Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-03 / 78. szám

CSÜTÖRTÖK, 1975. ÁPRILIS S. Dr. Komócsin Mihály beszéde Faészabactutást ünnepség a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról.) Nemcsak az ország nagy ra, akik az üldöztetést vál-» ePítkezeseit, hanem még a lalva, legális vagy illegális^kulföldet »» megjárták takörülmények között szervezték népünk harcát a Horthy-rendsaer ellen. licskáikkal a szentesi, csongrádi, mindszenti, dorozsmai kubikosok. Még a A hósök áldozata nem volt leiszabadulás után is egy hiábavaló. Az ő vérük és ideiS nagy munkanélküliség verejtékük öntözte magyar földön a szabadság fája három évtized alatt magasra, erősre nőtt és gyümölcseit termi volt. Nemcsak a nagybirtokok cselédházaiban, de még a városi bérföldeken „öngazdag állóan" gazdálkodó tanyáin, ma valamint a külvárosok munE történelmi háttér még szembetűnőbbé teszi azokat a változásokat, azt a fejlődést, amely a 30 év során területünkön végbement. Bár a 30 évnek akadtak olyan időszakai, amikor területünk fejlődése nem volt kielégítő, mégis, összességében Csongrád megye gyarapodása sokkal dinamikusabb volt az országos átlagnál. élőknek és a jövendő nem- kástelepein is nyomor ural- flj flrc/ánncf fflPflhf) 3fifi zedékeknek - hangsúlyozta kodott. Ht »'IHeaiIHlUUU bevezetőjében a megyei párt- Ezen a talajon gyakoriak bizottság első titkára, majd voltak a spontán és szerveutalt a felszabaduláshoz ve- zett forradalmi megmozduütemben zető út állomásaira. Ezt követően arről szólt, népünk milyen erőfeszítései nyolások. Erőteljessé fejlődtek az agrárszocialista mozgalmak. A forradalmi munkásmán alakultak ki azok az mozgalom is nagyobb tömeeredmények, amelyek har- geket fogott át, mint az ormlncesztendős fejlődésünk mérföldköveit jelentik, majd szág más területein. A felszabadulás időszakáa szűkebb pátriánkban be- ban ezért is játszott a mi következett alapvető változásokról beszélt. A fejlődés tényei Az eltelt 30 évben az országgal együtt változott, fejlődött szűkebb hazánk, Csongrád megye ls. Az előrehaladást általánosan jellemző vonások szinte kivéterületünk számottevő szerepet a felszabadult országrész életében. Mint ismeretes, itt alakult meg az MKP ideiglenes Központi Bizottsága. Itt jött létre és — a kommunisták javaslatára — hirdette meg a magyar újjászületés programját 1944. december 3-án a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. tel nélkül nálunk is meg- Jogos büszkeséggel állapíttalálhatók. Most, a számve- hatjuk meg: a Csongrád téskor, csupán azokra a leg- megyében élő és tevékenyfontosabbakra kívánom a fi- kedő kommunisták a felszagyelmet irányítani, amelyek badulás első napjától nemsajátosak. csak saját területükön állA felszabadulás előtt tak helyt a történelem által Csongrád megye az ország napirendre tűzött feladatok egyik legelmaradottabb me- teljesítésében. Számos orgyéje volt. Míg országosan a szágos kihatású kezdeménépesség 50 százaléka, ná- nyezést is elindítottak. Pállunk 71 százaléka élt a me- dát mutattak az új népi hazőgazdaságból. A feudális talmi szervek — nemzeti binagybírtok-rendszer rányom- zottságok, üzemi bizottságok ta bélyegét a megye gazda- stb. — létrehozásában. Kezságára, a nép életére. A Pallavichini, a Károlyi gró fok, az egyházak nagybirto kai, a városok nagy földte deményezőleg közreműködtek az ideiglenes nemzetgyűlés megszervezésében. Résztvettek az 1944. végén még rületei a mezőgazdasági la- fasiszta megszállás alatt álkosság száméra csupán nyomorúságos biztosítottak. Az ipar részaránya jóval ló országrészek lakosságélétfeltételeket hoz intézett és eljuttatott felhívás készítésében. Az ideiglenes nemzetgyűlés