Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-24 / 120. szám

\ 48 Szombat, 1975. május 24. Alapkutatás betegközelben M. A. Solohov Nemrégiben fejeződött be B Magyar Tudományos Akadémia jubileumi közgyűlése. Ez alkalommal is, mint az Akadémia fennállása óta eltelt 150 éves periódus legutóbbi szakaszában minden évben, kiosztották az akadémiai díjakat. Az Idén 27 kiváló tudós részesült ebben a magas szakmai elismerésben. Közöttük van Gergely János, az orvostudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem mikrobiológiai tanszékének egyetemi tanára, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet tudományos osztályvezetője. A hivatalos Indoklás szerint az akadémiai díjat az immunológia terén végzett kiemelkedő tevékenységéért kapta. Az elmúlt tíz esztendő alatt Gergely professzor az immunokémiai kutatás új területét indította meg Magyarországon, és munkacsoportjával nemzetközileg ls elismert, sikeres kutatásokat végzett. Jelentős eredményeket ért el az ellenanyagok szerkezetének vizsgálatában. Széles körű oktatói és irodalmi tevékenységével kiemelkedő érdemeket szerzett a modern Immunológiai és immunokémiai kutatások hazai megindításában. Gergely professzort az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézetben kerestük fel. Megkértük, beszéljen pályakezdéséről, tudományos pályafutásának alakulásáról. Anyag és ellenanyag Orvosi egyetemet végeztem, s ha nem is dolgoztam gyakorló orvosként, kutatásaim mindig kapcsolatban voltak a gyakorlattal, úgy is mondhatnám, hogy mindig „betegközeiben" voltam. Az immunológia kezdettől fogva érdekelt. Ennek a tudományágnak már a századfordulón neves művelői voltak. Akkor a tudósok úgy vélték, hogy a szervezet a külső károsító tényezők — baktériumok, vírusok — ellen úgy védekezik, hogy úgynevezett immun-„válaszszal" reagál, tehát ellenanyagot termel, s ezáltal a szervezetet védetté teszi Körülbelül két évtizeddel ezelőtt azonban jelentős fordulat következett be az immunológiai kutatásban. A tudósok felfedezték, hogy a szervezet immunológiai apparátusa — a vérben levő sejtek, a nyirokcsomók és a lép — nemcsak a külső, a kívülről bekerülő káros anyagokat veti ki, hanem a szervezeten belül ls kialakulhatnak betegséget okozó sejtalakulatok, s a szervezet ezeket ls kiválasztja. Az immunológiai apparátus sejtjei tehát képesek arra, hogy különbséget tegyenek a saját és nem saját struktúrái között és a nem sajátot, amelyet a tudomány antigénnek nevez, kiveti magából. — Az antigénekre kétfajta esetben immunológiai válasszal reagálhat a szervezet. Az egyik esetben a sejtek közvetlenül lépnek fel az antigén ellen. A másik eset az, amikor a sejtek ellenanyagot termelnek és az ellenanyag veti ki az antigéneket. Az ellenanyagok: úgynevezett globulin természetű fehérjék. • Az egészséges szervezetben milliós nagyságrendű antigén fordul elő, s a szervezet ugyanenynyl fajta ellenanyag molekulát termel. Új laboratóriumi módszer — Kutatásaim során ezeknek az ellenanyagoknak a szerkezetét vizsgáltam munkatársaimmal, mégpedig egy csontvelőbetcgséggel sújtott molekulában, amelyben az ellenanyagot termelő sejtek rosszindulatú burjánzása indult meg, és ezért olyan nagy számban fordulnak elő, hogy könnyen vizsgálhatók. Egy bizonyos fajta ellenanyag-molekula jellegzetességét, szerkezetét sikerült is vizsgálataim eredményeként leírni, meghatározni. Ezzel párhuzamosan kidolgoztunk egy laboratóriumi rendszert, amelynek segítségével az említett csontvelőbetegség, a myeloma kórházi, klinikai, laboratóriumi körülményei között is könnyen kimutatható és nem szükséges hozzá a korábbi óriási kutatási apparátus. — A fehérjeszerkezetek vizsgalatában végzett alapkutatások tehát gyakorlati módszerhez vezettek, amelynek segítségével jellemezni