Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-13 / 110. szám

8 Kedd, 1975. május 13, MM Ülést tartott a járási pártbizottság Tegnap, hétfőn, kibővi- ban elkészített és előre ki- fölhasználása., A testület tag­tett ülést tartott az MSZMP adott összegezéshez Szögi jai megelégedéssel nyugtáz­szegedi járási bizottsága, Béla, a járási pártbizottság ták, hogy mindhárom lé­amelyen a pártbizottság tag- titkára fűzött szóbeli kiegé- nyeges területen jelentős jain kívül részt vettek a szítést. Elmondta, hogy a előrehaladást tapasztalhat­községi pártbizottságok és pártbizottság legutóbb 1972 nak. A további tennivalókra pártvezetőségek titkárai, va- decemberében átfogóan ele- a pártbizottság intézkedési lamint a Pedagógusok Szak- mezte a közoktatás helyzetét tervet dolgozott ki. szervezete szegedi járási bi- a szegedi járásban, és akkor A vitában fölszólaltak és zottságának és a tanács já- hosszú Időre meghatározták véleményt mondtak: Simon rási hivatala művelődésügyi a tennivalókat is. Az elmúlt Lajos (Szegedi • Állami Gaz­osztályának vezetői is. Részt két és fél év tapasztalatai daság), Fülöp Vincéné vett és felszólalt a testület kedvezőek. (Baks), Rácz Lajosné (Üllés), ülésén dr. Koncz János, az A feladatok között szerepelt: Szeberényi Jenőné (Kiste­MSZMP Csongrád megyei az általános iskolák fejlesz- lek), Kalló Antalné (Doma­bizottságának titkára is. tése, és a közöttük meglevő szék), Lóczi Pálné (Ásottha­A tanácskozás résztvevői színvonalbeli különbségek lom), Király József (Sán­egyetlen témát tekintettek csökkentése, az irányítás dorfalva), Ocskó Imre (Kis­át: a közoktatás helyzetét a szervezettségének, hatékony- telek). szegedi járásban, az ságának növelése, és a bü- A vitát Szögi Béla, a járá­MSZMP Központi Bizottsá- rokratizmus mérséklése, to­S SrrTa^melvaX: ^ * illesztéshez szük­tásának tapasztalatait, és séges személyi és anyagi fel­időszerű feladatait.- Az írás- tételek megteremtése és jó si pártbizottság titkára fog­lalta össze, majd a beszá­molót, valamint az intézke­dési tervet a pártbizottság elfogadta. Gyula: Erkel­diák­ünnepek Vasárnap délután Bács­Kiskun, Csongrád és Békés megyék, és Budapest közel másfél ezer gimnazistája, szakközépiskolása és szak­munkástanulója sorakozott fel Gyulán a Lenin-szobor előtt a VII. Erkel-diákünne­pek megnyitó ünnepségére. Csongrád megyét több mint 100 tagú küldöttség képvi­seli., A szobor megkoszorú­zása . után a fesztivál részt­vevői tarka menetben vo­nultak végig a város utcá­in az Erkel-szoborhoz, ahol meggyújtották, a hagyomá­nyos Erkel-lángot. A felvo-. nuláson a fiatalokat és a szép számú nézősereget a szegedi Tömörkény gimná­zium fúvószenekara pattogó ritmusú indulókkal, dalok­kal szórakoztatta. Este a város két művelő­dési házában diszdzsoké mű­soros ismerkedési tánceste­ket rendezték. Kiállítási napló Schéner Mihály játékai Íme, a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai képtárában a komoly fiú, aki komolyan játszik. A ho­gazdagodást, részben műfaji gyarapodást jelentett. Az egykori mézeskalácsosok ne­gatívjai, a pásztorművészet mo ludens, aki gyermeki ön- emlékei, a vásári mutatvú­Az első versenynap nap, hétfőn volt. teg­feledtséggel, és a művész fe­lelősségével játszik festék kel, fával, fémmel. Játszik gyermekjátékok gyermeki tisztasággal, és a tetlen tárháza felnőttek szemérmességével. Múltunkkal és jövőnkkel. Művein hajdani létünk me­nekszik, napjainkon át a holnapba. Az olajképeken Dorottyáét harsány sere­ge kocsizik a bálba, Ró­zsa Sándor viaskodik a pan­dúrokkal, szegénylegényelv, nyalka huszárok