Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

I 8 Vasárnap, 1975. május 4. MAGAZIN TEREFERE « papír majdnem olyan téma fl mostanában, mint az olaj. Fut az ára, fut világnak, és meg így sincs elég. Mondják statisztikát böngésző emberek, hogy nagyon magas a fogyasztás. Harminc évvel ezelőtt tán nyolc kiló papír jutott átlagban egy polgárunkra, most meg ötvennyolc. S ennyi üres papírról is sok kézenfekvő következtetést is lehet olvasni. Mi lesz a papírból? Könyv, újság, folyóirat. füzet ... Fénycsedik a kisdiák elméje, művelődik a munkás, szakkönyvet vásárol a téesztag, keresztrejtvénnyel bíbelődik az utas... Akárhogy közelítjük: öröm ez a papír éhség. Csinálnak aztán belőle selymes kis íveket, vagy hengereket a lakás legkisebb helyiségébe, szépen csomagolják a cipőt meg a kekszet, a sót és a lisztet, a hűtőgépet meg a televíziót. Szamár ember, aki ettől sajnálja, mert nemcsak szebb igy a portéka, hanem kíméltebb is. Kell o papir, hogy szép terveket írjanak-rajzoljanak rá, jó orvosságokat utaljanak ki, legyen mit lyukasztani a villamoson... Kell a papír ablakot pucolni, sok helyen begyújtani, fényképnek és bélyegnek, dísztáviratnak és anyakönyvi kivonatnak, s ki tudna mindent felsorolni. De jaj, csak egyet el ne felejtsek! Kell a papír, jaj dc nagyon kell: iratoknak. Beadványnak cs jegyzőkönyvnek, felszólításnak és figyelmeztetésnek... aktának. Sok kicsi ügyhöz sok nagy köteg kell! S elsőnek a bürokrácia veszi ki a rcszét a papírgyárak és a nyomdák raktárából. Talán tetszenek még emlékezni a klaszszikus esetre: tizfilléres tartozásért famentes papíron megy a felszólítás, bélelt borítékban, expressz — ajánlottan... Csak ost ezt a papirgondot nehogy bürokraták vegyék kézbe' Sz. S. I. A kazettás magnóé • •• rr a jovo technika A hatalmas magnetofongyártó vállalkozások — mint az európai Phillips — óriási összegeket invesztált a magnetofonrendszerek kifejlesztésébe, s miután a tömeggyártáshoz szükséges engedélyeket beszerezték, most nemzetközi szinten próbálják a vásárlókat meggyőzni arról, hogy a magnetofon a lemezjátszóval szemben előnyökkel rendelkezik. A magnetofon gyakorlati előnye abban keresendő, hogy kezelése egyszerűbb, ugyanakkor kényelmesebb, igaz. hogy egy eredeti lemez hangminősége tökéletesebb, mint egy jóminőségű magnószalagé, de a normális körülmények között kétéves magnetofonszalagról összehasonlíthatatlanul jobb minőségű hangot kapunk, mint a hasonló időszakon keresztül, azonos körülmények között tárolt hanglemezekről. A kazettás magnószalagokat jobban ki lehet használni, hiszen azok szórakoztatást nyújtanak akkor is, ha az otthoni HiFi készüléken játsszuk le azokat, de kellemessé teszik az utat a gépkocsi kesztyűtartójában elhelyezhető kazettás magnetofon segítségével is. A kazettás felvételek minőségének megőrzését az ütés- és rázásbiztos tokok garantálják. A magnetofonszalagok minőségét különböző márkákkal jelölik, így a kiváló minőségűt könnyű megkülönböztetni az átlagos, nagy szériában készült szalagoktól. A Dolby-rendszer (olyan eljárás, amely kizárja a magnószalag fütyülését, kellemetlen bugását), kidolgozása megoldja a magnókedvelők régi óhaját. Manapság a nem hordozható magnetofon vásárlásnál meg kell gondolni a dolgot, ha nem Dolbyrendszerrel ellátott készülékről van szó. Az elmúlt néhány évben a szalagok minőségének színvonala javult, ez részben a BASF vállalkozásnak köszönhető, amely összhangba hozta a vállalat és a fogyasztóközönség érdekeit. A fejlődés tovább tart, és az első áldozat, amely a harcban elvérzik, minden bizonnyal a kétsávos, 45 perces magnószalaggal működő készülék lesz. (The Financial Times, Anglia.) Ha sör és pénz a prémium gyerek Pedagógus ismerősöm meséli az elrettentő esetet: egyik első gimnazista fiút