Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1975. ÁPRILIS VL Brnói Nemzetközi Vásár - 75 Magyar nap április 15-én A Brnói Nemzetközi Fo- szegedi gyárának legújabb nyek. A Tungsram a világgyasztásicikk Vásárnak cikkei: zsákok, szövetek, há- hírű magyar égőket, ezenkírendkívül jelentős szerep jut lók, zsinegek, kötelek. A vül tranzisztorokat, diódákat a Csehszlovákia és Magyar- CHEMOLIMPEX többek kö- és integrált áramköröket muország közötti fogyasztási- zött a világhírű Lady Camea tat be, a Videoton Rt. pedig cikk-forgalom bővítésében, márkájú kozmetikai cikkeit sztereó rádiókat, táska rádióÉppen ezért a magyar vál- és műbőrt állít ki. Hasonló kat, autórádiókat, televíziólalatok érdeklődése a vásár profillal, Fabulon-készítmé- kat és magnetofonokat állít iránt évről évre nő, s idén nyekkel jelentkezik a ME- ki. már 11 külkereskedelmi DIMPEX. A TANNIMPEX Az idei Brnói Nemzetközi vállalat, összesen 738 négy- cipőket, köztük a Minőségi Fogyasztásicikk Vásár jelenzetméteres területen mutat- Cipőgyár szegedi gyárának tőségét még inkább növeli, ja be termékeit a most nyíló tetszetős női cipőit. A Feru- hogy mindkét ország ebben vásáron. nion szerszámokat, a szegedi az évben ünnepli felszabaduA HUNGAROTEX jófor- kéziszerszámgyár áruit is lásának 30. évfordulóját, mán a magyar textilipar tel- és edényeket, a LEHELEX A magyar részvétel legfonjes profilját felvonultatja; szóda- és habszifonokat ál- tosabb kísérő eseménye az kempingcikkekkel jelentke- lít ki. A TRANSELEKTRO április 15-én sorra kerülő zik a H UNGAROCOOP; így árukínálatában szerepelnek magyar nap, amelynek tartermészetesen több, Szegeden Csehszlovákiában rendkí- talmas programja löbbak k»gyartolt termék ls eljut a . . " .. . ., brnói vásárra: a Kenderfonó vul kedvelt magyar haztar- zott film- es divatbemutatóéi; Szövőipari Vállalat három tási kisgépek és hűtőszekré- kat foglal magában. Népünk hagyományvilágából A gyógyulás lélektana 'A' közvélemény és a be- lektanilag. ö közvetlenül tegek, de még az orvosok műtét után, míg a beteg alnagy része is egészen a leg- szik, elhelyezi az ideiglenes utóbbi időkig azt tartolta, művégtagot a régi láb hehogy jobb egy akármilyen lyén. Ébredés után pár órárossz, de saját végtag, mint val pedig — s ezt mi is így az idegen anyagból készült csináltuk az említett esetek„póttestrész". Ám. mindenki ben — már talpra állítja betudta, hogy például érkáro- tegét, ha történetesen lábpodás esetén egy ilyen „sa- amputációról van szó. ját", de rossz láb egész élet- Ennek az eljárásnak, n re szóló rokkantságot je- végtag azonnali terhelésének lent. Igaz, az amputáció, a a lélektani hatáson kívül a csődöt mondott végtag eltá- gyógyulás szempontjából is volitása a legrégibb sebésze- nagy a jelentősége. Ha a bcti müveletek közé tartozik, teg ébredésétől kezdve nade a beteg ellenállása, a tár- ponta rendszeresen járni sadalmi előítélet, s a pótlás kezd, a csonk nem duzzad nehézségéi miatt egészen a meg, és nem deformálódik, legutóbbi évekig a sebész minl a régi eljárások után. esak végső, kétségbeesett Ezenkívül a beteg nem vészhelyzetben folyamodott az ti el izomérzését, cgyensúlyamputaeiőhoz. érzékét, vagyis járási