vitézked­nek, mézeskalácsfigurák, vá­sári játékok, búcsúk aján­dékai sorakoznak újra lel­kesítve. Acéllovak nyergé­ben acélhuszárok, falovacs­kák húzzák a fahintót, fa­emberek szekereznek a vá­sárba, kezek negatív nyoma­tát őrzik a bronz reliefek, kakashuszárok festett figu­rái ingerlik a játékra kész szemlélőket. Schéner Miklós 1969-ben kezdett a magyar folklór mé­nyosok figurái, a búcsúbeli ajándékok témavilága és a kifneríthe­a művészi megújulás lehetőségét nyi­tották meg számára. S ezzel a lehetőséggel Schéner ko­molyan és tudatosan élt. Ügy komolyan és úgy tuda­tosan, hogy játszott. A le­hetőségek lépcsőfokait vé­gigjárva a dolgok lényegé­hez. érkezett, s egy-egy mo­tívummal, egy-egy figurá­val addig játszott, míg meg­találta annak legősibb és legtisztább summázatát Festményeinek ' kaleidosz­kopikus színes folthatásai rejtik a kompozíció szigorú rendjét. Szent Mihály-napi játékok vásári sokasága, ba­latoni élmények mozaik­kockáinak egymásmellettisé­ge, ákom-bákomok, bálba igyekvő Dorottya-figurák, lovashuszárok látszólag tas­sisztikus foltjai végül is az lyére ásni. kutató szenve- építés szigorú rfendje szerint délye bőven termő források­kal jaándékozta meg. Művé­szetére részben tematikai Közlekedési balesetek Szeged és Mórahalom kö- utca 1 eött szabalytalanul előzött aki az motorkerékpárral lovas ko­csit Csóti István, Asottha­lom, VI. kerület 370. szám alatti lakos. Nekiütközött a lovas kocsinak. A motoros súlyosan sérült. Zsombó és Forráskút kö­zött gyorshajtás következté­ben történt közlekedési bal­eset. Gyuris Mihály, Zsom­bó, Ménesjárás 87. szám alatti lakos gépkocsit vezet­ve éles kanyarban elvesz­tette uralmát a volán fölött, s a gépkocsival felborult. , - ,, ..„. Utasai közül életveszélyes kö™yebben sérult H i n 1/11 v, n o yv\ *. — szám alatti lakos, összeütközés követ­keztében súlyos sérülést szenvedett. Szeged és Sándorfalva kö­zött ifj. Dolgoborodov And­rás, Szeged, Szűcs utca 17. szám alatti lakos közleke­dett személygépkocsival, amelynek nekifutott egy őz. A személygépkocsi az útpad­kára sodródott és felborult. Súlyos sérülést szenvedett a kocsiban utazó id. Dolgobo­rodov András Szeged, Szűcs utca 17. szám alatti lakos, ifj. Dolgoborodov András sérülést szenvedett Jenei Te­rézia, Zsombó, Móra Ferenc utca 26, szám alatti lakos. Súlyos sérülést szenvedett a gépkocsi vezetője és Ferenc Szatymaz, II. kerü­let 117. szám alatt lakos, továbbá sérülést szenvedett még Hódi Jolán, Zsombó, Petőfi ' utca 35. és Krei­nicher Margit, Zsombó, Fel­szabadulás utca 46. szám alatti lakos, A gépkocsiban keletkezett kár mintegy 40 ezer forint. Az ügyben a vizsgálat folyik. A Bajai és a Fonógyári út kereszteződésében fékező gépkocsinak szaladt hátulról motorkerékpárral Gelei Já­nos, Szeged, Vadas Márton Kiskundorozsmán a Szék­sósi utcában figyelmetlenül akart átszaladni az úttesten Kolompár Ferenc 6 éveskis­Szász fiú' Cigánytelep 2. szám alat­ti lakos, és egy motoros el­ütötte. A gyermek súlyosan sérült. A motoros. Szaba­dos Károly, Kiskunhalas, Vadkerti utca 7. szám alatti lakos is megsérült, mert a motorral elesett. Segédmotoros elé kanya­rodott személygépkocsival a Római körúton Sebők La­jos, Szeged, Vajda utca 25. szám alatti lakos. Összeüt­köztek, amelynek következ­tében a segédmotoros, Sze­der Béla, Szeged, Fadrusz János utca 1. szám alatti la­kos sérülést szenvedett. az alapokhoz, az építőkövek, hez vezetnek. Csakúgy, mint ahogy a szobrok esz­tergált, fűrészelt elemei, já­tékra is alkalmas lovas hu­szárokká, kakasokká, figu­rás krumplinyomókká, ala­kos mézeskalács-negatívok­ká