Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

HÉTFŐ, 1975. ÁPRILIS I 3 Katonai díszszemle, fiatalok felvonulása A felvonuló fiatalok egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) •ága után a katonai akadé­miák és főiskolák, s a tiszt­helyettes iskolák hallgatói, más gyalogos alakulatok és x munkásőrség haladt. Egy pillanatra kiürült a tér, hogy helyet kapjanak a gépesített alakulatok, s a légtérben megjelentek a lé­gierők díszegységei. A köny­nyű, majd közepes helikop­tereket óriási szállító repülő­gépek és sugárhajtású repü­lők követték, s szinte meg­remegett az egész tér, ami­kor a hangsebesség többszö­rösével repülő- vadászrajok szinte az épületek tetejét súrolva, mélyrepülésben zúgtak el a tribünök fölött. Még tartott a légierő mind­össze 6 perces, s mégis ha­talmas erőt sugárzó felvonu­lása, amikor a gépesített egységek élén begördültek az emelvény elé az ejtőer­nyősök, a páncélozott szál­lító harcjárművek. A tábori tüzérség bemuta­tóját az önjáró páncéltörő rakétások nyitották, majd egymást követték a díszal­egységek egyre nagyobb ha­tótávolságú lövegeikkel, s a tábori tüzérség sorát a raké­ták zárták: a második világ­háború legendás „Katyúsái­nak" korszerűsített változa­tai, az azoknál négyszer na­gyobb tűzerejű sorozatvetők, s a kis és nagy hatótávolsá­gú föld—főid rakéták. A tüzér díszegységek me­netében több új, nyilvánosan eddig még nem szerepelte­tett rakétatípus is felvonult. Közöttük nagy hatótávolsá­gú harcászati rakéták, ame­lyeket gumikerekes szállító­indító berendezésről lőnek fel, és a légvédelmi tüzér­egységek először látott, há­rom rakétával felszerelt szállító-indító járművei. A menetet a harckocsizók zár­ták. Az úszó harckocsik mö­gött közepes harckocsizó­egység következett. Ezek infraberendezéssel ellátott, éjjel is „látó", egyenetlen terepen is nagy találati biz­tonságú járművek. KISZ-esek, úttörők felvonulása A fegyveres erök dísz­szemléjét az egyesített ze­nekar elvonulása követte, majd felhangzott a fanfáro­sok „befejező" jele. Ezután 80 ezer fővárosi és vidéki fiatal, KISZ-esek, áttörök serege vette birtokába a Felvonulási teret. A Gorkij fasor felől kerekeken ha­talmas emelvényt gördítet­tek be, s az azt díszítő kan­deláberben fellobogtak az emlékezés lángjai. Katonai gépkocsikon érkeztek az 1848-as, az 1919-es forradal­mak, a második világháború partizánalakulatainak zász­lai. Külön köszöntötték a hazánk felszabadításában részt vett szovjet veteráno­kat, a katonaküldöttség tag­jait, jelképezve, hogy a ma fiataljai örökösei a múlt ha­ladó hagyományainak, s egyben azt, hogy 1945. ápri­lis 4-e beteljesítette a ma­gyar nép legjobbjainak leg­szebb álmait, célkitűzéseit. Indulók, forradalmi dalok, jelszavak hangzottak. Az út­törők virággal köszöntötték a dísztribünön és a szomszé­dos emelvényeken levő ven­kon kívül láthatták az ér­deklődők Csongrád megye ipari és mezőgazdásági jel­legzetességeit is. Nagy tet­szést arattak a tápai táncot bemutató, népviseletbe öltö­zött fiatalok, az ÉDOSZ táncegyüttes fiataljai. Sike­rük volt a kék és barna egyenruhát viselő, a megye rohamléptekkel fejlődő olaj­iparát reprezentáló olajbá­nyász fiataloknak, valamint a színes kendőket lobogtató textiles lányok és ifjúgárdis­ták csoportjának. A sportolók zárt meneté­nek élén azok haladtak, akiknek nevét az egész vilá­gon ismerik: olimpiai és vi­lágbajnokok. őket követték azok, akikre ezután vár az a feladat, hogy öregbítsék hazánk sporthírnevét, s vé­gül a legkisebbek, a holnap­után bajnokai: a sportisko­lások. A több mint egyórás Ma: dégeket. A felvonulásban ifjúsági felvonulást hatal­munkásfiatalok, tanulók, a megyék képviselői táblákat, élőképeket hoztak magúkkal. mas élőkép zárta: a nemzet­köziséget, a testvéri szocia­lista országok összeforrottsá­demonstrálva, hogy a KISZ gát, a szabadságukért küzdő jelszavához méltóan, hűek a néphez, hűek a párthoz, ta­nulással és munkával veszik ki részüket az ország építé­séből. A felvonuláson Csongrád megyét 200 ifjúkommunista képviselte, akiket kiemelke­dő KISZ-munkájukért az alapszervezetek, a városi és járási KISZ-bizottságok