Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

4 Csütörtök, 1975. május fS. m A ••* • I rf« f f • Április időjárási mérlege 'Az elmúlt április joggal rá­szolgált a szeszélyes jelzőre. Voltak nyáriasan meleg, ve­rőfényes napok, de az or­szág nagy részén havazások, sőt hóviharok is előfordul­tak. Igen jelentős hőmér­séklet-ingadozásokat tapasz­talhattunk, szinte átmenet nélküli éles időjárás-válto­zások sorozatából állott az elmúlt hónap. Az első napok kellemetle­nül hideg, az ország nagy részén talajmenti fagyokat is hozó időjárását 5—7-e kö­zött hirtelen erős felmelege­dés váltotta fel, a nappali­amelyek itt még 20-án haj­nalban is megismétlődtek. 21—25. között ismét enyhe tavaszi időjárás alakult ki. amelyet azonban 26—28. kö­zött újból kellemetlenül hi­deg napok követtek. 27-én az ország északi felén for­dultak elő újabb talajmenti fagyok. A hónap utolsó két napján beköszöntő meleg időjárás már tartósabbnak mutatkozott, május első he­te is meleg maradt. A szeszélyesen váltakozó enyhe és hűvös időjárás vég­ső soron a sokévi átlagnál 0,5—1 fokkal alacsonyabb felmelegedések 22—26 fokig kozéphőmérsékletet eredmé­! emelkedtek, s hazánk jelen 1 tős részén e napokon mér­ték aprilisban a legmaga­sabb hőmérsékletet. 10-én egy. az Adria felöl fölöttünk áthaladó ciklon szívóhatá­sára rendkívül hideg, sark­vidéki légtömegek árasztot­ták el az országot. Az or­kánszerű széllel érkező hi­deg levegő a Kárpát-me­dence fölött keveredett a nedves tengeri légtömegek­kel, s országszerte kiadós eső, majd 11-én havasesök, havazások léptek fel. Hegy­vidékeinken vastag hóréteg alakult ki, s a szélvihar a Bakony térségében hófúvá­sokat is előidézett. Szegeden is valóságos ítéletidő tom­bolt 11-én, az orkánszerü Bzéllökések sebessége elérte s 27 méter/mp értéket, s aJ előző napi eső havasesöbe ment át. Másnap. 12-én a Dél-Alföld nagy részén ta­lajmenti fagyok léptek fel, n.vezett. A lehullott csapa­dék havi összege az ország nagyobbik részén a normál­érték alatt maradt, csak az Alfóld északi területén és az Eszaki-Középhegység tér­ségében múlta fölül jelentő­sebb mértékben az április­ban szokásos mennyiséget, mivel ezeken a tájakon 10 —ll-én igen kiadós, 30—50 mm-es csapadékok hullottak, amelyek komoly áradásokat indítottak el az észak-ma­gyarországi folyókon. Szegeden, közel 1 fokkal maradt a hőmérséklet havi középértéke a sokévi átlag alatt, s 9 Dél-Alföldre hul­lott csapadék viszonylag szűkös volta (a sokévi át­lagnak mindössze 40—80 szá­zaléka esett le) ellenére is a napsütés havj összege eléggé jelentős hiánnyal zá­rult. Dr. Péczely György egyetemi tanár Enzim 'A Műanyagipari Kutató adatának befejezte után két .Intézetben dr. Dobó János teljes évet töltött el tétle­kandidátus kutatócsoportja nül ketrecébe zártan, ugyan­rendkívül szellemes mód- olyan aktívnak bizonyult, szert talált a gyógyszeripar mint Uz első alkalommal. A egyik nehéz problémájának ..ketrecbe zárt enzim" mód­megoldasára. A magyar szerét — amely egyébként gyógyszergyárak legjelentő- számos más iparágban is sebb és a hazai és a külföl di piacokon egyaránt kere­sett termékei közé tartoz­nak a kitűnő antibiotiku­mok. Az előállítás során azonban sokáig komoly gon' dot okozott, hogy azt az en­Ssimet, amelynek az antibio­tikum elkészítésekor még igen fontos a szerepe, a ké­sőbbiekben viszont már csök­kenti az antibiotikum hatá­sát, az eddigi módszerek nem tudták maradéktalanul leválasztani a késztermékről. Az egyik érdekelt gyógy­szergyár felkérésére a Mű­anyagipari Kutató Intézet kezdett foglalkozni a témá­val, és