állnak össze. Jó volna látni és tudni, hogy Schéner Mihály kísérletező kedvének eredményei, játékos fantá­ziájának produktumai kilép­nek a kiállítótermek szigorú csöndjéből, s helyet kapnak terek fái alatt, a gyerekek­től hangos játszótereken, a rideg házfalakon T. L. A lobositzi csata Magyarországi bemutató a színházban „Ne lőjön! Még visszalő­nek!" — szalad gatyájába a szíve a „Tűz!" vezényszótól Scharer1 muskétásnak Peter Hacks A lobositzi csata című komédiájában. Ám éppúgy, mint tán egykor Lobositz­ban, a szegedi színház desz­káin is az ügyeletes Mengke káplár mindannyiuk helyett meghúzza a puska ravaszát. S minden kiröppenő golyó — mintegy a hódító háború lé­nyegére figyelmeztetve — a támadók soraiban is halált oszt. Ok és okozat dialekti­kája, a történelmi leckék ál­talános tanulsága, elkötele­zett politikai' alapállás ez. A Szegedi Nemzeti Színház magyarországi, évadzáró be­mutatójaként tűzte műsorra az egyik legnépszerűbb né­met; drámaíró, Peter Hacks vérbő darabját. A szövetségi Németországból az NDK-ba áttelepült drámaíró A lobo­sitzi csata című művében a porosz nemzeti szellem, a mi­litarizmus kórlapjára rajzol­ja fel a lázgörbét, önkriti­kusan és kritikusan, felelő­sen és elkötelezetten vizsgál­ja a hétéves porosz—osztrák háború 1756-os lobositzi csa­tájának prizmáján a hódító­rabló jellegű háború termé­szetrajzát, próbálja felvázol­ni elsősorban emberi viszo­nyainak ellentmondásait. Nem véletlenül választotta a szerző éppen ezt a csatét. Ez az a háború, mely hasonló politikai és társadalmi szer- gáUa Régzfaen fl közüs _ a raz és történelmi házi fel­vezodesu rendszerek kozott szerző és a színpadra állítók adat. Színház a javából, ahol folyt, és sem az egyik, sem — mondondóra koncentrált, érzelem és értelem, a véle­a másik nem hagyhatta sem másrészt lehetőséget terem- ménynyilvánításra késztető győztesen, sem vesztesen el ^tt. az egész színpadot betöl- eseménysor látványosan jele­bJ ' . tő látványosságra, a szimul- nik meg, ahol vérbő komédi­a csatateret, így nem is se- tán játékra( a szórakozásra, ába öltözik, szinte viccek mö­gíthette elő az emberiség Ez a harsány látványosság gé bújik, akasztófahumorral előbbrejutását. Pedig a há- néha-néha elvonja a néző fi- álcázza magát a legkomo­ború csak akkor engedhető gyeimét Hacks sziporkázó lyabb gondolat, a legkemé­, gondolatisagarol, a nyelvi nyebb ítélet is. Csinadrattas meg — fedezzük fel a szerző humor is fölé n6 itt_ott az katonaindulókat játszik a kü­véleményét a drámai mon- értelem kissé késleltetett gro- lönböző uniformisba bújt ze­datok között —, ha célja a teszkségének. Az is minden nekar. Könnyesre nevetjük! nép megsértett érdekeinek bizonnyal igaz, hogy a darab magunkat a szöveg vaskos érzékenyebben érinti, jobban humorán, és a játék ötletek­sokkolja, szinte injekciózza a német közönséget, akiket szinte minden egyes mondat kényszerű történelmi, nem­zeti önvizsgálatra késztet. Ezen a színpadon — bár­mennyire nyitottak is az Giricz Mátyás színpadán asszociációs kapuk, s bármi- minden játszik, mindenki ko-; lyen friss huzatot teremt itt médiázik. Az álcahálóval bo­fertőjét szemléltesse, végső ls Hacks Yé,rb«. Yépl humo" katonai ^tüntetések* ra — megfakulnak, osszemo- kel keretezett színpadon min­soron kimondja, hogy ez a sódnak az író harsány mon- den megtörténhet. A ragasz­fajta háború társadalmi osz- datok mögé cizellált finom kodó Drudik ordonánc leeszi tályok összetűzése, a tisztek gondolatai. Kár, hogy az elő- tisztje kalapjáról a színes tol­összeesküvése az egyszerű adás m^dik feie erőtle- lakat eszmét cserélnek a . . nebb, s néhány jellegzetes és hullák, asszonyi ágyba vá­emoereK ellen. nagyszerű figura eltűnik a gyakoznak csata előtt a mus­Hacks drámájához szaba- színfalak mögött. kétások. békésebb vizekre don alkotó módon nyúlt a Markőni főhadnagy, a to- S^Az Itle^SfL 1 rendező, Giricz Matyas. Ösz- borzusok nagymestere all a iatványos jelmezek Gyár. szevont és kiemelt, kurtított dafrab egyik pólusán. Az a mathy Agnes munkáiát di. az eredeti szövegen, felese- iT"'18'!