Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-03 / 102. szám

Szombat. 1975. május 3. 5 Kiváló A Szegedi Április 4. Ci- SZÖV-öt pedig Fekete László pész- és Papucskészítő Szö- az elnökség tagja képviselte, vetkezet dolgozói május 1-én a szövetkezet tavalyi gaz­tartották ünnepi közgyűlésü- dasági eredményei alapján ket, Cserzy Mihály utcai _ már harmadszor — el­üzemházukban. Ezen részt nyerte a Kiváló Szövetkezet vett Frányó Antal, a Csöng- címet. Az erről szóló okleve­rád megyei pártbizottság tag­ja, dr. Varga Dezső, a Sze­ged városi párthizottság tit­kára, Stefkovics Pálné, a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság tagja is. A megyei tanácsot ezer forint dr. B. Nagy Zoltán, a KI- osztottak szét. let Fekete László adta át. A Könnyűipar Kiváló Dolgozó­ja kitüntetésben részesült Szegedi József. Az élenjárók között összesen több mint 70 pénzjutalmat Gépek a mező­gazdaságnak Sorra érkeznek az új me­zőgazdasági gépek az állami gazdaságokba, termelőszövet­kezetekbe. Az Agrotröszt idén mintegy 7,3 milliárd fo­rint értékben rendelt a hazai és szocialista országbeli vál­lalatoktól gépeket. A leg­több importtraktor a Szov­jetunióból indult útnak, az MTZ 50-es típusból mór több mint 1300-ut vehettek át az üzemek, nagy részük már be is kapcsolódott a ta­vaszi munkákba Az idén összesen 4500 MTZ-traktor érkezik. Az énekhang volt a híd Jubileumi koncertje előtt Vaszy Viktorral teljes zenei központ alakűl­jon ki, megvalósulva látom Szegeden. — Vagyis boldog ember? — Minden okom meglehet rá. Hogy hamarosan nyugdíj Látszólag semmi rendkívü- zetl —, hogyan látja ebben lit nem ígér a hétfői szín- az irigylésre méltóan gazdag házi koncert. A zenekedvelő- spektrumban saját magát, ket megszokott kép fogadja miképpen rangsorolna? a pódiumról, Vaszy Viktor _ Nehéz. Talán a dirigálás vezényli a szegedi szimfo- és a zeneszerzés az a két pil- , nikusokat, az esemény mégis iér, amelyre fölépítettem az ba megyek? Most majd le­ünnepi, egy sikerekben gaz- életem bár ez utóbbiban tudhatom tartozásaimat ön­dag művészi, pályát idéz. öt- adóSa 'vagyok önmagamnak, magamnak, a zeneszerző so­vén esztendeje hasonló mű- Most akarok törleszteni, fió- hasem mehet nyugdíjba, sorral lépett először közön- komban egy opera és egy Persze nem fogok unatkoz­ség elé Vaszy Viktor, akinek balett jegyzetanyaga, s az ni: ott a Zenebarátok Kóru­félszázados munkásságából utóbbi pár hónapban tíz sa> elnöke vagyok a zene­több mint két évtized Szege- madrigálig jutottam el. Min- művész-szövetség es a KOTA dé. Benne a felszabadulást dent egybevetve, úgy érzem, helyi csoportjainak, s terme­követő idők, a zenei élet, az az énekhang volt (számomra szetesen a színházi operaelő­operajátszás talpraállítása és a legfontosabb, ettől sohasem adásokról. a filharmóniai felvirágoztatása, amit rövi- szakadtam el, az összekötő koncertekről sem szeretnek den csak úgy szoktunk em- hidat jelentette bennem kő- kimaradni. legetni, a Vaszy-korszak. rus, a koncert és az opera- Ml mást Kívánhatnánk — Az Állami Hangver- muzsika között. És