minden ötös osztályzatért egy üveg kőbányai világossal jutalmazza az édesapja. A „sörprémium" végletesen rossz példája az iskolás gyerek jutalmazásának. de sajnos, ilyen is előfordul. A gyerekek nyíltan elmondják, nemcsak egymásnak, hanem a pedagógusoknak is, hogy náluk otthon mekkora az egyes osztályzatok „árfolyama". A jó osztályzatokért nem ritka az alkalmankénti 30—50 forintos díjazás sem, s gyakori a „füles", is a gyengébb jegyekért. Különösen a nagyon elfoglalt, jól kereső szülők között dívik a rendszeres „célprémium" a tanulmányi sikerekért. Ezek a szülők úgy vélik, hogy ösztönzően hat gyermekükre a pénz. s úgy érzik, ilyen módon eleget is tesznek szülői kötelességüknek a tanulás ellenőrzését, serkentését illetően. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. A rendszeres, szinte fizetésjellegü pénzösszegekkel ezek a szülők gyermeküket anyagiassá nevelik. A valamiért valamit megszokása elkíséri őket egész életükben, meghatározza későbbi emberi kapcsolataikat is. Ahol egy nagylány nem azért mosogat el a vasárnapi ebéd után. hogy elfáradt édesanyját legalább egy félórára megkímélje, ahol a gyermek saját, jól felfogott érdekében, nem azért tanul — s ezt kell vele megértetni —, hogy kiművelt emberfővé váljék, ha az élet bármely területére kerül is, hanem a kilátásba helyezett forintot IQSÍ. ott valami nincs rendjén, ott valamit helyrehozhatatlanul elrontott a szülő... Mi a helyes nevelési elv, a helyes szülői magatartás a zsebpénzzel, jutalmazással kapcsolatban? Mit tegyünk, hogy ne tartsa mindenért a markát gyermekünk, de azért egy fillér nélkül se legyen? Adjunk a gyereknek korához illően havi vagy heti zsebpénzt, amelyből fedezheti kisebb kiadásait, esetleg némi édességet is vásárolhat magának, de ne tegyük alkalmi munkássá, haszonlesővé, csak a pénzért mozduló, a forintért tanuló diákká. A havi zsebpénz legnagyobb előnye, hogy azzal önállóságra neveljük és gazdálkodásra szoktathatjuk már iskolás korban gyermekünket. Bízzuk rá, mire költi a pénzt, engedjük önállóan gazdálkodni. Tanulja meg a maga erejéből a beosztást, s nem kevésbé azt is, hogy a pénz az örömszerzés forrása is lehet. Ha takarékosan bánik havi zsebpénzével, juthat bélőle a maga kedvtelését túl szülei, testvérei megajándékozásara is. Ily módon arra is rájön a gyerek, hogy mikor ad ki haszontalan dologra pénzt, s megbecsüli majd a szüleitől látott beosztást és takarékosságot. A szülők a jó tanulást és magatartást semmi esetre sem jutalmazzák pénzzel, hanem lepjék meg gyermeküket valami általa áhított ajándékkal. A forint szinte számolatlan osztogatásánál mindig többet ér a jó szó, az elismerés. KOCSIS ÉVA A háztartás veszélyes üzem otthon Ha összevetjük az üzemi, a közlekedési és a háztartási balesetek számát, az elsőséget a lakásban előforduló balesetek viszik el. Egy év alatt 96 ezer háztartási balesetet vettek nyilvántartásba az országban tavaly is, és számuk, sajnos, nem csökken, hanem évről évre emelkedik. Mi lehet ennek az oka? — merül fel joggal a kérdés, összefügg ez természetesen a villamosítással, a falvakban is elterjedt háztartási és egyéb elektromos gépekkel. De a növekvő számú lakásbalesetekben nagyobb része van járatlanságunknak, és sok esetben vigyázatlanságunknak, nemtörődömségünknek, szükséges körültekintésünk hiányának, sőt felelőtlenségünknek is. Milyen balesetek a leggyakoribbak otthonunkban? A sérülési lista élén a kar- és lábtörések, a súlyos csuklótörések vezetnek. A siető, szinte futólépésben közlekedő háziasszonyok gyakran önmaguk áldozatai: elcsúsznak az agyonfényezett vagy lakkozott parketton. A biztonság érzetével lépnek rá a kis futó. összekötő szőnyegekre, amely kiszalad a lábuk alól, s úgy elrepíti őket, akár a mesebeli varázsszőnyeg. Az