Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

Szerda, 1975. május 28, 5 Fiatal kutatók fóruma Minden második évben ta­nácskozásra hívja össze a fiatal kutatókat a Magyar Tudományos Akadémia. Évenként viszont megrende­li a fiatal kutatók fórumát, amelyen a harminc éven alu­li kutatók számolnak be eredményeikről, és mondják el gondjaikat. A Szegedi Biológiai Köz­pontban tegnap véget ért kétnapos tanácskozáson 76 fiatal kutató vett részt, akik Budapest, Pécs, Tihany, Debrecen, Vácrátót kutatóin­tézeteiből érkeztek Szegedre. A tanácskozást hétfőn dél­után dr. Straub F. Brúnó, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója nyitotta meg, aki vitaindító előadásában az egyéni és a kollektív ku­tatásokról tartott előadást. Ezután azokra a kérdésekre ! válaszolt, amelyek az előze­tesen kiosztott kérdőívek alapján kerültek az elnökség tagjai elé. A felmerült kérdésekről tegnap délelőtt tovább foly­tatták a vitát a fiatal bioló­gusok, agrár- és orvoskuta­tók, akiket a tanácskozásra elkísértek a tudományos in­tézetek igazgatói is, hogy a szóban forgó kérdésekre azonnal választ adjanak. A vita során felmerült problé­mákat végül is a Magyar Tudományos Akadémia Ter­mészettudományi II. főosztá­lyának vezetője, dr. Teplán István összegezte, a tanács­kozást bezáró felszólalásá­ban. A fiatal kutatók felszó­lalásukban a nyelvtanulás, a nyelvismeret kérdéseit, a hazai és külföldi tanácsko­zásokon való részvétel prob­lémáit, a KISZ szerepét a kutatási csoportok munkájá­nak szervezésében, a post­graduális képzésben való tennivalókat vetették fel. Szakorvosok tanácskozása Május 29—31. között Zala­egerszegen tartja kongresz­szusát a Magyar Ortopéd Társaság. A 3 napos kong­resszusra 300 hazai és kül­földi szakorvost várnak. Százhuszonkilenc előadás alapján két fő problémakör­ből — a gerincsérv' műtéti megoldásának lehetőségeiről és a térdízület betegségeiről — tárgyalnak a résztvevők. Á kaukázusi krétakör A Szabadkai Népszínház vendégjátéka Rossz beidegződés teszi né­mileg ma is tartózkodóvá kö­zönségünket a brechti szín­háztól. Mintha rendezőink, színészeink még mindig fá­zósan nyúlnának érte, mint­ha féltenék magukat, a kö­zönséget egy fejfájdítóan meggondolkodtató, érzelem­rideg színházi tortúrától. Lu­dasak persze az emlékek, hi­szen sokáig úgy értelmeztük Brechtet, hogy az elmélet fa­zonját merev didaktikával rávasaltuk a drámaszövetre, így gondoltuk pontosnak, szakszerűnek, autentikus­nak. Holott Brecht kedvenc mondása: a pudding értéke evés közben derül ki. Vagyis íilozofikus, elméleti színháza mindössze annyit ér, ameny­nyit a közönség igazol belő­le. És ettől féltünk sokáig-: Brechtet „eladni" a közön­ségnek. A Szabadkai Népszínház magyar tagozatának hétfő esti szegedi vendégjátékával pontosan ez volt a célja. Ezért ünnepelte sokáig a há­lás közönség. Mert megér­tette, hogy a tézis („minden itt azé legyen, ki arra érde­mes") időtlen érvénye nem kötelezően előírt formák ko­porsójából elkiáltott igazság csupán, hanem nagyon ele­ven, mozgalmas, ötletes szín­házi játék következménye is lehet. Ahonnan bárgyú té­kozlás száműzni az érzelme­ket. Igaz, A kaukázusi kréta­kör, Brecht nagy drámaírói korszakának lezárása, némi­leg rendhagyó módon maga is utat enged visszafelé, az érzelmek iskolájának, a ha­gyományos dramaturgiának. A szegény cselédlány, Gruse kálváriája a talált csecsemő­vel, a trón és a hatalmas va­gyon örökösével, torokszorí­tóan fájdalmas igazságot pél­dáz: az ember egész életén át vonszolja a tisztesség ter­hét, egyszerűen nem tehet másként. Kié a gyermek, aki szülte, vagy aki fölnevelte? Megfordítva: maradhat-e azé, aki cserbenhagyta, megta­gadta? Gruse emberségének próbája, hogy miként oldja meg saját érdekének és a gyermek érdekének konflik­tusát. „Széttéptem magam azért, ami nem az enyém, [ Az idegenért. / Mindig kell, hogy segítsen valaki. / Mert kell a víz a csemetefáknak, / Eltéved a borjú, ha alszik a pász­tor, / És a segélykiáltás pusz­tába kiált!" Virág Mihály rendezői alapállása, hogy ezt a Gru­sét szeretni kell, emellé a Gruse mellé teljes szívvel és hittel, mi több, titkolatlan érzelemmel oda kell állni. Jónás Gabriella személyé­ben rendkívül tehetséges, fia­tal színésznő értette meg szándékát, aki az emberség szépségét belső fénysugárral képes végighordozni a cse­lekmény során. A rendezés másik erénye a cselekmény folyamatának kompozíciós egysége, jó ritmusú tagolása. (Amit Brecht a Kis Organon­ban leír, Virág Mihály szín­Gépkocsinyeremény­betélkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár a gépkocsinyeremény-be­tétkönyvek 56. sorsolását május 26-án és 27-én, Budapes­ten, az OTP Münnich Ferenc utca 15. szám alatti kultúr­termében tartotta meg. A Budapesten váltott betétkönyve­ket 26-án, a vidéken váltott betétkönyveket pedig 27-én sorsolták. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betét­könyvek vettek részt, amelyeket 1975. január 31-ig váltot­tak, és 1975. április 30-án még forgalomban voltak. A két­napos húzáson összesen 690 gépkocsi talált gazdára. Az 5000 forintos betétkönyvekre 487, a 10 000 forintosokra 203 autó jutott. Az alábbiakban közöljük a Csongrád megyében váltott és nyereménnyel kisorsolt nyereménybetétkönyvek számát, valamint a nyert gépkocsi gyártmányát. 10 000 forintos nyereménybetétkönyvek 5 032 749 Zsiguli 2101 5 044 604 Skoda S 100 5 024 605 Skoda S 100 5 026 711 Trabant Lim. 601 5 027 015 Trabant Lim. 601 5 028 497 Trabant Lim. 601 5000 forintos nyereménybetétkönyvek 5 512 289 5 534 356 566 004 575 816 578 807 588 336 591 343 604 704 609 650 Skoda S100 Zsiguli 2101 Skoda S 100 Zsiguli Skoda S 100 Skoda S 100 Zaporozsec 986 Zaporozsec 968 Zsiguli 2101 5 610 528 5 612 707 5 617.609 5 618 599 5 620 490 5 622 226 5 623 485 5 634 565 5 641 535 Skoda S100 Zsiguli 2101 Skoda S100 Trabant Lim. 601 Zsiguli 2101 Zsiguli 2101 Zsiguli 2101 SkodaS100 Skoda S 100 A nyereményjegyzék közvetlenül a sorsolás után ké­szült, helyességéért a szerkesztőség felelősséget nem vállaL padán a dialektika eviden­ciájával jelentkezik: „A szín­ház nagy vállalkozása a cse­lekmény, a gesztikus folya­matok összkompozíciója, és ez az összes olyan közlést és impulzust magában foglalja, amely immár a közönség szórakoztatására vezet." Együtt található itt vala­mennyi lényeges brechti elem, a cselekmény, a gesz­tus, a folyamat, a szórakoz­tató szándék.) A stílus fris­seségét, a patakzó ötleteket említjük még, melyekhez Petrik Pál ügyes — bér nem mindig a legpraktikusabban mozdítható — díszleteket, a budapesti vendég, Székely Piroska, pedig beszédesen színes jelmezeket, maszkokat tervezett. A népes szereplő­gárdából (mely az utóbbi évek vendégjátékaihoz ké­pest a legszebb reményekre jogosítóan kellemes megle­petést szerzett) ezúttal is ide­írjuk Pataki László nevét: Azdak bírója éppoly szug­gesztív, nagy színészi tett, miként tőle megszoktuk. Az énekes-narrátor, Korica Mik­lós inkább a második rész­ben keltett figyelmet, az el­sőben mostohán bánt vele a rendező, a színpad sarkára száműzte. Albert Mária hű­vös kormányzónéja, Vérségi József ravaszul képlékeny Arzén hercege, a vértes lo­vasok közül Szél Péter szö­vegmondása, Szabó István tohonya, borissza barátja, Czehe Gusztáv ügyefogyott közvádlója míves színészi munka. Milán Asic vezényel­te a kamarazenekart. X szabadkaiak nagy sike­rű szegedi bemutatóját köve­tően bensőséges hangulatú háziünnepséget rendeztek a színház igazgatói irodájában. Itt adta át Vadász Ferenc, a színművészeti főiskola igaz­gatóhelyettese Jónás Gabri­ellának diplomáját. A kitű­nő színésznőnek, aki idén fe­jezte be tanulmányait Buda­pesten, a szegedi előadás volt a diplomafellépése. Ma Szegeden: Etikai tudományos konferencia kezdődik Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére etikai tudományos tovább­képző konferencia nyílik ma, szerdán délelőtt Szegeden, az MSZMP Csongrád megyei Oktatási Igazgatóságán. Szo­cializmus és erkölcs problé­maköre a konferencia témá­ja. A háromnapos tanács­kozáson három előadás hangzik el. Dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára Köz­gondolkodás és erkölcs cím­mel, dr. Kovács Ferenc, a filozófiai tudományok kandi­dátusa, az MSZMP Társada­lomtudományi Intézetének főmunkatársa A szocialista erkölcs néhány elméleti és didaktikai kérdése címmel tart előadást. Dr. Kiss Ist­vánnak, a filozófiai tudomá­nyok kandidátusának, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi ta­nárának A hazai marxista etika oktatásának rövid tör­ténete, és továbbfejlesztésé­nek feladatai című előadása írásban kerül a résztvevők elé. Az előadásokhoz öt korre­ferátum csatlakozik, s a szer­vezők tíz, e témában jártas szakembert kértek fel hozzá­szólásra. A háromnapos ta­nácskozás zárszavát pénte­ken délután dr. Bence László, a filozófiai tudomá­nyok kandidátusa, az Okta­tási Minisztérium Marxiz­mus—Leninizmus Oktatási Főosztályának vezetője tart­ja. Két följegyzés Komócsin Zoltánról Egy esztendővel ezelőtt, 1974. május 28-án hunyt el Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. Emlékezésül szegedi mun­kásmozgalmi tevékenységé­nek két epizódját ismertet­jük. A negyvenes években a sze­gedi munkásságnak nem volt lapja. A munkásmozgalmi tevékenység kisebb-nagyobb mozzanatai tehát nem rög­zültek betűkké, jobbadán az egyre homályosuló emléke­zés őrzi őket. Annál becse­sebb, ha néhány apró ada­lékot megőrzött számunkra itt-ott a nyomdafesték. Első­sorban a polgári ellenzék he­lyi lapjában, a demokratikus szellemét annyi nehézség kö­zepette is átmenteni igyekvő Délmagyarország lapjain. Két följegyzésem van Ko­mócsin Zoltán ifjúkori mun­kásmozgalmi szerepléséről; mind a kettő mint munkás­színjátszóról, versmondóról szól. 1941. március 18-án Mun­kások kultúrdélutánja cím­mel írta a Délmagyarország a munkások március idusát ünneplő műsoráról ezt a rö­vid beszámolót: A szegedi szervezett mun­kások oktatásügyi bizottsága vasárnap délután a Munkás­otthonban kultúrdélutánt rendezett. A Munkásdalárda szereplése vezette be a mű­sort, majd Komócsin Zoltán hatásosan szavalt. Az ünne­pi beszédet Pintér Géza, az oktatási bizottság elnöke tar­totta a kultúra kialakulásá­ról és a művészet szerepé­ről. Művészi énekélőkép-so­rozat után Lengyel Gusztáv szavalt Ady-verset, majd if­jú Dáni János énekszámok­kal szerepelt, S. Üveges Ró­zsika és Bucsezán Ilonka szavalata után Heitszig Jó­zsefné énekelt zongorakísé­rettel. Szerepeltek még a műsoron Bajó László ének­kel, végül a Munkás Tested­ző Egyesület nöi és férfi tor­nászai stílusos talajgyakorla­tokat mutattak be. 1942. február 21-én A sze­gedi munkások Ady-estje címmel olvasunk beszámolót a Délmagyarországban: Pénteken este a Munkás­otthonban Ady-estet rendez­tek, amelyen Kállai Gyula budapesti hírlapíró „Ady és kora" címen tartott mindvé­gig érdekes és a költő küz­delmes életéből számos is­meretlen fejezetet feltáró előadást. Komócsin Zoltán megkapó verses prológusa vezette be az estet, majd dr. Valentiny Ágoston ügyvéd mondott tartalmas megnyitó beszédet. Kállai Gyula előadásának részletesebb ismertetése után a közlemény fölsorolja az est szereplőit: Az érdekes előadás közben Dáni Mária, Nagygyörgy Mária, Schwarz Lipótné, Ro­senberg Anna, Lengyel Gusz­táv, Markovics Tibor, Komó­csin Zoltán igen hatásos in­terpretálásban mutatták be Ady költészetének remekeit, majd a „Műhelyben" című jelenetet adták elő Boda Jó­zsef, Albert János és Ábra­hám Ervin, és ezzel a nagy­sikerű munkás Ady-est vé­get ért. Ezt regéli a két följegyzés: apró, mégsem minden jelen­tőség nélküli mozzanatok ezek a szegedi munkásmoz­galom — és Komócsin Zol­tán — életéből. Jellemző a mozgalomra, s reá is. P. L Továbbképzés