szerény- hozza, mint töretlen alkotó­senyzenekar elődjével, a jelenség nélkül vallom, éle- kedvet, további szép sikere­tem nagy almát, hogy a fő- ket — és egészségét, város mellett vidéken is erő- Nikolényi István Székesfővárosi Zenekarral debültáltam, 1925. március 25-én — emlékezik vissza. — Szerdai napon, a népmű­velési bizottság rendezésé­ben, a budapesti Gellért Szálló halljában egyebek kö­zött Mendelssohn: Hebridák nyitányát és Mozart: Jupiter szimfóniáját dirigáltam. Most, hétfőn este a Psalmus Hungaricust vesszük hozza, Simándy József szólójával, ehhez a műhöz is sok felejt­hetetlen koncertélményem fűződik. 1930 decemberé­ben Kodály és Tóth Aladár jelenlétében vezényeltem, aztán sokfelé külföldön, leg­utóbb ugyancsak Simándy­val, tavaly Nyírbátorban. — Sokat tett az ország ha­tárain túl is a magyar zene­művészet népszerűsítéséért. — Olaszországi turnéim közül nehéz lenne elfelejteni a velencei Fenice színházi koncertet, ahol Lukács Pál játszotta Dávid Brácsaver­senyét. korábban, 1939-ben Nápolyban dirigáltam a Bu­davári Te Deum itáliai be­mutatóját. 1936-ban nagysza­bású északi körúton jártunk a budapesti egyetemi ének­karral. Életem fontos perió­dusának tartom azokat az időket, amikor Bartók mű­vészi közelségébe kerülhet­tem. 1936-ban Liszt zenekari zongoramüveinek sorozatából Bartók játszotta a Halál­táncot, én vezényeltem. A zeneakadémiáról már ismer­tük egymást, s kicsit elfogó­dottan kezdtem vele a pró­bákat, de ő gyorsan átsegí­tett a holtponton, kérte, mit vegyünk át, amivel az előző koncertjén elégedetlen volt magával. Később a Cantata profanát 53 próbával taní­tottam be a Palestrina kó­rusnak, s Bartókkal, Dohná­nyival elemeztük a tempó­kat, észrevételeimet figye­lembe vette Bartók, módosí­tott is'egy helyen a metrum­jelzésen. 1937 decemberében a Vigadó nagytermében Bar­tók-esten dirigáltam a Can­tata profanát, előzőleg Bar­tók zongorázott, a koncer­ten ott ült József Attila, Rei­nitz Béla, s a szünetben Bartók bemutatott Babits Mihálynak. — Fél évszázad alkalom az összegzésre. Mint oratórium­és kórusdirigens, operakar­mester, zeneszerző, pedagó­gus, színházszervező — hi­szen Szegeden a szabadtéri játékok felújításában is elvi­tathatatlan érdemeket szer­Vastaps a ligeti színpadon Akiket a Fortuna erős ak- alig ismert kürtöshegedűn kordjai csalogattak az új- adták elő. A majáiisi mű­szegedi szabadtérire, már sor meglepetést is tartoga­nem találtak egyetlen üres tott: a moszkvai Nyírfács­helyet sem a nézőtéren. Va- ka utánpótlás-együttes szün­laki tréfásan megjegyezte: ni nem akaró tapsra ragad­„Még a csilláron is ülnek." tatta a közönséget. Az ünne­S valóban, egy gombostűt pi előadás legkellemesebb sem lehetett volna leejteni, pillanatait talán a két leg­apróbb ÉDOSZ-tag, a kis­iskolás Kovács Zoli és Pa­dár Tímea szerezte, páros táncukat sűrű zápor köze­pette mutatták be, a közön­ség mégis ismétlést követelt mindenütt kíváncsiskodók, a legügyesebbek még a vilá­gítótornyokat, az öltözők la­pos tetejét is „megszállták". A május elsejei majális műsorában mindenki megta­lálta a kedvérevalót. A