képesA lengyel M. Weiss pro- ségét, hogy azt később keíesszor megoldása hozott né- mény munkával, erős akahány évvel ezelőtt óriási rattal' kelljen „visszaszerczszemiéleti változást. ö nie", mint Mereszjev, a lemondta kl először — és ezt gendás „Egy igaz ember" azóta a gyakorlat is igazolja példáján láthattuk. —, hogy ha megfelelő tech- A koral járás nemCsak az nikával végzik az amputaci- izommüködést teszi folyamaót, és megfelelő művégtaggal tossái de jobb a csonkolt azonnal pótolják az eltavo- végtag vérellátása s ez gyorlított testrészt, ez a nagyon sabb gyógyuiast eredményez, félelmetesnek tartott mutet összehasonlítható vizsgálatok nemhogy rokkantsagot okoz, igazoijak> hogy az új végtagde sokszor épp azt szünteti gal ébredő betegen elmaradmeg. Sok esetben egyedül al- nak a későbbi pszichikai zakalmas arra, hogy visszave- varok. zesse a beteget a társadalom teljes értékű tagjai közé. Módszerét a helyszínen, egy Varsó melletti kórházban tanulmányozta Borsay János dr., az Állami Fodor József Kórház igazgató főorvosa. Maga is végzett műtéteket az új módszerrel, szorosan együttműködve a Művégtaggyár kutatócsoportjával, elsősorban Bényi János dr. főorvossal. — Mi hozta a változást az amputációról vallott felfogásban? — Az űj team, vagyis a csoportmunka. Sebész, művégtagkészítő, gyógytornász, ápolónő, műtős összefogása. H, V. Korszerű rézbányászat A múlt században NagyBritannia úgyszólván egyeduralkodó volt a világon a réziparban. Napjainkra gyökeresen megváltozott a helyzet: a szigetországnak jóformán nincs rézbányászata és feldolgozása. Pedig a sárgásvörös színű fém iránti kereslet nemhogy csökkenne, de folyamatosan nő világszerte. A réz a vas után a legnagyobb mennyiségben termelt fém. A KGST-országok — és Jugoszlávia — rézérckincse olyan jelentős, hogy a szükségletek fedezése még hoszszú ideig nem okoz gondot, beleszámítva, hogy időközben Mongóliában is megvalósul a gazdag rézkincsre alapozott rézkohászat. A réz a természetben néhol színállapotban is előfordul. Ércei közül fontos a kalkopirit, a kuprit, a malachit. Ezek kitermelésénél úgy kell folytatni a bányaművelést, hogy a fejtés kövesse az ércréteg vonulásának irányát. Szerencsére a rézbányák többnyire nem omlásveszélyesek, így a speciális berendezések segítségével végrehajtott, felülről lefelé való omlasztással ls meg lehet oldani a kitermelést. (APN) A MUNKA A munka életeleme az patták a munkára. Hatéves szerepeltek, amelyek meghaembernek. Így vannak ezzel koráig csirke-, majd pulyka- ladták az idősek igényeit: A a munkások, parasztembe- és libapásztor. Később a felesleget pénzzé tették, és rek, de az íróasztal mellett disznókat és a teheneket bíz- alkalmanként rááldozták csadolgozók is. A több napos ták rá. Tizenhat éves korá- ládjaikra, unokáikra. Falusi ünnepek után jólesik vissza- ban meg kellett markolni az házuk kertjében zöldséget, térni a munkába, kipihenni eke szarvát és a kapanyelet gyümölcsöt és szőlőt termela semmittevést, a táplálko- is. Eleinte büszkén állt a fel- tek. A munkát maguk vézás bősége okozta fáradal- nőttek sorába, de estére kel- gezték el. A gyümölcstermemakat. ve úgy megfáradt, hogy uj- lés fellendülésével