat ezen gépko­csivezetőit jogerősen 1500-tól 2000 forintos pénzbüntetésre ítéllek Matematikus muzsikus Bogyós gyümölcsök termesztése Tízéves kutatási program keretében új, bő hozamú, vitamindús, a nagyüzemben is biztonságosan termeszthető bogyÓ6gyümölcs-£ajták elő­állításával kísérleteznek a Kertészeti Kutató Intézet fertődi kutató állomásán. Mintegy 100 hektárnyi terü­letet foglalnak el a kísérleti parcellák, amelyeken egye­bek között kétszáznál több szamócafajta, mintegy ÍOÖ fajta málna és sokféle piros, illetve fekete ribiszke terem. A fekete ribiszke szedésé­nek gépesítésére nagyszabá­sú kísérletsorozatot kezdtek Fertődön: több géptípust próbálnak ki. Az országban jelenleg 11 700 hektáron ter­melnek bogyós gyümölcsöket, s a termőterület további nö­velésének elengedhetetlen feltétele a gépi művelés és betakarítás technológiájának kidolgozása. Karaj — kagylóból A fehérjetermelés óriási és szinte kimeríthetetlen tarta­lékai az óceánok. E készle­tek hasznosítása eddig csak bizonyos hal- és kagylófajták feldolgozására korlátozódik, mégpedig a szárazföldek kö­zelében. Napjainkban kísérletek folynak, hogy különböző, eddig érdektelennek tűnt halfajtákból, kagylókból és csigákból készítsenek fehér­jét. E kísérletek terén Len­gyelország világviszonylat­ban is előkelő helyet foglal el. A lengyel tudósok mű­helyeiben előállított fehérje íztelen és szagtalan, könnyen ízesíthető és színezhető. Ép­pen ezért szinte korlátlanok a felhasználási lehetőségei. Az ilyen fehérjéből egész sor olyan élelmiszercikk készít­hető, amely színre, szagra, ízre, táperőre, külsőre nézve semmit sem különbözik az eredetitől. Készíthető hát karaj — kagylóból. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged város) Bizottságának napilapja. — Megjelenik hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. NAGY ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: SZ. SIMON ISTVÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal l 8710 Szeged, Magyar Tanácsköz­társaság útja 10. — Tdefom 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: KOVÁCS LÁSZLÓ. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky Qtca 28. — Előfizetési díj egy hónapra 20 forint: . A nevető Pótolhatatlanná váltam. Nevetek lemezen, 1 neveték szalagon, és a hangjátékrendezők figyelmesen bán­nak velem. Nevetek mélabúsan, ne­vetek tartózkodóan, nevetek hiszté­rikusan. Tudok úgy nevetni, mint egy villamoskalauz, röhögni, mint egy élelmezésipari tanonc. Ismerem a reggeli nevetést, meg az estit, az éjszaka és a szürkületi órák neve­tését, egyszóval, akárhol és akárho­gyan kell is nevetni — rajtam nem múlik. Elhihetik, megerőltető az ilyen állás, mert — és ez a specia­litásom — ragályosan is tudok ne­vetni. Így aztán nélkülözhetetlen vagyok a harmad- és negyedrangú komikusoknak, akik joggal reszket­nek poénjaikért. Majd minden este varietékben ülök, afféle klakőrként, hogy a program gyenge pontjainál ragályosan felnevessek. Finom, mí­ves munka ez. A szívből jövő neve­tés nem csattanhat fel sem túl ko­rán, sem túl későn, éppen a meg­felelő pillanatban kell kirobbannia, akkor aztán pontosan időzítve tör ki belőlem, az egész közönség elkapja, kacag, bruhaházik, és a poén meg van mentve. De én utána fáradtan vánszorgok ki a ruhatárba. Fölveszem a kabáto­mat, és örülök, hogy végre szabad vagyok. Otthon többnyire táviratok várnak: „Sürgősen kell a nevetése. Felvétel kedden." Néhány óra