Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

ír IV aSr.L VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! HL.DELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 111. szám 1975. május 14., szerda Áras 80 fillér Húsz esztendő a béke védelmében A

Varsói Szerződés államai meg tudnának nyerni bármely esetleges támadóval szemben egy háborút, fő céljuk mégis az, hogy megakadályozzák bármilyen új háború kitörését. Ebben a mondatban foglalható össze az európai szocialista országok katonai és politikai szervezetének, a Varsói Szerződés Szervezetének fő törekvése, létrejöttének és két évtizedes tevékenységének értelme. Húsz évvel ezelőtt nyolc szocialista állam — Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá Varsóban, egyben közös katonai parancsnokságot hozott létre. Így alakult meg a Varsói Szerződés Szervezete (amelynek Albánia később hátat fordított). A hidegháború kényszerítette ki ezt a lépést: 1955-ben felvették a Német Szövetségi Köztársaságot az Atlanti Szövetségbe, hozzáláttak a nyugatnémet hadsereg felfegyverzéséhez. Válaszul erre az agreszszív, az egész európai békét fenyegető lépésre a szocialista államoknak is lépniök kellett, gondoskodni a védelmükről. De akkor sem veszítették szem elől a távlatokat: a Varsói Szerződés alapító okmánya leszögezi, hogy az eláírók célja a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtése. Ennek létrejötte esetén a Varsói Szerződés hatályát veszti. A húsz év alatt azonban erre nem került sor, szükség volt és van a Varsói Szerződés mindkét funkciójára. A Szovjetunió és a köréje tömörült országok katonai ereje biztosította a szocialista országok • és egész földrészünk békéjét. Eközben a szervezet aktív diplomáciai munkát végzett: mindent megtett, hogy a hidegháború felhői elmúljanak Európa egéről. És a kitartó munka sikert hozott! A Varsói Szerződés legfőbb vezető szerve, a Politikai Tanácskozó Testület, amelynek ülésein rendszerint a párt első titkárai, illetve főtitkárai, valamint a miniszterelnökök vesznek részt a tagállamok képviseletében. Ez a testület hangolja öszsze a testvérországok külpolitikai tevékenységét. Itt dolgozzák ki a közös javaslatokat, elemzik az adott helyzetet, és határoznak az együttes diplomáciai lépésekről. Már az első üléseken — az ötvenes évek végén, a hatvanas évek első felében — javaslatok sora látott napvilágot: leszerelés, csapatcsökkentés, atommentes övezet, meg nem támadási egyezmény a Varsói Szerződés és a NATO között, csúcstalálkozók, európai értekezlet. De a hatvanas évek végének, a hetvenes évek elejének kellett eljönniük, az erőarányok látványos megváltozásának a Szovjetunió és a szocialista szövetségesei javára, hogy a nyugatiakat jobb belátásra lehessen bírni, és fordulat állhasson be Európa életében. A Varsói Szerződés két évtizedes, következetes politikai tevékenységének elvhű, rugalmas diplomáciájának köszönhető, hogy ma a húsz évvel ezelőttihez mérten új Európában élünk. Aláírták a szovjet— nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet, a csehszlovák—nyugatnémet szerződést, a Nyugat-Berlinről szóló megállapodást, a két német állam alapvetően rendezte kapcsolatait, munkájának befejezéséhez közeledik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, tanácskozik Bécsben a közép-európai fegyveres erők csökkentésével foglalkozó konferencia. Mindez a Varsói Szerződés államainak külön-külön, vagy együttesen elhangzott javaslatai alapján került tető alá. Erőarányokról, a szocialista államok erejének növekedéséről szóltunk, s ez valóban elengedhetetlen volt a változáshoz, a' fordulathoz az enyhülés irányába. A szocialista diplomácia értett ahhoz, hogy megnyerjen az együttműködésnek olyan polgári politikai erőket, politikusokat, kormányokat, amelyek érdekeltek a béke fenntartásában, az együttműködés fejlesztésében. A megegyezéshez mindig két félre van szükség. A Varsói Szerződés teljesíti hivatását. Tagjai biztosítani