sze­gedi színház alkalomhoz il­lő vidám, változatos elő­adást állított össze. Láthat­tunk-hallhattunk ötletes vil­lámtréfákat, operettrészlete­ket — a Cirkuszhercegnő és a Bál a Savoyban legnépsze­rűbb dallamait Török Vera, Krasznói Klári. Csizmadia László és Király Levente szólaltatta meg —, a köny­nyűzene rajongóit Simon Éva, Poór Péter és a Fortu­na-együttes szórakoztatta. Nagy volt a sürgés-forgás a színfalak mögött is. Tán­cosok gyakorolták a legne­hezebb lépéseket, zenészek próbálgatták hangszereiket Közben egyre sűrűsödtek a felhők, felerősödött a szél, többen gyanúsan kémlelték az eget. A szél főként Mak­láry Lászlót tette próbára, a legnagyobb hajcsipeszek­kel is alig tudta rögzíteni kottalapjait. Az ÉDOSz tán­cosainak még az esőből is jutott, de a közönség nem tágított. Amíg a színpadon a dévaványai táncokat ropták. Budai Sándor citerazeneka­ra készülődött. A sándorfal­vi együttes 14 év óta min­den május elsején színpadra lép Újszegeden. Azóta köz­ismertek, népszerűek lettek az egész országban, külföl­dön is. Nagy sikert aratott az ÉDOSZ népi zenekara. Nép­dal-összeállításukat eredeti hangszereken: tekerőn, tá­rogatón, s a Magyarországon A megyei választási elnökség letette az esküt Magválasztották az elnökség ós a bizottságok elnökeit és titkárait Tegnap, pénteken délelőtt (Kistelek). Elnök: Szabó Jó- nosné. Tagok: Bereczki a Csongrád megyei tanács zsef. Titkár: dr. Pálinkás Lászlóné, Nagy Margit és elnöke, dr. Perjési László Pál. Tagok: Peíhes Andorné, Varga László, előtt esküt tettek a megyei dr. Chappon Tibor, Z. Ko- A x3. választókerületben választási elnökség és az or- vács Jánosné. (Hódmezővásárhely). Elnök: szággyűlési választókerületi a 9. választókerületben Fekete Gyula. Titkár: Szabó bizottságok tagjai. Az eskü- (Csongrád). Elnök: Eszenyi Ernőné. Tagok: Kárász Jó­tétel után a választási szer- László. Titkár: Körössi Lász- zsef, Széli Margit, Gőgh vek megtartották alakuló JO, Tagok: Tyukász Mátyás- Sándor. ülésüket, amelyen az öttagú né, Mészáros Pál, Batka Fe- a 14. választókerületben választási elnökség soraiból renc. (Hódmezővásárhely). Elnök: elnököt, a választókerületi A 10. választókerületben dr. Grezsa Ferenc. Titkár: hírottsácok taeiai közül el- (Szentes). Elnök: Szabó Jó- Balázs Anna. Tagok: Mi­bizottsagok tagjai közül el ^ Titkár. Berezvai Imré_ ,lily Ferencné, Nagy And­nokot és titkárt választottak. né Tagok. Jonó Istvún> Pa- rás, Török László. Ezt követően tájékoztatták lásthi Tamás, Török János. A 15. választókerületben őket soron következő fel- A 11. választókerületben (Makó). Elnök: Binecz Já­adataikról. (Csanytelek). Elnök: Németh nos. Titkár: Hős Zoltán. Ta­A Csongrád megyei vá- István. Titkár: Kovács Ist- gok: Kukucska András. Er­lasztási elnökség elnöke- van- Togok: Kiss Tamás, dei Istvánné, Harkai István. ökrös János. Tagjai: Gyárfás Szentkúti János, Sebők Fe- A 16. választókerületben Mihály, Szabó Gáborné, rencné. (Makó). Elnök: Sarró Fe­Bánvölgyi Mátyásné és Mol- A 12. választókerületben renc. Titkár: Vass Bálink nár Ferenc. (Mindszent). Elnök: Serkedi Tagok: Szabó Imréné, Mag­Az országgyűlési választó- János- Titkár: Mihály Já" lóczki Istvánné, Nagy Béla. kerületi bizottságok tagjai: Az 1. számú országgyűlési választókerületben (székhe­lye: Szeged). Elnök: dr. Nagy Miklós. Titkár: Waldmann Józsefné. Tagok: Árva Er­zsébet, Biró László. Berta Andrásné. A 2. választókerületben (Szeged). Elnök: Dobó Szil­veszterné. Titkár: Pálházi Ernő. Tagok: Karsai László­né, Hődör Antal, Kada Já­nosné. A 3. választókerületben (Szeged). Elnök: Horváth Dezső. Titkár: Forgó András. Tagok: Pusztai Ödön, Szege­di József, Ábrahám Erzsé­bet. A 4. választókerületben (Szeged). Elnök: Arvai Lász­ló. Titkár: Vajda Sándor. Tagok: Bánsági Tamásné, Prágai Béla, Harmati János­né. Az 5. választókerületben (Szeged). Elnök: Kiss Jenő. Titkár: Ökrös Klára. Tagok: Juhász Tiborné, Barcsai Gé­za, Nagy Károlyné. A 6. választókerületben (Mórahalom). Elnök: Kopasz Szilveszter. Titkár: Bankó József. Tagok: Hangya Já­nos. Oltványi István, Csó­ka István. A 7. választókerületben (Sándorfalva). Elnök: Tor­nya Zoltán. Titkár: Márkus Imréné. Tagok: Márta Fe­renc, Gyukin György, Har­gitai Imre. A 8. választókerületben Megalakult az országos választási elnökség Az országos választási elnökség — amelynek tagjait a választási törvény értelmében a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége jelölte ki és tisztségükben az Elnöki .Tanács erősítette meg — a Parlament Munkácsy­termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt ünnepélyes esküt tett. Ezután az elnökség megtartotta ala­kuló ülését, megválasztotta tisztségviselőit és elfogadta munkaprogramját. KÉPERNVŐ A csepp és a tenger teremtette KRESZ-pálya a Kolozsvári téren Simítja a friss aszfaltréte- egyik sarkában veszélytelen get a gép, a túloldalon a be- mini-közutat kapnak, hogy tont locsolják, gereblyézik az játszva tanulhassanak. asszonyok a virágágyások helyét, festik a transzfor­mátorházat, legalább ötven ember dolgozik az utolsó áp­A tanpálya elkészültével a tér rendezése még nem fe­jeződött be, mellette sport­rilisi nap verőfényében ­szerda délután ez a kép fo­gadta az arrajárókat a Ko­lozsvári téren. Már álltak a kicsinyített jelzőtáblák, sza­bályos útburkolati jelek mu­tatták a kanyarodási lehető­séget, s bar a pályát még felnőttek népesítették be, a téren ácsorgó, az iskolaab­lakban könyöklő gyermekek már tudták, itt nekik készül valami. Közlekedési tanpálya épí­tésére szövetkezett néhány vállalat, ígéretükhöz hiven, május elsejére el is készül­tek. Társadalmi munkáról lévén szó, anyagi érdekük sem fűződött a határidő be­tartásához. Mégis igyekeztek, nyugodtan jegyezhetnék mert kötelezte őket a gye- ilyen sikereket is. rekeknek tett ígéret: a tén P. K. ket majd a gyermeknapon, május 25-én adják át a vá­ros iskolásainak. Szép szó az ígéret és öröm, ha valóra is váltják. A vá­ros szépítésének apró mo­zaikja csupán egy tér meg­újítása. Hogy őszinte öröm­mel figyeljük a megfiatalí­tott Kolozsvári teret, inkább a dicséretes példának szól. Ha az elhatározás komoly és az együttműködés zavarta­lan, néhány