múl­va egy túlfűtött gyorsvonaton gubbasztok, és átkozom a sorsomat. Megérthetik, hogy munka után, vagy szabadságon nincs sok kedvem nevetni. A fejő is örül, ha elfelejt­kezhet a tehenekről, a kőműves ak­kor boldog, ha nem gondol a ha­barcsra, és az asztalosoknál rendsze­rint nem* csukódnak otthon az ajtók, odahaza a fiókokat csak nagy nehezen lehet kihúzni. A cukrászok az ecetes uborkát kedvelik, a hente­sek a marcipánt, a pék pedig jobban szereti a kolbászt, mint a kenyeret. A torreádorok előszeretettel tenyész­tenek galambokat, a bokszolok pedig elsápadnak, ha gyereküknek elered az orra vére. Én mindezt nagyon jól megértem, mert munka után soha sem nevetek. Halálosan komoly em­ber vagyok, és az emberek pesszi­mistának hisznek". Talán joggal. Há­zasságunk első éveiben még gyakran mondogatta a feleségem: „Nevess már egy kicsit!" De aztán rájött, hogy ez nem megy nekem. Boldog vagyok, ha kimerült arcizmaimat, elnyűtt kedélyemet mély komorság­gal üdíthetem fel. Még a másik ne­vetése is idegesít, mert túlságosan is emlékeztet a szakmámra. Így aztán csöndes, békés házaséletet élünk, a feleségem is lassan elfelejt nevetni. Egyszer-egyszer mosolygáson kapom rajta, és ilyenkor én is elvigyorodok. Halkan beszélünk egymással, mert gyűlölöm a varieték lármáját, meg a stúdiókban uralkodó zűrzavart. Azok, akik nem ismernek jól, zár­kózott embernek tartanak. Talán azért, mert túl gyakran kell nevetés­re nyitnom a számat. A magánéle­temet viszont merev arckifejezéssel élem végig, csak hébe-hóba engedek meg magamnak egy-egy szelíd mo­solyt. Gyakran gondolkodom azon, vajon nevettem-e valaha — csak úgy maszek. Nem hiszem. A test­véreim legalábbis úgy emlékeznek, hogy én mindig nagyon komoly gye­rek voltam. H. B. Kísérletek új halfajtával Ha valaki a foglalkozásom iránt érdeklődik, zavarba jövök: elpiru­lok, dadogok — én, akit egyébként magabiztos embernek tartanak. Irigylem azokat, akik azt mondhat­ják: kőműves vagyok. Irigylem a fodrászokat, könyvelőket és írókat, mert egyszerűen bevallhatják a fog­lalkozásukat, hiszen ezek maguktól értendődnek, és nem igényelnek semmiféle hosszadalmas magyaráz­kodást. Nekem azonban azt kell er­re a kérdésre válaszolnom, hogy nevető vagyok. Ez pedig magyará­zatot kíván, mert a második kér­désre is, hogy: „És ebből él?" — igennel kell válaszolnom, hogy hű maradjak a valósághoz. Igen, a ne­vetésemből élek, mert a nevetésem — hogy üzleti nyelven fejezzem ki magam — keresett cikk. Kitűnő, képzett nevető vagyok. Senki sem tud úgy nevetni, mint én. Sokáig színésznek mondtam magam, hogy elkerüljem a kínos magyarázkodást, de arcjátékom és beszédtechnikám olyan1 gyönge, hogy ezt a meghatá­rozást nem találhattam igaznak. Én pedig szeretem az igazságot. És az igazság az, hogy nevető vagyok. Nem bohóc, és nem komikus, nem mulattatom az embereket, hanem hangot adok a derültségnek: neve­tek, úgy, mint egy római császár, vagy, mint egy érzékeny érettségiző. A tizenhetedik századi nevetésben éppen olyan jártas vagyok, mint a tizenkilencedikben, és ha kell, vé­gignevetek minden évszázadot, tár­sadalmi osztályt és életkort. Hisz megtanultam, egészen egyszerűen úgy, ahogy cipőt talpalni tanul meg az" ember. A mellkasomban szuny­nyad Amerika nevetése, meg Afri­káé; a fehér, a vörös, a sárga ne­vetés és — kellő tiszteletdíjért — valamennyit megszólaltatom, ahogy azt a rendező kívánja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents