Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

2 Vasárnap, 1975. május 4. 7 A nukleáris biztonságért (Folytatas az 1. oldalról.) kes célú felhasználása érde­kében a felszerelés, az anyag, valamint a tudományos és műszaki ismeretek lehető legszélesebb körű cseréjét va­lósítja meg. 9 Mennyien írták alá, ille­tőleg ratifikálták a szer­ződést, és mi tette szük­ségessé a felülvizsgálati konfereneiát? — 1974 végéig összesen 107 állam írta alá az atomsorom­pó-szerződést. Ez az ENSZ tagállamainak csaknem 80 százalékát jelenti. Figyelem­be kell azonban venni, hogy az aláírók közül hiányoznak olyan fontos országok, mint Franciaország és a Kínai Népköztársaság. Ugyanakkor 83 ország ratifikálta a szer­ződést és ezzel a részesévé vált A biztosítéki egyez­ményt a Nemzetközi Atom­energia Ügynökséggel 40—45 állam kötötte meg. A közel­jövőben várható, hogy továb­bi országok válnak a szerző­dés részeseivé: — Maga a szerződés — mint ismeretes — 1970. már­cius 5-én lépett hatályba. Látható, nemzetközi tapasz­talatokkal alátámasztott tény, hogy bár egy meglehetősen elhúzódó folyamatról van szó, mégis nagyon fontos, po­zitív nemzetközi politikai, jogi és tudományos vonatko­zású eredményekről beszél­hetünk, akár a szerződés ha­tályba lépése előtti, akár az azt követő, fél évtizedes idő­szakra gondolunk. A hétfőn megnyíló felülvizsgálati kon­ferenciára a szerződés alá­írása alapján kerül sor. Ugyanis a szerződés ki­mondja, hogy a hatályba lé­péstől számított öt év eltel­tével Genfben összehívják a szerződés részeseinek konfe­renciáját, hogy megvizsgál­ják, miként érvényesül a szerződés, és meggyőződje­nek arról, hogy a szerződés bevezetőjében foglalt célok és a szerződésben lefektetett rendelkezések megvalósul­nak-e, és hogyan. — A konferencia kapcsán beszélni kell arról — mond­ta a külügyminiszter-helyet­tes —, hogy az atomsorompó­szerződés hatályba lépése óta fontos változások következtek be a világ nukleáris térké­pén. — Nőtt a nukleáris hatal­mak száma, mint ahogyan nőtt azon államoké is, ame­lyek teljes mértékben ren­delkeznek az atomfegyver előállításához szükséges tu­dományos-technikai és gaz­dasági feltételekkel. Ugyan­akkor ezek közül számosan nem váltak az atomsorompó­szerződés részeseivé. A nem­zetközi energiahelyzetben is változások következtek be, és az atomenergia jelentősége nagymértékben megnöveke­dett. Az elkövetkező évek­ben az atomerőművek szá­mának és teljesítményének a korábban vártnál nagyobb ütemű növekedésével kell számolni. Egyes szakértői becslések szerint az atomerő­művek 1980-ra hozzávetőle­gesen egymillió kilogramm plutóniumot fognak előállí­tani. A plutónium — isme­retesen — az atombomba elő­állításának az alapanyaga. Belőle az 1 millió kilogram­mos mennyiség több mint 50 ezer nukleáris szerkezet elő­állításához elegendő. Ezekből az adatokból is következik, hogy jelentősen megnőtt az atomproliferáció lehetősége. 9 Milyen pozícióból, milyen céllal tárgyal most Genf­ben, és mit várhat a ta­nácskozástól — a Magyar Népköztársasággal együtt — a szocialista országok közössége? — Az atomsorompó-szerző­dés a jogok és kötelezettsé­gek nagy gonddal kialakított egyensúlyát teremtette meg, s éppen az előbbiekben em­lített bonyolult helyzet indo­kolja, hogy szükség van a szerződés megőrzésére, öt év nem nagy idő egy — a vilá­got átfogni kívánó — nem­zetközi szerződés életében. Elegendő utalni arra, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló kezdeményezés és az egyez­mény hatályba lépése között 12 év telt el, szemben azzal a fél évtizeddel, amióta a szerződés hatályban van. Az is közismert, hogy egy szé­les körű nemzetközi szerző­déshez való csatlakozás oly­kor ellentmondásos