akarják a szocializmus építéséhez szükséges nyugodt külső feltételeket. Ez. a törekvés egyben egész Európa békéjét szolgálja. Nem csupán magunkra gondolunk, nem csupán saját országunkért érzünk felelősséget, hanem az egész földrészért. A kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszünk, s ez a kollektivitás minden államra vonatkozik, ez a biztonság mindenki békéjét szolgálja, ez a rendszer valamennyi állam minden nemzetközi vitájának fegyveres erőszaktól mentes megoldását tenné lehetővé. Magyarország erejéhez mérten részt vesz a béketeremtő és -erősítő munkában. Büszkék vagyunk arra, hogy a VarséiSzerződés Politikai Tanácskozó Testülete éppen Budapestről bocsátotta ki az európai biztonsági értekezletről szóló híres felhívását. Túl e formai megnyilatkozáson, a magyar diplomácia igen sok tárgyalást folytatott a nyugati partnerekkel, segítette egyengetni a biztonsági értekezlethez vezető utat és a konferencia munkáját. Állásfoglalásaink mindig egyértelműen és világosan, érvekkel alátámasztottan kép-' viselik a szocialista országok közös, összehangolt politikáját. Ez a következetesség és egyértelműség tiszteletet keltett, tekintélyt szerzett Magyarországnak a túloldalon, a vitapartnerek körében is. M

agyarország nem nagyhatalom, de erős, ha összefog barátaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A Varsói Szerződés Szervezete biztonságérzetet ad valamennyi tagjának. Aki szétnéz a mai Európában, az nem kételkedhet ebben. De tekintsünk túl a földrész határain! Európa kiemelkedő helyet foglal el a világban: ha itt háború tör ki, az szükségszerűen világégéssé fajul, ha itt tartós béke és együttműködés valósul meg, üdvös hatása kisugárzik a világra. A Varsói Szerződés tehát — amelynek tagja, döntő ereje a szocialista világhatalom, a Szovjetunió — nem csak Európa nyugalma felett őrködik. A szocialista országok felelősséget éreznek az egész emberiség sorsáért, és úgy vélik, hogy Európán túl, más földrészek békéjét is szolgálni tudják, szolgálniuk kell. Küldöttségünk Varsóban Kedden Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével az országgyűlés képviseletében küldöttség utazott a lengyel fővárosba, ahol a Varsói Szerződés szervezete megalakulásának 20. évfordulója alkalmából részt vesz a szerződés tagállamai parlamentjei képviselőinek május 14— 15-én sorra kerülő találkozóján. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. • M Ünnepség a szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságán Kedden, a Varsói Szerződés megalakulása 20. évfordulójának előestéjén ünnepség és fogadás volt az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságán. Az ünnepségen — amelyen magyar részről Csémi Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár, szovjet részről, J. A. Gugnyák altábornagy méltatta az évforduló jelentőségét, a Varsói Szerződésnek a világ békéje biztosításában, megőrzésében két évtizede betöltött szerepét — megjelent és az elnökségben foglalt helyet Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint a Magyar Néphadsereg számos magas rangú tisztje. Jelen volt B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője is. Gépesítés a konzervgyárban Somogyi Károlyné felvétele! Gépesítik a zöldborsó földolgozását a Szegedi Konzervgyárban. Az ÉLGÉP olyan gyártósort állít össze a szezon kezdetéig, amely óránként 8 ezer kilogramm zöldborsó földolgozását teszi lehetővé. A Konzervipari Tröszt támogatásával megvalósuló 19 millió forintos beruházás után az ed" digi 60 helyett mintegy 85 millió forintos évi termelés várható. Képünkön: szerelik a gyártósort az ÉLGÉP dolgozói. napirenden: II tanácsi vállalatok gazdálkodása ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, kedden, dr. Perjést László tanácselnök elnökletével ülést tartott a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is — számos témát vitatott meg a végrehajtó bizottság, többek között a szanált mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági és pénzügyi helyzetéről szóló jelentést, s azt az anyagot, amely arról adott számot, hogyan érvényesülnek a jogpolitikai irányelvek az államigazgatási, hatósági munkában. A napirendre tűzött témák közül talán a tanácsi vállalatok gazdálkodásáról szóló, a pénzügyi osztály által készített jelentés váltotta ki a legnagyobb vitát. Ez érthető is. hiszen a vállalatok gazdálkodását jellemző adatok sokat javultak az elmúlt években, viszont a növekvő nyereség és termelékenység — bármilye fontos és hasznos is — nem mindig járt együtt a lakossági szolgáltatások kívánatos fejlesztésével, sőt, egyes esetekben már úgy tűnt, hogy a vállalatok túlzottnak látszó nyereségükkel éppen gazdájukat, a tanácsot, s közvetve a lakosságot is károsítják. Az eredmények taglalása és elismerése mellett tehát a kételyek is hangot kaptak a végrehajtó bizottság vitájában, hiszen a testület tagjai saját tapasztalatukból is tudtak példákat sorolni arra, hogy egyes tanácsi vállalalatok. javuló gazdálkodásuk ellenére, elhanyagolják, vagy nem kezelik kellő gonddal a lakossági szolgáltatásokat. Megemlítették ilyen szempontból például a talajerőgazdálkodási vállalatot — s ezt a szerkesztőségünk postájában gyakran található panaszos levelek is igazolják. A végrehajtó bizottság tagjainak azonban főként az szúrt szemet, hogy néhány tanácsi vállalat — például a tervezők és a beruházók — indokolatlannak tűnőén magas nyereséget könyveltek el, amelyet nyilván a tanácsnak, mint beruházónak, illetve a vásárlónak, például a lakásépítés esetében a lakosságnak kell megfizetnie. Természetesen a vitában szóvá tett negatív vonások nem jellemzik általánosságban a tanácsi vállalatok munkáját. Sőt, az, hogy a vállalatok gazdasági mutatói s gazdálkodásuk általában javult, így nyereségük is, lehetővé tette a korábbinál intenzívebb fejlesztést, ezáltal a termelékenység tekintélyes növelését, a szolgáltatások és az árutermelés javítását. Szép szám: a tanácsi vállalatok tavaly 5,5 milliárd forint árbevételt értek el, 8 százalékkal többet, mint tavaly előtt. Ez ugyan elmarad — mármint a fejlődés — a megyei átlagtól, de az öszszeg, s a vállalatok munkájának fejlődése mégis jelentős. Kielégítő a vállalatok költséggazdálkodása is. A végrehajtó bizottság ha-" tározatában — számba véve a tanácsi vállalatok tavalyi gazdálkodásáról szóló adatokat, tényeket — úgy foglalt állást, hogy a vállalatok tevékenysége kedvezően fej«t lődött, eredményük javult. Azonban az egyes vállalatoknál meglevő hiányosságok felszámolására erőfeszítéseket kell tenni. Többek között hatékonyabbá kell tenni a felügyeleti vizsgálatokat és a belső ellenőrzést, a tervező és a beruházási vállalatoknál pedig felül kell vizsgálni a nyereségképzés módját, s a vizsgálat eredményéről szó"ló anyagot szeptember végéig a végrehajtó bizottság elé kell terjeszteni. Fogyasztói érdek védetem A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma nemrégen eredményesnek értékelte az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség és megyei szerveinek a fogyasztói érdekvédelemmel, a hiányosságok megelőzésével kapcsolatos tevékenységét, amely javítja a kereskedelem munkáját. Az ellenőrzések hatékonysága érdekében a kollégium döntésére a jövőben minden vizsgálat nyomán az illetékes miniszterhelyettes azonnal köteles intézkedni, a több főosztályt érintő kérdésekben pedig az államtitkár felelős a fogyatékosságok megszüntetéséért. Dr. Lugosi Lajos, az Or<! szágos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője keddi sajtótájékoztatóján is az országos ellenőrzési munkáról adott képet. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a főfel-' ügyelőség elsősorban a hibák feltárására, megelőzésé-i re törekszik, ezért adatai is szinte csak a fogyatékosságokat tükrözi, összességében azonban megállapítható, hogy a rendszeres és szigorúbb ellenőrzések nyomán a korábbinál kevesebb a szabálytalanság a kereskedelemben.