sikerült is a rendkí­vül szellemes, szinte elké­pesztő olyan módszert talál­nia, amely egyszeriben meg­oldja a sokáig leküzdhetet­lennek vélt problémát. Az enzimet tudniillik tnűanyagrácsokból álló „ket­recbe" helyezték, amelynek nyílásai olyan kicsik, hogy az enzim nem fér át rajtuk; ám bhhoz elég nagyok, hogy az Antibiotikumot keresztül le­faessen rajtuk hajtani. Itt, a ketrecben kerül kapcsolatba Az enzim az antibiotikum Alapanyagával, végzi el mun­káját. Amikor a folyamat be­fejeződik, a tökéletesen tiszta antibiotikumot kiengedik a ketrecből, az enzim viszont bennmarad. És érdemes bent tartani, mert az enzim rend­kívül „munkabíró": aktivitá­sát a munka elvégzése nem fcsőkkenti. Magukat a kutatókat is tneglepte például, hogy ami­kor ismét munkára fogtak , jfegy ilyen, már „megdolgozta­•fcottj enzimei, ameljt-cisá fel­használható — már egész sor külföldi szabadalom védi. _ Dr. Török Zoltán Gazdálkodás napjainkban A szegedi mezőgazdaság 600 forint volt, a munkaegy- szocialista módon szolgáljuk, története egy magával a Ti- ség egy részét természetben elősegítve a szocialista er­sza-parti településsel. A tör- kapták, s a fel nem osztható köles és életmód általánossá n. ác ;„„-,; h„_ waovrvn 57 fnrinf volt válácil HOVenyi KUKUTBK eS dliai vább növekednek, s a most még hátrányban tevő ágaza­tok termelése fellendül. Az előzetes számítások szerint a tervidőszak végén a kereső­képes lakosságnak már csak 12 százaléka dolgozik majd a mezőgazdaságban, de a korszerű eszközökkel, gépek­kel képesek tesznek a me­zőgazdasági termelés 16—18 százalékos növelésére. A nagyüzemek kínálata az állattenyésztési ágazatokban is uralja majd a piacot. Ez­zel hazánk a legfontosabb pe és kisbirtokosok igazi ha- vagvon 37 ezer forint volt. válását, zájaként tartották nyilván a Ma egy szorgalmas szövetke­felszabadulás előtt, nagybir- zeti tag többet keres ennél tokos csak egy volt a határ- egy év alatt a közösből, ban, maga a város. A szövetkezeti mozgalom 121 i L „ u ,„ 1Q„„ Ahhoz, hogy a fejlett SZO— xx/j ui hóugus ctcui | Felszabadulás után a föld- , "a% ® zaJ*af„cialista társadalmat megte- kel, erőfeszítésekkel nélküli szegények, napszá- at™pr°pzés Imoo- remtsük. a többi között az ^ ronban van Szeged mezőgaz­' M ' MM M iné­tenyésztési ágazatok tekinte­tében egyértelműen a fejtett mezőgazdasággal rendelkező országok közé kerül. Az országos eredmények­szink­itciivuii aicgcíJícn, jiapaza- felles áttervezés Imoo- «* 10 luuuail ven iucí mosok, bérmunkások, uradal- • B®'„"mp? szükséges, hogy 15—20 év dasága, bár kétségtelen. mi cselédek szabdalták nagybirtokot, szélmérték zéns naavíizemek ifittek lét ""t —uasaga, uai aciscgicicu, 11c­íe LrSrs tőkekoncentrl: alatt » ^ jutó nem- mely ágazatnál gyorsabb elő­ifafi/ufi tutiut, öóctiuci tetv a. . - i + i > .. .. zeti jövedelmet — ami ta- rehaladást, dinamikusabb határt. A földhöz juttatott ható volt és követ^mény a V£dy. 36. e^er'forint volt — fejlődést követel az élet, fő jövedelmezőbb gazdálkodás. a hetvenes szegénység iga inélkül, ter­melőeszközök hiányában ne- Naoiainkban hezen gazdálkodott, silány S terméssel fizettek a kiuzso­rált szegedi földek. a jelenleginek két és félsze- leg a jövő. Kézenfekvő pél­resére-háromszorosára nö- dának elég csak az iparsze­években^éHü'k a "szövetkezeti veljük' Enélkül ugyanis alig" rű termelési rendszerek eveKoen eijuK a szoveiKezeu ha 1phptno torvAinkof vnWo mozgalom fejlodesenek har­madik nagy szakaszát a sze­LU m ha tehetne terveinket valóra aránylag lassú térhódítására váltani. utalni, de talán akkor sem gedi közös gazdaságokban is, aiUalapja reménykedő- túlzunk, ha arra gondolunk, Imikor fokozódik a területi ^ ^agyar mezőgazdaság a metozehírű"3 Gabonltermesz­• . ^"^f'^kksIdáT^f'iMr- nagyüzemi termelési forma tél?