Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

Szombat, 1975. május 10. 3 Finn delegáció látogatása Pénteken az Országos Béketanács vendégeként Magyarországon tartózkodó finn delegáció Sauli Pyyluhma, a Finn Békebizottság végrehajtó bizottságának, Kirsti Bruun, a Finn Munkahelyi Békebizottság végrehajtó bizottságának, Jukka Mannerkorpo, a Finn Békebizottság Központi Bizottságának tagja Szegedre látogatott. A finn vendégeket a tanácsházán Bányainé dr. Birkás Mária, Szeged város tanácsának elnökhelyettese fogadta és tájékoztatót adott a város életéről. A delegáció ellátogatott a szegedi népfrontszékházba is, itt Hofgesang Péter, a népfront városi bizottságának alelnöke fogadta őket. A vendégek városnéző sétán ismerkedtek Szeged belvárosával, majd látogatást tettek az MTA Újszegedi Biológiai Kutatóintézetben. Este a Tisza Szállóban megrendezett békehangversenyen vettek részt, majd visszautaztak Budapestre. Baráti találkozó a konzervgyárban (Folytatás az i. oldalról.) va bolgár zongoraművész sorra köszöntötték a gyári szórakoztatták a találkozó dolgozókat. Ezután a Szófiai résztvevőit. Ezután a vendéÁllami Operaház énekesei — gek és a vendéglátók megMiti Pinkasz és Pavel Ger- hitten beszélgettek egymásdzsikov, valamint Vera Bae- sal. Befejeződött az Akadémia közgyűlése Pénteken az Akadémia Crbán László kulturális mivárbeli kongresszusi termé- niszter és dr. Polinszky Káben megtartott zárt üléssel roly akadémikus, oktatási véget ért a Magyar Tudo- miniszter, mányos Akadémia jubiláris A zárt ülésen megvitatták közgyyQése. Az ülésen részt az Akadémia elnökségének vett és felszólalt Övári Mik. és főtitkárának a közgyűlés lós, az MSZMP Politikai Bi- elé terjesztett beszámolóját, zottságának tagja, a Köz- A vitában nagy számban ponti Bizottság titkára. Je- szólaltak fel az Akadémia len volt a tanácskozáson dr. tagjai. Megvitatták a tudoFaluvégi Lajos pénzügymi- mányos élet. időszerű, fonniszter, Karakas László tos kérdéseit. Számos javasmunkaügyi miniszter, dr. Iatot tettek a tudományos kutatómunka, a tudománya földeken Palántáznak, permeteznek, vágják a lucernát — Javítják a kombájnokat A május nevelő hónap. A rű erő- és munkagép vágja, földművelők sok találó mon- rakja pótkocsira a termést, dással illették ezt a hóna- amit a silógödörbe szállítapot, így; a májusi eső ara- nak. Ugyanakkor gondoskodnyat ér, viszont, ha mégis nak az állatok takarmányobőségesen hull a csapadék és zásában a zöld futószalagról kint marad a széna; fekete is. széna, fehér kenyér mondás Péter-Pálkor, a homokvidéjárja. Amiből az is követke- keken kezdődik az aratás, zik, hogy a május nemcsak A közös gazdaságokban már szép, de rengeteg munkát ad gondolnak ezzel és javítják a mezőgazdasági üzemekben, a kombájnokat, munkagépeA szegedi és a környéki ket, ahol a lehetőség engedi, földeken javában tart a pa- újakat is vásárolnak. A kislántázás, szőlőkben, gyümöl- teleki Üj Élet Termelőszöcsösökben permeteznek a szö- vetkezetben most érkezett vetkezeti gazdák, kapálják a meg az új, szovjet SZK—5krumplit, a legtöbb helyen ös nagy teljesítményű kombefejeződött a tavasziak ve- bájn, s a meglevő két SZK— tése, és megkezdték a lucerna 4-essel együtt időben és első kaszálását. A Szegedi szemveszteség nélkül tudják Állami Gazdaságnak jelen- betakarítani majd az idei ^köíeműúttemeTlett& Tevő termést