Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

4 Szerda, 1975. május 7. Hazánk, Magyarország Az oxfordi Pergamon Press mezőgazdaságban foglalkoz- az öt-tíz évvel ezelőtti jelkiadó „A világ országai" so- tátották százalékszámát, a lemzőket sorolja el a könyv, rozatának második kötete- népsűrűség, a könyv Szeged- (Ipar, mezőgazdaság, kultuként 1968-ban jelent meg az ről írt, szinte minden szám- rális élet, idegenforgalom.) angol könyvpiacon az Infor- szerű adatát, nem is beszél- Kérdés ugyanis, hogy példámation Hungary című könyv, ve közigazgatási és más elvi ul a színház jellemzésére melyet a magyar Akadémiai kérdésekről. A Kartográfiai Gyárfás Miklós Mária kiKiadóval közösen az angol- Vállalat 1975 jelzésű közigaz- rálynőjének öt évvel ezelőtti szász olvasótábor tájékozta- gatási térképe is külön fel- bemutatója és Imre Zoltán tására adtak ki, és amelynek tünteti Szeged mellett, Kis- koreográfus balett-teremtő 1970-ben magyarra fordított, kundorozsmát, Algyőt, Tápét törekvése alkalmas-e leginátdolgozott változatával meg- és Szőreget. kóbb. Furcsálljuk azt is, ismerkedhettek a hazai ol- Meglehetősen szűkszavú a hogy a 44 ezres tanulóifjúvasók is. Most, 1975-ben, alig könyv természeti földrajz fe- ságnak és a tízezer diplomásegy hónappal ezelőtt, ugyan- jezetének Szegedről megfo- nak otthont adó, város oktacsak Hazánk, Magyarország galmazott néhány mondata. tási intézményei közül (ezecímmel megjelent a magyar AZ ország legmélyebb pont- ket az adatokat nem a könyv nyelvű enciklopédia második, ja> s a legtöbb napsütéses közli) csak a két egyetem érbővített kiadása is. A repre- óra városa Szeged idegen- demel említést, zentatív kiállítású, csaknem forgalmi prospektusokból jól * ezeroldalas két kötettel a ismert tények ezek. Közel a Sorolhatnánk még az S fi^™ Fehér"tÓ' madarrezervatuma- aránytalanságokat, Szeged és IS Val és haltenyésztő telepével, más városok esetében is, nép történelmének, gazdasági s hogy m földgázra, kőolaj- meg általában a vidék s á v&zeUtólWrén7k°Sköík^"t ra bukkantak -- ezt.tanift- főváros közti terjedelmi künwfutn aV„iflSEpet Jak mar az altalános iskola- lönbségekben is. De végül is nyújtva at az olvasóknak soknak is. De hogy milyen ez hű tükre _ a faink_ „1 elsofokok nélkül es ért- szerepe van például a Tiszá- ban talán már oldódó — Buhetoen — így összegezte a nak. Marosnak, az 1879-es dapest-központúságnak. Hiszerkesztok, a mű szerzőinek árvíznek, a folyók szabályo- Szen könyvkiadásról, filmről célját Erdey-Gruz Tibor, az zásának a város történelmi és kevés kivételtől eltekintve. Akadémia elnöke, a könyv kibontakozásában, mai min- nemzetközi rangú sportról főszerkesztője, amikor az dennapjaiban és jövőjében, szólva, számításba sem jöenciklopédia átdolgozásáról minderről hiába kerestünk hetnek a vidéki városok beszélt. „A hagyományos ér- akár egyetlen sort is. Éppen „D„c„„ ' telemben vett tananyag egy az árvízzel kapcsolatban szí- l Jl®™ f„ része is kiszorul az iskolából, vesen olvastunk volna a su- í képanyag tu záS gárutas-körutas városszerke- Sk ? kö^gszé^Erlunk. hanem amelyeklfől ^il- zetr51- a települési övezetek" Z8éhet-híd elölről-hátulrölkalomszerűen, de minél ről, ehelyett megtudjuk, alulról-folulrol fénykepezve, gyakrabban fejezeteket ol- hogy Szeged ..egyike az Al- Duna-kanyar