ja­vasoltak e megtisztelő rész­vételre. A Csongrád megyei­ek nagy tetszéssel fogadott felvonulását a megye virá­gokból kirakott térképe ve­zette be, melyen a városo­népekért vállalt szolidaritást szimbolizálták a fiatalok. A nagyszerű katonai és ifjúsági demonstráció vé­gén a résztvevők és a 60 ezer néző együtt énekelték az Internacionálét. A sok millió tévénéző, aki itthon, s az Intervízió kapcsolása ré­vén a baráti országokban ta­núja lehetett ennek a felejt­hetetlen délelőttnek, érez­hette, hogy népünk el nem múló hálával gondol felsza­badítóira, hadserege készen áll a szabadság megvédésé­re. Fogadás az Országházban Hazánk felszabadulásának Megjelent a fogadáson a 30. évfordulója alkalmából a felszabadulási ünnepségekre Népköztársaság Elnöki Taná- hazánkba érkezett valameny­csa pénteken este fogadást nyi párt- és kormányküldött­adott az Országházban. A fo- ség, s ott volt a hazánkban gadáson részt vett Kádár Já- akkreditált diplomáciai kép­nos, az MSZMP KB első tit- viseletek számos vezetője és kára, Losonczi Pál, az Elnö- tagja is. (MTI) ki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Je­len voltak az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, a KB titkárai, valamint a Köz­ponti Bizottság, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács sok tagja, a politikai, a gaz­dasági, a művészeti és kultu­rális élet számos vezető sze­mélyisége. Magyar kiállítás nyílik Moszkvában A jubileumi kiállításra párt- és kormányküldöttség utazik Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezetésével párt- és kormánykül­döttség utazik ma, hétfőn reggel Moszkvába, a „Felszaba­dult Magyarország 1945—1975" című jubileumi kiállítás megnyitására. A moszkvai magyar jubi­leumi kiállításon, amely hét­főn, ma nyitja kapuit, szom­baton dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter sajtó­értekezletet tartott a szovjet és magyar újságírók számá­ra. Külkereskedelmi minisz­terünk méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista Magyarország a felszabadulást követő há­rom évtized alatt ért el. Rá­mutatott, hogy a szocialista népgazdaság egész fejlődése elválaszthatatlan a magyar— szovjet gazdasági együttmű­ködés eredményeitől. 1945-ben a felszabadulás után a Szovjetunióval kö­töttük az első kereskedelmi egyezményt, amelynek kere­tében a Szovjetunió 30 mil­lió rubel értékben, főleg a termelés megindításához szükséges létfontosságú anyagokat szállított szá­munkra. A magyar—szovjet külkereskedelmi forgalom fejlődésére jellemző, hogy 29 évvel később, 1974-ben a for­galom több mint 2,1 milliárd rubelt tett ki, ami Magyar­ország teljes külkereskedelmi forgalmának mintegy 35 szá­zalékát alkotja. Megkezdődtek a szakszervezeti választások Újszerűség: a kétszakaszos választás Az idén újjáválasztják a szakszervezeti testületek tisztségviselőit. A választá­sokkal kapcsolatos felada­tokról tájékoztatta az újság­írókat tegnap, vasárnap dr. Ágoston József, az SZMT vezetőtitkára. Elmondta töb­bek között, hogy a választá­sok már április elején el­kezdődtek, elsőként a bizal­miakat, azok helyetteseit, s a vezető bizalmiakat választ­ják meg az üzemekben, a munkahelyeken. A szakszer­vezetek a választások során szeretnék elérni, hogy nép­gálják majd a testületek és a tisztségviselők eddig vég­zett munkáját, nagyobb igé­nyeket támasztanak a szak­szervezeti testületek és a tisztségviselők számára. A választások alkalmával a szakszervezeti vezetőknek módjuk lesz arra is, hogy bővebben tájékoztassák vá­lasztóikat a legfontosabb po­litikai és gazdasági kérdé­sekről, a szervezet érdekvé­delmi tevékenységéről. A tisztújítás folyamata erősít­hogy ségük megfelelő arra, őket képviseljék. Üjszerű lesz az idei vá­lasztásoknál, hogy kétszakos megoldás választható ott, ahol több műszakban dol­goznak és egyidőben nem volna lehetséges szakszerve­zeti taggyűlést tartani. A vezetőség ilyen helyeken műszakonként hívja össze a szakszervezeti tagokat és be­számol a korábbi években végzett munkáról, s ekkor döntenek arról is, hogy kik heti az üzemi demokráciát, kerüljenek föl a szavazólap­hiszen Szegeden