Az új szerzemény öthami TeteperT megkezdték megérkeztével a régi; öreg a lucerna futózását. A közeli SZK—3-as kombájnt lucernagyüzemi táblákról korsze- nakaszálásra állították be. Megérkezett az új kombájn irányítás és -szervezés színvonalának további emelésére. A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár beszámolóját, majd határozatba foglalta a legközelebbi években az Akadémiára váró időszerű feladatokat. A feladatok összegezésében a közgyűlés messzemenően figyelembe vette az MSZMP XI. kongresszusának, a párt programnyilatkozatának. valamint a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek útmutatásait. Végül a közgyűlés — aa Akadémia főtitkára és helyettesei megbízatásának lejártával — titkos szavazással javaslatot tett a kormánynak az új főtitkár és főtitkárhelvettesek személyére (MTI) um Molnár József felvételei Munkában a rendfelszedő Összehangoltan fejlesztik a szénbányászatot A KGST szénbányászati állandó bizottságának külszíni széntermelési kérdésekkel foglalkozó tudományos-műszaki tanácsa május 5-től 9-ig a Heves megyei Bükkszéken tartotta 24. ülését. Az ötnapos tanácskozás munkájában részt vettek az európai tagországok küldöttségei. A tanácskozáson megvizsgálták a külszíni szénbányászat területén folyó közös kutatások eredményeit, megvitatták az 1971—1975. évre szóló szénbányászati koordinációs, tudományos és műszaki kutatási terv teljesítésének tapasztalatait. A küldöttségek tapasztalatcserét folytattak a bánya- és szállítógépek alkatrészei és részegységei élettartama növelésének módozatairól is. A KGST-országok szocialista gazdasági integrációja fejlesztésének komplex programja alapján" további intézkedéseket jelöltek meg az együttműködés elmélyítésére és bővítésére. Megfogalmazták a fejlesztés további tennivalóit, kidolgozták az 1976—80-ra szóló ' együttműködési terv tudományos tematikáját. (MTI) Hl/legragadni a figyelmet A

zt hiszem, komoly gondja minden igényes propagandistának, hogyan ragadja meg, miként kösse le hallgatóinak figyelmét. Mivel nekem szemernyi ilyen képesség sem adatott, rendszerint a sokaság sűrűjében szoktam izgulni elvtársaim szándékának sikeréért. Ha érdekel, amit mondanak, rögtön feledek időt, külvilágot,' mihelyt azonban észreveszem, hogy szokványos, erőtlen beszéddel kínlódnak, rögtön fájni kezd bennem valami. Fájni bizony, mert látni, tudni lehet előre a hatás gyöngeségét. Sok-sok tapasztalás birtokában többször megkockáztattam már: ha a mi egyszerű, magától értetődő kommunista igazságunk hiánytalanul, azaz veszteség nélkül megragadna a fejekben, akkor a legutóbbi rövid harminc esztendő alatt szép és okos embert formáltunk volna akár a legkonokabb nyárspolgárból is. De hát tudom én nagyon jól, hogy az emberek befogadókészségét és -képességét évezredes szokások és előítéletek határozzák meg, hogy a közösségi eszmékkel és erkölcsökkel szemi ben még mindig észlelhető gyanakvás és bezárkózási hajlam. Az egyik oldalon tehát ez a baj. A másikon meg az nehezíti munkánkat, hogy nem lehet minden propagandista aranyszájú szentjános, vagy dörgő hangú bibliai Jónás, akik elbűvölnek, illetve meghökkentenek puszta megjelenésükkel. Ennélfogva elvtársaink leglelkesebb világossággyújtó szavaiban is sok a selejt, s emiatt gyakran az értelemnek szánt mondanivaló is kárba vész. Mindig zavar, ha nem értem az