Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

Csütörtök, 1975. május 29. 5 Számológép Á matematika legkiválóbb professzorai is úgy kezdték tanulni a számtant gyerekkorukban, mint minden apró emberpalánta. Az úgynevezett négy alapművelettel: ami ugye az öszszeadás, kivonás, szorzás és osztás. A kisdiákok számára még bonyolult dolgok ezek, de ha egyszer megtanulta az ember, többé nem felejti el. Különösen az olyan ember, aki felnőt-, té válva napi munkájában állandóan gyakorolja. A kereskedők közismerten jól tudnak számolni. Szakmájuk egyik alapkövetelménye ez a készség. Velük is előfordulhat azonban, hogy tévednek, valamit nem jól számítanak ki. Ilyenkor Vasy az áruház, vagy a vevő Károsulna, ha nem ellenőriznék a blokkokat. A Centrum Áruházban például a méteráruosztályon, a csomagolóban számolnak utána, helyes öszszeget számolt-e az eladó, s fizetett-e a vevő az áruért. Tessék csak elképzelni, hány blokkot ellenőriz a csomagoló egy-egy műszakban. Hiba szinte alig fordul elő, van olyan nap, hogy egy sem. Minden mindegy, a csomagolónak mégis szorozni kell és öszszeadnl, híres fejszámolóművészből pedig csak egy van az országban, Pataki Ferenc. A minap figyeltem, amint sebesen számolt a csomagoló. Egyik jegyzék a másik után, némelyiken több tétel. Szorzott, szorzott szorgalmasan, összeadott, csomagolt, aztán kezdte előírói. Ügy gondoltam, megérné, ha adnának arra a munkahelyre egy számológépet. A tudományos-technikai forradalom korában egy egyszerű kis elektromos gép nem olyan nagy dolog. Könnyebb, gyorsabb és megnyugtatóbb lenne a blokkok ellenőrzése számológéppel. Hogy esetleg több is kellene belőle? Igen. Mindenesetre a mi társadalmunkban oly értékes munkaerő érdekei ezt kívánnák, meg az idővel is szabad takarékoskodni. B. L 0 júniusi Tiszatáj A tegnap megjelent júniusi Tiszatáj Féja Géza és Annus József elbeszélései mellett verseket közöl Illyés Gyulától, Kormos Istvántól, ütassy Józseftói, Aczél Gézától, Orbán Ottótól, Tandori Dézsőtől, Várkonyi Anikótól, Tamás Menyhérttől, Kántor Pétertói és Kiss Annától. Az Örökség rovat a 350 éve született Apáczai Csere János munkásságát, jelentőségét méltatja több rövid lélegzetű dolgozattal, melyek szerzői: Makkai László, Vekerdi László, Bán Imre, Fábián Ernő, Mátyás Pál, Sarlóska Ernő. Ugyanitt közli a folyóirat Páskándi Géza Apáczai-tévédrámájának szerkezetrajzát, A halasztás címmel. A Keleteurópai néző rovat Románlába kalauzolja el az olvasót, s a Kritika rovat mellett Vántus István operájának, az Aranykoporsónak szegedi ősbemutatójáról ír Várnai Péter. Műszakiak a színházban Mig kitalálják a formát Álszakállak a fiókokban, az apró rekeszekben, álbajuszok gyufaskatulyában, szóke, barna, fekete, ősz parókák a szekrényekben, öregíthetnek és fiatalíthatnak, ügy megváltoztatják az arcot, hogy alig lehet ráismerni. Az antik görög kultúra hajviselete, Kleopátra koromfekete, erős frizurája, 5 a lágyan omló romantikus fej korona, az ördöngösen bodorított, fantáziadús paróka, a kusza hippitoll békésen megfér egymás mellett. Mind egy-egy kor kultúrájának, szellemiségének jellemzői, kis képzelőerő kell csak, s felidézik az elmúlt századokat, szokásokat, erkölcsöket. • Mindez persze csak az Idegen látogatóban kelt effele érzéseket, ök hatan — Lajos Istvánné, Détári Gézáné, Császár Ferencné, Oláh Anikó, Mánik László és Bodnár György —, akik napjaik legnagyobb részét itt töltik, nem érnek rá régmúlt idők szokásain elmélkedni. Csattognak a sütővasak, a kezekben fésűk, és a betoppanó számára ismeretlen szerszámok váltakoznak, mindenütt |iaj, különféle anyagok. Ha valaki venné a fáradságot és megszámolná, irány parókát rejtenek a polcok, 1260-at- találna. Bizony nagy szám, s ebből a legtöbb Maílik László kezemunkáját dicséri. Tegyük rögtön hozzá, a Mánik papáét, ahogy itt mindenki nevezi, hogy megkülönböztessék a fiatalabb Mánik Lászlótól, aki a nagy szaktekintélynek örvendő mester fia, mindössze 23 éves, s két esztendeje a