körülmé­nyek, számos politikai, kato­nai, gazdasági és más jelle­gű kérdések jelentkezése kö­zepette megy végbe. Külö­nösen érvényes ez az atom­sorompó-szerződés esetében. — Minden akadémikus föl­tevéssel szemben az eltelt öt év gyakorlatilag bizonyította be, hogy a szerződés kiállta az idők próbáját. Betöltötte alapvető feladatát. Léte, ér­vényesülése érezhető és pozi­tívan értékelhető. A szerző­dés lényegét jelentő alapvető rendelkezéseket, legfontosabb cikkeit a szerződés egyetlen részese sem sértette meg. Ezt és az e tényen nyugvó ered­ményeket még a szerződés ellenzői sem tudják kétségbe vonni. — Mi az elért, meghatáro­zó, pozitív eredményekre építjük álláspontunkat. Tehát arra, hogy a szerződés je­lenlegi formájában életképes, hozzájárul a nukleáris hábo­rú veszélyének csökkenésé­hez, és erősíti a nemzetközi enyhülés folyamatát. Felada­tunknak tekintjük, hogy a szerződés keretein belül, a jogok és kötelezettségek ma­radéktalan teljesítésével nö­veljük a szerződés hatékony­ságát, a . részes államok szá­mának növelésével pedig erő­sítsük a szerződés egyetemes jellegét. Szeretnénk, ha ez erőteljesen kifejezésre jutna a mostani genfi konferencia záróokmányában is. Megíté­lésünk szerint ez a cél reá­lis, s megfelel a szocialista országok és minden más bé­keszerető állam számára — hangsúlyozta az interjú vé­gén Szarka Károly. (MTI) Befejeződött a Púja—Fahmi találkozó 9 Kairó (MTI) A magyar—egyiptomi kül­ügyminiszteri tárgyalások befejeztével Púja Frigyes nyilatkozott a magyar kül­döttséget kísérő újságírók­nak és az MTI kairói tudó­sítójának. Iszmail Fahmi miniszterei, nök-helyettessel és külügymi­niszerrel folytatott eszmecse­rénk széles körű és alapos volt — mondotta a magyar külügyminiszter — felölelte a nemzetközi élet legfonto­sabb kérdéseit, valamint a kétoldalú kapcsolatokat. — A nemzetközi problé­mák egész soráról — mint kiderült — azonos vagy ha­sonló az álláspontunk. Azok­ban a kérdésekben is hasznos volt azonban az eszmecsere, amelyekben nem értünk tel­jesen egyet. Érthető módon a nemzetközi kérdésekről foly­tatott eszmecsere középpont­jában a közel-keleti problé­makör állt. Ezzel kapcsolat­ban aláhúzták: mi igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunió részvételének mind a genfi értekezleten, mind a közel-keleti kérdés megoldására irányuló erőfe­szítések egyéb formáiban. Ami a genfi értekezlétet il­leti, azon a véleményen va­gyunk, hogy azt jól, alaposan elő kell készíteni és ezt a véleményünket osztotta az egyiptomi fél is. Kifejtettük a tárgyalásokon, hogy na­gyon nagy jelentősége van a szocialista országok és az arab országok összefogásának az izraeli agresszió követ­kezményeinek a felszámolá­sában. — A tárgyalások során nagy figyelmet fordítottunk a kétoldalú kapcsolatokra. A két ország viszonyát jónak, széles körűnek és fejlődőnek tartjuk. A tárgyalásokon azonban kitűnt, még pagvon sok lehetőség van. s e lehe­tőségeket ki kell használ­nunk. A két fél megegyezett abban, hogy mindent meg is tesz a két ország politikai, gazdasági, kulturális kapcso­latainak bővítéséért — fe­jezte be nyilatkozatát Púja Frigyes. II dél-vietnami nép győzelme A Pravda szombati számában írja: — A Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forra­dalmi Kormánya ellenőrzése alatt tartja Dél-Vietnam egész területét. Törvényszerű eredménye ez azoknak az eseményeknek, amelyek az országban a párizsi megállapodások aláírása után bontakoztak ki, Thieu korrupt klikkje — semmibe véve ezeket a dokumen­tumokat — meg akarta hiúsítani a nemzeti megbé­kélés és egyetértés egységét célzó intézkedéseket, to­vábbra is fogságban tartott több mint 200 ezer politi­kai foglyot, hadműveleteket