minden égtáj vasunk" — fogalmazza meg föld legnagyobb mezővárosá- felől nézve, Kun Zsuzsa a a második kiadás indokait az nak". Megkérdőjeleznénk a balettfejezet 13 képéből haszS-ot valóban*' Ö^"- túlzó félmondat igazságát is, ton - de egyetlen fotó sem nek tekinthetjük, amelyet miszerint a város idegenfor- illusztrálja a bel- és a külnyugodtan forgathat a kis- galmának egyik alapja hévi- kereskedelmet, a könyvkiiskolás és az egyetemi tanár zes gyógyfürdői lennének, adást, a közművelődést. Vajf-; DegySZe- Sajnos, erre váriunk kell jon miért? ru, ismeretanyagai ugyan^K- . ... , . .... . j , „ kor sokrétű és átfogó vizs- mé8 néhány évet. - A könyv mindezek ellenegálódások után állították ösz- Megkülönböztető szeretet- re sikerre számíthat, hiszen sze. A könyv szerzői az tel írnak a könyv szerzői Al- enciklopédikus igénnyel megSSrtSffffSfi szericesz- 8Óvár08r61- hogy össze- írt, de mégis olvasmányos tő bizottságnak tagja volt keverik más városrészekkel: összefoglalót ad MagyarorStraub F. Brúnó, az MTA "Az ai"ánylag jelentékeny szágról. Ezért is ajánljuk Szegedi Biológiai Központja- magánkisiparnak (pl. sásfo- mindenkinek, aki életünkről nak főigazgatója is. nas' PaPucskészítés) is főleg — akár itthon, akár külfölA népes szerzőgárdától s ez a varosrész otthona." dön — tárgyilagos képet akar a még oly nagy tekintélyű Nem tudjuk, honnan vették alkotni, illetve, akinek közszerkesztő bizottságtól sem értesülésüket a fejezet írói. életi tevékenységében a hakövetelhetünk ilyen gazdag Bar 'Sazuk lenne, s ne tűnt zai viszonyok alapos ismereanyag esetében egységes vo,na el a piacokról a régen te (a történelmi gyökerektől szinvonalat, milliméterekben valoban híres szegedi pa- a jövő távlatáig) elengedheszámítható arányérzéket. De Pucs- Ami pedig a sásfonást tetlenül szükséges. S bár a néhány feltűnő hiba vagy iüeti- nagy avarban va- könyv úgy szép, ha ép, Erhiányosság' mégiscsak szót Syunk. Hacsak nem Tápéra dey-Grúz Tibor mégis ezekérdemel. S ha szegedi a ®s a gyékényszövésre gondol- kel a szavakkal ajánlotta fikönyv olvasója, természetes, tak... gyelmünkbe a Hazánk, Mahogy elsősorban a városáról Néhány fejezetben (termé- gyarország két kötetét: „Szeírottakat teszi mérlegre. Mit szetvédelem, múzeumok, tu- retném, ha sokan olvasnák, tud hát meg Szegedről or- dományos élet) a megillető ha lapjai minél előbb elronszág-világ olvasója, vajon rangot és terjedelmet foglal- gyolódnának." Ehhez tegyük mennyire reális a kép, amely ja el Szeged, sok más eset- még hozzá, várjuk a javított, a kis enciklopédia elszórt hen azonban csak egy-egy harmadik kiadást. mondataiból áll össze? * Ügy tudjuk, az átdolgozok korrigálták az első kiadás néhány, azóta megváltozott tényét, adatát, s éppen ezért hiányoljuk, hogy ugyanezt Szeged esetében sokszor nem tették meg. Nem mindegy például, hogy a városlakók számát az 1973. január 1-i, vagy április 16-i adatok alapján határozzák-e meg. A 133 ezer lakos, a 113 négyzetkilométer • közigazgatási terület korrigálására, úgy gondoljuk, lett volna módja a könyv alkotógárdájának. (Kisebb jelentőségű területeken — ifjú zongorista tehetségek, sporteredmények — a legfrisebb adatokat gyűjtötték össze.) Frisseségre törekedtek a könyv szerzői, mégsem említi egyetlen sor sem — ha már a közölt statisztikák hibásak —, hogy több mint két éve egyesült Szegeddel a környék öt községe, s hogy ez a tény módosította a város adatait. 