Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám

4 Szombat, 1975. május 17. 3 Határőrségünk harmincéves A fasizmus feletti győzelem napját követően, i 1945 májusában alakult meg a Határőrség. A szövetséges ellenőrző bizottság ezen a napon jóváhagyta az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány Honvédelmi Minisztériumának addigi intézkedéseit a határőrcsapatok megszervezéséről, és utasításokat adott valamennyi határszakaszon a határőrizet megszervezésére. Határőrségünk első alegységei már a háború befejező időszakában megalakultak, éspedig a régi magyar hadseregnek a szovjet hadsereg és az antifasiszta partizánmozgalom oldalára átállt csapataiból, csapatrészeiből. Csongrád megyében a háború befejezése előtti napokban, 1945. április 27-én a honvédség a következő helyeken állított fel határőrőrsöket : Röszke Vértanya, Madarász-iskola, Kissori iskola, Gőrösér, Magosi-tanya, és gátsori iskola. 1945-ben a megyében egymásután szerveződtek a honvéd határőr portyázó alegységek. így például: Szőreg, Kübekháza, Kiszombor. Magyarcsanád, Nagylak községben is. A határőr alegységek tevékenységének irányítását a Szegeden állomásozó 5 honvéd kerületi parancsnokság végezte. Határőreink 1945-ben rendkívül rossz viszonyok között, elégtelen élelmezési és ruházati ellátással teljesítették szolgálatukat. Az akkori határőrök zömének becsületére válik — igyekeztek határőrizeti feladataikat a legjobban ellátni, A szovjet csapatok, mint, ahogy az ország vérkeringésének megindításához is. a határőrizet megszervezéséhez is jelentős segítséget nyújtottak. A határok őrizete a háború utáni időszakban nagyon nehéz volt. A határokon át fokozódott a csempészés, a spekuláció, a tiltott módon való átjárás. A Magyar Kommunista Párt kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonított az államhatárunk szilárd őrizetének politikai és gazdasági szempontból egyaránt. 1946 tavaszán megalakult a Honvéd Határőrség Parancsnokság, melynek vezetője a kiváló kommunista katonai vezető, Pálffy György lett. Vezetésével megtörtént az egységes, hatékony irányítást biztosító átszervezés, több zászlóalj alakult. A határőrcsapatok a centralizált irányítás következtében jelentős és megbízható erőkké váltak, aminek eredményeként a határőrizet megszilárdult. A Honvéd Határőrség Parancsnokság megalakulásával egyidőben szerveződött a határőrcsapatoknál folyó politikai munka irányítására a nevelési osztály. A pártszervezetek, a határőrséghez irányított tapasztalt kommunisták jelentős mértékben járultak hozzá, hogy a határőrség maradéktalanul el tudta és tudja látni a szocialista építés útjára lépett hazánk határőrizetének feladatait. Az évről évre szilárduló határőrizeti eredményekhez Csongrád megyében is jelentős mértékben járult hozzá a párt-, állami és tömegszervezetek tevékenysége, valamint a határőrök és a helyi lakosság kapcsolata. Ez a kapcsolat napjainkban is számtalan formában nyilvánul meg: a megyében több település nyerte el a megtisztelő Határőrközség címet. Sok úttörő-határőrszakasz, Ifjú Gárda-alegység, jelentős számú önkéntes rendőr nyújt támogatást a határ őrizetéhez. A megyében élő dolgozók szeretik a határőröket, a határőrök viszont tiszteletben tartják a helyi