Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

Szombat, 1975. május 10. 3 Finn delegáció látogatása Pénteken az Országos Bé­ketanács vendégeként Ma­gyarországon tartózkodó finn delegáció Sauli Pyyluh­ma, a Finn Békebizottság végrehajtó bizottságának, Kirsti Bruun, a Finn Munka­helyi Békebizottság végre­hajtó bizottságának, Jukka Mannerkorpo, a Finn Béke­bizottság Központi Bizottsá­gának tagja Szegedre látoga­tott. A finn vendégeket a ta­nácsházán Bányainé dr. Bir­kás Mária, Szeged város ta­nácsának elnökhelyettese fo­gadta és tájékoztatót adott a város életéről. A delegáció ellátogatott a szegedi nép­frontszékházba is, itt Hofge­sang Péter, a népfront vá­rosi bizottságának alelnöke fogadta őket. A vendégek városnéző sétán ismerkedtek Szeged belvárosával, majd látogatást tettek az MTA Újszegedi Biológiai Kutató­intézetben. Este a Tisza Szállóban megrendezett bé­kehangversenyen vettek részt, majd visszautaztak Budapestre. Baráti találkozó a konzervgyárban (Folytatás az i. oldalról.) va bolgár zongoraművész sorra köszöntötték a gyári szórakoztatták a találkozó dolgozókat. Ezután a Szófiai résztvevőit. Ezután a vendé­Állami Operaház énekesei — gek és a vendéglátók meg­Miti Pinkasz és Pavel Ger- hitten beszélgettek egymás­dzsikov, valamint Vera Bae- sal. Befejeződött az Akadémia közgyűlése Pénteken az Akadémia Crbán László kulturális mi­várbeli kongresszusi termé- niszter és dr. Polinszky Ká­ben megtartott zárt üléssel roly akadémikus, oktatási véget ért a Magyar Tudo- miniszter, mányos Akadémia jubiláris A zárt ülésen megvitatták közgyyQése. Az ülésen részt az Akadémia elnökségének vett és felszólalt Övári Mik. és főtitkárának a közgyűlés lós, az MSZMP Politikai Bi- elé terjesztett beszámolóját, zottságának tagja, a Köz- A vitában nagy számban ponti Bizottság titkára. Je- szólaltak fel az Akadémia len volt a tanácskozáson dr. tagjai. Megvitatták a tudo­Faluvégi Lajos pénzügymi- mányos élet. időszerű, fon­niszter, Karakas László tos kérdéseit. Számos javas­munkaügyi miniszter, dr. Iatot tettek a tudományos kutatómunka, a tudomány­a földeken Palántáznak, permeteznek, vágják a lucernát — Javítják a kombájnokat A május nevelő hónap. A rű erő- és munkagép vágja, földművelők sok találó mon- rakja pótkocsira a termést, dással illették ezt a hóna- amit a silógödörbe szállíta­pot, így; a májusi eső ara- nak. Ugyanakkor gondoskod­nyat ér, viszont, ha mégis nak az állatok takarmányo­bőségesen hull a csapadék és zásában a zöld futószalagról kint marad a széna; fekete is. széna, fehér kenyér mondás Péter-Pálkor, a homokvidé­járja. Amiből az is követke- keken kezdődik az aratás, zik, hogy a május nemcsak A közös gazdaságokban már szép, de rengeteg munkát ad gondolnak ezzel és javítják a mezőgazdasági üzemekben, a kombájnokat, munkagépe­A szegedi és a környéki ket, ahol a lehetőség engedi, földeken javában tart a pa- újakat is vásárolnak. A kis­lántázás, szőlőkben, gyümöl- teleki Üj Élet Termelőszö­csösökben permeteznek a szö- vetkezetben most érkezett vetkezeti gazdák, kapálják a meg az új, szovjet SZK—5­krumplit, a legtöbb helyen ös nagy teljesítményű kom­befejeződött a tavasziak ve- bájn, s a meglevő két SZK— tése, és megkezdték a lucerna 4-essel együtt időben és első kaszálását. A Szegedi szemveszteség nélkül tudják Állami Gazdaságnak jelen- betakarítani majd az idei ^köíeműúttemeTlett& Tevő termést Az új