íodtásztár vezetője. Mondják is: ;,Érti a dolgát, volt kitől tanulnia." Laci bácsi negyvenkét évig dolgozott a szakmában, az alapfogásokat unokabátyjától, Mánik Gusztávtól tanulta. Első frizuráit az 1928as Király Szinház-beli előadásokon viselték a színészek. A színház után fél évtizedet a filmgyárban töltött, csinosította, maszkírozta Fedák Sárit, Jávor Pált, Csortos Gyulát, Szegedre 1947-ben került, amikor a fodrósztár még csupasz falakból állt. Nyugdíjazása után több mint ezer parókával adta át a műhelyt fiának. A Mánik-dinasztia legifjabb fodrász- és maszkmestere nemcsak a vezetést, a sok-sok parókát kapta örökül, hanem azt a számtalan ötletet, sokrétű tudást is, amit édesapja annyi esztendőn át összegyűjtött. S Örökölte a szenvedélyes hiVatás&zejsfetfí, Apjftt id&j, amikor a maszkírozást és a parókakészítést jellemzi: — Több mint szakma, hasonló a szobrászathoz. A színpadi figura csak akkor hiteles, ha a jelmezek után „felölti" a maszkját, a frizuráját is. fi — Milyen folyamatokon át kapja meg végső formáját a paróka? — Először is tudnunk kell, milyen kor divatját tükrözi a frizura, a színészek közül ki fogja viselni. A munka csak ezután kezdődhet. A méretet felrajzolják a fából készült próbafejre, majd flkészítjük a paróka alapját Erre dolgozzuk rá a szépen kifésült, megtisztított hajat, becsavarjuk, sütővassal göndörítjük, mindez több mint nyolc órát vesz igénybe — magyarázza a fodrásztár vezetője. — A frizurát a tervező elképzelése, rajza alapján alakítjuk ki, de úgy, hogy a „kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon" — folytatja Lajos Istvánné, aki több mint egy évtizedet töltött már el a színházban. — Az eredeti tervet kicsit mindig módosítani kell: a színész vagy a színésznő arcához, alkatához igazítani. — A parókakészítéshez különleges szerszámokra is szükség van — teszi hozzá Détári Gézáné, s óriási, szögekből allo, kínzóeszközre emlékeztető tárgyra mutat — speciális fésű, a neve hekli. A hajszálakat fcmpfelő tűvel hurkoljuk a paróka alapjára, akárcsak subázásnál a fonalat. Lajos Istvánné éppen Donna Elvira frizuráján dolgozik, a valódi haj szépen formálódik a keze nyomán. De nem mindig természetes hajat használnak. Sorra kerülnek elő a különféle műanyagokból, plasztikból, szivacsból, raffiából, selyemből készített parókák. Császár Ferencné féiigi kész parókán dolgozik: — Munkánk legfőbb vonzereje, hogy változatos, nem lehet unatkozni. A színházi fodrásznak ismernie kell a szakma minden fortélyát, de még ez sem elég, szív kell hozzá, ezért tartjuk hivatásnak. A már nyugdíjas Mánik Lászlóról mondják, gyakran éjszakákon át törte a fejét, amíg kitalálta a legjobb formát, a leghasznosabb megoldást. A színházat második ottiumáaafc tslüaistie, &oí» nem nézte, mikor ér véget a munkaidő. Így lehet ezzel az a hat ember is, aki nappal hurkolja a szálakat, göndöríti, színesíti a tincseket, s este, előadás előtt feladja a parókát, igazit a félrecsúszott fürtökön. Egy-egy produkciónak ugyanúgy részesei, mint a színészek. Csak láthatatlanul... Ladányi Zsuzsa Bizalom és követelmény RENDHAGYÓ | Ágoston József vezető titkár a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának Dobóczky Károlynét, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat üzemszervezőjét, és javasolta, válaszszák meg az SZMT elnöksége tagjává, illetve titkárává. Ugyanis nemcsak életrajzi adatait sorolta fel, hanem arról is beszélt, hogy minden bizonnyal akadnak majd olyanok, akik megkérdezik: nem nagy-e a lépés, amelylyel Dobóczkyné az üzemből az SZMT titkári funkciójába tett, hiszen alig 28 éves? Vajon szakmai végzettsége, amelyet a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán, politikai ismeretei, amelyet a marxizmus—leninizmus esti egyetemen szerzett és most ezen egyetem szakosítóján — mint IV. éves, államvizsga előtt álló hallgató — gyarapit, párosulnak-e majd mozgalmi tapasztalattal? Aligha beszélhetünk gazdag szakszervezeti mozgalmi tapasztalatról, hiszen