polmlnimálisabb volt az orszá- gári demokratikus forradalgosnál. Míg országosan a mi célkitűzéseket szolgáló keresők 25 százaléka, ná- törvényeinek meghozatalálunk csak 12,9 százaléka dol- ban és , végrehajtásában gozott az iparban. Ezek kézdeményezően léptek többségét a kisipar foglal- fel. (Pusztaszeren kezdődött koztatta. Gyáripar Szegeden és Hódmezővásárhelyen kíhivatalosan a földreform végrehajtása.) A kommunisvtil a megyében szinte nem ták mellett népi származású is volt. 1938-ban mindössze értelmiségiek, haladó szellenyolc üzemben dolgozott 100 mű polgárok is derekas munkásnál több. Ezek je- munkát végezve, történelmi lentős része külföldi tőketu- érdemeket szereztek. Tartolajdon volt (például a Juta- zunk területünknek, a mafonógyár angol, a Gyufagyár gyár történelemnek, hogy svéd, a Lemezgyár német tőkések tulajdonában). Csongrád megve. Szeged felszabadulási időszakának hiA föld nem tudta eltarta- teles történetét feldolgozzuk ni szülötteit, tömegesen és az úttörők szerepét mélvándoroltak el területünkről, tőképpen megörökítsük. A gazdasági növekedés üteme különösen az elmúlt 10—15 évben jelentősen meghaladta az országost, A gazdaság szerkezete átalakult, a mezőgazdaság — bár az is jelentősen fejlődött — túlsúlya megszűnt. Gyorsabban gyarapodtak a mezőgazdaságon kívüli ágazatok. Különösen nagyarányú volt az ipar és az építőipar növekedése. Az iparon belül a nehézipar részaránya nőtt meg (olajbányászat, műszaszakl gumi-, kábel-, villamos szerelési cikk, mérleggyártás, építőanyag-ipar). Az építőipar a korábban szétszórt kisiparból igazi, gyárszerű termelést folytató nagyiparrá változott. A munkanélküliség teljes egészében felszámolódott, a foglalkoztatottság országosan a legmagasabbak közé tartozik. Ma gazdaságfejlesztési célkitűzéseink megvalósításában egyik legjelentősebb problémánk a munkaerőhiány. Az ipari foglalkoztatottak részaránya nőtt legdinamikusabban — napjainkban már meghaladja a mezőgazdasági részarányát. Az ipari foglalkoztatottság kiterjed a kisebb városokra, sőt a községek egy részére is. A keresők számának növekedése és a bérszínovonal emelkedése következtében a korábbi időszakban megmutatkozó — az országostól való — nagy lemaradásunk nagy része megszűnt. A mezőgazdaságban dolgozók jövedelmi színvonala elérte, sőt egyes területeken némileg meghaladta az iparban dolgozók jövedelmi színvonalát. A lakosság anyagi gyarapodását szemlélteti, hogy a kereskedelmi forgalom növekedési üteme rendszeresen meghaladja az országost (bár ebben jelentős szerepet játszik az átmenő idegenforgalom is). Az egy főre jutó takarékbetét-állomány alapján a 19 megve között az első helyen áll területünk. A 100 lakosra jutó, magántulajdonban levő személygépkocsik, a háztartási gépek száma az országos átlag fölött van. A lakásépítés részben állami erőből, részben állami támogatással magánerőből dinamikusan növekszik. Amíg a második ötéves tervidőszakban 9 ezer, a harmadikban 13 ezer, a negyedikben már eddig 14 ezer lakást építettünk. Az ezer lakosra jutó lakásépítés 1955ben még csak 1,4, 1960-ban 3,3, 1965-ben 4,5, az 1970-es években már 9,5—10,7 volt. Mindezek következtében a városiasodás erőteljes ütemben haladt előre. Jelenleg az ország 19 megyéje közül nálunk a legmagasabb (67 százalék) a városi lakosság részaránya. Községeink is mind több városi jellemvonást öltenek magukra. Előreláthatólag ez év végéig megyénkben minden községben közműves vízszolgáltatást valósítunk meg — az ország 19 megyéje közül elsőként. Jelentősen fejlődött a villanyhálózat, a gázellátás és egyéb közüzemi szolgáltatás. Ugyanakkor nem kielégítő a csatornahálózat bővítése, nem épülnek