szokásokat. Örömmel és aktívan nyújtanak segítséget, ahol és amikor arra szükség van. Különösen a társadalmi munka végzésében és a véradómozgalomban vesznek részt példamutatóan. Pártunk gondoskodása nagyban hozzájárult, hogy a határőrség alaptevékenységét, helyének és szerepének megfelelően, szilárd politikai öntudattal, felelősséggel, önzetlen áldozatvállalással mind eredményesebben látja el. Határőrségünk további fejlődését hivatott biztosítani a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1974. évi 17. számú törvényerejű rendelete az állam- és közbiztonságról, valamint a Minisztertanács rendelete államhatáraink őrizetéről. E jogszabályok meghatározzák a határőrség helyét, feladatát, és biztosítják tevékenységének feltételeit. Három évtized telt el azóta, hogy a felszabadult országrészeken — így Csongrád megyében is — megalakultak az első őrsök. Pártunk vezetésével, hazánk erős. fejlett szocialista országgá vált, határőrségünk harci útja során ugyancsak folyamatosan fejlődött, és biztos erőként áll őrt napjainkban ls hazánk határain. Gazsó Béla Rózsa-majori hétköznapok Gyermekek, fiatalok - Kisteleken Á születések számának növelése, a születendő gyermekek egészségének megóvása, a családok fokozott anyagi támogatása, az ésszerű családtervezés megteremtése volt többek között a népesedéspolitikai határozat célja. Intézkedések sora követte a határozat megjelenését, szerte az országban. Legutóbbi ülésén Kistelek nagyközség végrehajtó bizottsága a helyi megvalósítás eddigi eredményeit vette számba. Kisteleken az elmúlt évben nem emelkedett a születések száma, pedig a nőgyógyászati szakrendelés, a terhesgondozás és a nővédelmi tanácsadás megfelelő. Az átlagosnál korszerűbb rendelőben az elmúlt évben házasságkötés előtti tanácsadást ls szerveztek, továbbá bővült az anya- és nővédelmi szolgálat. A kisteleki kismamák 80 százaléka munkaviszonyban áll, sokan közülük veszélyeztetett terhesek. A helyben dolgozók alig egyharmadát, a Szegedre bejáró kismamák majdnem 80 százalékát kell hathónapos terhesseg után betegállományba venni. Helyhiány miatt a kórházak legtöbbször otthoni kezelést rendelnek el —- 1974-ben 56 esetben —, s az is gyakran előfordul, hogy a gyermek születése utáni harmadik-negyedik napon hazaküldik a kismamákat a városi kórházakból, szintén helyhiányra hivatkozva. Pedig ez — főleg a tanyán lakók esetében — megnehezíti az utógondozást. Az 1974-ben született 116 kisteleki gyermek közül 14-en koraszülöttek voltak. A gyermekgondozási segélyt a legtöbb szülő igénybe veszi, legalábbis a gyermek egyéves koráig. A védőnőknek azonban egyre kevesebb idejük marad a családlátogatásra, mert ebben az étiben új kartonrendszert vezelték be, a sok adminisztráció Igazi munkájuk rovására megy. A gyermek- és Ifjúságvédelmi albizottság munkájában 18-an vesznek részt, orvosok. pedagógusok, a tanács és a társadalmi szervek képviselői. Az óvodai, iskolai, kollégiumi megbízottak, az állami gondozottak felügyelője és az albizottság feladata a fiatalkorúakkal kapcsolatos nevelési, szociális és kulturális teendők összehangolása. A nagyközség 21 családjában 47 gyermek él veszélyeztett körülmények között Családi konfliktusok megelőzése és a gyermekek érdekében tavaly két