lehet a betegséget. Tanár és kutató — Az akadémiai díj indoklásában szerepel az ön oktatói tevékenysége ls. Kérem, beszéljen erről. — Az egyetemen biológusoknak tanítok immunológiát. Itt az intézetben évente tartunk továbbképző tanfolyamot a klinikai immunológia alapjairól. Egy NSZKbeli kollégával immunológiai könyvet írtunk, amely 1974ben jelent meg, ez az első ilyen jellegű összefoglaló munka. Nemrégiben jött létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológiai állomása Gödön. Itt fiatal munkatársaimmal önálló immunológiai kutatásokat végzünk, és alkalmas forma ez az oktátásra is. Néhány kezdő kutatónk egy megállapodás alapján gyógyszergyárakban folytatja majd a munkát, és így a gyakorlatban is sikerül majd kamatoztatni elméleti kutatásainkat. — Módszereinket rendszeresen tanulmányozzák azok a hazai és külföldi vendégek, akik ellátogatnak hozzánk, és mi szívesen adjuk át tapasztalatainkat. Legutóbb például a gyermekkórházakkal való szoros kapasolatainknak köszönhetően ezer kisgyerek szűrővizsgálatát végeztük el a gyermekkorban viszonylag gyakori ellenanyaghiányos betegségekre. — Kérem, mondjon néhány szót arról, hogy az értékes eredmények után milyen irányban folytatják a kutatásokat? — A következő témánk a nyiroksejtek vizsgálata, amely remélhetőleg a fehérvérűség betegségének megismeréséhez járul majd hozzá. V. Zs. Régi edények kilenc vitrinben Érdekes kiáilitás Fazekasközpont volt Hódmezővásárhely. Tányérok, tálak, korsók, köcsögök: írókázott, karcolt, áttört díszítésű cserépedények készültek itt. A fényesre dörzsölt fekete edények központja Szentes volt, az egyszínű mélybarna, zöld és fekete edényeké Szeged. A délvidéki fazekasok muzeális értékű munkáit augusztus 20-ig a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban •tekinthetik meg a látogatók. Kilenc üvegvitrinben 110 különféle edény. A gyertyamártókat 1792-ben és 1811ben égették, az egyik vásárhelyi tányért 1823-ban. Az ország egyik legrégibb Miska-kancsója 1824-ből való. A kiállítást sok régi, tudományos értékű felvétel egészíti ki. Programok a Hortobágyon Kilencszázezer hazai és külföldi turistát várnak ebben az esztendőben a Hajdúság idegenforgalmi központjaiba: Hortobágy ra, Hajdúszoboszlóra és Debrecenbe. A Hortobágyi Intéző Bizottság idei programja szerint az idén is megrendezi^ június 27—29. között a Nemzetközi Hortobágyi Lovasnapokat, augusztus 20-án a hídi vásárt és a X. Debreceni Virágkarnevált, július végén pedig a Hajdúszoboszlói Idegenforgalmi Napokat. Századunk egyik legnagyob íróját köszöntjük hetvenedik születésnapja alkalmából. Az írót, aki Vesenszkaja doni kozák faluban látta meg a napvilágot 1905. május 24-én. Nevét nemcsak a szovjet és a szocialista népek baráti közösségének olvasói ismerik és tisztelik; Mihail Alekszandrovics Solohov művei épp oly Ismertek és kedveltek Moszkvában és Londonban, mint Budapesten vagy Stockholmban. Solohov, a doni parasztsorsból kiemelkedő, és iról munkásságáért 1965-ben Nobel-díjjal kitüntetett író forradalmár is egyben. Az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. Egész forradalmi és írói életpályája egy nagyszerű ember céltudatos munkásságát példázza. Először a forradalmár Solohovot ismerte meg az új szovjethatalom, aki középiskolai tanulmányait félbeszakítva, fegyveresen harcolt a polgárháborúban a Don menti fehérgárdista ellenforradalmárok ellen. Életformájára jellemző, hogy bár 1922-ben Moszkvában telepedett le, mégsem találta helyét a nagyváros kőrengetegében. Néhány év múlva hazatért szülőföldjére, ahol mindmáig együtt él doni kozák paraszti véreivel. Rogyinka a címe első elbeszélésének. Magyarul: Az anyajegy; 1924-ben került az olvasók kezébe. Két év múlva már novelláinak gyűjteményével találkozunk, főbb témái személyes