szerzemény öthami TeteperT megkezdték megérkeztével a régi; öreg a lucerna futózását. A közeli SZK—3-as kombájnt lucer­nagyüzemi táblákról korsze- nakaszálásra állították be. Megérkezett az új kombájn irányítás és -szervezés szín­vonalának további emelésé­re. A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár be­számolóját, majd határozat­ba foglalta a legközelebbi években az Akadémiára vá­ró időszerű feladatokat. A feladatok összegezésében a közgyűlés messzemenően fi­gyelembe vette az MSZMP XI. kongresszusának, a párt programnyilatkozatá­nak. valamint a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek útmutatásait. Végül a közgyűlés — aa Akadémia főtitkára és he­lyettesei megbízatásának le­jártával — titkos szavazás­sal javaslatot tett a kor­mánynak az új főtitkár és főtitkárhelvettesek szemé­lyére (MTI) um Molnár József felvételei Munkában a rendfelszedő Összehangoltan fejlesztik a szén­bányászatot A KGST szénbányászati állandó bizottságának külszí­ni széntermelési kérdésekkel foglalkozó tudományos-mű­szaki tanácsa május 5-től 9-ig a Heves megyei Bükk­széken tartotta 24. ülését. Az ötnapos tanácskozás munká­jában részt vettek az európai tagországok küldöttségei. A tanácskozáson megvizs­gálták a külszíni szénbányá­szat területén folyó közös kutatások eredményeit, meg­vitatták az 1971—1975. évre szóló szénbányászati koordi­nációs, tudományos és mű­szaki kutatási terv teljesíté­sének tapasztalatait. A kül­döttségek tapasztalatcserét folytattak a bánya- és szál­lítógépek alkatrészei és rész­egységei élettartama növelé­sének módozatairól is. A KGST-országok szocia­lista gazdasági integrációja fejlesztésének komplex programja alapján" további intézkedéseket jelöltek meg az együttműködés elmélyíté­sére és bővítésére. Megfogal­mazták a fejlesztés további tennivalóit, kidolgozták az 1976—80-ra szóló ' együttmű­ködési terv tudományos te­matikáját. (MTI) Hl/legragadni a figyelmet A zt hiszem, komoly gondja minden igényes propagandistának, hogyan ragadja meg, miként kösse le hall­gatóinak figyelmét. Mivel nekem szemer­nyi ilyen képesség sem adatott, rendsze­rint a sokaság sűrűjében szoktam izgulni elvtársaim szándékának sikeréért. Ha ér­dekel, amit mondanak, rögtön feledek időt, külvilágot,' mihelyt azonban észreve­szem, hogy szokványos, erőtlen beszéddel kínlódnak, rögtön fájni kezd bennem va­lami. Fájni bizony, mert látni, tudni lehet előre a hatás gyöngeségét. Sok-sok tapasztalás birtokában többször megkockáztattam már: ha a mi egyszerű, magától értetődő kommunista igazságunk hiánytalanul, azaz veszteség nélkül meg­ragadna a fejekben, akkor a legutóbbi rö­vid harminc esztendő alatt szép és okos embert formáltunk volna akár a legkono­kabb nyárspolgárból is. De hát tudom én nagyon jól, hogy az emberek befogadó­készségét és -képességét évezredes szoká­sok és előítéletek határozzák meg, hogy a közösségi eszmékkel és erkölcsökkel szem­i ben még mindig észlelhető gyanakvás és bezárkózási hajlam. Az egyik oldalon tehát ez a baj. A másikon meg az nehezíti munkánkat, hogy nem lehet minden pro­pagandista aranyszájú szentjános, vagy dörgő hangú bibliai Jónás, akik elbűvöl­nek, illetve meghökkentenek puszta meg­jelenésükkel. Ennélfogva elvtársaink leg­lelkesebb világossággyújtó szavaiban is sok a selejt, s emiatt gyakran az értelem­nek szánt mondanivaló is kárba vész. Mindig zavar, ha nem értem az előadót. Ilyenkor