Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

8 Vasárnap, 1975. május 18. II szegedi szénhidrogén-medence A szilárd ásványok kutatásának legfontosabb módszere a mélyfúrás. A szénhidrogén-bányászat vagy általánosabban fogalmazva a folyadék- és gázbányászat területén azonban a mélyfúrás nemcsak a kutatás módszere, hanem a termelés eszköze is, ugyanis a rétegtartalom kitermelése a fúrt kutakon keresztül történik. Ezért a mélyfúrás jelentősége a bányászati ágazatok) közt a folyadék- és gázbányászatban,, elsősorban aCHbányászatban a legnagyobb. Mint egy feldíszített karácsonyfa. oly gyönyörűen mutat a kivilágított fúrótorony Az olajipar, sőt valójában egész gazdasági életünk csak akkor működhet zavartalanul, ha új tartalékokat tárunk fel annak az olajnak a pótlására, amelyet kitermeltünk. és felhasználtunk. Ez alapvető feladat, még ha közhelynek tűnik is. A feltárás, termelés, szállítás, feldolgozás és értékesítés az olaj felfedezése után következik. Ebből tehát egyértelműen következik, hogy az olajipar kulcsembere az, aki az olajat megtalálja. Ez viszont ahhoz a megfontoláshoz vezet, minden vállalatnál, üzemnél, amely olajkutatással és féltárással foglalkozik, a legfontosabb emberi a kutató, „a fúrós". Mi, olajkutató fúrósok, akik elég szerencsések lehettünk az olajkutatás tudományos és mesterségbeli részét egyaránt megtanulni, adósai vagyunk az országnak, felelősek vagyunk azért, hogy elég olajat találjunk annak a folyton növekvő felhasználásnak a pótlására, melyet ennek a létfontosságú folyadéknak föld alatti tárolóiból merítünk. Az egyetlen mód, ahogy tartozásainkat leróhatjuk é£ felelősségteljes feladatainkat teljesíthessük, az, hogy időnket, gondolatainkat és törekvéseinket nehéz és izgalmas feladatunknak szenteljük. A kőolaj iránti kereslet tovabbra is emelkedni fog, és ez automatikusan megköveteli a kutatási erőfeszítészek meggyorsítását. Ennek érdekében kormányhatározat született a szénhidrogénkutatás intenzifikálására. Már a negyedik ötéves tervben 60 millió tonna olaj ki-, termeléséhez szükséges földtani készletet kell megtalálnunk. Feladatunk hazai földben megtalálni azt a kőolajkészletet, ami az évi 2 millió tonnás termelési szintet hosszú éveken keresztül biztosítja. A kormány segítségét máris érezzük; Ez évi beruházásaink összege meghaladja az előző négy év beruházási összegét. Természetesen feladatainkat megfelelő munkaerővel, létszámmal tudjuk csak biztosítani. Minden erőnket arra összpontosítjuk, hogy megfelelő munkahelyi körülmények kialakításával tovább emeljük a munkahelyek szociális ellátottságának színvonalát. Gyors ütemben halad a fúrási üzemben a> nehéz fizikai munka kiküszöbölése, gépesítéssel, automatizálással egyaránt. A legkorszerűbb külföldi fúróés lyukbefejező berendezések beszerzésével, beállításával ezt a célt kívánjuk biz-, tosítani. Űjabb bérrendezésekkel az átlagfizetést ez évben már 50 ezer forint körül biztosítjuk a terepen dolgozó munkásoknál. További bérkiegészítést jelentenek azok a természetbeni juttatások, amelyek a családok ellátásának színvonalát emelik, gondolunk itt a gázkedvezményekre, valamint dolgozóink lakásbiztosítására. A fő tevékenységet, rrfint hangsúlyoztuk, továbbra is a feltáró és a kutatási tevékenység határozza meg. Feladataink ismeretében az elmondott intézkedéseken túl a fúrási üzem részéről további erőfeszítéseket teszünk, hogy minden szinten kielégítsük dolgozóink igényeit. Ennek érdekében munkásszállót építünk Szeged város belterületén. Ma már munkásszállító autóbuszjáratokat biztosítunk Nagykanizsa, Eger, Mátészalka útvonalakon. A szállítópark