hajtott végre abban a re­ményben, hogy váratlan támadásokat intézhet a népi felszabadító fegyveres erők ellen, elszakíthatja a Dél­vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya altal ellenőrzött terület egy részét. A diktátor és cin­kosai ezekkel az akciókkal lényegében a saját halálos ítéletüket írták alá. A saigoni közigazgatás területén hatalmas ellenállási mozgalom bontakozott ki. Még az óriási létszámúra növelt bábhadsereg (több mint egy­millió err.ber) sem lehetett megbízható támasza Thieu „elnöknek". A széles néptömegek az egész haladó em­beriség, a dél-vietnami lakosság érdekeinek igazi ki­rejezőjét a DIFK-ben látták, amely következetesen harcolt a párizsi megállapodások betűjének és szelle­mének megvalósításáért, és fontos .társadalmi átala­kításokat valósított meg a felszabadított körzetekben. — A szovjet nép, a szocialista országok népei, minden jóakaratú ember nagy örömmel fogadta azo­kat a történelmi jelentőségű győzelmeket, amelyeket a del-vietnami hazafiak vívtak ki^ a nemzeti felszaba­dítást front és az ideiglenes forradalmi kormány veze­teaével. Bizonyítják ezt a/ok az üdvözletek, amelyek a világ minden szögletéből tömegesen érkeznek Dél­Vitlnamba. Bizonyítja ezt az is, hogy számos ázsiai és európai kapitalista ország diplomáciailag hivatalosan elismeite a Dél-vietnami Ideiglenes Köztársaságot. — A szovjet emberek, forrón üdvözölve a dél-vi­etnami hazafiakat, a nemzeti felszabadítási frontnak, az Ideiglenes kormánynak és a testvéri dél-vietnami népnek újabb nagy sikereket kívánnak a nemzeti tö­rekvések megvalósításához. Dél-Vietnam A konszolidáció alapelvei — A DIFK nyilatkozata forradalmi és felszá­9 Saigon—Bangkok (AFP) területén népi politikát folytat, ^HB A Felszabadulás Rádió mólja a bábrezsim intézmé péntek este sugározta a Dél- nyeit, közigazgatási rendsze­vietnami Ideiglenes Fórra- rét és fegyveres erőit. A nyi­dalmi Korinány újabb nyi- latkozat fő megállapításai a latkozatát. 'Ez hangsúlyozza, következők: hogy a DIFK Dél-Vietnam erteslHOk vásárlóinkat, hogy Újszeged (Traktor u.>, az üdülőtelepen élelmiszer­boltunkat megnyitottuk. Nyitva: 11—19 óráig. Szünnap: hétfőn. Cs. m. MÉH Vállalat. Budapesti nagyvállalat elő­nyös feltételeket ajánlva 3 évre lakást vagy bútorozott szobát Összkomfortos használattal keres. A portugál nép a szocializmus iránti vágyát juttatta kiiejezésre Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára nyilatkozott a Magyar Televíziónak Ajánlatokat: Postafiók: Szeged, 167-re kérjük. FIATALOK, FIGYELEM) Ipari fanulónak felveszünk fonó- és szövő­szakmára. Jelentkezhet: MINDEN. 14. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT. 8 ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ FIATAL LÁNY ÉS FIÜ. Juttatások: Kezdő tanulóbér 350,— Ft, mely a tanulmányi ered­ménytől függően emelkedhet. Társadalmi ösztöndíj 300,— Ft Napi háromszori étkezést biztosítunk havi 90,— Ft-ért Elhelyezés díjmentesen a gyár leány­szállásán. Ingyen munkaruhát, tanszert és tankönyvet biztosítunk. Tanulmányi idő 2 év A kezdő szakmunkások kerese­te 2800—3200 Ft + 5 százalék szakmunkáepótlék. Címünk: PNYV SZEGEDI TEXTILMŰVEK, SZEGED, TOLBUHIN SUGARÚT 87. SZÁM. —— 9 Lisszabon (MTI) Alvaro Cunhal, Portugália Kommunista Pártjának főtitkára Lisszabonban interjút adott a Magyar Televízió Hét című műso­rának. Az alkotmányozó gyűlési választá­sok eredményét értékelve a PKP főtitkára hangsúlyozta: „A portugál nép nem akar többé fasiz­must. A portugál nép demokráciát és szo­cializmust akar. Ez az a fő irányzat, amely a néhány napja lezajlott választásokból kirajzolódik. Alaposabb elemzést igényel, hogy a szavazatok aránya hogyan oszlik meg az egyes