az 1947. évi születésű fiatalasszony politikai munkát a KISZ-ben és az utóbbi években az üzemi szakszervezeti bizottságban végzett. Ez pedig csak kezdő lépcsőfokot jelenthetett. Igen, erről a lépcsőfokról lépett nagyot. Léphetett, mert bizalmat szavazott az SZMT. — A SZOT titkársága egyetértett abban — mondotta Vass János, a SZOT káderosztályának vezetője —, hogy az SZMT mondja ki a döntő szót. Bizalmat szavaz, vagy nem. Bízik-e abban, hogy Dobóczky Károlyné el tudja látni feladatát, megszerzi a jártasságot a vezetőképességhez, hogy eleget tudjon tenni a követelményeknek? A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa bizalmat szavazott, tagjai sorába kooptálta, megválasztotta az elnökség tagjává, illetve az SZMT titkárává. — Nagy változás ez az életemben, s valóban nagy lépés — mondta. — Örömmel fogadtam a bizalmat, s nem az ígérettel kezdem, hanem a segítségkéréssel, hogy támogatást kapjak a nagyobb mozgalmi tapasztalattal rendelkezőktől ehhez a szép és nemes munkához. lenne őt most az SZMT titká' TÚLZÁS ÖM éle Trajzból — előadóest — Tíz vidéki városban bemutatott önálló estem utolsó állomása Szeged — mondta Psota Irén az újszegedl November 7. Művelődési Központban tartott műsora szünetében, miközben tucatjával adogatta az autogramokat. A műsorfüzetek legkedvesebb szerepeinek részleteit, kfedvenc József Attila-, Juhász Gyula-, és Kosztolányiverseit, népszerű sanzonokat, dalokat ígért. S bár a Töltsön el egy édes órát című est alig követte az eredeti elképzelést — hiányzott a különféle hangulatú vers:., próza- és zenei részleteket egységbe fűző koncepció —, a közönség mégsem csalódott. Psota Irén ezúttal is megmutatta, a tragédia és a komédia világában épp olyan otthonos, mint a sanzonokban. Pillanatok alatt képes drámai feszültséget teremteni, különös tehetséggel szólaltatja meg a groteszket, sanzonjait olyan eredeti bájjal, vagánysággal énekli, mintha azok ott, abban a pillanatban születtek volna. A műsorban közreműködött Kovács István, akinek versmondó képessége csak ritkán tudott a műsor jó színvonalához „felkapaszkodni": József Attila verselt szinte iskolás fokon adta elő. Psota Irént — állandó fellépései mellett — most éppen önéletrajzának írása foglalkoztatja Magánéletének és művészi pályájának legjellemzőbb, legemlékezetesebb epizódjait szeretné összefoglalni, s a pódiumon megszólaltatni. Töltsön el egy édes órát című műsorai ennek a végleges változatnak, az újabb önálló estnek az előtanulmányai. Nyáron többek között az Egy szerelem három éjszakájára és Katajev: Bolond vasárnapjára készül. A szabadtéri játékok Ibsen-bemutatóján, a Peer Gynt-ben pedig hamarosan viszontlátjuk Szegeden is. L. Zs. Gyorsított eljárással Hivatalos személy elleni erőszak miatt gyorsított eljárással tárgyalta a szegedi járásbíróság Krajcár István 45 éves szobafestő kisiparos, büntetett előéletű, és Pálfi Ilona 18 éves, Szeged, Attila utca 3. szám alatti lakosok, valamint egy 17 éves fiatalkorú lány, K. Gy. együttesen elkövetett bűncselekményét. Történt, hogy festékkel szennyezett zsákkal akartak utazni a villamoson. Az ellenőr leszállította őket a kocsiról. Röviddel utána az ellenőrt együttesen megtámadták és bántalmazták. A szegedi járásbíróság Krajcár István 4 hónap szigorított börtönre ítélte és 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Pálfi Ilona büntetése 1500 forint pénzbüntetés. Á fiatalkorú lányt a bíróság egy hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek letöltését próbaidőre felfüggesztette. ri tennivalóiról, elképzeléseiről faggatni. De miért ne beszélhetne eddigi munkásságáról? — Amikor szaktechnikusi bizonyítvánnyal a szalámigyár csomagolójában művezetőként munkába állt, mire pályázott? — Kissé elgondolkodtató a kérdés azon része, hogy mire pályáztam. Egyet tudtam: szeretem az embereket, és azok ki tudnak velem jönni. Szaktechnikusi diplomával mire pályázhattam, mint kezdő? Mindenekelőtt a példaadás „jogára" az üzemi életben. Ügy