334,66 négyzetkilométer területen 167 ezren mondhatják magukról: Szegeden lakom. Ezek a számok természetesen megváltoztatták az iparban, felsorolásban szerepel, vagy Tóth Béla P. K. Népünk hagyományvilágából A születés A várandós, másként mindönórás asszony addig dolgozott, ameddig bírta. Gyakran kint a földön érte utol a baj. A terhösség alatt bármilyen ételt megkívánt igyekeztek megszerezni. Lögyön mög a Pétörkéje! — mondták. Bármivel megdobták, azon a helyen, ahol érte, a legalább két hétig feküdt, elmarasztalták. A régi szeEz idő alatt nem tudott gedi pásztorok féltették a főzni sem magának sem a fiatalokat a hosszú katonacsaládjának. Ebédet hoztak élettől, ezért leánynevet ada rokonok és ismerősök. Az tak a fiúnak is. Így nem kereste a közigazgatás az öszszeírás alkalmával. Nem kellett sorozásra se mennie. A gyerekágyas asszony keresztelőre még nem tudott egyik komacsészében húsleves, a másikban paprikáshús volt. Külön csomagoltak a süteményt. A látogatók WP^A OHBszáma Alsótanyán 10 és 40 gyermek anyajegyös lőtt. Az között n\,ozgott. Gyakran elő- fölkelni. A kisgyereket a koelső szülés megkönnyítése fordult, hogy csak süte- maasszony vitte el keresztelni. Amikor visszaértek a ceremóniáról, a pólyást letették a küszöbre. Az apa fölemelte és bevitte a házba, jelezve, hogy övé a gyermek és a fölnevelés mincéljából a szomszédasszony, később a bábaasszony möfirkenyte. Az izmok rugalmasságát fokozták vele. Az első világháborúig nagyon kevés képzett bábaaszszony volt. A szülés levezetését tapasztalt, idős aszszony látta el. Az embör jelöntötte, hogy baj van ^ várost övező munkástelepeken a családfő dolgozott és gyakran maradt magára a várandós asszony. Megszülte gyermekét és négy-öt óra múltán jött a segítség. A gyermek egészsége helyrehozhatatlanul megkárosodott. A Pallavicini gróf cselédházaihan mostohább körülmények fogadták a kis jövevényt, mint a versenyistálló vemhes lovait. A szülést levezető asszony fölmosta a kisgyermeket és az anyát is rendbetette. Ezenkívül még kétszer meglátogatta a családot. A köldökzsinórt összecsomózták, s aki ki tudta bonményt hoztak és ebéd helyett egy pár tyúk volt az adomány. Ha sokat sírt a baba, mákgubóból főztek neki teát. Ettől állandóan aludt. Álomszuszék maradt fejlődésének későbbi szakaszában is. Szellemi erői lassan bontakoztak ki. Gyakran osztályt den gondját magára vállalja. Az utóbbi évtizedben a tanácsok megszervezték a névkellett ismételnie. Sok év adó ünnepségeket. Díszes telt el, amíg a gyógyszerku- külsőség, bensőséges embetatók e népi gyakorlat alapján kimutatták, hogy a mákgubóban milyen értékes hatóanyag van. A hét bármelyik napján született a gyermek, a keresztelőt vasárnap tartották. A Pallavicini-birtok területén feltűnően sok volt az Alfonz. Kisebb adomány reményében a gróf nevét vették föl és őt kérték föl kérészt-' szülőnek is. Alsóvároson a ferences barátoknál hiába mondtak be akármilyen nevet, úgyis annak a szentnek a nevére keresztelték, akinek a napján a gyermek tani, annak szerencséje lesz született. Végül is panasszal — mondták. A gyerökágyas asszony éltek magasabb egyházi hatóságoknál és a gvardiánt rí hangulat jellemzi ezeket qz alkalmakat. Ki a