*Kutató IntézetteT^üI A nagyüzemi gazdálkodás das és szakosod!az lPa£ megszilárdulását követő mölcsöző kapcsolat meggyor­megteremtése az 1948-49-es szerű tamel* l rmjtaenflc években _ lényegében 1965. síthatná a kutatás a szellem, evre vezethető vissza ami- térhMltasaü Mmte magéval től _ egyre több ágazatban jayak áramlását a gyakorlat­kor kis kollektívák közösbe hozza a gazdálkodás, a ter belé tt abba nemzetközi ba, a termelésbe. Tény, hogy adtak földjüket, hogy együt- metes, f ^T1 m«nka termelői körbe, amelynek az'utóbbi évek jó gazdasál­tes erővel, egymást segítve és méltó eredményeit jis. lagjaj az élvonalba tutm_ poUtikája olyan közgazdasagj a hajdani, akkori üzem lehe- ,1974-ben oszi búzából a nak Hazánkban — mindent légkört teremtett, amelyben tőségeit kihasznalva jobban városi atlag 38 4 mazsa volt egybevetve - három évtized nemcsak a termetes objektív boldoguljanak. Az első evek hektái ónként. Ilyen még nem alatt az aiapvetö mezőgazda- feltételei bontakozhattak ki; küzdelmesek voltak, a sző- volt sem Szegeden, sem az sági termékek és élelmisze- így anyagi, területi, szellemi vetkezők es az allami gazda- orszagban s világviszonylat- rek termelése megkétszerező- koncentrációk, de a szubjek­sagba tömörülök hagies kuz- ban is elismerésre méltó. dött> tjV feItételek' ls elsősorban delme nagyüzemi tapasztala- ped^g szintén A szocialista nagyüzeml az alkotó, termelő ember ok hianyaban lényegeben becsülendő 36,8 mázsas hek- gazdalkodásban rejlő lehető- megújuló energiái is. termelőeszközök nélkül, és taronkénti termést takarítót- ségeket mindenekelőtt a fej­sok esetben a nagyüzembe tak be. A téeszyagyon impo- lődés dinamikája jelzi, Mind. vetett hit nélkül. Az evekig nálo, az egy hektár területre össze xo_i2 évre volt szük­lartó küzdelem földdel, idő- eső eszközérték is jóval fö- ség ahhoz hogy megkétsze­járással lassan hozta meg az lőtte van az országos átlag- reződjék a búza termésátla­eredményét, csak jóval ké- nak. Szeged terméKei eljut- g más országokban ez álta­sőbb következett be a dina- nak a vilagba, fűszerpaprika, iaban 2o nem ritkán 25—30 bonatermesztési Kutató In­mikus fejlődés időszaka. őszibarack, szalámi, húské- éye(. 'yet't igénybe A világ l"pthpn spm 11 köznont.han. Szeged egyik módos gazda- 'f^TöA évrtlévre örea- á«a8|ermelése ez 'idő alatt közössége, a Felszabadulás e ® csupán egyharmadával nőtt, ... • , Tsz 1950 .őszén alakult, 12 5 S a Közös piac orszá8ai csak k^zhete«e" a/altozas: Ia" család vitte közösbe saját z°8azaasaBanaK J° 40 százalékkal adtak több raio'rlu™'• gazdasági felszerelését, álla- Ha magasabb fokra aka- gabonát. A nagyüzemek öt különböző^ beruházások stb„ tait. Kubikosok, téglaverők, runk eljutni társadalmi fej- év alatt azonos területen 60 a szociális iniezKeaeseK, Ke­mezőgazdasági napszámosok, lődésünkben, többet s job- százalékkal növelték a ku- reteK az emoert nem peaig földhöz juttatott parasztok ban kell dolgoznunk, minél koricatermést, ez kereken a statisztiKat szoigaijaK. voltak valamennyien, az ak- maradéktalanabbul végre- kétszerese a nemzetközi nö- A közelmúltban ujabb te­kori Oncsatelepen, a város hajtani a népgazdasági ter- vekedési ütemnek. ruteti koncentrációk gazda­legszegényebb részén, Mészá- veket. Ebből azonban nem A növénytermesztésnek ez B'tottaK.a varost, eleg csaK a ros Szilveszterek