tanulót kellett kollégiumban elhelyezni, a többiek otthoni nevelését iskolai tanáraik ellenőrzik. A nagycsaládosoknak az elmúlt évben 20 ezer forint értékű segélyt juttatott az albizottság. Az ifjúságvédelmi szakemberek tapasztalatai szerint nem minden tizennégy éven felüli fiatal tanul tovább középiskolában, vagy lesz szakmunkástanuló. A tankötelezettség 16 éves korhatárát megszegőket szigorúbban kellene ellenőrizni, mert a statisztikák szerint ez a 14—16 év közötti réteg az, melyből a legtöbb törvénysértő fiatal kerül kl. A hétköznapoknak nincs arca. Számon tartjuk őket, de a történelmi időből viszszapillantva szürkének tűnnek, egyhangúnak, mint legtöbbünk élete. Mégis minden lényeges a hétköznapokon történik, az igazi nagy ünnepek is akkor születnek, mert akkor születik a munka. Nézzék meg a Rózsa-majort! Története történelem. Két évtized alatt született, a téeszmozgalom kezdetén silány felszerelés, tanya, elhanyagolt földek jelentették az akkori gazdálkodást, ma korszerű szárítóberendezés, műanyag város, azaz sertéshizlalda, meg szociális létesítmények, iroda, gépműhely, javítórészleg és drága, hasznos, erős munkagépek. A major töbhek között a Ságvári Endre szocialista brigád munkahelye. Mini kollektíva ez, traktorosokból, hajdanán jóval többen kezdték a brigádéletet, mára Furós Péter, Filák Károly, Varga Antal, Földi István, Biacsi Sándor és Gajdacsl József tartott ki a kollektívában. Nem akárhogyan. Maradjunk a múltnál. — Boros Pali alakította meg a brigádot, ő nagyon benne volt a téesz mozgalmi életében, egy reggel itt, a Rózsa-majorban tanakodtunk, míg döntésre jutottunk. Akadt, aki mondta: láttunk mi már karón varjút, nem lesz ebből sehová. Lett. Viszont 6 eltávozott a téeszből. Akkor választottak engem brigádvezetőnek, talán hogy a nevemmel ellentétben összetartom őket — mondja Furós Péter, a szocialista brigád vezetője. Mond mást is. Nehezen, kínlódva, nem nagy barátja a szavaknak. A munka, a traktor, az egészen más, arról ezeregy éjszakákat mesélhetnek, ráadásul színtiszta valót. Viszont tudni akarom, meseegyüttes-e vagy valóban élő, alkotó, forrongó, egészséges kollektíva a brigád,' amelyik szinte szerénységben, munkában, hétköznapokban vész el, nincsenek látványos, égreszóló tettei, ami viszont van, azért szívvel-lélekkel, kitartó akarással megdolgoztak tagjai. Megkapták a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét is. Mi történt Birinyi Lászlóval? — Kint dolgozott a területen, italozott, és a vetőgépet összetörte. Megszidtam, mégsem mehet így a mi brigádunkban, hová Jutnánk akkor. Beszélhettem neki, legyintett, és azzal fizetett kl, úgyis elmegy. Lehet, bánja már azóta, hogy új munkahelyet keresett. Lényegében ez volt a kezdet. Könnyen ellentétes példával is szolgálhatunk, a Varga Antal esetével. A fiatalembernek két családja van, a volt Oncsatelepen lakik, lebontásra vásárolt házat, és szombat délután a brigád megjelent nála teljes létszámban, leszedte a tetőt. Más események, öszl vetés. Filák és Varga a csúnya, esős őszi hetekben olyan farosokkal dolgozott, akik nem tartoztak a brigádba. Sürgetett az idő. Egy táblán négy gép gyűrte az Ipart, másik kerületből is jöttek a Rózsa-majoriakhoz. Mondták: — tán még éjjel ls vetni