feszengek, idegeskedem. Vagy csak számomra kínos a szöveg? De jó is volna! Nemrég egy nagy tekintélyű pro­fesszorral beszélgettünk arról, mennyire fontos az igazság igényes tálalása. Mint mondotta, ő sem képes odafigyelni az ösz­szefüggéstelen szónoklatokra, bármilyen izgalmas dolgot akarnak is közölni. Ma­liciózusan jegyezte meg egy népfrontün­nepség után: „őszintén csodáltam azt az embert, hogy olyan hosszú szöveget képes volt kívülről megtanulni. Az egyik mon­datnak a másikhoz ugyanis nem volt sem­mi köze." Lám, aki megszokta a logikus beszédet és természetesnek tartja a sza­batos fogalmazást, az nem tud nem gú­nyolódni annak ellenkezőjén. Nekünk, akik újjá akarjuk gyúrni az embereket, kötelességünk szépen, válasz­tékosan, mondhatnám „papos" hatásfok­kal beszélni. Sőt, annál is különbül. Az agitáció erejéről meditálgatok. Távol áll tőlem, hogy bárkit is megbántsak érzé­kenységében, csak éppen tárgyilagosan le­szögezem: bizony, egyik-másik előadó alig törődik a logikai renddel, a használt fogal­mak valóságtartalmával és nyelvi értéké­vel, minden bizonnyal azért, mert nincsen tisztában az emocionális hatások jelentő­ségével. Pedig ez fontos dolog azok szá­mára, akik újat, kevésbé megszokottat akarnak a köztudatba plántálni. Nem lehet közömbös számunkra, hogy a jó szavak megtermékenyülnek-e. Ha a kommunisták egymást közt tanácskoznak, még csak hagyján. Ilyenkor jobban meg­engedhető a szárazabb, tudományosabb színezetű okfejtés, jóllehet, itt is bőven megtérül a lelkesítő, a képekkel, hasonla­tokkal ékesített, érzelmekre is apelláló elő­adásra fordított idő. Gondoljunk csak Ko­mócsin Zoltánra! Amikor ő ismertette kö­rünkben á párt előtt levő feladatokat, az aktíva mindig föllelkesült, és szemláto­mást jobban, könnyebben ment a munka. Aki azonban arra vállalkozik, hogy pár­tonkívülieknek magyarázza meg, merre megyünk és mit akarunk, annak köteles­sége jól felkészülni, és lehetőleg kontak­tust teremteni a hallgatóságával. Bármily nehezemre esik, föl kell vetni a kérdést: akit nem nyugtalanít az emberek állandó, folyamatos megnyerésének nehéz misszió­ja, aki üres frázisokat, közismert sablon­igazságokat ismételget, szürke terminus technicusokat alkalmaz plyan gyülekezet előtt is, amely esetleg dsak szívmelegítő, a népnyelv konkrét szavaival élénkített be­szédet képes elviselni, az tudja-e vajon, hogy rosszul végzi a dolgát? Ha hidegen hagyják olyan lényeges kérdések, hogy szívesen hallgatták-e, megértették-e őt, nos, akkor — szerintem — jobban tenné, ha lejönne az emelvényről (magam is ezt tettem) és más, az emberektől távolabb eső mozgalmi föladatokat vállalna. Nem­csak nekem esik rosszul, ha az összehí­vott tömeg mozgolódik, ha zúg-zsong a te­rem, hanem másoknak is, akik figyelem­mel szokták kísérni agitációnk és propa­gandánk hatását. Nagyon sokan izgulunk a pártban azért, hogy napról napra szót értsünk a néppel, amelynek érdekében nyűjük magunkat, s amelyet igyekszünk Jó irányba vezetni, a még előforduló értet­lenségek ellenére is. Régi probléma ez. A nagy műveltségű Révai József több mint húsz évvel ezelőtt már amiatt zsörtölődött, hogy mi valami­féle színtelen, szagtalan, nyakatekert és élettelen bürokratanyelven beszélünk a néppel, ami megengedhetetlen. És tegyük szívünkre a kezünket, azóta is sokan ugyanúgy csinálják még. Éppen a napok­ban fejtegette a népszerű Lőrincze Lajos a rádió fórumán, hogy