^csérik- A néPes szereplőgár­rélte, átcsoportosította a je- Lrtfa sakkbanÍSSfS SSfi leneteket, kerekjátékot ka- nem a szeretet és megértés kál- Az el-öadás ket foflgu" nyarított hozzá. Ezzel mon- látszatának pszichológiai pó­danivalójának erősítését szol- Jblrs^ ra­gaszkodás csálébb álarcával leplezi velejéig romlott, fer­tőzött, aljas szándékait. En HernAdl Oszkár felvétele Braeker muskétás (Szűcs András) és Markóni főhadnagy (ifj. UJlaky Lós/ló) megvédése, az elvesztett sza­badság kivívása. A lobositzi sem elvesztett, se meg nem nyert csata, így vált i alkal­mas helyszínül és apropóul ahhoz, hogy Hacks a háború osztályalapokra épülő hadse­regének politikai, erkölcsi kel teli, szinte burleszk ha­tású pillanatain. S mindez az eszköz a legkomolyabb és legfelelősségteljesebb gondo­latok jegyében, a háború el* len, a béke mellett agitálva; Úttörők vetélkedője Az elmúlt év őszén hir- ságváritelepi általános isko­dették meg az „En hazám" című expedíciós vetélkedő­sorozatot. Mintegy hatezer­kétszáz Szegedi úttörő vett részt az éves kutató- és gyűjtőmunkában, s közülük mintegy kétezren mérték össze erejüket az elődöntők versenyein. A harminckét csapat közül a tizenkét leg­jobb jutott abba a döntő­be, melyet Vasárnap dél­előtt bonyolítottak le a sze­la úttörői kerültek ki győz­tesen. Második helyre a Ság­vári gyakorló általános isko­la 2141. sz. Ságvári Endre úttörőcsapatának tagjai ke­rültek, míg a harmadik he­lyet a Gutenberg utcai ál­talános iskola 2130. sz. Martos Flóra úttörőcsapatá­nak pajtásai szerezték meg. Az első három helyezett csa­pat tagjai nyári táborozá­son vehetnek részt és egyé­gedi Balázs Béla Úttörőhöz- ni jutalmakat is kaptak Kü ban. A verssel, zenével szí- löndíjat kapott a legjobb nesített érdekes és izgalmas egyéni versenyző, Tar Ani­versenyből az 1641. sz. Ság- kó, a 2131. sz. Madách Im­vári Endre úttörőcsapat, a re úttörőcsapat tagja. i, I ráját ifj. Ujlaky László é9 Szűcs András formálja meg. Markonl főhadnagyként Uj­laky elsősorban eleganciájá­val, finom modorával leplezi aljasságát, Braeker muskétás „ot „ , ,, ., szerepében Szűcs András kis­Bree^r muskérés a feTtét3 sé kissé ügyefo­araeKer muskétás, a feltét- gyott katonát alakít. Kettő­mfnt/tfznT I z,aeS < 3ük viszonyának plasztikus; mintaképe, aki aldozata lesz az eredőket is feltáró ábrá­??emKK zolásaval maradtak adósok. Kivá10 karakteralakítás Kd­talirésnak E két fí iT/ tay Endre ezredese' KörtDé' £ >yessV Zso" zászlótartója; tek és közkatonák különbö­ző alkatait a fogatlan It­zenblitz ezredestől Ehren­szafogott eszközökkel for­málja meg Reginát, a szere­lem szelétől megérintett treich lelkészen át Bilmoser lányt. Említést érdemel Gé­mlnvtn Hack? ke7 rnesi Imre révésze, Marosi ményen itelkezik: a háború , , „ . megöl, megfertőz minden em- Karoly lelkesze és Kovács beri érzést, legyen az a leg- János ordonánca. Ahogy szentebbnek hitt barátság, mondani sportnyelven szok­vagy a legtisztább szerelem. ták) a színház előadása vette Ne gondolja azonban senki, a magasságot, hogy A lobositzi csata szá- randi r^

Next

/
Thumbnails
Contents