élményeiből fakadnak: a polgárháborúban szerzett élményanyagát dolgozta fel. A forradalmi és ellenforradalmi táborra szakadt kozákság kegyetlen osztályharcáról vall a szovjethatalom első éveiből. Egy esztendővel később kezd hozzá a Csendes Don című hatalmas regényéhez. Alaposságára. írói gondosságára jellemző, hogy kereken tizenöt esztendeig dolgozik rajta. Érdekességképpen megemlftjük. hogy az első és a második könyv 1928ban, a harmadik 1929-1932ben, a negyedik, a befejező kötet 1937—1938-ban, illetve 1940-ben került kl a nyomdából. Főhőse, Grigorl] Melehov a huszadik század prózairodalmának egyik legművészibben megformált alakja, az elsó világháború embert formáló izzásában döbben rá a doni kozákok évszázados, megszégyenített társadalmi szerepére. Biztos a forradalmi jövő diadalában: a cárizmust megdöntő forradalmárok mellé áll. Solohov a ma már klasszikusnak számító regényében továbbfejleszti a tolsztoji lélekrajz művészi módszerét. Bár Grigorij Melehov végül is egyedül marad — a fehérek közt nem tud élni, a vörösök elfordulnak tőle —, társtalan, meghasonlott emberré válik, végső kicsengésében a Csendes Don nem pesszimista alkotás. Másik, világsikert aratott regénye a Podnyataja celina. Mi Üj barázdát szánt az eke címmel szerettük meg. Hasonlóan" fogadták mindenütt A hazáért harcoltak című művét, az Emberi sors című elbeszélését, a Feltört ugar-t. Ez utóbbit, továbbá a Csendes Don-t és Emberi sors-ot megfilmesítették. Sőt, a Csendes Don-ból operát komponált Ivan Dzerzsinszkij. Hadd írjuk még ide: Solohov műveit eddig mintegy húsz nyelven jelentették meg. Solohov századunk egyik legnagyobb tehetségű íróalkotóművésze, Lev Tolsztoj, Gogol és Gorkij világirodalmi rangú műveinek méltó folytatója. Regényeinek, elbeszéléseinek középpontjában mindenkor a szovjet és a társadalmi problémák bensőséges emberi legmélyére hatolva bontja ki bölcs elemzéssel a valóságot, az igazságot. Történelmileg hitelesen ábrázolja korét, azokat a harcokat, melyek közelebbi pátriája, a doni kozákság és a nagyobb társadalom, a szovjethatalom vív az első világháború óta napjainkig. Nyelvezete pedig gazdagon merít a népnyelv utolérhetetlenül gazdag forrásaiból. Befejezésül hadd mutassuk meg igazi emberközelségében Solohovot, a szülőfalujában élő szovjet polgárt. Mint említettük, Vesenszkaja faluban, a régi családi otthonban él, alkot, ír, s közben mint forradalmár, szívében hordja faluja' ügyes-bajos dolgait is. Egyszer hajnali öt órakor váratlan látogatót kapott: egy kolhozparasztasszony kereste fel, és elpanaszolta az írónak, hogy helytelenül adóztatták meg. Solohov kissé méltatlankodott: — Hát hogy, kedves, nem tudtál volna még korábban jönni, mondjuk, négy órakor? A kerületi végrehajtó bizottsághoz sem mehetsz öt óráral Az asszony csendesen válaszolta: — Ami azt illeti, tudom, mikor kezdődik ott a munka. Azért jöttem korán reggel, mert tehozzád most is lehet, hiszen nem alszol! Hajnali öt órakor Solohov íróasztalánál dolgozott. Révész Tibor Lenin-renddel tüntették ki Solohovot A pénteki szovjet sajtó vezető helyen közölte, hogy Mihail Solohovot, aki mind a mai napig a „Csendes Don" mellett Vesenszkaja kozák településen él és dolgozik (jelenleg a „Hazáért harcoltak" című regényének második kötetét írja), ai Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége 70. születésnapja alkalmából Le-i nin-renddel tüntette kl. Születésnapja alkalmából üdvözletet Intézett az íróhoz az SZKP Központi Bizottsága is, amelynek Solohov ugyancsak tagja. Tóth Béla M. — Ezt meg kell tanulni magyarázta a magyar, mert ha a magyarból már klasszikus zenét akarunk nevelni, a dudaszót, a tülökszót kótából kell tanítani. Azonban a pályázó kis zongora-tanár megijedt. Ugyanis neki egyelőre a Bukosza dudáshoz és a