korszerűsítésével, a beállított fürdő-öltözők beszerzésével nagymértékben hozzájárul a fúrási üzem a szociális körülményeinek lényeges javításához. Közismert, hogy a szegedi medencében, az algyői területen 1966-ban már intenzívebben kutattak, majd megkezdődött a próbatermelés. A kutatómunka 1968 végére teljesen föltérképezte az algyői mezőt, amelynek rövid nacionáléja a következő: 75 négyzetkilométer terület az algyői és a tápéi körzetben, a Tisza és a Maros találkozásának vidékén. Szénhidrogén több rétegben egymás fölött helyezkedik el, a kutakat 2—3 ezer méteres mélységig fúrták. A „találati arány" világviszonylatban is nagyon jó, hiszen 100 fúrás közül alig 3—4 lett a meddő. A kőolaj minősége kiváló, a földgáz kalóriaértéke 10 ezer körül van. Bár a mennyisége csak a mi fogalmaink szerint mondható megfelelőnek, de mégis megérte azt, hogy komolyabb pénzösszeget fektessenek a kitermelésbe. Amikor elkészült a medence részletes művelési terve, amelynek fő célkitűzése az, hogy a szénhidrogénkincs felszínre hozatala a legoptimálisabb legyen. A terveket magyar szakemberek készítették, s 1967 februárjában a Gazdasági Bizottság 3,2 milliárd forintot biztosított az algyői beruházásokra, ebből kellett finanszírozni a termelést, a rezsit és a kommunális létesítményeket. A beruházási összeghez igazodó termelési feladatot is pontosan meghatározták. Később, az 1970-es esztendőben a szegedi olajprogram végrehajtására szánt összeget felemelték 6,2 milliárdra. A beruházás befejezésének határideje 1976. december 3 l-e. Már sok minden megvalósult a szegedi medencében. A harmadik ötéves terv idején, 1965—70 között, majd a mostani negyedik ötéves tervben, 1970—75 között. Eddig körülbelül 5 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg az olajmedencében. . Felépítettek körülbelül 50 kilométer hosszúságú közutat, 15 kilométeres vasúti pályát, a belvizet elvezető csatornarendszert, elkészült a villamosvezeték, több trafóállomással kiépült a mező csőhálózata és gyűjtőrendszere, tankállomások, főgyűjtő állomás, s már 1971ben üzembe helyezték az 1,2 milliárdba kerülő gázüzemet, melynek napi kapacitása kereken 1 millió köbméter gáz földolgozása volt. Kiépítették a mező vízrendszerét is, s jelenleg már sok olajkútba tudnak vizet visszanyomni, de különben is naponta 10— 11 ezer köbméter vízre van szükség a termelésben. Elkészült a 600 millió forint értékű rezsikomplexum: raktárak, műhelyek, javítócsarnokok, öltözők, fürdők, konyha és étterem, műhelyirodák, orvosi rendelő, tűzoltólaktanya és más létesítmé-, nyek. E beruházásnál az a kijelölt feladat, hogy a tervezetthez képest már ebben az évben, s különösen a jövő esztendőben többletgáz és -olaj kitermelése és szállítása váljék lehetővé. A beruházás gyorsítási programja elkészült. E programban három létesítmény kivitelezésének gyorsítása szerepel: az I. számú gázfeldolgozó üzem üzembe helyezésénél négyhónapos, a II. számú gázfeldolgozó üzemnél háromhónapos, a csúcsgázüzemnél négyhónapos előrehozással számolnak. A hazai kőolaj- és földH gáztermelés növelését elősegítő beruházásnál két program gyorsítását tervezik, így: az algyői kőolaj- és földgáztermelő üzemek intenzifikálásánál a befejezés kéthónapos előrehozásával számolnak, ami 6 ezer tonna többletolajat és 10 millió forint többletbevételt jelentene. Valamint az ásotthalmi termelő- és szállítólétesítményeknél szintén kéthónapos gyorsítás szerepel a föladatok között, amelynek eredményeképpen 22 millió forint többletbevételre lehet számítani. Mit ad e komoly beruházásért a szegedi olajmedence a magyar népgazdaságnak? ' Évente