Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

10 Vasárnap, 1975. május 11. Holnap kezdődnek a jelölő gyűlések Hétfőn, holnap Csongrád megyében is megkezdődnek az országgyűlési képviselők választását megelőző jelölő gyűlések. A megye 16 választókerületre oszlik — ugyanis mintegy 30 ezer lakos választ egy-egy képviselőt —, ami egyúttal azt jelenti, hogy ennyi képviselőt választhat a par­lamentbe. A választókerületek mindegyike számozott. Sze­gedé az 1—5. választókerület, a szegedi járásban pedig há­rom választókerületet jelöltek ki, számozásuk: 6., 7., 8. Székhelyük sorrendben: Mórahalom, Sándorfalva, Kistelek. A jelölő gyűlések helye és időpontja Szegeden és a sze­gedi járásban, a népfronttól kapott tájékoztató szerint: Május 12-én, hétfőn Szege­den a tarjáni II. sz. általános iskolában (1. választókerület) délután 4 órakor; Mórahal­mon a művelődési házban délután 3 órakor; Ásotthal­mon a művelődési házban délután 3 órakor; Sándorfal­ván a művelődési házban délután 3 órakor. Május 13-án, kedden Sze­geden a Textilművekben (3. választókerület) délután há­romnegyed 3-kor; az olaj­ipari központban (1. válasz­tókerület) délután fél 3 óra­kor; Tápé városrészben (1. választókerület) délután 6 órakor; Rúzsán délelőtt 10 órakor; Pusztamérgesen dél­után 6 órakor; Üllésen dél­után 3 órakor; Forráskúton délután 6 órakor; Kisteleken délután 3 órakor; Balástyán délután 6 órakor. Május 14-én, szerdán Sze­geden a konzervgyárban (2. választókerület) délután fél 3 órakor; az Élelmiszeripari Főiskolán (3. választókerü­let) délután 3 órakor; a sza­lámigyárban (1. választóke­rület) délután negyed 4 óra­kor; Klskundorozsma város­részbén (3. választókerület) délután 5 órakor; Domaszé­ken délután. 3 órakor; Szaty­mazon délután 3 órakor; Bordányban este 7 órakor; Bakson délután 6 órakor; Opusztaszeren délután 2 óra­kor. Május 15-én, csütörtökön Szegeden a MÁV Petőfi Sán­dor Művelődési otthonban (4. választókerület) délután 5 órakor; a Dugonics moziban (2. választókerület) délután negyed 4 órakor; a jutagyár­ban (3. választókerület) dél­után háromnegyed 3 órakor; Röszkén délután 5 órakor; Deszken délután fél 3 óra­kor; Kübekházán délután 5 órakor; Csengelén délután 2 órakor; Pusztaszeren délután 6 órakor. Május 16-án, pénteken Sze­geden a Biológiai Kutatóin­tézetben (5. választókerület) délután 3 órakor; Algyő vá­rosrészben (2. választókerü­let) délután 6 órakor; a Tö­mörkény gimnáziumban (3. választókerület) délután 5 órakor; a ságváritelepi mű­velődési házban (4. választó­kerület) délután 6 órakor; a mihályteleki művelődési otthonban (4. választókerü­let) délután 3 órakor; Zá­kányszéken délután 3 óra­kor. Május 19-én, hétfőn Sze­geden a Bartók Béla műve­lődési központban (2. válasz­tókerület) délután 3 órakor; a Kossuth-laktanyában (4. választókerület) délután 3 órakor; Gyálarét városrész­ben (4. választókerület) dél­után 6 órakor; Szőreg vá­rosrészben (5. választókerü­let) délután 5 órakor. Május 20-án, kedden Sze­geden a KSZV újszegedi szö­vőgyárában (5. választókerü­let) délután háromnegyed 3 órakor. Május 21-én, szerdán Sze­geden a Rózsa Ferenc álta­lános iskolában (5. választó­kerület) délután 6 órakor. Hit kell tudni a jelölésről? Az országgyűlési képvise­lők választását megelőző je­lölő gyűléseket május 12— 22. között tartják. Választó­kerületenként egy vagy több jelölő gyűlés szervezhető. A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai a lakóhelyeken, továbbá a vál­lalatoknál, termelőszövetke­zetekben, állami gazdasá­gokban, hivatalokban