például a „lerendez­zük" szóban akaratlanul mennyi ridegség és gőg érződik, mégis sokan használják, nyakra-főre. Egyesek képtelenek megérte­ni, miért rossz az, ha a tennivalókat „le­viszik a területre", és miért támad a gyű­lésen hazamehetnékje a munkásnak, ha „beüzemeléssel", „kitárgyalással", „össze­senbennel" és hasonló csinálmányokkal traktálják. Szállóige, hogy a stílus maga az ember. Ez annyit jelent, hogy az ember .egyéni­sége, személyisége és jelleme a stílusában fejeződik ki tökéletesen. A zavaros beszéd minősíti az előadót. Ki ne tudná, hogy ugyanazt a szót is más-más érzelmi telí­tettséggel lehet kiejteni, és miközben a lo­gikai tartalom nem változik, az érzelmi hatás mindig különböző lesz. Nem elég a józan világosság, mindig kéznél kell len­ni valamilyen hasonlatnak, esetleg egy­egy szubjektív megjegyzésnek. Vegyük te­hát igénybe az élő beszéd összes árnyala­tait, adjunk többet még a kísérő mozdu­latokra is, miként azt legjobb szónokaink­nál tapasztalhatjuk. 'em igaz, hogy csak a tartalom a fon­N" tos, a forma elhanyagolható. Az előbbi ugyan a meghatározó, de cSák annyit ér, amennyit megértettek, át­vettek, magukévá tettek belőle a gyakran nehezen, végtelen türelemmel, s leginkább csak szép szóval formálható emberek. Azt hiszem, elég nyilvánvaló: ha nem figyel senki arra, amit mondunk, akkor tartal­mazhat az csupa gyönyörű igazságot, ak­kor szónokolhatunk reggeltől estig, tulaj­donképpen hiábavaló energiapocsékolás az egész. Gondoljuk meg, elvtársak. F. NAGY ISTVÁN Kiállítás A nagy győzelem Pénteken Budapesten, a nin-renddel kitüntetett álla­lVíagyar Munkásmozgalmi mi Forradalmi Múzeuma és Múzeum aulájában ünnepé- a Magyar—Szovjet Baráti lyesen megnyitották A nagy Társaság közreműködésével győzelem című kiállítást, rendeztek a győzelem 30. amelyet a Szovjetunió Le- évfordulója alkalmábóL Kubai kulturális küldöttség Szegeden A május közepéig hazánk- nácsa oktatási osztályának ban tartózkodó kubai kultu- vezetője, tagjai: Elvira Oje­rális delegáció tegnap, pén- da Ramas és Telvia Terer teken Szegedre, a Tömör- Mariu — dr. Diós József kény István gimnáziumba igazgató fogadta, s részle­és művészeti szakközépisko- tesen tájékoztatta az isko­lába látogatott. Iában folyó oktató-nevelő A küldöttséget — mely- munkáról. A delegáció ez­nek vezetője Mario Rodrigez után megtekintette az inté­Aleman, a Kubai Köztársa- zetet megismerkedett a képző- és iparművészeti munkával, a programozott oktatással, a nyelvi labora­tóriumok működésével. Dél­előtt meghallgatták a tiszte­letükre rendezett ünnepi koncertet, délután a Cha Guevara KISZ-alapszervezet ünnepi emlékülésén vettek részt, este pedig a Tisza­szállóban megtartott béke­hangversenyen. A küldöttség ma, szomba­ton délután utazik vissza Budapestre. ság kulturális nemzeti ta­Szegedi orvos kitüntetése Parádfürdön a nemzetközi orvoskonferencia második napján, pénteken kiosztották a Magyar Gaslroenterológiai Társaság 1974. évi tudomá­nyos díjait. A Hetényi Géza­emlékplakettet — a nagy magyar orvostudós emlékére alapított jutalommal együtt — dr. Szarvas Ferencnek, az orvostudományok kandidátu­sának, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikája docensének adományozták. Ezt a rangos kitüntetést a magyar belgyógyászatban kifejtett kiemelkedő tudo­mányos munkásságért nyújt­ják át minden évben egy al­kalommal Parádfürdön.

Next

/
Thumbnails
Contents