tülkös Birgés kanászhoz kéne iskolába járni, részint a duda-tanfolyamra, részint a tülök tanfolyamra. Micsoda szép idők lesznek majd ezek, ha a kanász kótáról fújja le a csürhének a hajnali kürt szót. Tekintetes Ábrányi miniszter úr! Tessék tudomást venni ezekről a törekvésekről is! Még mindig mulatunk. Beszámoló az újszegedl népünnepélyről. A szegedi nőiparegyesület fényesen sikerült népünnepélyt rendezett a Erzsébet ligetben. Gyönyörű szép, virágillatos tavaszi napon a szegedi társadalom tízezerre menő tömege gyűlt itt össze. Ezen nemes egyesület nagyon szépen szolgálta a jótékony czélt, melyet maga elé kitűzött. Három óra előtt már hullámzani kezdett a nép. Tülkölés, dudálás, ostor-durrogatás. Itt mind szépen jött ki, ami dicséri Beck István főrendezőnek és a bájos nőiparegyesület! hölgyeknek a kiművelt, finom ízlését és eleven ötletét, Leleményesen volt összeállítva a népünnepély műsora, melynek minden egyes pontját feszült kíváncsisággal várta a nagyközönség. Az ünneplő közönség lelkesen és szeretettel adózott a nemes czélra. A szegedi legszebb lányok és menyecskék szolgálták ki a népünnepély hangulatos közönségét. Sorsjáték, verseny váltogatták egymást. Különösen óriási hatásokat keltettek a dudaszó mellett való fölvonulások. Három dudás fújta a dudát és tülkösök ls voltak. A népies versenyjátékon a következők tüntették ki magukat: A táncznál papucsban Tombácz Rozál tánczolt hozzá nem foghatóan. Meg is nyerte a virágos papucsot. Kecskeméti Miska meg szép szuperos tánczával sarkantyút nyert. Halász János szlvarszopókával szerzett érdemes kitüntetést, Gató Istváné lett a tajtpipa. A kontykötésben Vőneki Ilonka volt az első menyecske. Ez a magas, sudár szép barna menyecske. Azonban Gotó Istvánné szintén szép és hódító viseletet mutatott be a szegedi kontyról. Sajnos, hogy nem húzott papucsot, nem viselt magyar lajbit, másként ő elsőbb díjat nyert volna. Volt aztán ügető-verseny. A koplalósok futtattak. A díszes lóhajtó ostort Kovács L. koplalós nyerte el. A második díjat, a remekbe készült kötőféket Tóth-Csuszó János. Volt aztán tülökserseny is és ostordurrogtatás. A díjat a felsővárosi kanász, Bürgés uram nyerte, aki mind a tülkölést, mind az ostorpattogtatást illetőleg kitüntette magát. Nevezetes volt ez alkalommal egy kanász, aki a nyeremény kürtöt visszautasította, mert az első ostor-díjat másnak adták. Este 7 órakor történt meg a kisorsolás nagy érdeklődés mellett. Nyerő számok voltak a következők: 752. sz. Fejős tehenet — 4752. sz. Fejős kecskét — 929. sz. Egy fiatal kecskét — 4568. sz. Egy bárányt — 1188. sz. Egy malaczot — 3680. sz. Egy pár libát — 2. sz. — Egy pár kacsát — 2892. sz. Egy pár csirkét — 2894. sz. Egy pár gyöngytyúkot — 223. sz. Egy pár galambot. A szerencsés nyerőket fölhívja a nőiparegyesület elnöksége ez úton is, hogy nyereményeiket vegyék mielőbb át. Eddig jelentkezett Gaál Emil, aki gyönytyúkot nyert és Bauerfeld Veronika, aki egy pár csirkét nyert. Az ünnepélylyel mind erkölcsileg, mind anyagilag fényes siker koronázta a nőiparegyesület fáradozását, melylyel a legszebb emberbaráti czél szolgálatába szegődött. A közönség érdeklődése és pártfogása csak növelték a valóban ritka eredményt, mely tegnapi népünnepélyt jóidőre feledhetetlenné fogja tenni. A szegedi úriasszonyok és leányok ideális lelkesedése képes csak Ilyen fényt hinteni, sikert aratni egy népünnepen. Pajzán kulisszatitkok, ama bizonyos, sokat emlegetett Beck Pistáról, aki rendezője, szervezője, zsiirizője, bonyolítója volt a megidézett mulatságoknak. Beck Pista jogász emberként élte világát Szegeden, s nagy mókacsináló hírének örvendhetett, mindemellett a szelíd lelkületű Tömörkénynek volt legénykori legjobb cimborája, s az albérletben hűséges lakó és ivó társa. (Folytatjuk.)