csak az algyői mező 1,2 millió tonna olajat, és 2,5 milliárd köbméter földgázt. De az egész Szeged környéki szénhidrogén-termelő területekről, 1977-től kezdve mintegy másfél millió tonna olajra számíthatnak, gázból pedig 3—3,2 milliárd köbméterre évenként. Ezenkívül természetesen propán-bután gázt, gazolint, izobutánt és izopontánt, s egyéb származékokat is szolgáltatnak. A készletekkel csak a mi körülményeink között lehet dicsekedni, mert az említett termelésmennyiség mellett körülbelül az ezredfordulóig lehet garantálni az olajat, földgáztermelést még tovább is. A korszerű gázüzem munkalehetőséget a termelőknél. A dolgozók zömé általában gyakorlott szakember. Akiknek első csapata a zalai olajmezőről érkezett, de sokan jöttek az alföldi lelőhelyekről is, elsősorban technikusok, mérnökök, szakmunkások. Melléjük csatlakozott aztán a létszám nagyobbik fele, akik szegediek és a környékbeli városok, falvak lakói. Akik távolról jöttek, már megszerették Szegedet, ahol sokuknak modern lakást is nyújthattak. Hogyan élnek? Nem jobban, de nem is rosszabbul, mint más iparágak dolgozói. Mindennap kényelmes autóbuszok szállítják lakóhelyükről a medencében levő munkahelyekre a dolgozókat, eltűntek a hajdani kényelmetlen fakaruszok, Ikarus autóbuszok váltották föl azokat. Akik távoli, helyekről jöttek, azok munkásszálláson laknak az algyői térségben, az olajmező kellős közepén. Barakkvárosnak nevezik ugyan, de e kifejezésből a barakk szó talán rossz ízűnek tűnik, mivel a szobákban hárman laknak, kényelmes körülmények között, központi fűtés, fürdő, étkezde, klubszobák állnak az olajbányászok rendelkezésére. Eddig már 900 dolgozó kapott Szeged városában lakást, s még hamarosan újabb százat oszthatnak ki az igényjogosult olajbányászok között. Azt is tervezik, hogy egy 40Ö munkásnak helyet adó korszerű szállodát építenek fel Szegeden, a József Attila sugárúton. A keresetek elfogadhatóak, hiszen átlagosan 36—37 ezer forintot kapnak évente a dolgozók, amelyhez hozzá lehet nyugodtan számítani mindazt a nagymértékű szociális juttatást és lehetőséget, melyet az OKGT itteni üzemei biztosítanak. Korszerű öltözők, fürdők, éttermek, könyvtárak, olcsó étkeztetés, melyet még úgy is biztosítanak, hogy a távoli pontokon dolgozók is mindig melegen megkapjanak. Egyre inkább korszerűsödik és automatizálódik a medencében levő berendezések sokasága, s így kulturált, kvalifikált szakemberek találnak biztos, stabil jövőt hosszú évtizedekre. Várják ma is az érettségizett fiatalokat, akiket iskolákon és tanfolyamokon képeznek tovább, hogy alkalmassá váljanak az automatizált berendezésék kezelésére, irányítására, és jó megélhetést is találjanak önmaguk és családjuk számára. Az olajbányászokat magasan értékelik; anyagi és erkölcsi elismerésu. ben részesítik. Szép, férfias munkát végeznek, mely örömmel és megelégedéssel töltheti el az alkotó embert. (X) Az olajmcdcncc központja A szegedi szénhidrogénmedencében dolgozó emberek egyre jobban megtalálják számításukat, az OKGT itt működő vállalatainál, akár a kutató- és feltáróüzemnél, akár pedig a termelőüzemnél 'dolgozzanak. A jelentős beruházási öszszegből nemcsak termelőberendezésekre költöttek, hanem megfelelő munka- és életkörülményeket is teremtettek a szegedi olajbányászok számára. Valamikor, 1966 nyarán 25—30 ember dolgozott csupán a medencében. Jelenleg csak a termelőüzem kebelében 1600 dolgozó talál biztos munkaalkalmat és megélhetést. A létszám már különösképpen nem növekszik, ha minden a helyére kerül, körülbelül Egyre korszerűbbé cs automatizáltabbá válnak a bercntle1800 embernek nyújtanak zcsek