meg a lakásokkal egyidőhen a kereskedelmi, szolgálmtó, gyermekellátó és egyéb lakótelepi létesítmények. . Az egészségügyi és szociális ellátás színvonala az országos fölött van, bár intézményeink nemcsak területünk lakosságát látják el, országos feladatokat is teljesítenek. A kultúra ls nagymértékben fejlődött. Közoktatási intézményeink országos hírnévnek örvendenek. Területünk az akadémiai és egyetemi biológiai kutatóintézetek létesítésével, az országos gabonakísérleti intézet megszervezésével — egyéb kutatóhelyek fejlesztésével — a vidék legjelentősebb tudományos bázisává válik. A Szegedi Szabadtéri Játékok, a hódmezővásárhelyi képzőművészet, az irodalom országosan, sőt határainkon túl is hírnevet szerez megyénknek, városainknak. A gazdasági fejlődés,, a lakóhelyi viszonyok javulása következtében az utóbbi időszak egyik legjelentősebb társadalompolitikai problémája kezd megoldódni. Hoszszú időn keresztül megyénkben a népmozgalmi tendenciákat illetően — Somogy megye mellett — országosan a legrosszabb volt a helyzet. Az ipar fejlődése következtében a mechanikus népmozgalom irányzata már korábban megváltozott. Az elvándorlást idevándorlás váltotta fel. A vándorlási különbözet jelentős többletet felmutatva gyarapította a megye, ezen belül különösen Szeged lélekszámát. Az elmúlt két évben a fejlődés hatása megmutatkozott a természetes népmozgalmi tendencia változásában is. A születési arányszám megtöbbszöröződött. lestvéri segítőnk, a Szovjetunió Az ünnepi gys^és előadója beszédében a továbbiakban kitért a hazánkat a Szovjetunióhoz fűző testvéri barátság jelentőségének méltatására, hangsúlyozva: A mai tudományos és műszaki forradalom által diktált gazdasági tempóban a mi kis, és nyersanyagban szegény országunk kapitalista viszonyok között rendkívül kiszolgáltatott, s gazdaségi értelemben gyarmata lenne a fejlett kapitalista országoknak. Szocialista hazánknak, gazdasági fejlődésünknek biztos támasza a szovjet nyersanyag- és energiahordozók importja. Termelő egységeinknek biztos értékesítési piaca, és gazdaságos nagyságrendű szériák kibocsátását teszi lehetővé a Szovjetunióba irányuló exportunk. A szovjet műszaki fejlődés nagy lehetőséget teremt technikai előrehaladásunkhoz. A szakemberek képzésével, tudományos és műszaki eredmények cseréjével kis méreteink hátrányos hatásait tudjuk kiküszöbölni. A magyar kultúra termékeinek lefordításával orosz nyelvre, egy világnyelvet kölcsönzünk, és tesszük a világkultúra részévé népünk kulturális értékeit. Mindezért mi a Szovjetunióban, a szovjet népben nemcsak felszabadítónkat, hanem építőmunkánk eredményeinek baráti, testvéri részesét is tiszteljük. Ezért is tulajdonítunk ml helyileg rendkívül nagy jelentőséget azoknak a testvérmegyei kapcsolatoknak, amelyek <« Csongrád megye és Odessza megye között létesültek. Ezt, bár szerény, de szilárd alkotóelemnek tekintjük az országaink közötti barátság, testvéri kapcsolatok építésében. A felszabadulás előtt a Horthy-rendszer nacionalista, soviniszta gyűlöletében elszigetelte magát a környező országok népeitől. Kizárva a földrajzi közelségből és az egymásra utaltságból adódó lehetőségek felhasználását, az ország gazdasági fejlődése számára. Szocialista rendszerünk rendet teremtett ebben is. A környező, szocializmust építő országokkal, Csehszlovákiával, Romániával, Jugoszláviával baráti kapcsolatokat • létesítettünk. A gazdasági, kereskedelmi együttműködés elmélyítésével hozzájárulunk egymás gazdaságának fejlesztéséhez,*' a szocialista építéshez. Ügy gondoljuk, hogy ezt segítjük elő, amikor erősítjük testvérmegyei kapcsolatainkat a szomszédos Román Szocialista Köztársaság Temes