és in­tézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél hívhatják össze. Szerte az országban már megjelentek azok a hirdet­mények, amelyek a jelölő gyűlések helyét és idejét tartalmazzák. A jelölés jogát a válasz­tók a jelölő gyűlésen gyako­rolják. Egy választókerület­ben egy vagy több személy jelölhető. A jelöltekre ja­vaslatot tehetnek a Hazafi­as Népfront szervei, a tár­sadalmi szervezetek, az üzem, a vállalat, a termelő­szövetkezet és más szerv dolgozóinak közössége, ille­Tudományos vándor­gyűlés Szegeden tőleg tagsága, továbbá bár­mely választópolgár. Képvi­selőjelöltek lesznek azok, akik a jelölő gyűlésen (jelö­lő gyűléseken) megjelent összes választó egyharmadá­nak szavazatát megkapták. Az országgyűlési képvise­lőjelöltekről névsor készül, amelyet a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöksége benyújt az orszá­gos választási elnökségnek, a képviselőjelölteknek a je­lölés elfogadásáról szóló nyilatkozatával együtt. Ha a jelölés a törvényes követel­ményeknek megfelel, a kép­viselőjelölteket az országos választási elnökség elfogad­ja. A jelölés visszautasítása esetén — ha a választóke­rületben nincs elfogadott je­lölt — három napon belül új jelölő gyűlést hív össze a Hazafias Népfront helyi bizottsága'. Az országgyűlési képvise­lőjelöltek névsorát június 5­én teszik közzé. Ugyancsak május 12—22. között kerül sor a megüre­sedett helyi tanácstagi vá­lasztókerületekben a tanács­tagok időközi választását megelőző jelölő gyűlésekre Tetőfedők A szürke szemek az égre néznek. A régi cserepek en­nek látszanak, és némelyik, mint egy agyonmosott ruha, úgy elvesztette színét. Emiatt még a világ tovább pompáz­na eredeti mivoltában. Alul­ról legfeljebb egy-két lyuk látszik, amin bevilágít a kék ég, s néha beköszönt az eső­csepp. Sokáig megőrzik ere­deti formáikat, "s azt is ki­bírják, ha egy-két lakó vé­giggyalogol rajtuk, miközben kitűzi antennáját. Mégsem lehet várni, farkasszemet nézni az idő koptatásával. A kis részek felülről kikezdik az épületet, megbontják azt a szerkezetet, amit ötven­hatvan évvel ezelőtt for­máltak. Az enyészet nem vá­logat, nemcsak az élő vilá­got kaszabolja. A Belváros házai tanúi ennek a feltar­tóztathatatlan folyamatnak. A Virág cukrász­da fölött léptem volna ki a semmibe, ha visz­sza nem rántom lábam két emelet magasságban. A mélybe zuhanás perspektívá­jával a tetőn dolgozók min­dig szembenéznek. Igaz, a biztonsági öv némi vigaszt nyújt, a távlatot lecsökkenti a padlásra zuhanás esélyéig. No, de nem emiatt kíván­csiskodtam fel két emelet magasságig, a Széchenyi tér 17. szám alatti házban. Te­tőfedőket kerestem, s az em­lített helyen eggyel, egy ré­gi, igazi mesterrel találkoz­tam. Valamikor cserepezők­nek hívták őket, de munká­juk ma szélesebb horizontú, mint elődeiknél volt. Sziráki Lajos is, ha kell, kéményt épít, csatornát« szegecsel, szarufát gyalul. Emellett na­ponta száz négyzetméteren drótozza, szögeli a tartóléc­hez a könnyen pattanó anya­got. Aprólékos, sok ügyessé­get igénylő mozdulatokkal. Rajta kívül még kettőjüknek van mestervizsgája az IKV­nál. Sziráki Lajos napbarnított arcán a fény játszani kezd, amint a padláson a csere­pekre emeli tekintetét. Jobb­oldalt az udvar felől egy négyzetméterre 15, az utca­frontnál ekkora egységbe 45 cserép jut. A jobboldaliak ki­mondottan barna színűek, mert újak, baloldalt viszont olyan piszkosszürkék, mint a koros szegedi háztetőkön. Műemlékvédelem miatt a régi. hódfarkú cserepekkel javítják a külső frontot, a régiek közül kiválogatják