éreztem, enélkül nem élhetek a gyárban sem. — Példát adott az iskolában is? — Ha a tanulmányi eredményeimet hozhatom fel példának, elmondhatom: eddigi iskoláimat — a mérnöki képesítőt is — jeles eredménynyel végeztem. A tanulást az üzemben is folytattam. S aztán arra ls pályáztam, hogy a segédmunkástól a mérnökökig ne csak meghallgassanak, hanem egyenesen kikérjék a véleményemet, és ha én kérek valamit, ők is olyan szívesen segítsenek, ahogy én igyekeztem segíteni. — Szóval a szakmai diplomát nem tartotta elegendőnek művezetői munkájához sem? — Hát nyugodtan dolgozhat akár mérnöki diplomával is egy vezető ma abban a tudatban, hogy képzettsége és képességei rendjén vannak? Nem. Én a friss diplomával is számítottam arra, hogy az élet, a holnap többet követel. Készültem a holnapra. .Akkor ez a mát jelentette, amit még nem tudtam, hogy az SZMT titkárává választanak. Már a kezdet kezdetén hozzászoktattam magam a gondolathoz, hogy a tudás, a vezetési gyakorlat egyszer már elért fokát előbb-utóbb elégtelennek nyilvánítja majd a legfontosabb vizsgabizottság, a gyári közösség, úgy is mondhatnám — az élet. — Az következik e gondolatból, hogy mindenkinek szüntelen zaklatottságban kell élnie, hogy egyszer csak holnap alkalmatlanná válik? — Aki így fogná fel a dolgot, mélységesen tévedne. Semmit sem szeretnék ma és holnap elkerülni, mint azt, hogy az amúgy is sokat dolgozó vezetők, szakszervezeti tisztségviselők idegeskedjenek, vagy én idegesítsem őket a magamra, önmagam által szabott normákkal. Nem zaklatottságban kell élni, hanem azzal a tudattal, hogy a holnap többet követel mindannyiunktól. Eddigi tapasztalataimból tudom: akarva-akaratlanul összeméri magát az ember a feladattal és bizonyít önmaga és mások előtt. Az olyan szakszervezeti tisztségviselő, mint én, akiről, mint mondják, nagyot léptem fiatalon egy testület bizalmából, nem kerülheti el, hogy összemérje magát a feladattal, a követelménnyel. Az én esetemben is a bizalom és a követelmény összekapcsolódik. Ezért tanulok a politikai iskolán és Igyekszem majd gyarapítani vezetői ismereteim, tanulni az emberektől, a szakszervezeti tagoktól. Ha az SZMT, a tapasztaltabb szakszervezeti munkások, a szervezett dolgozók segítségével mint tisztségviselő eredményeket érek el, hiszem, hogy az elért eredmények, élmények majd új erőt adnak az új, nagyobb feladatok ellátásához. Sok sikert kívánnak e napokban régi és új munkatársai Dobóczky Károlynénak, az SZMT titkárának. Sokan kívánnak, és sokan kérnek .majd tőle. Sikert kívánnak, és támogatást, segítséget kérnek. Ezt tudva, látva mit tart új munkakörében a leglényegesebbnek? — A jelen és a jövő közös feladatainak, gondjainak vállalását, a másokkal való törődést. Így képzelem el holnapi tevékenységemet: a szakszervezeti tagok között lenni, velük élni, és értük dolgozni ... TÖBBET nem ls kérdezek, mert ebben a mondatban minden benne van. Dobóczky Károlyné felkészült arra, hogy az emberek, a szakszervezeti tagok élete, boldogulása, gondja, baja az ő mindennapi munkája is legyen. Nagy Pá! Térképészeti ritkaság Térképészeti ritkaság került a minap a győri antikvárium birtokába. Az 1600as évek elején Nürnbergben készült világatlasz az 1050es állapotoknak megfelelően rögzítette Afrika, Skandinávia és Európa térképét. Benne a hunok hazáját: Pannoniát. Készítője a fedőlap szerint Davide Koelero. A térképeket kézzel színezett rézmetszetekkel díszítették. A rézmetszetek korabeli várakat, harci felállásokat, csatajeleneteket és pénznemeket ábrázolnak. A világatlasz majdnem teljes. Az évszázadok folyamán mindössze néhány tábla veszeti eí belőle, Az aptikuá; rium a csaknem 4üo éves térképet védetté nyilvánította, s felajánlotta az országos Széchenyi Könyvtárnak. IV. Szegedi Dzsessz Napok az Újszeged! Sportcsarnokban 1975. május 30-án és 31-én este 7 órai kezdettel. Jegyek elővételben az Ifjúsági Házban és a helyszínen kaphatók 1 Minden érdeklődőt szerétettel várunk I Ifjúsági Ház, Magyar Rádió.