névadást, ki a keresztelőt választja. Olyan is akad, aki mindkettőt igénybe veszi. A születés a szülők életének folytatása, a társadalom megújulása. Mindenképpen nagy esemény a család, a rokonság körében. A családtervezésben a gyermeket nem előzheti meg a televízió, az autó, de talán még a lakás sem. Az először elküldött gyermek után gyakran sóhajtoznak, mert nem jön — nem jöhet — a másik. Pedig életünk egyik fontos célja és értelme a gyermek. Börcsök Vince A részmunkaidő beszámításáról Üfk S. J.-né szegedi olvasónk rint megilletné. Továbbá szS- munkában töltött idő megtöbb éven át csak részmun- míthat arra is, hogy két év állapításánál olyan teljes érkát végzett, napi 4 órában, múlva esedékes 25 éves ju- tékűnek kell elfogadni, mintJelenlegi munkahelyén a ko- bileumi jutalmat is csak ha rendes munkaidőben dolrábbi évek ilyen jellegű mintegv két és fél éves ké- gozott volna. Ennek megfemunkaviszonyait nem isme- séssel fogja megkapni. Ké- lelően a vállalatnak javítani rik el teljes munkaidőben le- ri: tájékoztassuk arról, hogy kell a pótszabadság mértékét, dolgozott egyéb munkaviszo- ezzel kapcsolatban mit mond és két év múlva pedig ki kell nyaival azonos módon. Mun- a rendelkezés, és a vállalat fizetni a 25 éves jubileumi káltatója arra az álláspontra számítása helyes-e? jutalmat is. helyezkedett, hogy csak Olvasónk esetében a vál- Amennyiben a fentiek olyan mértékben veszi figye- lalat álláspontja téves, alapján olvasónk pótszabadlembe, ahogyan ezek a rész- ugyanis olyan számítási mó- s£gát a vállalat nem módomunkaidők a törvényes mun- dot alkalmaz, amelynek nin- sítaná, akkor forduljon pakaidőhöz aránylanak. Ez azt csen jogszabályi alapja. A nassza'l a vállalati munkaeredményezi, hogy ötéves jelenleg érvényes munkajo- ügyi döntőbizottsághoz, és munkaviszonyát, amikor csak gi rendelkezések az egyes kérje a munkaviszonyban napi 4 órát dolgozott, mind- munkaviszonyban töltött tel- töltött idejének jogszabályössze két és fél évi mun- jes vagy részmunkidőket . .... „. . kaviszonynak fogadja el. Így nem különbözteti meg. Ol- ban ?lolrt modon val6 meg" kevesebb pótszabadságot kap, vasónk napi 4 ór|ás rész- áUspitását mint amennyi vélménye sze- munkaidejű viszonyát a Dr. V. M, A mai színház 1885-ben, kétéves korában leég a pincézetig. Hanem másfél év múlva új fényében pompázik ismét. Az 1900-as év színház igazgatója Krecsányi Ignác. Színtársulata harmincnyolc tagú. A zenét a 46-os házi ezred katonai zenekara szolgáltatja, karmester, Stefanovics Károly. A szinház leggyakoribb vendégjátékosai közül az ismertebbek: Blaha Lujza, Pálmai Ilka, Prielle Kornélia, Jászay Mari, Márkus Emília, Újházi Ede, Küry Klára, Odry Lehel, Beregi Oszkár. Az 1896-ban elkészült kultúrpalota a Somogyi könyvtárbak és a múzeumnak épült otthonául, így a mondott időben már szépen dolgozik. Harmincöt iskola működik a városban. Tizenhárom elemi fokú. Ebből négy egyházi. Kettő polgári iskola, három gimnázium. Felsőkereskedelmi és alsófokú kereskedelmi iskola, az Állami fa- és fémipari szakiskola, a városi Zeneiskola. Erdőőri szakiskola, valamint öt magániskola. Ezerkétszázharmínchat tanulóval (inassal) virágzik a Szegedi Iparitanulók Iskolája. összesen majdnem húszezer diákja, és több mint kétszáz tanítója, tanára van már az ekkori Szegednek. A város