megyéjével, és a jugoszláviai Vajdasággal. A testvérmegyei kapcsolatok lehetővé teszik egymás életének, építőmunkája tapasztalatainak jobb megismerését, lakosságunk körében az internacionalizmus eszméjének elmélyítését. Helyes úton járunk Végezetül a megyei pártbizottság első titkára utalt a nemzetközi politikában napjainkban lejátszódó néhány alapvető folyamatra, majd beszédének befejező részében a következőket mondta: Az elmúlt 30 év számvetése pozitív képet mutat. Bir zonyítja, hogy népünk helyes útra lépett, helyes úton jár. Ezért is fogadta a szocializmus minden híve örömmel és egyetértéssel pártunk XI. kongresszusának értékelését az elmúlt négy év munkájáról, a következő öt évre és hosszabb távlatra utat mutató, távlatokat nyújtó határozatokat és pártünk programnyilatkozatát. E határozatok és a programnyilatkozat lelkesítő célokat tűz ki. Nem sima, nem gondoktól és problémáktól mentes utat ígér. Eddigi tapasztalataink azonban mutatják, hogy erőfeszítéseink nem hiábavalóak. A jövő, a fejlett szocialista, a kommunista társadalom nem messzeségbe vesző szivárvány. Számos részletében már napjain^ valósága, egészében pedig a közeljövő termése lesz. Az elmúlt 30 év erőfeszítései, a hősök áldozatai, a szabadságunkért hullajtott vér, az építőmunkában hullajtott verejték kötelez bennünket — a szocializmust építő mai nemzedéket —, hogy folytassuk a 30 év alatt járt utat, építsük fel hazánkban a fejlett szocialista, kommunista társadalmat. Április 4., s az elmúlt három évtized tanulságai ezt írják elő számunkra. Ezen kell munkálkodnunk. Éljen április 4., hazánk felszabadulásának, népünk sorsfordulójának dicsőséges napja! Az ötéves terv munkaműszakján össznépi politikai és munkasikerekkel kezdte hazánk az új gazdasági évet. Az SZKP Központi Bizottságának 1974. decemberi ülésén és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszakán hozott határozatokat minden közösség, minden munkás, paraszt és értelmiségi munkaprogramnak tekinti. A népi kezdeményezéseknek és a szocialista munkaversenynek új lendületet adott az SZKP Központi Bizottságának a párthoz, a szovjet néphez intézett felhívása, valamint az SZKP KB, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szakszervezetek Összszövetségi Tanácsa és a Komszomol KB az ipar, a kereskedelem, a szállítás és a mezőgazdaság dolgozóinak munkaversenyéről hozott határozata, mely az 1975ös népgazdasági terv határidő előtti teljesítését és a kilencedik ötéves terv sikeres befejezését tűzi ki oéluL Ezen a területen fontos munkát végez az odesszai terület 140 ezres pártszervezete. A kommunisták megértetik a város és a falu dolgozóival azokat a feladatokat, amelyek ebben az évben előttük állanak. Mint ismeretes: nem könnyű feladat vár rájuk. Az SZKP Központi Bizottságának 1974. decemberi ülésén Brezsnyev elvtárs azt mondta: „Harcba kell szólítani az egész pártot, az egész népet megvalósításuk érdekében, lelkesítem nünk kell pártaktivistáinkat, hogy elérjük: az ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folyó harc minden kommunista, minden dolgozó belső, személyes ügyévé váljon." Megyénk Ipara és mezőgazdasága elé állított feladatok sikeres megvalósításának megvannak a reális alapjai. Erről az elmúlt évi eredmények is tanúskodnak. Az ipari üzemek kollektívái határidő előtt, december 25-re teljesítették a termelési tervüket a legfontosabb termékek területén. Terven felül 59,8 millió rubel értékű árut állítottak elő. Az ötéves terv négy éve alatt az évi terveket csaknem 297 millió rubellel teljesítették túl. Jól dolgoztak az építők is: 481 ezer négyzetméter lakóterületet adtak át, továbbá számos új