előadót. Ilyenkor feszengek, idegeskedem. Vagy csak számomra kínos a szöveg? De jó is volna! Nemrég egy nagy tekintélyű professzorral beszélgettünk arról, mennyire fontos az igazság igényes tálalása. Mint mondotta, ő sem képes odafigyelni az öszszefüggéstelen szónoklatokra, bármilyen izgalmas dolgot akarnak is közölni. Maliciózusan jegyezte meg egy népfrontünnepség után: „őszintén csodáltam azt az embert, hogy olyan hosszú szöveget képes volt kívülről megtanulni. Az egyik mondatnak a másikhoz ugyanis nem volt semmi köze." Lám, aki megszokta a logikus beszédet és természetesnek tartja a szabatos fogalmazást, az nem tud nem gúnyolódni annak ellenkezőjén. Nekünk, akik újjá akarjuk gyúrni az embereket, kötelességünk szépen, választékosan, mondhatnám „papos" hatásfokkal beszélni. Sőt, annál is különbül. Az agitáció erejéről meditálgatok. Távol áll tőlem, hogy bárkit is megbántsak érzékenységében, csak éppen tárgyilagosan leszögezem: bizony, egyik-másik előadó alig törődik a logikai renddel, a használt fogalmak valóságtartalmával és nyelvi értékével, minden bizonnyal azért, mert nincsen tisztában az emocionális hatások jelentőségével. Pedig ez fontos dolog azok számára, akik újat, kevésbé megszokottat akarnak a köztudatba plántálni. Nem lehet közömbös számunkra, hogy a jó szavak megtermékenyülnek-e. Ha a kommunisták egymást közt tanácskoznak, még csak hagyján. Ilyenkor jobban megengedhető a szárazabb, tudományosabb színezetű okfejtés, jóllehet, itt is bőven megtérül a lelkesítő, a képekkel, hasonlatokkal ékesített, érzelmekre is apelláló előadásra fordított idő. Gondoljunk csak Komócsin Zoltánra! Amikor ő ismertette körünkben á párt előtt levő feladatokat, az aktíva mindig föllelkesült, és szemlátomást jobban, könnyebben ment a munka. Aki azonban arra vállalkozik, hogy pártonkívülieknek magyarázza meg, merre megyünk és mit akarunk, annak kötelessége jól felkészülni, és lehetőleg kontaktust teremteni a hallgatóságával. Bármily nehezemre esik, föl kell vetni a kérdést: akit nem nyugtalanít az emberek állandó, folyamatos megnyerésének nehéz missziója, aki üres frázisokat, közismert sablonigazságokat ismételget, szürke terminus technicusokat alkalmaz plyan gyülekezet előtt is, amely esetleg dsak szívmelegítő, a népnyelv konkrét szavaival élénkített beszédet képes elviselni, az tudja-e vajon, hogy rosszul végzi a dolgát? Ha hidegen hagyják olyan lényeges kérdések, hogy szívesen hallgatták-e, megértették-e őt, nos, akkor — szerintem — jobban tenné, ha lejönne az emelvényről (magam is ezt tettem) és más, az emberektől távolabb eső mozgalmi föladatokat vállalna. Nemcsak nekem esik rosszul, ha az összehívott tömeg mozgolódik, ha zúg-zsong a terem, hanem másoknak is, akik figyelemmel szokták kísérni agitációnk és propagandánk hatását. Nagyon sokan izgulunk a pártban azért, hogy napról napra szót értsünk a néppel, amelynek érdekében nyűjük magunkat, s amelyet igyekszünk Jó irányba vezetni, a még előforduló értetlenségek ellenére is. Régi probléma ez. A nagy műveltségű Révai József több mint húsz évvel ezelőtt már amiatt zsörtölődött, hogy mi valamiféle színtelen, szagtalan, nyakatekert és élettelen bürokratanyelven beszélünk a néppel, ami megengedhetetlen. És tegyük szívünkre a kezünket, azóta is sokan ugyanúgy csinálják még. Éppen a napokban fejtegette a népszerű Lőrincze Lajos