háza előtt az következik, hogy a fejtett az ágazata a világ élvonala- Tisza-Maros-szög Tsz létre­írták alá a belépési nyilat- szocializmus felépítése egy- ba azzal zárkózott fel, hogy lottere utalnunk, a folyton kozatot, irodájuk, központi szerűen a dologi javak — a a termőterület több mint fe- erosodo műszaki ellátottság­épületük nem volt. Mindösz- termelőeszközök, a fogyasz- lén modern eljárásokkal a ra» az ésszerűbb gazdalko­sze két ló jelentette az állat- tási cikkek — gyarapodó fejtett tőkés országok és az das,ra yal° toreKvésre. A ko­állományt. Esztendőkig szű- mennyisége. Sokkal inkábba Egyesült Államok termésát- vetkeztetés világos es egyér­kösen fizetett a föld, de hit- tudati és erkölcsi viszonyok lagát érik el a már exportra telmu: uj szakasz nyílt Sze­ték, hogy egyszer jobb tesz. következetes alakítása, még- is termelő gazdaságok. 8ed mezogazdasaga előtt, ko­1951-ben készült el az első pedig társadalmi és gazdasá- Az ötödik ötéves terv idő- zos ugyunk. hogy eredme­zárszámadás, amikor egy gi teendők szoros kapcsoló- szakában a nagyüzemi gaz- nyékre, gyorsabb boldogulas­munkaegységre húsz forintot dásával. Egyszerűbben szól- dálkodás termelési szerkeze- ra, fényesebb jövőre használ­adtak, és az egy dolgozó tag- va: a javuló anyagi feltéte- te lényegesen nem változik íuk> kamatoztassuk, xa eső évi jövedelem 4 ezer lekkel szocialista céljainkat meg, ellenben a hozamok to- Sz. Lukács Imre Nem kell messzire pillan­tanunk: 1970-ben a mai Ga­tézetben sem a központban, sem egyetlen telephelyen nem volt zuhanyozó. Azóta Tóth Béla: Sl [El IR El m mm SELO Kényszervágas 17 eszközöltetett, közfogyasztás alól elvonatott és megsemmisíttetett 8 drb szarvasmarha. 11 drb máj, 11 drb tüdő és 50 drb időtlen hasiborjú. A 8 szarvasmarha és 11 tüdő gümőkór miatt tett megsemmisítve. Sertés- és birkavágók által leszűratott 9608 drb birka, 12.383 drb bárány, összesen 21.451 drb juh és 15.644 drb sertés, a sertések közül 33 drb borsóka-kór és gümőkór miatt megsemmisítte­tett, illetvé szappanfőzésre használtatott föl. Vasutakon elszállíttatott: Budapest, Bécs stb. helyekre 101 drb ló, 22.818 drb hízott sertés és 1050 drb szarvasmarha. A lótenyésztő bizottság el§ állíttatott 46 darab mén, melyek közül 30 drb tenyészigazolvánnyal láttatott el, 16 drb pedig, mint tenyésztésre al­kalmatlan, elutasíttatott. Szeged egy évi adózása. A városi adóhivatal egybeállította a kimutatást múlt évi tevékenyke­déséről. Ezen kimutatás igen tanulságos, mert szembe állítja az 1899. évi tevékenykedést és el­ért eredményt az 1898. évivel. Kitűnik ebből, hogy a városi adópénztárnál befizetés történt összesen az 1899-ik évbens 875.752 frt 03 1/2 kr. volt. Végrehajtási tevékenység volt 1899-ben: In­tés 68 877, zálogolás 5.319, árverés kitűzés 26.625, árverés megtartatott 37. És daczára, hogy 1899-ben több az intés, zá­logolás, árverés kitűzés, mint 1898-ban volt, a tény­leg megtartott árverések száma, mintegy felére csökkent. Egy kis statisztika. E hónapban vizsgálta felül a szegedi kir. ügyészség a szegedi klr. járásbi­bocsátása mellett, hogy a sok gondot igénylő kezelés mintaszerűnek találtatott, e szőnyegen tevő párbajellenes mozgalomnak akarunk szol­gálatot tenni, midőn ezen büntetéspénzek közül a becsületsértés vétsége miatt kiróttakat egy kis statisztikába feldolgozva e helyütt közöljük: Becsületsértés vétsége miatt elítéltek száma a félévben 211; férfi 117, nő 94. A kirótt pénzbüntetés összege 6508 kor.; eb­ből esik a férfi nemre 3315 kor., a női nemre 3193 kor. A kirótt pénzbüntetés ősszegéből