hét, sőt! néhány nap alatt is tud maradan­dót alkotni több vállalat kö­zös akarata. Eredményeik sorában — nem a forintban kifejezhető érték miatt — az tették mindennapjainkat, mintha egy szokatlan és a történések lényegét mutató szemüvegen keresztül néz­nénk. , A film illő darabja volt az ünnepi műsornak. Nem mondhatjuk ugyan­ezt az ünnep „legnagyobb" tévés produkciójáról. Az önök kérik ... minden zajo­san beharangozott újítása és a munkatársi gárda verejté­kes igyekezte ellenére rop­pant nívótlan, unalmas, né­hol kellemetlenül bárgyú műsor maradt. Az egyik műsorvezető — akinek nyil­ván szintén határozott véle­ménye volt a monstre adás legifjabbak- minőségéről — jóelőre, nagy­előtt állókig, lelkűén és áldozatkészen el­hárította a felelősséget a „kérőkről". Csak remélhet­jük, hogy ez a szép, de in­kább furfangos gesztus sem lágyíthatta meg annyira a közönség szívét, hogy az utolsó percig kihúzzák a képernyő előtt. Nézzék csak akik kérték, és akiknek kö­telező. Persze majdnem bi­zonyos, hogy a tévézés is­mert mechanizmusainak en­gedelmeskedve ennél jóval többen voltak az áldozatok, akik a „frisseség jegyében" készült „élő" adás elnyűtt darabjain, a gyönyörű ka­locsai kötényes Tamási Esz­ter és az operettszínházi függöny heves párharcán, meg az ajándékozottak ke­serves, suta zavarán „szóra­kozhattak". Kárpótlásul eset­leg megfészkelt bennük egy hasznos gondolat: minthogy tapasztalat szerint remény van arra, hogy a látottak többsége újabb kívánságmű­sorokban újra hallható-lát­ható lesz — ezek megtekin­tése alól szerencsésen fel­Ha szavazni lehetne, a „cseppekre" tenném vokso­mat. Viktor Rozov életképei­ből Szőnyi G. Sándor ren­dezte a Négy csepp című té­véjátékot, gonddal és érzé­kenyen. A darabok a mai szovjet emberek életéről tu­dósították a magyar nézőket. Érezhetően a mindennapok­ból ellesett, de jellemző szi­tuációkat kívánták rögzíteni, kevésbé az elvont, kevésbé az általános érvényű gondo­latokat, mint Inkább a konk­rét helyzetelemzéseket köz­vetíteni. A hétköznapokból kiválasztott történetek sze­replői egy-egy nemzedéket képviseltek, a tói a nyugdíj Mégsem az úgynevezett nem­zedéki konfliktusok össze­geződtek a tévéjátékban, hi­szen rokon- és ellenszenves figurák egyaránt találtattak minden korosztály képviselői között. A korok szerinti el­választódás ez esetben csak ürügy, vagy alkalom volt a különböző jellemek éles kon­túrú megrajzolásához. Fi­gyelmesen szemlélhető tabló alakult Rozov valósághű raj­za nyomán, hiszen ez — a hasonló életkörülmények mi­att — számunkra sem lehet érdektelen. Bán Róbert rendező a mi hétköznapjainkról forgatott filmet Felszállott a páva címmel. Kísérletező kedvé­ben állóképeket vetetett Her­czenik Miklós operatőrrel filmszalagra. Több száz, a harminc év alatt készült fo­tó közül válogatták Kodály. Farkas Ferenc és mások mű­veihez a dokumentumfilm képi anyagát. Ügy vágták össze, hogy hangulatuk, stí­lusuk, mondanivalójuk sze­rint is illeszkedjenek a ze­néhez, együtt keltsenek kü- menttettünk. lönleges hatást, úgy szemlél­S. E. I

Next

/
Thumbnails
Contents