eséseket követik a zuhanások a magasból, s ebben fő vétkes — könnyelműségünk mellett — régi és kedves bútordarabunk, a konyhai hokedli. Ki nem látott már hokedlit hokedlira halmozó, majd minden fellelhető bútordarab tetejére még egy kissámlit is elhelyező háziasszonyt, aki a torony tetejére tornázza fel magát, hogy kicserélje a kiégett villanykörtét, vagy felhelyezze a frissen mosott függönyt? Sajnos, sok háztartásban nincs még létra, s hiánycikk a türelem is. A kisgyermekek otthoni balesetei és sérülései is egyre növekvő számokat mutatnak, s ebben legtöbbször a gyermekek régi ellensége, a csukódó, csapódó ajtó a ludas, amelynek a kilincse kiesik látószögükből. Ök csak mennek, topognak édesanyjuk után, aki húzza, csukja maga után az ajtót, s odacsípi a gyerek kezét. Másik, de nem jelentéktelen veszélyforrás a gyermekekre az elől hagyott gyógyszer, háztartási vegyszer. Régen, a mosáshoz használt lúgkövet hét lakat alatt vid zsinórjait sok helyen összekötő zsinórral toldják meg, s a csatlakozó nem mindig üzembiztos. Lábrácsot nagyon kevés aszszony használ, amikor géppel mos, holott a vizes kövön állóra nagy veszélyt hozhat a sérült, vagy rosszul szigetelt zsinór és mosógép. Évről, évre több fiatalt ér áramütés a rosszul szigetelt, vagy működtetett villanygitártól és mikrofontól. A kertek gumilocsolóira sokan rákapcsolják a villanymotor hajtotta szivattyút, s a slag agyoncsapja a hozzáérőt, ha nem megfelelő a szigetelés,- a földelés. Hibás konnektorok, sérült zsinórok lapulnak meg a legtöbb háztartási baleset mögött. A házimunkát megkönnyítő háztartási gépeinkről nem kell és nem is lehet lemondanunk. Használjuk az előírásoknak és a használati utasításoknak megfelelően. A legtöbb háztartási baleset a nőket és a gyermekeket sújtja, nézzék hát át mindenütt és rendszeresen a család férfi tagjai, hogy biztonságosak-e gépeik? A csaknem százezer évi baleset ugyanis azt jelzi, hogy a háztartás is veszélyes üzem. Gyakorlat teszi az izmot többitől. Ez a helyzet az emberi test egyes szerveivel is. A céltudatos edzés, a rendszeres mozgás az erőnlét egyik biztosítéka. Az erőnlét egészséges életmódot, tisztaságot, helyes táplálkozást, mértékletességet és ritmusos életrendet követel. És mindez együtt maga az egészség. Aki tehát sportol, kocog, ás, kaBál, vagy a természetet járja, az tartós akaraterejével testi erejét növeli, tehát már a jó egészség útját járja. DR. BUGA LÁSZLÓ „A család férfitagjai ellenőrizzék, hogy jók-e gépeik..." őrizték, dugták a háziasszonyok gyermekeik elől. Ma viszont igen nagy a gondatlanság a gyógyszerek, vegyszerek tárolásánál, holott legalább olyan súlyos veszélyt rejtenek. Az eséseket, zuhanásokat, a gyermekek kezének sérülését a sorrendben követik az áramütések. A mosógépek és vasalók röA technika gyengévé, tunyává, kényelmessé teszi az embert — halljuk úton-útfélen, és ez jórészt igaz. A munkafolyamatok, a nagyobb erőkifejtést követelő feladatok gépesítése megkönnyítette még a nehéz fizikai munkát is. A hajdan sok mozgással és erőkifejtéssel dolgozó ember ma jobbára csak vezet, irányít és ellenőriz. Munka után pedig hazamegy, leheveredik, vagy leül a képeínyő elé, esetleg betelepszik a presszóba, a moziba, a kiskocsmába és lassan puhul, erőtlenedik és nehezedik, mert hízik, még szerencse, hogy nem mindenki. mert divat a telek, a hétvégi hajlék, és az emberek egyrésze a helyhez kötött, mozgásszegény munka után kezdi a második műszakot: megy ásni, kapálni, vagy sétál, sportol esetleg kocog. És ez a jó! Ez a legjobb védekezési mód az egészségünkre káros és esztétikailag is csúnya elhízás ellen. „Az emberi test" című könyvből idézek: „Ahhoz, hogy fiatalságunkat, ruganyosságunkat i megőrizzük szükséges, hogy izmainkat gyakoroltassuk." A