megnőtt Tanyán, falun a dolog kí- jai möggémbörödtek, úgy az öregek és gyermekek nálja magát, csak énpen el fejtették le a kananyélről. munkájának jelentősége, kell végezni. Ahol jószággal Ha az öregek kint marad- Gyümölcs szedésében és igébajlódnak — már pedig ez tak a tanyán, erejükhöz mér- nyes csomagolásában sokat a jellemző — ünnep és hét- ten kivették részüket a köny- tudnak segíteni, őszibarackköznap között nem sok a nyebb munkákból. Segítettek idényben a gyerekek fára különbség. A jószágot el kell a szőlő kötözésében, a gyü- mászva vagy létráról leadolátni vasárnap is. mölcsszedésben. Kukoricát gatják a kiskosárba szedett A tanya lakóhely és mun- morzsoltak, a nagymama pe- gyümölcsöt, a felnőttek bekahely együttesen. A mun- ruhát foltozott. „Dogoz- hordják, az idősebbek csóka látástól vakulásig tar- zunfc, me nem kapunk önni!" magolják. A kocsit megraktott, azaz napkeltétől nap- A munka szeretete vezette ják, és már éjfél körül odanyugtáig dolgoztak. Alsóta- azt a nyugdíjas munkást, állnak a beváltó elé, hogy a nyán a két háború között aki nyáron és télen kijárt a nyitás után hamar szabadulszombaton délben befejezték fődbe a kendergyár mögötti, janak. Kezdődhessék újra a a kinti munkát. Az ünnep várostól bérelt területen ki- szedés. előtti délután rendbetették a alakított kertjébe. Amikor téli A gépesítés sok minden tanya környékét, felseperték hóesés utan a kitaposott csa- munkát megoldott, a gyüaz udvart, és kitakarították Pas mégszúnt, lapattal esi- mölcsszedést még nem. Mea lakást is. A gyerek kezébe nalt magának utat. (94 évet zőgazdasági nagyüzemeink kórósöprűt adtak, míg a fér- ért meg.) éppen ezért félnek a bogyófinén saját kötésű, vessző- Eletük értelme és célja a sok telepítésétől. Csereszből készült nagysöprüvel se- munka oromé és az a tudat, nyét, meggyet feléből szedik pert. hogy rájuk is szükség van. az újszegedi kertekben. Ezért. A paraszti munka évi rit- Egyik.tanyaban. ah°1 harom az arak magasak. Az emberi musaban az asszonynép is generáció el együtt nagy munka itt még fokozott jesokat vállalt. Reggel ellátta "Vértesben és békességben, lentőséggel bír. A gyümölcsa jószágot és a gyerekeket. koru tav.asszal elfogyott a termelő szakszövetkezeti taAzután vitte a früstököt ki morzsolni való A nagymama gok) önmaguk kizsákmányolj földbe. Evés után maga is afcfcó Síná iS?"' Felnőtt ' .viszonyla« ™aSa' beállt a sorba, és kapált 11 ° , Tnicsmajjunk.' Felnőtt sabb életszínvonalat teremóráig. Majd besietett a kony- f'a leakasztotta piacos ka- tettek maguknak. Aki sajhába, és egy óra alatt meg- bétj#í az0 ^ji110?5.?' nalía- álljon munkába, mert főzte az ebédet. Délután két visszaviUe ts odaadte a fÖld Va" bőségesen" órakor indultak ki újra dol- ™wavitte, es toaadta a A munkáról inkább a fiagozni. Az asszony napáldozát T^ sziv»Sva^ir tal°k?ak érettünk volna m?,nkáf wtt Ha az idősek beköltöztek a h°gy aZ eredményék munkát. Iparkodott a tanya- flb család elvezetöt m°gott lassak a fáradságos %-JZEJ ö0t CUaSSa adott. A szóbeli megállapo- utat »• dásban olyan élelmiszerek Börcsök Vince és vacsorát főzzön. A nagymosást, a kenyérsütést, a tarhonyacsinálást és a meszelködést természetesen az