a használhatókat, mert ilyet mór nem gyárt az ipar. Sziráki a látványt kiegé­szíti egy magyarázattal: — Ezek a hódfarkú cserepek már sokáig nem bírják. Sokatmondóan elhallgat, értem, mit akar mondani. SZOKATLAN LÁTVÁNY Aki már járt egy fél évszá­zados ház padlásán, annak semmi sem szokatlan. Sokfelé repedezett szarufák, ledőlni akaró ké­mények, szétrohadt lécek, enyészet mindenütt. Remény még van, a szakemberek szerint a Belváros házainak többsége csak még egy év­század múlva szusszan ki örökre. így hát érdemes menteni, ami menthető, és még elképzelni is rossz, mi­lyen lenne Szeged patinás, koros épületei nélkül. Sziráki Lajos tizenkét éves Kétnapos tanácskozásra hívta Szegedre tagjait pén­teken és szombaton a Ma­gyar Dermatológiai Társa­ság. A szegedi bőrklinika előadótermében a Magyar Dermatológiai Társaság el­nöke, dr. Pastinszky István professzor tartott elnöki megnyitót, majd R. H. Cor­mane (Amsterdam), G. Steig­leder (Köln), R. Ilea (Arad), Szabó Éva, Pusztai Rózsa, Báládi Hona, Szekeres Len­ke (Szeged), F. Fegeler (Münster), A. Mashkilleison (Moszkva) professzorok tar­tottak nagy érdeklődéssel kísért előadást. A tanácskozás befejezése után dr. Simon Miklós pro­fesszort, a bőrklinika igaz­gatóját arra kértük, össze­gezze a vándorgyűlés ta­pasztalatait. — A moszkvai bőrklinika anyagából Mashkilleison a nyálkahártya megbetegedé­séről tartott értékes elő­adást, melyet 110 diapozitív­képpel illusztrált. R. H. Cor­mane a pikkelysömör kiala­kulásáról számolt be az ed­digi vizsgálatok alapján. Ez a téma annál érdekesebb, mivel hazánkban jelenleg a népesség mintegy másfél százaléka szenved ebben a betegségben. Az új kutatási eredmények — amelynek! vizsgálatában ösztöndíjas­ként klinikánk orvosa, Hu­nyadi János is részt vett —, arra jogosítják a gyógyke­zelést, hogy a későbbiek so­rán megfelelőképpen fel tu­dunk lépni a betegség ellen. A vándorgyűlés eredményes, sokoldalú munkát végzett. Termelékenyebben A XI. pártkongresszus és a felszabadulás tiszteletére kezdeményezett munkaver­seny hatására jelentősen emelkedett a termelékenység a tatabányai üzemekben. A bányászváros üzemeiben 1300 szocialista brigád vesz részt a kongresszusi munkaver­senyben. Az év hátralevő ré­szében a villamos energia és a szénhidrogének ésszerűbb felhasználása áll a munka­verseny. középpontjában. Május 16-án, Ládzban Megnyílik a magyar­lengyel barátsági hét Nagy sikerrel zárult az. elmúlt évben Csongrád megyében a lengyel—magyar barátsági hét, amelyen Lódz vajdaságból párt- és tanácsi küldöttség vett részt, va­lamint népes kultúrgórda. E baráti talál­kozó viszonzásaként rendezik meg má­jus 16—21. között Lódz vajdaságban Csongrád megye részvételével a magyar— lengyel barátsági hetet. Ebből az alkalomból Csongrád megye testvérmegy éjébe, Lódz vajdaságba megyei párt- és tanácsi, politikai delegáció utazik, amely részt vész a május 16-án tartandó barátsági gyűlésen. Ez nyitja meg a lódzi vajdaságban és Lódz városában a barát­sági hét gazdag eseménysorozatát. Csongrád megye igyekszik minél többet megmutatni lengyel barátainknak abból a fejlődésből, ami az elmúlt három évti­zedben megyénkben is bekövetkezett. Át­fogóan ezt a fejlődést a megye 30 évéről szóló kiállitás adja meg. De a baráti talál­kozók mellett igen színes kulturális prog­ramot bonyolítunk le Lódz vajdaságban. Mintegy 120 festményt állítunk ki azon a képzőművészeti kiállításon, amely kereszt­metszetét adja megyénk három évtized képzőművészeti termésének. Színes és gazdag lesz a nép- és iparművészeti