Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-15 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Szeptembertől közúton A szegedi kisvasút megszüntetésének előkészületei 6S. évfolyam 87. szám 1975. április 15., kedd Ára: 80 fillér A pártoktatásban s Még néhány hónap és titoljára vonatoznak Puszta­mérges, illetve Ásotthalom felé azok, akik rendszeresen a kisvasút utasai voltak. Igaz, nem éppen népes tá­bor ez. Már a hatvanas évek vége felé kiderült, hogy a fél évszázados sínpárok — amelyek a szegedi járás ta­nyái között kanyarognak —, nem nagy népszerűségnek örvendenek. A korszerű köz­lekedés lehetőségeivel a ver­senyt már nem tudja állni a keskeny nyomtávú szegedi kisvasút. Forgalma évről év­re fokozatosan csökken. Az új közlekedési koncep­ció lehetővé tette a gyen­ge forgalmú vasútvonalai*; megszüntetését. A Csongrád megyei tanács 1968-ban ütemtervet fogadott el az ilyen vonalak fölszámolásá­ra. fgy került sor arra, hogy hamarosan Szegvár—Nagy­mágocs—Árpádhalom kes­kenv nyomtávú, Fábiánse­bestyén—Árpádhalom nor­mál nyomtávú vasútsíneit felszedjék, és a forgalmat közútra tereljék. Ebben az időszakban kezdtek el fog­lalkozni a szegedi kisvasút megszüntetésének tervével. Mielőtt a végső szót kimond­ták volna az illetékesek, szé­fes körű vizsgálat indult. A lorg alomszervező bizottság — MÁV, Volán, tanácsok képviselői — szakmai szem­pontok alapján tanulmá­nyozta a személy- és teher­forgalmat, azt, hogy hány is­kolás, dolgozó veszi rend­szeresen naponta igénybe ezt a vonatot, milyen vállalatok nélkülözhetetlen szállítási eszköze. Továbbá azt is néz­ték, mennyiben gazdaságos működése, érdemes lenne-e felújítani, vagy a felújításra szánt összeget a közúti for­galom fejlesztésére fordíta­ni. Egyszóval: érdemes-e még költeni a régi vasútra? Sokféle szempont eredmé­nyeit a különböző szervek még egyszer felülvizsgálták, és így született meg 1974. de­cember 5-én a döntés: a szegedi kisvasú tat meg kell szüntetni. Nyilvánvaló, mindez nem történhet anélkül, hogy gon­doskodnának a forgalom közútra terelésének előfel­tételeiről. A legfontosabbak közé tartoznak az útépítések. A Közúti Építő Vállalat a munkákat elkezdte és július 30-ig műszakilag át kell ad­ni az új utakat, hogy szep­tember 1-én zökkenőmente­sen meginduljon a közúti forgalom. Több mint tíz kilo­méteren kezdtek hozzá az új utak építéséhez. így a Mó­rahalom vasútállomás— Széksóstó (nem a dorozs­mai) megálló rakodóhely kö­zött 6,5 kilométer hosszúsá­gon. Ezzel biztosított lesz Röszke és Mórahalom köz­vetlen útösszeköttetése. A Kissori megállórakodó és a Dobó iskola megállórakodó 3,3 kilométeres új útvonala megközelíthetővé teszi eb­ben a térségben az 55-ös fő­közlekedési utat és biztosit ja a csatlakozást. Ásotthalom és a halasteleki iskola között 2,2 kilométer hosszú új út épül. A felsorolt munkákon kívül négy bekötő úton 16 kilométer hosszúságban ki­javítják a kátyúkat, és így lehetővé teszik a nagyobb forgalom áteresztését. Az 55-ös úttól kiágazó Zákány­szék—Öttömös szakaszon megerősítik a burkolatot és kiszélesítik az utat. A posta is bekapcsolódott az előkészítésbe és 27 kilo­méter légvezetéket helyez át. A Volán szeptember 1-től hét autóbuszt, három teher­autót, két rakodógépet biz­tosít a közúti szállításokhoz. Remélhetőleg az előkészí­tés feladataival a tervben meghatározott időpontra vé­geznek a vállalatok, hiszen ez az előfeltétele a szeptem­beri új forgalomkezdésnek. H. M. Feldolgozzák kongresszus határozatait Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának tájékoztatója Megkezdődött a Duna Bizottság ülésszaka A Duna Bizottság április 14—25. között Budapesten tartja 33. ülésszakát. A nem­zetközi tanácskozást hétfőn, tegnap ünnepélyesen nyitot­ta meg Vion Cötot, a