lefízettetett 64 férfi által 1735 kor., 56 nő által 1982 kor, összesen 3717 kor. Fogházbüntetéssé változtatott 2791 kor.,' amely összegből 53 férfi leült 1580 koronát, 38 nő 1211 koronát. A kirótt pénzbüntetés között legnagyobb volt 12 kor., a legkisebb 2 kor. A büntetéspénzzel megvett személyek közül értelmiségre esik 7%, iparosra 24%, földmíve­lőkre 36%, szolgálati viszonyban állókra 33%. E luxus ex-lexben is fizetni kötelezett összeg fizetése alól bizony megkímélhette volna ma­gát Szeged népe, de sajna, a jól felvágott embe­ri nyelvnek megtiltani nem lehet.», mert mi a szíven, az a szájon. (dr. m. E.í Deputációk, így tavasz elején. A szomszéd kis Tápéról beszélik, hogy az a világ közepe. Eb­ben tehet is valami, mert a mi tápai szomszéd­jaink igen rátarti magyarok. És noha borotvált arczú plébánosuk van nekik, mégis ők a leg­telivérebb kálomisták, ami a nyakasságot illeti. keresni az orvoslást a kis szomszédok, miben igazuk is tehet, mert a királynak a magjószágja már csak finom magjószág... Hanem jól ösmerik már a tápéi deputátusokat Budapesten is. Most is, midőn legutóbb a régi jegyző ügyében odafönt rezgelődtek a három tá­pai küldöttek Budapesten, Enyedy Lukács, a ke­rület képviselője, felvezette őket az országház karzatára, hol Török Pista bácsi, a tápai má­sodik bíró, kerek piros arczával, ezüstgombos lajbijával felköltötte az érdeklődést. Enyedy a földszintről Széli Kálmán miniszterelnöknek is bemutatta a tápai derék három küldöttet és no­ha ezrup délelőtt mondta azt a nagy beszédet, melyről az újságok oly sok „édeset írtak", an.v­nyira megtetszett neki a tápai küldöttség, külö­nösen a bíró Törők Pista bácsi értelmes arcza, ezüstgombos lajbija, hogy sokáig mosolyogva vizsgálgatta a magyatokat gukkprén... Persze szereti Szeged is kiküldeni a deputá­tusokat. Így például tudós deputáczió indul vi­lágkörüli útra a kőzvágóhidak tanulmányozásá­ra. Deputátusok élvezik az ármentesítő zsilipek árnyékában főzött tavaszutói, nyári, őszeleji hal­paprikásokat ís, melyekre a főszámvető titok­ban köhécselve csóválgatja a fejét. És még a jő ég, de meg a Kriszt sógorék tudnák, hogy mi minden ügyben működnek Szegeden deputátu­sok. 0 Legutóbb a közúti híd fakoczkainak miként való újrarakására is küldtek ki a fővárosba egy tudós deputátust. Nemrég nagy sikerrel tanul­mányozott Budapesten a köpcsészék tanulmá­nyozására kiküldött tanbizottság is. Be szép, de épületes dolgok ezek. Hátha még A múltkor Például nem tetszett nekik valami majd Párisba is elindul egy deputáczió a Basl 11 - " tille bevételének a világhíres ünnepére. Ez lelz új törvény, mindjárt megüzenték a miniszter­nek, hogy nekik, tápai magyaroknak, hűsége­sen adózó polgároknak ez a törvény nem kell! Rendeljen a miniszter Tápé határdombjain be­lül más módis törvényt... Különben szegedhoni Zombori szenátor, Tápé patrónusa, leginkább tudja bizonyítani, hogy hány és milyen esetekből kifolyólag akartak de­putáczióval járulni a király elé? Még tán ha a . .„,., község bikája ellen van a panasz, eziránt is leg­Eosagnal » bentetéD jténzkezelést. Annak előre inkább hajlandók/ a Mrá& felséges színe előtt még csak egyszer az igazi huszárvágás, ekkor ijed meg igazán a burkus, ha a szegedi deputá­tusok megkötik a „nagy náczióval" és Páris vá­ros főpolgármesterével a fegyverbarátságot és kilátásba helyezik a szegedi bőgős hajók tenger­re való felvonulását... De megijed akkor majd a burkus admirál, hát még majd mi, szegediek itthon a felmutatott „nagy nemzet" uti szám­lától. .Jí K.... 6!<úytatjii&$

Next

/
Thumbnails
Contents