vasúti csomópont. Vonatok indulnak Félegyháza, Szeged felé 1854. óta. Közben kiépült a Szeged—Temesvár, Szeged—Zombor, Szeged—Vásárhely, valamint az arad—csanádi vasút. A vasútvonalak fejlődésével megcsappan a Tisza hajózása. A lapátkerekes utas- és teherszállító gőzhajók már csak Szolnok és Titel között közlekednek. Kenyerüket keresők számai a század hajnalán így következnek: önálló iparos 2058, iparossegéd 6484, ipari tanuló 1236. Ami összesen kitesz 9983 embert. Ehhez járul még a gyári munkások 3051-es létszáma. Legnépesebb az építőipar, több mint háromezer kenyérkeresőjével, amibe beleértendő a malterhordó, a vállalkozó és a segédmunkás is. Jelentős népesség az asztalosok serege. Kilencvenhárom önálló mester mellett 1622 segéd és 138 enyvnyaló inaskölök műveli a szakmát. A vízi úton szállított faanyag itt kerül földolgozásra, öt fűrészgyárban. A faipar előkelő végtermékét, a bútort, a szegediek szállítják Szerbiába, Bulgáriába, Romániába. A Lengyel cég és még két másik asztalosmester az udvari szállító címet is viseli, mivel a királyi várnak, valamint a Burgnak is rendszeresen dolgozik. A régtől híres fahajóépítés öt mester keze alatt a Tisza-parti superplaccokon még százötven munkásembernek biztosít kenyeret. Készülnek itt gabona szállításra alkalmas, harminc-negyven vagon teher befogadására is jó födeles hajók, bőgősök, lapos fenekű lunárok, sárhajók, vízimalmok. A faiparban még tíz zsindelyvágó mester dolgozik hetven segédjével, akik főleg a külterületi épületfedélnek való „íacserepet" vágják. A kubikos talicskaipar 1899-ben még tízezer darab talicskát tudott elpiacolni. A híres vízépítéshez értő szegedi kubikossal együtt a talicska sokszor a maga lábán elkerült Boszniába, Törökországba, Bulgáriába, Romániába. A fa és a szőlő léte virágzásban tartja a kádáripart. Huszonnégy mester, száznégy segédje gyalulja a dongát, veri az abroncsot, köti a bort. A legmindennapibb közlekedő és szállító eszköz a szőrmotoros (lóvonta) parasztszekér. Annak pedig bognár a csinálója. Van is belőle tizenöt mester, negyvenhét munkással, s a mesterek közül nem egy félgyári módszerekkel dolgozó, ahol tömegesen tudják a homokfutókat és egyéb kedvelt gördülő eszközöket több száz számra évente a kezükből kigurigatni. A fások sorát az esztergályosok és kaptafakészítők zárják. A század kezdetén két önálló mester és tizenhat segéd készíti még a divatoknak megfelelő kaptafákat, sámfákat, vettefákat. Kelendőek voltak a gyártmányaik egyéb célokra is. Ahogy • írva van: az egyszeri susztermester is megharagudván inasára csak felkapott egy kaptafát, hogy hozzávágja. Hanem az inas kiugrott a nyitott ajtón, s ebben a pillanatban az ajtónyílásban megjelent maga a mesterné asszonyság, akit a repülő kaptafa éppen homlokon talált. Mire a mester nagy sikerélménnyel rikkantott: így is jó! A fémipar tekintélyes helyet szorított magának a szegedi iparművesség területén. Tömege és a szakmai produkciója tekintetében a kovács- és lakatosipar vezet a száznegyvenöt mester mellett buzgólkodó kétszázhetvenhat szakmunkásával. A gyáriparosodás tünetei itt kezdenek kibontakozni, mivel a gépesítés lehetőségei a legkézenfekvőbbek. Vannak olyan vasműhelyek, ahol egy mester vagy vállalkozó körül idényben tizenhat-negyven kovácssegéd is csöngeti az üllőt. (Folytatjuk.)