pártok között, de általános­ságban Portugália nagyon határozottan a jobboldal ellen szavazott, a demokráciára, s a — talán még nem elég világosan kör­vonalazott — szocializmus Iránti vágyát juttatta kifejezésre." A szocialista párt és a PKP kapcsolatai­ról szólva Alvaro Cunhal elmondotta, hogy ezen a téren vannak és lesznek nehézsé­gek. „A szocialista párt kijelentette, hogy továbbra is a koalíciós kormányban óhajt maradni. Reméljük, így lesz. Nagy erőfe­szítéssel igyekszünk normális kapcsolato­kat kiépíteni a szocialista párttal. Ha a tettek megfelelnének a szavaknak, nagyon könnyű volna minden. Hiszen a szocialis­ták is a demokráciát hirdetik és hajlandó­nak mondják magukat arra, hogy szocia­lista útra lépjünk. Csakhogy néha különbség van a szavak és a tettek között." „Mi erősen védelmezzük a szocialista párttal való együttműködést a demokra­tikus és népi erők egységének s a Fegy­veres Erők Mozgalmával, az MFA-val fennálló szövetségnek a szélesebb keretein belül." A Fegyveres Erők Mozgalmával — mon­dotta — Alvaro Cunhal a Hétnek adott interjúban — jó a kommunista párt vi­szonya. „Portugáliában — mutatott rá — katonai téren az MFA demokratikus forra­dalom döntő ereje." A Vatikán beavatkozására vonatkozó kérdésre válaszolva a PKP főtitkára rá­mutatott, hogy ezenkívül és sok más kom­munistaellenes erő is beavatkozott a vá­lasztásokba. Ennyi beavatkozás, nyomás, országos és nemzetközi kampány a kom­munista párt ellen nem maradt hatásta­lan. Ez elkerülhetetlen — de általánosság­ban mi nagyon bízunk a fejlődésben — fűzte hozzá. Tehát nálunk, itt, Portugáliában még nincs demokratikus rendszer. Mi forradal­mat csinálunk. Egészen más nálunk a di­namika: nem választási dinamika, hanem forradalmi dinamika. Mi bízunk a portu­gál forradalom folytatásában. A mélyre­ható társadalmi és gazdasági reformok megvalósulásában. Ápolni fogjuk a nép és a fegyveres erők egységét. A fő irány­vonal tehát, szerintünk egy demokratikus rendszer felé mutat: széles körű szabad­ságjogokkal, és gazdaságunk, társadal­munk mélyreható reformjaival — a szo­cializmus felé. Erre tartunk — mondotta a PKP főtitkára a Hétnek. Az interjút vasárnap este sugározza a televízió poli­tikai magazinja. — A DIFK szavatolja a nép demokratikus szabadság" jogait, a népek, a nemzetisé­gek és a felekezetek egyenlő­ségét; — A felszabadított terüle­tek lakosainak a normális életmódot kell követniük, tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket, megőrizniük a rendet, és támogatniuk a for­radalmat; — A bábrendszer javai a DIFK rendelkezése alá ke­rülnek. A közszolgáltatási, a közlekedési és a szállítási vállalatoknak folytatniuk kell normális tevékenységüket; — A DIFK támogatásban részesíti a bányászokat, az árvákat, a rokkantakat, az öregeket és a betegeket. Ugyancsak segítséget nyújt a parasztoknak a mezőgazda­sági termelés fellendítésében, támogatja a halászatot és az erdőkitermelést; — Az ideiglenes forradal­mi kormány következetesen alkalmazza az 1973. március 24-én, a bábrendszer kato­náira és tisztjeire vonatkozó­lag hozott döntéseket. Azok a tisztek és katonák, rend­őrök és más személyiségek, akik önként maradtak a fel­szabadított területeken, és tiszteletben tartják a DIFK törvényeit, támogatásban ré­szesülnek. — A külföldi személyek biztonságát és javait szava­tolják. A DIFK üdvözöl min­den olyan külföldi személyt, aki hajlandó hozzájárulni Dél-Vietnam függetlenségé­hez, szabadságához és az új­jáépítés munkájához. Mint ismeretes, a DIFK már korábban közölte, hogy a termelési eszközök ezentúl a nép tulajdonát képezik, és elrendelte a nagybirtokok, a nagyüzemek és bankok köz­tulajdonba vételét.

Next

/
Thumbnails
Contents