üzemet, műhelycsarnokot, iskolát, kórházat, gyermekintézményt készítettek el. A megye mezőgazdaságának dolgozói — a kedvezőtlen időjárás ellenére — jó gabonatermést takarítottak be,' és jelentős az állattenyésztési termékek növekedése is. Mindezek a sikerek az ipar és a mezőgazdaság valamennyi dolgozója feszült alkotómunkájának, a kommunisták jó szervezőmunkájának eredménye. A kommunisták állnak az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott szociális és gazdasági program megvalósításáért indított szocialista munkaverseny élvonalában. Elődeik nagyszerű forradalmi, harci és munkatradícióit követve, az odesszai terület munkásosztályának, kolhozparasztságának és értelmiségének képviselői sikeresen helytállnak az ötéves terv munkaműszakján: Szocialista munkaversenyt indítottak a tervfeladatok határidő előtti teljesítéséért és túlteljesítéséért. A népi kezdeményezés érdekes, új szocialista munkaversenyformákat hívott életre, a tömegek alkotói munkássága révén nagyszerű, új munkakezdeményezések születnek. Az egész országban ismert az SZKP KB által is támogatott kezdeményezés, amely az Ujicsovszki tengeri kikötő komplexbrigádjától származik. A nagyszerű brigád a technológiát, valamint a ki--és berakodás folyamatának szervezését tökéletesítve, jelentősen fokozta a munka termelékenységét, és még a múlt év áprilisában befejezte ötéves tervét. A brigád ma az 1977-es .évi tervét teljesíti. Értékes a megye szállítási szervezeteinek kezdeményezése is. Együttes szocialista vállalásuk keretében komplex versenyt kezdtek a tengeri, vasúti és gépjármű-szállítási műszakok, brigádok és más egységek között, az 1975-ös esztendőben. Az odesszai szállítási dolgozók kezdeményezését az SZKP Központi Bizottsága már ugyancsak jóváhagyta. A megye fiataljai között széles körben elterjedt a Komszomol XVII. kongresszusának felhívása, hogy a német megszállók fölötti győzelem 30. évfordulójának évében „Dolgozz magad és ahelyett a fiú helyett" jelszó alatt teljesítsék a második normát, azok helyett, akik életüket adták a harcmezőn. Nagy mobilizáló ereje és nevelési jelentősége van a háború és munka veteránjai fölhívásának, hogy szenteljenek 15 tíznapos versenyszakaszt a 15 szövetséges köztársaságnak. Az ötéves terv utolsó esztendeje egyben pártunk XXV. kongresszusát előkészítő év is, ugyanakkor fontos politikai eseménye lesz ennek az évnek az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának és a helyi tanácsoknak megválasztása. Ezeknek a fontos politikai eseményeknek az előkészítése Odessza dolgozóinak ereibe új erőt, energiát szív, új munkakezdeményezésekre serkenti őket, szívüket örömmel tölti meg. Mint saját ünnepüket ülik meg a hős város és Odessza terület dolgozói Magyarországnak a német tyrannus alóli fölszabadulási évfordulóját. Számunkra, szovjet emberek számára különös öröm annak tudata, hogy a szocialista Magyarországhoz, annak dolgozóihoz az igaz barátság szálai fűznek bennünket. Megelégedetten állapítjuk meg, hogy a baráti kapcsolatok, az igaz barátság kölcsönösen hasznunkra válik. Ezekben a valamennyiünk számára örömteli napokban biztosítjuk magyar elvtársainkat: nem sajnáljuk erőnket, hogy barátságunk szüntelenül erősödjön és elmélyüljön. A magyar nép forradalmi lelkesedésének és alkotóerejének virágkorában ünnepli történelmi jubileumát, fölszabadulásának 30. évfordulóját. Magyar barátaink, osztozunk örömötökben, őszintén, teljes szívünkből kívánunk nektek további sikereket új életetek építésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa történelmi határozatainak megvalósításában. Éljen a magyar—szovjet barátság! V. A. ARTAMONOV, az Odessza Területi Pártbizottság másodtitkára. I 1