Ro­mán Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete, a Duna Bizottság soros elnöke a bizottság Benczúr utcai székházában. Az ülésszak munkájában a tagországok — Ausztria, Bulr­gária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Magyarország, Ro­mánia és a Szovjetunió —• kormányképviselői vezette küldöttségeken kívül részt vesznek az NSZK közleke­dési minisztériumának szak­értői, az ENSZ európai gaz­dasági bizottsága titkárságá­nak, a KGST titkárságának, a Nemzetközi Távközlési Egyesülésnek és a Meteoro­lógiai Világszervezetnek a megfigyelői is. A dunai államok hajózá­si iszakemberei tárgyalnak egyebek között a folyam nemzetközi hajózásának kér­déseiről. Meghatározzák, a Duna Bizottság távlati mun­katervét és külön tárgyal­nak a bizottság és más nem­zetközi szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztéséről. Az ülésszakon szóba kerülnek a dunai hajózás fejlesztését se­gítő statisztikai, jogi, szerve­zeti és pénzügyi kérdések is. (MTI) Az elmúlt napokban or­szágszerte megkezdődött a XI. kongresszus dokumentu­mainak feldolgozása a poli­tikai oktatásban. Erről tájé­koztattak az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tályán. — Most, a XI. kongresszus után közvetlenül, fontos fel­adatunk, hogy a tanácskozás anyagát megismertessük a párttagsággal, általában a politika iránt érdeklődő köz­véleménnyel, hiszen a végre­hajtás nélkülözhetetlen elő­feltétele a határozatok egy­séges értelmezése — hang­súlyozták. — Az oktatásban arra törekszünk, hogy előse­gítsük a nemzetközi, a társa­dalom- és gazdaságpolitikai, az ideológiai kérdések elmé­lyültebb megértését, és mind­ezek alapján az egységes cse­lekvést a gyakorlati munká­ban. A mostani pártokatatási tanév végéig az a felada­tunk, hogy a politikai ok­tatás eszközeivel is segít­sük a párt legfőbb fóru­mán meghirdetett társadal­mi program megvalósítá­sát, a helytállást terveink végrehajtásában, a szocia­lista közszellem gyorsabb ütemű kibontakoztatásában. — A feldolgozás során mindenütt a kongresszus ha­tározatát és a Központi Bi­zottság beszámolóját állítjuk a figyelem középpontjába. Célunk az, hogy a feldolgo­zás tudatosítsa a hallgatók­ban: további eredményeink zá­loga a kongresszus határo­zatainak következetes vég­rehajtása. Ezzel összefüggésben azon­ban nagyon fontos, hogy elő­térbe kerüljenek a helyi ten­nivalók, amelyeket a veze­tőségválasztó taggyűléseken és a pártértekezleteken ko­rábban megfogalmaztak, il­letve amelyeket a kongresz­szust követően jelöltek ki a pártszervezetek és a külön­böző szintű pártbizottságok. — A következő hetekben, hónapokban a tömegoktatás­ban részt vevő 580 ezer dol­gozó öt foglalkozás kereté­ben ismerkedik meg a kong­resszuson kijelölt főbb célok­kal, feladatokkal. A pártis­kolákon, a káderképzés kü­lönböző szintjein — ahol ösz­szesen mintegy 120 ezren ta­nulnak — lehetőség nyílik az elméleti összefüggések tanul­mányozására, és a főbb poli­tikai kérdéscsoportok részle­tesebb feldolgozására. A szer­vezett politikai képzésen túl­menően a munkahelyek szak­szervezeti és KISZ-bizottsá­gai úgynevezett kongresszu­si tanfolyamokat is szervez­nek, több mint egymillió ipari, mezőgazdasági munkás, értelmiségi dolgozó számárá. — A megyei oktatási igaz­gatóságok több tízezer elő­adó és vitavezető propagan­distát készítenek fel tanfo­lyamokon az ősszel kezdődő új oktatási évadra, amikor az MSZMP KB politikai főisko­láján, a marxizmus—leniniz­mus esti egyetemen, és a po­litikai oktatás más területein is szervesen beépül a tan­anyagokba a XI. kongresszus gazdag anyagának ismerte­tése. — Politikai oktatómun­kánk akkor felelhet megleg­Tudományos emlékülés az MSZMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ötven évvel ezelőtt, 1925. április 14-én alakult meg a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, az