akartok, a lámpafénynél? — Teljesítmény után keresik kenyerüket, de a Jó, szép Iránti érzésük erős. Ügy dolgoztak a komisz időben, hogy büszkeséggel nézhetik most a dús gabonatáblákat. Beszéljünk a tervekről. Kis tervek, hétköznapja: 1975— 76-ban a negyvenöt év alatti szocialista brigádtagok elvégzik a nyolc általánost, már akinek hiányzik. Kirándulnak, országjárásra mennek, és természetesen dolgoznak, mint eddig. Kicsit jobban. A Rózsa-majorban — a szegedi Felszabadulás Tsz első kerülete — négy szocialista brigád van. Köztük a Ságvári traktoros brigád. Mit vállaltak tavaly? Kenyérgabonából 37,6 mázsás tervvel szemben 48,3 mázsát hektáronként, takarmánygabonából 40 helyett 54,9-et, lucernából 84,9 helyett 112-t, borsóból 15 mázsa helyett 23,8 mázsát hektáronként. Pénzben átszámítva 9 millió 80 ezer forint helyett 11 millió 232 ezer forintot jelentett. Tehát a brigádok összesen 2 millió 143 ezer forint többletbevételt értek el a Rózsamajorban. = Minek örül legjobbairt — kérdem a brigádvezetőt. — Szeretem, ha a vetésemen nincs csík, nincs ablak, nem görbe, szóval olyan, hogy tetszik a munkám. Akarják, nem akarják, el kell hogy ismerjék. Szóval, szeretem a tökéletes munkát. Munkából élünk. Sz. Lukács Imra Önszabályzó ön tőzőcsatorná k Üzbegisztánban automata irányítórendszert helyeztek üzembe a Ferganai csatornán. A 270 kilométer hosszú csatorna valamennyi elágazásában centiméteres pontossággal tartják az adott vízszintet. A víz meghatározott grafikon szerint kerül a gyapotföldekre, a kertekbe és a szőlőkbe. Az automata szabályozókat kirgiz szakemberek konstruálták. Figyelemreméltó, hogy ez a rendszer egyáltalán nem fogyaszt elektromosságot, hanem az áramló víz energiáját hasznosítja. Az újdonságot Közép-Azslában, valamint Ukrajnában, a Volga vidékén és Kubányban is bevezetik — mindenütt, ahol öntözéses földművelést folytatnak. A szovjet találmány külföldön is érdeklődést keltett. Indiában és az EAKban már szabadalmaztatták. A szerkezet univerzális jellege lehetővé teszi kőolajvezetékek centralizált irányítását is. (APN) Tóth Béla: • S l El •EDI IR El m mm •110 Ma ls láttam egy szegedi deputáczlót. A képkiállításon sürgölődtek az urak. A képkiállítás szót azért használom, mivel itt voltaképpen szoborkiállítás nincsen... A toronyalól zarándokolt el Ide egy tekintetes deputáczió. Tanácstalanul, tétovázva, elfogulva tapogatództak, tipegtek itt a gyöngeszemű aggházi urak. Hejh, ráillett erre a deputáczióra ls, hogy vak vezeti a világtalant. Még oly Vastagh zsenialitás sem tűnt a szemükbe, minő a két hatalmas, tulakodó magyar bika festményében is ragyog és világit... Meg is sajnáltam őket! Szegény aggháziak! Gyönge nekik a szemük. Noha talán az ízlésük még gyöngébb? Jótékony adományok az árvaházaknak. Húsvét alkalmából a szeged-városi árvaházaknak ezúttal is nagyobb mennyiségű kegyes adományok folytak be. Schlesinger Andortól egy remontoir óra lánczczal, Keméndy Nándortól 30 drb színházi jegy, a nőipariskola részére tartott színházi estre, Kertész József ügyvédtől 75 drb szentkép, Nótly József 1 drb sódar. Vajda J. Fülöp 1 drb sódar, Tóth Ferencné 1 doboz orosz-hal, ördög Ferencz 7 klg. marhanyelv, Kerekes Józsefné 3 kosár cseresznye. Tóth Péter 10 drb kitömött