a rádió fórumán, hogy például a „lerendezzük" szóban akaratlanul mennyi ridegség és gőg érződik, mégis sokan használják, nyakra-főre. Egyesek képtelenek megérteni, miért rossz az, ha a tennivalókat „leviszik a területre", és miért támad a gyűlésen hazamehetnékje a munkásnak, ha „beüzemeléssel", „kitárgyalással", „összesenbennel" és hasonló csinálmányokkal traktálják. Szállóige, hogy a stílus maga az ember. Ez annyit jelent, hogy az ember .egyénisége, személyisége és jelleme a stílusában fejeződik ki tökéletesen. A zavaros beszéd minősíti az előadót. Ki ne tudná, hogy ugyanazt a szót is más-más érzelmi telítettséggel lehet kiejteni, és miközben a logikai tartalom nem változik, az érzelmi hatás mindig különböző lesz. Nem elég a józan világosság, mindig kéznél kell lenni valamilyen hasonlatnak, esetleg egyegy szubjektív megjegyzésnek. Vegyük tehát igénybe az élő beszéd összes árnyalatait, adjunk többet még a kísérő mozdulatokra is, miként azt legjobb szónokainknál tapasztalhatjuk. 'em igaz, hogy csak a tartalom a fonN" tos, a forma elhanyagolható. Az előbbi ugyan a meghatározó, de cSák annyit ér, amennyit megértettek, átvettek, magukévá tettek belőle a gyakran nehezen, végtelen türelemmel, s leginkább csak szép szóval formálható emberek. Azt hiszem, elég nyilvánvaló: ha nem figyel senki arra, amit mondunk, akkor tartalmazhat az csupa gyönyörű igazságot, akkor szónokolhatunk reggeltől estig, tulajdonképpen hiábavaló energiapocsékolás az egész. Gondoljuk meg, elvtársak. F. NAGY ISTVÁN Kiállítás A nagy győzelem Pénteken Budapesten, a nin-renddel kitüntetett állalVíagyar Munkásmozgalmi mi Forradalmi Múzeuma és Múzeum aulájában ünnepé- a Magyar—Szovjet Baráti lyesen megnyitották A nagy Társaság közreműködésével győzelem című kiállítást, rendeztek a győzelem 30. amelyet a Szovjetunió Le- évfordulója alkalmábóL Kubai kulturális küldöttség Szegeden A május közepéig hazánk- nácsa oktatási osztályának ban tartózkodó kubai kultu- vezetője, tagjai: Elvira Ojerális delegáció tegnap, pén- da Ramas és Telvia Terer teken Szegedre, a Tömör- Mariu — dr. Diós József kény István gimnáziumba igazgató fogadta, s részleés művészeti szakközépisko- tesen tájékoztatta az iskolába látogatott. Iában folyó oktató-nevelő A küldöttséget — mely- munkáról. A delegáció eznek vezetője Mario Rodrigez után megtekintette az intéAleman, a Kubai Köztársa- zetet megismerkedett a képző- és iparművészeti munkával, a programozott oktatással, a nyelvi laboratóriumok működésével. Délelőtt meghallgatták a tiszteletükre rendezett ünnepi koncertet, délután a Cha Guevara KISZ-alapszervezet ünnepi emlékülésén vettek részt, este pedig a Tiszaszállóban megtartott békehangversenyen. A küldöttség ma, szombaton délután utazik vissza Budapestre. ság kulturális nemzeti taSzegedi orvos kitüntetése Parádfürdön a nemzetközi orvoskonferencia második napján, pénteken kiosztották a Magyar Gaslroenterológiai Társaság 1974. évi tudományos díjait. A Hetényi Gézaemlékplakettet — a nagy magyar orvostudós emlékére alapított jutalommal együtt — dr. Szarvas Ferencnek, az orvostudományok kandidátusának, a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikája docensének adományozták. Ezt a rangos kitüntetést a magyar belgyógyászatban kifejtett kiemelkedő tudományos munkásságért nyújtják át minden évben egy alkalommal Parádfürdön.