tapasztalatcserével Téma: az Ipar szerű sertéstenyésztés N. L Kedden négynapos tanács­kozás kezdődött Szegeden, az Iparszerű Sertéstenyésztő Közös Vállalkozás tagjai, valamint partnergazdaságai­nak dél-magyarországi részt­vevőivel. Bács, Békés, Csong­rád, Szolnok és Hajdú me­gyékből több mint 50 telep­vezető és sertéstenyésztő szakember vesz részt a to­vábbképzésen, melyen dr. Bajor Ferenc, az ISV igaz­gatója beszámolt az eddigi tevékenységről, a fejlődés le­hetőségeiről. Elmondotta többek között, hogy a higiénikus sertéstar­tási rendszer a közös vál­lalkozás szabadalma. Lénye­ge az, hogy a meglevő telep­helyek bővítésével, korszerű­sítésével 30—40 százalékkal növelhető a hízott sertés lét­száma. Az új rendszer ki­küszöböli a nehéz fizikai munkát, olyan tartási és hizlalási technológiát vezet be, mellyel a korábbi 240— 250 nap helyett 180—190 nap alatt vágásra éretté válik a hízó. Jelentős az is, hogy egy sertéstenyésztő-telep rekonst­rukciója alig 10 százaléka az új beruházások értékének. Az országban 17 tagja, s több mint 100 partnergazda­sága van máris az ISV-nek, mely szerződéses alapon a partnergazdaságok részére bocsátja a technológiát, a meglevő információt, doku­mentációt, s rendszeres szak­tanácsadást ad. A 8 éves szerződést kötő szövetkezetek és gazdaságok viszonzásként a bruttó árbevétel 0,5 száza­lékát fizetik az ISV-nek, mely a kapott összeget a rendszer bővítésére, a tech­nológia további tökéletesíté­sére, kutatásokra és tovább­képzésekre használja fel. A négynapos tanácskozás befejezéseként pénteken a résztvevők meglátogatják a makói Üttörő Tsz marosle­lei és a csanádpalotai Sza­badság Tsz sertéstelepét, amelyek eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el az Iparszerű Sertéste­nyésztő Közös Vállalkozás keretein belül. Korszerű lámpák bemutatója Tájékoztatót tartott teg­nap, kedden délelőtt a Technika Házában a RA­VILL Kereskedelmi Válla­lat. Küldöttei bemutatták az általuk forgalmazott legmo­dernebb világítótesteket. Így például a fürdőszobában, konyhában és előszobában felszerelhető fénycsöveket, elemekből összeállítható fa­li- és mennyezeti lámpákat, valamint egy oszcilláló lám­patestet. Újdonságnak számít az ablak-klímaberendezés, valamint a hivataloknak, pénztáraknak és bankoknak ajánlott elektromos biztonsá­gi ajtózár. A tájékoztatót kerekasztal­beszélgetés követte. Ezen a RAVILL és a RAMOVILL szakemberei, a városi tanács, illetve a KISZÖV képviselői­vel tárgyaltak a közeljövő­ben Szegeden megnyitandó villamossági üzletekről. A műszaki hónap mai rendezvényei A szegedi események ma, szerdán délután kezdődnek. A DEFAG falemezüzemének ebédlőjében fél háromkor az újítási jogról lesz szó, a Faipari Tudományos Egyesü­let programjában. A Techni­ka Házában fél négykor él­ménybeszámolót hallhatnak az érdeklődők, textiláruink minőségével, minősítésével kapcsolatos szovjetunióbeli tapasztalatokról. Makón, a FEG gyáregysé­gében délelőtt 9 órától film­vetítést és bemutatót tart a Gépipari Tudományos Egye­sület, „Mecman pneumatikus elemek felhasználása" cím­mel. Szentesen, ugyancsak 9 órakor, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál lesz előadás az üzemi higiénia időszerű kér­déseiről, a Magyar Élelme­zésipari Tudományos Egye­sület rendezvényén. Elmarad két előadás, ame­lyet a Technika Házába hir­dettek meg, délután 3 órára: „A jövőkutatás kérdései" valamint a „Szeged város távlati gázellátása" című előadások. Félévesek a négyes ikrek Kedden féléves születés­napjukat ünnepelték a csep­regi négyes ikrek, akik szé­pen fejlődnek, egészségesek, súlyuk 7 kiló körüli. A szombathelyi Marku­sovszky Kórház gyermek­szakorvosai — akik a babák életének első szakaszában szüntelenül „bábáskodtak" mellettük — hetente felke­resik őket, és tanácsokat ad­nak nevelésükhöz. Beavatko­zásra, szerencsére, nem volt szükség. <MTH

Next

/
Thumbnails
Contents