madár, Winter A. és fial munkásai 5 frtot, Lippai Antal 77 drb magyar kalács, Rohonczy Gida 49 drb sárga dinnye, ifj. Gábriel János 26 drb különféle ifjúsági iratok, Danner Mihály 40 drb sütemény, Papp János 52 drb hurka, Csűri Mária 13 és fél klg. kenyér, Bokor Pálné 1 klg. szalonna, 5 üveg befőtt és 1 üveg baraczk-íz, Fluck Ferenczné 12 drb zsebkendő, Tóth Ferenczné 80 drb kalács, 100 drb narancs, 5 klg. füge, 5 klg. Szent János-kenyér, Schütz Antalné 3 klg. dió és 30 drb alma, Rózsa Anna 2 üveg befőtt, 1 üveg baraczk-íz, Wagner F. A. és fia czég 2 vég vászon és 60 drb zsebkendő, Winkler Mihály 1 drb magyar sajt, Kass Jánosné 67 drb czukorsütemény, fél klg. szalon-czukor, 58 drb alma, 2 és fél klg. dió, Árvay Sándorné 50 drb sütemény, 1 klg. szalon-czukorka, Pálfy Ferenczné 1 vég vászon, 52 drb kalács, 96 drb alma, 2 és fél klg. dió, Kátay Sándor 5 frtot, Gál testvérek 5 csomag különféle gyermek-játék és 1 hinta-lovat, Lichtenberg Mór 25 drb kalács, Vajda J. Fülöpné 40 drb kalács, Jakab Gusztávné 60 drb sütemény, 1 klg. czukorka, Holczer Kálmánná 75 drb pogácsa, Aigner József 4 klg. Szt. Jánoskenyér, 1 és fél klg. tea-sütemény, 5 klg. füge, 25 drb narancs, 1 klg. bonbon és 8 drb gyümölcs-kenyér, Steiczel Frigyes 1 frt 50 krt, 10 doboz gyermek-játék, Krecsányi Ignácz színigazgató a pásztor-játékhoz az összes jelmezeket díjtalanul kölcsönözte, Regdon örökösök mint. a múltban, úgy az idei fürdőidényben 6 árvaházi növendéket taníttattak díjmentesen úszni. Egy sokat próbált ember. A felsőtanyán egy sokat hányódott, regényességben is gazdag élet aludt ki. Odakint a pusztán meghalt a 88 éves öreg Csikai szűcs. Csikai egy típus volt a régi magyar időkből. Régente jó napokat élt. De utóbb, mint tanyai vándor szűcs, foltozásból tengette életét. Havi segélyt is kapott a várostól. Goromba öltésekkel toldozta-foldozta a nyűtt, rongyolt subákat, eközben szívesen mesélt Rózsa Sándorról, ö jól ösmerte Sándort, hisz a ml nyalka subát, a mi bodóros nyeregtakarót viselt a Sándor, azt mind Csikai mester remekelte. Mikor még az öreg Csikai hosszas vándorlásai után Szegeden megtelepedett, hatalmas erőben állott a czéhvilág. Kapós legény volt a többi szűcs legények között Csikai. Bizonyság reá, hogy a híres Kekenovics szűcsnek volt az első legénye. Nálánál a selyem kivarrását még Kekenovics sem értette különben. Mert Csikai egyformán művelte a magyar, mint német szűcSmesterséget is. A német szűcsmesterség fortélyait Brassóban a szász mesterektől tanulta el» ugyanott ragadt reá a német nyelv tudása is. De holta napjáig folyékonyan beszélte a diáknyelvet, mert mielőtt a szűcsmesterség művelésére adta magát, szülőföldjén, Kecskeméten diákoskodott. A kálvinisták iskolájába járt. Mert hitére kálvinista származású volt Csikai. A szegedi érdemes szűcs czéh azonban ez idő tájt teljesen katholikus alapon állott. És ha mint kitűnő segédet szíves örömest is dolgoztatták műhelyekben a büszke Máriazászlós szűcsmesterek, mar mint mestert semmiképpen se fogadták czéhiikbe a kálvinista Csikait. Csikai aztán így került ki Újszegedre mint czéhen kívül álló, kiket a tudós Reizner is felemlít nagy szegedi monográfiájában. Egykorú nevezés szerint „himpelléreknek" nevezi őket. (Folytatjuk.)