és Csong­szerűsítsék és magyarázzák a rád megyében több mint 150 dolgozók között pártunk XI. kongresszusának határoza­tait, s az elfogadott prog­ramnyilatkozatot. A párt­szervezetek számára is jó alkalom a szakszervezeti vá­lasztás, hogy a pártonkívüli ezer tagja van a szakszerve­zeteknek, akik tevékenyen részt vesznek a választások­ban. ra. Amikor minden műszak dolgozó kollektívája meg­hallgatta a tájékoztatót, megtette jelölését, azután kerül sor a szavazásra, a választásra. Újszerűség az is,' hogy azonos szintű szakszer­vezeti testületbe nem vá­lasztható meg az azonos szint gazdasági vezetője. Ezzel azt szeretnék elérni a szak­A választásokra készültek az alapszervezetekben, a szervezett munkások, szak- munkahelyeken. Elmondta az szervezeti tagok között nép- SZMT vezető titkára, arra szerűsítsék és magyarázzák törekszenek a választások so- szervezetekben, hogy a vá­kongresszusi határozatokat, . , „ .. , . . ... 1— hiszen azok nem csupán á ran' ^ a t.sztsegv.selok közé olyan arányban kerül­jenek fizikai munkások, nők és fiatalok, mint amilyen az arányuk a tagság között. Va­párttagság számára jelölték meg a tennivalókat, hanem egész dolgozó népünk szá­mára. A választások arra is jó ... „ . , ... , „ , alkalmat nyújtanak, hogy to- loszinu' mindenütt jol felke­vább szélesítsék a szociális- szültek a választásokra és ta demokráciát, azon belül is az üzemi demokráciát. Minden valószínűség szerint a mostani szakszervezeti vá­lasztások eltérnek a koráb­biaktól, kritikusabban Vizs­olyán embereket javasolnak tisztségekbe, akiknek tekin­télyük van a dolgozók előtt, rátermettek a vezetésre, szakmai és politikai képzett­Megjelent a XI. kongresszus rövidített jegyzőkönyve A Kossuth Könyvkiadó kongresszusának határozatát megjelentette az MSZMP a párt munkájáról; a prog­XI. kongresszusának rövidí- ramnyilatkozatot; az új szer­tett jegyzökönyvét. vezeti szabályzatot, s végül a A kötet tartalmazza a Ma- párt központi vezető szervei gyar Szocialista Munkáspárt tagjainak névsorát. Központi Bizottságának elő- ^__ zetes jelentését a XI. kong­resszus küldötteinek, a Köz­ponti Bizottság beszámolóját, melynek előadója Kádár Já­nos volt; a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentését, melyet Brutyó János terjesz­tett elő; Kádár János vita­záró beszédét; a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. lasztott testületek nagyobb bátorsággal döntsenek egy­egy, a munkaterületüket köz­vetlenül is érintő kérdések­ben. Ezzel a megoldással minden valószínűség szerint tovább erősödik majd az üzemi demokrácia is. Május elején kerül sor a műhely és osztály-bizottsá­gok megválasztására. Május végén és június elején vá­lasztják újjá a vállalati szak­Szervezeti tanácsokat, júnl-' usban és júliusban rendezik meg a megyei bizottságok értekezleteit és a tisztségvi­selők újjáválasztását. Októ­berben tartják meg a Szak­szervezetek Csongrád megyei Tanácsának küldöttértekezle­tét és a tanács újjáválasztó-' sát, majd decemberben ke­rül sor a magyar szakszer­vezetek XXIII. kongresszu­sára. Virágpompa Szeged, a napfény és a virágok városa, tavaszi szín­pompába öltözött. A Széchenyi téren, a Móra parkban, a Dugonics téren, az újszegedi ligetben kibontották kelyhü­ket a korai törpe tulipánok. Illatoznak a jácintok, nyílnak a százszorszépek, az árvácskák, a nefelejcsek, a nárciszok. Meghalt Fodor Gyula A Magyar Szocialista Mun. 1959-től a Központi Revíziós káspárt Központi Bizottsága, Bizottság elnöke, 1962 és az Építő-, Fa- és Építőanyag- 1975 között pártunk Központi ipari Dolgozók Szakszerveze. Bizottságának tagja volt. te, a Magyar Partizán Szö- Fodor Gyula elvtárs teme­vetség mély fájdalommal tése április 9-én, szerdán 14 tudatja, hogy hosszan tartó órakor lesz a JMező Imre úti súlyos betegség után április temető munkásmozgalmi 3-án elhunyt az 1901-ben panteonjában, született Fodor Gyula elvtárs. Az elhunyt volt harco6tár­a párt- és a magyar fórra- sai, barátai és elvtársai 13 dalmi munkásmozgalom ré. óra 30 perctől róhatják le gi, kiemelkedő harcosa, aki kegyeletüket a ravatalnál.

Next

/
Thumbnails
Contents