asszony végezte el. A nehéz munkát, a szántást-vetést, aratást, hordást, permetezést a férfiak csinálták. Nyáron nagyon korán, hajnalhasadtával. két-három órakor keltek. Délben, az ebédelést is beleszámítva, két órát pihentek, és napnyugtakor hagyták abba a munkát. Ezután kaszáltak herét a lovaknak, megfejték a teheneket, megvacsoráztak, és 10—11 óra körül lefeküdtek. E szoros munka kikelettől november elejéig tartott. Csépléstől a krumpliszedésig, tehát augusztusban, a dolog szűnőben volt. Kissé megpihentek. A gyereket is hamar rákaSportszerek exportra Kegyven ország vásárolja Már évek óta mind na- Japán is. Az ARTEX egyébgyobb a magyar sportlabdák ként sok sportcikket exporexportja, az ARTEX most tál. A magyar sportfelszeretöbb mint félmilliót szállít léseket negyven országba külföldre. A kivitel értéke szállítják. Vívófelszerelésehárommillió dollár. Az ket és ruhákat, birkózó-, ARTEX legnagyobb piaca a dzsúdószőnyegeket, lovaglóskandináv államok, az; NSZK, felszereléseket, légfegyvereFranciaország, Olaszország s ket és más cikkeket rendela Benelux államok. Vásárol nek külföldi partnereink, magyar futballt és kézilabdát (MTI) FEKETE GYULB A fiú meg a katonák 44. Üj a rehabilitáció alapgondolata is, amelynek lényege, hogy az amputáló orvos felelős betegéért, egészen munkábaállásáig. A beteg is a munkacsoport aktív tagja, hiszen ő a központi figura, s így megfelelő felkészítéssel ébredése pillanatától maga is együtt működik gyógyítóival. — Magának a műtétnek a szükségességéről meggyőzni egy embert: már ez sem lehet kis feladat. — Amputációra lehet szükség baleset, vérellátási zavarok, fejlődési rendellenesség, bizonyos gyulladások esetében. Nekünk, akiknek nem volt még hasonló nehéz élményünk, fogalmunk sincs, mit jelent egy kar vagy láb elvesztése. Az első reakció: a meglepetés, a hitetlenség. Tudjuk, hogy meg kellett válnunk tőle, mégsem hiszszük el, mégis reménykedünk, hogy talán pótolható. Weiss professzor eljárása épp azért nagyon nagy hatású lé-. „Nemigen hal volt — gondolta azután. — Béka lehetett az." Kóbor kutya, ő se igen válogathat; megeszi, ha nincs más, a békát is. Figyelt, de nem hallotta, hogy kuruttyolnának a békák. Pedig kell, hogy legyen a patakban béka. Legalábbis Magyarországon az ilyen patak tele van békával. Hideg lehet még nekik a víz, azért nem kuruttyolnak. Vagy a frontot érzik ők is, mint minden állat; meghallották az ágyúzást, s attól némultak el. „Tényleg... van a békának füle?" Mindegy, hallani kell a békának is valahogy. Akkor minek kuruttyolna az egyik, ha nem hallhatja a másik. El ne felejtődjék: megnézi majd otthon a pataknál legközelebb, milyen a béka füle. Érezte a szomjúságot, pedig lötyögött a hasában a víz. Jó volna bizony az a borosüveg, itt a fronton még a sötétben sem akármikor mászkálhat el víz után. Eszébe jutott érről, hogy van neki üvegje az oldalzsákban. A kis lapos palinkásflaska. Egy hajtásra kiinná, az igaz, de több a semminél. Nehezen fért hozzá, majd fenékig ki kellett pakolnia az oldalzsákot. Azután jó szorosan, ahogy volt, vissza. Körül-körültapogatózva a lucskos földön, nehogy ittfelejtődjék valami. Megtöltötte a kis flaskát. Ivott belőle — jot> ban