rendszeres. folyamatos, a szervezet minden részét megmozgató, de meg nem terhelő mozgás a szervek fokozatos fejlődését, később azok alkalmazkodóképességének megtartását biztosítja. Az edzett szervezet az élet során amennyit kopik, annyit gyarapszik, és így erejét megőrzi. Mozgás, edzés, kocogás alatt a csontok belső gerendarendszere erősödik, az ízületek megolajozódnak, az izomrostok szaporodnak és vastagodnak, a szívműködés és vérkeringés javul, az anyagcsere fokozódik, tehát az egész test ruganyossága nő. Megjavul a légzés is. A tüdő légbefogadó képessége növekszik. A máj több szénhidrátot tárol, és jobban méregtelenít. Az emésztőszervek működése ütemesebb, eredményesebb, és még a vesék kiválasztóképessége is fokozódik. A sorozatosan ismétlődő mozgás az egész szervezetet felfrissíti, felrázza, ösztökéli nemcsak annak egyes részeit, ahogyan a munka. Az emberi test egységes és oszthatatlan, és elveszíti az egyensúlyát az, aki annak csak egyes részeit gyakoroltatja. Ha egy kert valamelyik növényét nem öntözi, nem ápolja, nem gondozza a gazda, az növésben, termésben egyaránt elmarad a Fűre lépni szabad! kiskert Sokan mondják, hogy a kert a lakás természetes meghosszabbítása. Valóban így van, ha a kertben a sokféle haszon- és dísznövény mellett zöld gyepfelületet is találunk. A család együttes pihenése, napozás, olvasás, a különböző gyermekjátékok valójában el sem képzelhetők enélkül. A korai melegedés miatt időszerű a gyepvetés előkészítése. Ehhez adunk most néhány tanácsot. A talajt, mielőtt felásnánk szórjuk be szerves és műtrágyával. Kálisóból 3—4, szuperfoszfátból és pétisóból 5-—8 dekagrammot adjunk négyzetméterenként. A 15 centiméter mélyen megforgatott talajt simára gereblyézzük el. Ez utóbbi műveletre nagy gondot fordítsunk, hogy később a gyep gondozásával kevesebb gondunk legyen. A frissen elgereblyézet talajt másfél hétig ülepedni kell hagynunk, hogy a gyommagvak kicsírázzanak. Vetés előtt a területet mégegyszer átgereblyézzük, majd hengerezzük. A különböző fűmagvak súlya változó. Emiatt előfordul, hogy 10 dekányi mennyiségben az egyik perjeféléből tízszerannyi szem mag van, mint a másikból. Szép gyepet csak akkor remélhetünk, ha egy négyzetméternyi területre 30 ezer mag kerül. A leggyakrabban vetett fűfajtákból. 2,5—3 deka magra van szükség négyzetméterenként. A vetést egyenletesen végezzük. Helyesen járunk el, ha a kijelölt területet kisebb részekre osztjuk, és az egy-egy szakaszra jutó mennyiséget külön-külön szórjuk el. A magvakat gereblyével, kapálásszerű apró mozdulatokkal munkáljuk be a talajba. Nagyon fontos, hogy a talajt ezután deszkalappal, vagy hengerrel a magvakhoz szorítsuk. A vetést csak akkor öntözzük, ha később is alkalmunk lesz a rendszeres öntözésre. A kerti gyepre nem tehetjük ki „a fűre lépni tilos" táblát, ezért olyan fűfajtát, vagy fajtákat válasszunk, amelyek a taposást, a rendszeres igénybevételt jól tűrik. Öntözhető helyen parkosításhoz, pázsitfelületek felújításához, házikertek füvesítéséhez alkalmas a pázsitkeverék. Tiprást, taposást jól tűrő, hosszú élettartamú füveket tartalmaz a sportkeverék. Rézsűk, napsütötte domboldalak füvesítéséhez, szárazságot jól tűrő töltéskeveréket használhatunk. , A nyírás a gondozási munkák legfontosabbika. Amikor á fű 8— 10 centiméter hosszú, sarlóval vagy ollóval 4—5 centiméter „tarlót" hagyva vágjuk le. Ezután minden esetben hengerezzük és öntözzük. Ha szárazság van, néhány napig ne hordjuk le a levágott füvet a gyepes területről. Sokszor a gyomok elhatalmasodása teszi tönkre kertünk díszét. Irtásukra ne sajnáljuk az időt. A sárgulás ellen vasgáliccal védekezhetünk: 10—15 grammot szórjunk poralakban minden négyzetméterre. A kipusztult kisebb foltokat pótvetéssel, vagy gyepteglával hozzuk helyre.