illegális Kommunista Párt legális fedőszerveként. A fél évszá­zados évforduló alkalmából a Párttörténeti Intézet és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum hétfőn a munkás­mozgalmi múzeum Budavári Palotában levő előadótermé­ben tudományos emlékülést rendezett. Az elnökségben foglalt helyet Sándor József, az MSZMP KB tagja, a KB irodavezetője és Király Anór rásné, a Budapesti Pártbi­zottság titkára. Szerényi Sándornak, a KEB tagjának elnöki meg­nyitója után Liptai Ervinné, a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem munkásmoz­galmi tanszékének docense tartott előadást az MSZMP helyéről és szerepéről a for­radalmi munkásmozgalom történetében. A továbbiakban korreferá­tumok hangzottak el az MSZMP történetéről, agrár­politikájáról, vidéki szerve­zeteinek tevékenységerői. ÍMTI) Kiváló Somogyi Károlyné felvétele A szegedi gumigyár üzemeinek kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyében a Tömlő I. érte el tavaly a legjobb eredményeket, ezzel elnyerte a Kiváló üzem kitüntetést. A csarnok öt szocialista brigádjának tagjai elsősorban a technológiai fegyelem betartásával, módosítások bátor be­vezetésével, hulladékok csökkentésével, s jelentős mennyi­ségű társadalmi munkával tűntek ki. Idei terveik között szerepel a termelési eredmények további javítása, valamint az anyag- és energiatakarékosság. Képünkön: a Tömlő I. iizenaréss egyik dolgozója, Mélykúti Lajosné látható, amint' az Qstermann sodrógépen dolgozik, jobban a követelményeknek, ha témaválasztása összponto­sítja, kiemeli a társadalom előtt álló időszerű tennivaló­kat, és ha az elméleti viták­hoz, eszmecserékhez a valóságból merít bizonyí­tó anyagot. Ezért ebben az évben elsőd­leges feladat a kongresszus anyagának tematikus feldol­gozása, az eltelt időszakban felhalmozódott tapasztalatok elméleti igényű elemzése, és az új jelenségek figyelmes tanulmányozása. — Az elméleti kutatómun­ka eredményeire támaszkod­va arra van szükség, hogy közösen átgondoljuk, össze­gezzük a gyakorlati tapaszta­latokat, s a politikai oktatás sajátos eszközeivel is formál­juk a közvéleményt. Az el­múlt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nemcsak a gazdaságban értünk el sike­reket, hanem a tudatformá­lásban is előbbre léptünk. Munkánk nyomán a társada­lom szellemi életében tovább erősödik a marxizmus—leni­nizmus vezető szerepe, a tár­sadalom tagjainak jelentős része — elsősorban a párt­tagok — mind tudatosabban és aktívabban képviselik for­radalmi elméletünket, pár­tunk politikáját. — A politikai oktatásnak továbbra is hathatós segítsé­get kell nyújtania ahhoz, hogy a párttagok és a poli­tikai kérdések iránt fogékony pártonkívüliek a valóságos tényeknek megfelelően ítél­jék meg társadalmi, gazda­sági, kulturális fejlődésünket: Fő törekvésünk, hogy lényegre törő elemzéssel mutassuk be a munkásosz­tály és a párt vezető sze­repének érvényesülését, to­vábbá azt, hogy politikánk a munkásosztály alapvető történelmi céljainak a meg­valósulását, a munkás-pa­raszt szövetség, a szocia­lista népi, nemzeti egység erősítését szolgálja. Politikai oktatásunknak rá kell mutatnia: a párt XI. kongresszusa által megerősí­tett politikai irányvonal és a munkaprogram maradékta­lan teljesítése előrehaladá­sunk legfőbb biztosítéka. Nikola Kmezics Budapesten A magyar kormány meg­hívására vajdasági kormány­küldöttség érkezett vasárnap hazánkba, Nikola Kmezics­nek, a jugoszláv vajdasági szocialista autonóm tarto­mány végrehajtó tanácsa el­nökének vezetésével. A delegáció tárgyalásokat folytat Budapesten Magyar­ország és a Vajdasági Szo­cialista Autonóm Tartomány közötti gazdasági és egyéb jellegű együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetősé­géiről. (MTI). I

Next

/
Thumbnails
Contents