esett így, az üvegből, mint szürcsölve, hason —, s teletöltötte megint. Nehezen csillapodott a szomjúságérzete. Lehúzódott egy fűzbokor tövéhez, s magára kanyarította a takarót. — Gyeride, kiskutyám..! Nem jött a kutya. Lehet, nem végzett még a zsákmányával. Mégis jó, hogy itt van vele ez a csavargó kutya. Rögtön, már messziről megérezné a farkast, vagy akármit. Ámbár, ha volt is errefelé farkas — mert idegen országban szokott a patakparton lenni —, az régen megpucolt a katonák miatt. A puskás embereket messzire elkerüli a vad; annak is megvan a magához való esze. Méregette a patakot. Bizony, közelről, sokkal szélesebb volt, mint amilyennek messziről látszott. Lehetséges, a medre nem olyan széles, de már a parti fűben bokáig érő a víz. Meghíznak tavasszal a patakok. Akárhogy nekiszaladna, nem bírná átugorni. Mondjuk, levetné a bakancsot, s mezítláb szaladna neki. És a kutya sem tudná átugorni. Ez az. Ahhoz meg le kellene vetkőznie, hogy átgázoljon. De piszok hideg a viz, még aztán tüdőgyulladást kap. A közepe is, ki tudja, milyen mély. Ez az, ha hajnalban indulna útnak, akkor is csak át kell valahogy kecmeregnie a túlsó partra. Erősen gondolkozott, hogyan juthatna át. Mert valamiképp át kell jutnia, istenuntáig nem kusnyadhat itt. S arra hiába is várakoznék, hogy a víz majd csak Icapad. Nyárra leapad, persze. Akkor, lehetséges, száraz lábbal is átmehetne rajta; itt sem igen másformák a patakok, mint Magyarországon. De hol van még a nyár! Ha elindulna a part mentén — nem arra. amerre a katonák vannak, hanem az ellenkező irányba bídnak valahol előbb-utóbb lenni kell, —.,„ Bár ahol híd van, ott már űt is van, meg katonák is vannak... Csónakot se igen találna sehol, nem olyan nagy patak ez. . Eszébe jutott a kukoricaszár. Ha összekötözne vagy négy-öt kévét — a derekán a kötél, lám, ebben is szerencsét hoz! —, azon elérhetné a túlsó partot. A kutyával együtt. Legfeljebb a bakancsa merülne be. De azt lehúzná előtte, és jól feltűrné a nadrágszárat. Kellene egy bot is, jó erős karó, lökdösni a tutajt. Elsodorhatja különben a víz. Ez már semmiből sem áll. Bicska vein, ág is van elég a fákon, lehetne válogatni. Olyan élénken elképzelte, ahogy a túlsó partra áttutajozik a kukoricaszáron, meg is nyugodott Mintha máris odaát volna. Az biztos, hogy még a sötétben le kell hordania a kukoricaszárat; nem hurcolászhatja világoson. És — úgy van — vágni kell egy jó erős botot is. Telik az éjszakából. * Kitolok veled, te patak — mondta a pataknak. — Akárhogy is akadékoskodsz, látod, én kitolok veled. — Veleeeem?... Velem aztán nem! — Lányhangon válaszolt a patak, olyan lány hangján, aki nagyon foghegyről veti a szót. — Te is mész az utadra, mi közöm hozzá, én ls járom a magam útját, mi közöd hozzá! Semmi közünk egymáshoz. — Épp ez az, hogy miattad nem mehetek az utamra! Elállód az utamat, épp oz az! — Miért kell neked éppen erre csámborogni?... Nem elég kerek a világ? — Ha egyszer erre van dolgom ... Neked, neked, éppen, hogy neked miért kell erre csámborogni ? — És miért nem jó neked a kövesút, mint másnak?... Azért vannak az utak, meg a hidak, hogy ki-ki járja a maga ütját Az emberek is, meg én is. {FolytatjukJ