kiállí­tás is. Mintegy 700 könyvet — közte a Szegedi Nyomda díjnyertes kiadványait —, valamint 100 minikönyvet állítunk ki a könyvkiállításon. Az ÉDOSZ táncegyütte­se — 17 lány, 16 fiú és 13 zenész — öt alkalommal lép fel. Rendezünk egy ko­molyzenei hangversenyt, amelyen a kö­vetkező művészek lépnek fel: Karikó Te­réz és Szabady József, Nagy István, Ked­ves Tamás és Várnagy Lajos. A filmszem­le a vajdaság 6 városában zajlik majd le, s ezeken nemcsak a magyar—lengyel kö­zös produkciójú játékfilmeket, vagy len­gyel vonatkozású filmeket mutatunk be, hanem a Csongrád megyéről szóló kisfil­meket is, amelyek iránt a lengyel televízió is érdeklődik. Két alkalommal rendez a HÓDIKÖT legszebb termékeiből Lódzban divatbemu­tatót, amelyen kitűnő magyar tánczené­szek és táncdalénekesek működnek közre. A varsói Magyar Kultúra megszervezi ma­gyar kiadványok, hanglemezek és népmű­vészeti tárgyak árusítását. Végül — noha nem teljes programot közöltünk — sporttalálkozó is szerepel a magyar—lengyel hét programján, mert a SZEOL találkozik az egyik lódzi első osztályú labdarúgócsapattal. i kora óta a tetőkről látja nap mint nap a várost. A látkép közel negyven év után is érdekes, pedig úgy ismeri már a házakat, mint a te­nyerét. — Nem hiszi el, hogy miért maradtam a szakmá­ban — kérdezi és mondja is egyszerre, s hunyorít felém. Én meg biztatgatom, mond­ja csak tovább. — A látnivalóért. Egész másképp fest a magasból Szeged. Sokkal érdekesebb fentről minden. Az öreg fa­lak is másképp látszanak. Én is nyújtogatom a nya­kam, és a cseréptenger mö­gül felvillan a panoráma. Hirtelen eszembe jutnak a gondok, melyeket a vállalat termelési osztályvezetőjétől hallottam. Most még néhá­nyan felmásznak a tetőre, de mi lesz később. A három szakmunkáson kívül azlKV­nál még nyolc betanított te­tőfedő munkás dolgozik. Ke­vesen vannak, nagyon. Húsz­éves elmaradást kellene mi­előbb megszüntetni. Országos gond, sajnos; a szakma ka­puján a fiatalok nem ko­pogtatnak. A másik látvány is gondol­I \ kodóba ejt. Lépésről lépésre kúszik fel a tetőn cseréppel meg­rakodva az egyik munkás. Lassan tapogatja lábával az utat, nem korhadt-e a tartó­léc. A nap hevétől annyira izzad, mintha több mázsát emelne. Derekán a biztosí­tóöv és óvatosan kémleli a terepet. — Most képzelje ezt el té­len, hidegben, a havas, csú­szós cserépen — mondja mellettem a tetőfedő mes­ter. Visszafordulok és Szi­ráki Lajos az ujját mutatja. — Az érszűkülettől sebes, fáj is — teszi hozzá magya­rázatképpen, de érzem, nem azért, hogy panaszkodjon. A padlásfordulóban hirte­len felbukkan Pásztor Fe­renc. Jóval fiatalabb meste­rénél. — No, látja, ő már tizenöt éve kitart a szakma mellett.' Vizsgát még nem tett, de a nehezebb munkát is meg tudja csinálni, a tornyok kö­rüli hajlatok faragását. A mester megjegyzésére a fiatal sgéédmunkás csakeny­nyit mond: — Nehéz munka ez nagyon — megtörli a homlokát, kilép a tetőre. Felnevet a mester — ez még csak istenes — mondja, de a Dugonics tér 11. számú ház­nál megszenvedtünk. Egy évig csinálta előttünk vala­melyik vállalat, de nem tud­ták befejezni. A Lechner ud­var tetőcseréje sem volt könnyű. Olyan szeretettel beszél a házakról, mint a legkedve­sebb ismerőseiről. Igaz, fél évszázadon át életének ré„ szét ezekben töltötte el. Még egyszer belebámulok a magasról kissé hamuszínűnek látszó szegedi délelőttbe. A látvánnyal együtt a kétség továbbra is megmarad ben­nem. Egy emberöltő múlva fogja javítani itt a csere­peket? Halász Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents