Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

Vasárnap, 1975. április 27. —— — üljen és :ocícalísta világrend (AZ MSZMP KB MÁJUS l-l JELSZAVAIBÓL.) Első eredmények a portugál választásokon # Lisszabon (TASZSZ) Az első eredmények arról tanúskodnak, hogy a fasiszta diktatúra csaknem fél évszá. zados uralma és a reakciós erők által Portugáliában, va­lamint annak határain túl kifejtett széles körű kampány ellenére a kommunista párt és a többi demokratikus erő jelentős sikereket ért el a választásokon. A jobb. és bal­oldali szélsőséges csoportok közill az előzetes eredmények szerint egynek sem sikerül bejuttatnia képviselőit az al. kotmányozó nemzetgyűlésbe. Costa Gomes köztársasági elnök rádió- és televízió­nyilatkozatában kijelentette, hogy a választások ünnepi hangulatban és nyugodt lég­körben zajlottak le. „A sza­vazás megmutatta, hogy ha­zánk egyáltalán nem olyan, amilyennek a reakciósok igyekeznek lefesteni" — hangsúlyozta. Alvaro Cunhal, a PKP fő­titkára a televízlóban kijelen­tette, hogy a portugál nép a szocializmusra és a demokrá. ciára szavazott. Pártja ered­ményéről szólva hangsúlyoz­ta, hogy az ország bizonyos részeiben az eredmények ér­téke vitatható, mert a kiala­kult antidemokratikus hely­zet nem tette lehetővé a PKP-nak, hogy normális vá­lasztási kampányt folytasson. Mario Soares, a szocialista párt főtitkára televíziós nyi­latkozatában kijelentette, hogy a PKP részvétele nél­külözhetetlen a portugál de­mokrácia építésében. Emlé­keztetett rá, hogy a PSZP és a PKP között vannak fel­fogásbeli különbségek, de konfliktushelyzet nincs. A szocialisták vezére egyebek­ben hangoztatta, hogy pártja tiszteletben tartja azt a do­kumenumot. amely lefektette a leendő demokratikus al­kotmány alapelveit. Az or­szág külkapcsolatairól szólva sikraszállt a NATO-tagság fenntartása mellett, és szor­galmazta a harmadik világ országaival való szorosabb kapcsolatok kiépítését. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Portugáliának bizonyos mértékig távolodnia kellene az Egyesült Államoktól, 9 Madrid (AFP) Madridban bejelentették, hogy Franco spanyol államfő üdvözlő táviratot Intézet Costa Gomes portugál elnök, höz április 25., a portugál nemzeti ünnep alkalmából. Előkészületek a Szojuz— Rpollo együttes űrrepülésére Befejeződtek a Szojuz—Apollo közős űrkísérlet asztronau­táinak edzései. Képünkön: a kijelölt két parancsnok, Homas Stafford és Alekszej Leonov. (Telefotó: UPI —MTI —KS) A Szovjetunióban pénteken befejeződtek a Szojuz— Apollo közös szovjet—amerikai űrrepülés — amelyre jú­liusban kerül sor — újabb előkészületi gyakorlatai. A fel­készülésen részt vett amerikai űrhajósokat Thomas Staf­ford, a szovjet űrhajósokat pedig Alekszej Leonov vezette. CJABB bútoráruházunk nyílik! Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy Szegeden, a Marx téren az ipari vásár területén megnyitjuk bútoráruházunkat. ÜJ áruházunk nagy alapterülete lehetővé teszi, hogy a lakossá használt cikkeinek felvá áriáival és érté­kesítésével szolgáltatásainkat bő-ithessük. Vásárolunk, készpénzért ls. modern hálószobát, stíl­bútorokat, kárpitozott garnitúrákat, egyes darabokat i6. Továbbá íe- ett bútorokat, konyhabútorokat. Vásá­rolunk házt rtási gépeket (hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, porszívó, rádió, televízió, magnetofon). Felvilágosítást az a'.áobi címen adunk: Szeged Bujcsy-Zs. u. 19., tel.: 13-023, vagy Szeged, Oroszlán u. 4., teL: 14-VJ*. x Bizományi Áruház Vállalat Kadar János rőszwélftőiiírata 9 Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára a párt Központi Bizott­sága nevében táviratban fejezte ki a magyar kommunis­ták mély részvétét Jacques Duclos, a francia nép nagy fia, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa elhunyta alkalmából a francia testvérpárt Központi Bizott­ságának. Katonai küldöttségünk Az Oláh István altábor­nagy, a Magyar Néphadse­reg vezérkari főnöke, hon­védelmi miniszterhelyettes vezette katonai küldöttsé­günk szombaton hazaérkezett Moszkvából. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Ká­lazi József vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyettes, a Honvédelmi Minisztérium több vezető beosztású mun­katársa, D. I. Oszadcsij ve­zérőrnagy, a budapesti szov­jet nagykövetség katonai és légügyi attaséja, továbbá az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport parancsnokságá­nak képviseletében A. A. Du­nyin altábornagy fogadta. (MTI) A közvélemény kongresszusa 9 Brüsszel (MTI) Brüsszelben szombaton délután ünnepélyes keretek között nyitották meg az euró­pai közvélemény képviselői­nek második tanácskozását, amelyen csaknem valamennyi európai országból érkezett mintegy 500 küldött vesz részt. Az európai béke és biztonság magyar nemzeti bizottságának küldöttségét Kállai Gyula, a Hazafias Népfront országos tanácsá­nak elnöke vezeti, tagjai kö­zött vannak a magyar tár­sadalmi szervezetek képvise­lői, egyházi személyiségek. A kongresszuson részvevő szovjet küldöttséget Alekszej Sityikov, a Legfelsőbb Ta­nács szövetségi tanácsának elnöke vezeti. Jelen vannak csaknem félszáz nemzetközi szervezet megbízottai, köztük az ENSZ főtitkárának sze­mélyes képviselője, Lewan­dowski főtitkárhelyettes. A közvélemény képviselői­nek első tanácskozását még 1972-ben, az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia összehívása előtt tartották meg, ugyancsak Brüsszelben, s témája akkor" a kontinens népei, országai, kormányai közötti párbeszéd megindítása volt. A jelen­legi megbeszélések témája már a párbeszéd folytatása: az az időszak, amely a vár­hatóan befejezéséhez közele­dő biztonsági konferenciát követi majd Európában. En­nek megfelelően a tanácsko­zás négy bizottsága olyan té. mákat tűzött maga elé, ame­lyek a kontinens jövőjét érintik. A szombati ünnepélyes megnyitó után a munkabi­zottságok vasárnap és hétfőn Liege városában folytatják tanácskozásukat. Kedden dél­előtt különböző rétegtalál­kozókat tartanak, délután pedig teljes ülésen fejeződik be a nagyszabású konferen­cia, amely dokumentumokat dolgoz ki Európa Jövőjéről. Este a tanácskozás részvevői nagygyűlésen találkoznak a belga társadalom képviselői­vel. Tárgyalni kell Az AFP francia hírügy­nökség szombati helyszíni tudósításában azt írta, hogy Saigon közvetlen környékén korábban sem voltak harcok. A harci cselekmények zöme a deltavidéken folyik. Az „egyetlen komolyabb akció" a hírügynökségek szerint a Saigontól 90 kilométerrel északnyugatra fekvő Tay Ninh térségében volt. A vá­ros katonai célpontjaiba 24 rakéta csapódott be. Tran Van Huong, saigoni elnök szombaton reggel a szenátus és a képviselőház együttes ülésén arra kérte a parlament tagjait, „döntsék el, hogy ő maga alakitson-e kormányt, vagy átadja az el nöki hatalmat Minh tábor­noknak". „Az Egyesült Államok cserbenhagyott minket — fűzte hozzá —, s világos, hogy barátaink nem akarnak többé segíteni nekünk. Más választásunk nincs, mint a tárgyalás." Az amerikai szenátus és a képviselőház tagjaiból ala­kult egyeztető bizottság hi­vatalosan elfogadta a Ford elnök dél-vietnami megaján­lási kérelmével kapcsolatos kompromisszumot. Ennek értelmében a kongresszus 327 millió dolláros segély­összeg dél-vietnami felhasz­nálását engedélyezi a kor­mánynak. Ebből 77 millió dollár fordítható — szükség esetén — az evakuálás le­bonyolítására, a többi „hu­manitárius" segélyre. Az el­nök felhatalmazást kap ka­tonaság felhasználására, amerikai állampolgárok el­szállítása céljából. Távirat Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere és Lodongijn Fin­csin, a Mongol Népköztársa­ság külügyminisztere távirat­ban üdvözölték egymást ab­ból az alkalomból, hogy 25 évvel ezelőtt vette fel a két ország a diplomáciai kapcso­latokat. (MTI> Ágátával az Egyenlítőn 6 ökölnyi kavicsokon, • köveken csúszkálunk, egy jól megtermett domb ol­dalában. Agáta dicséretesen bírja mind a terepet, mind a klímát. (Sokan féltettek ben­nünket, hogy a farmotoros kocsi hűtésével a nagy me­legben problémáink lesznek. Soha, egyetlen egyszer sem.) Végre fenn vagyunk a dombtetőn. Még egy kanyar, és előttünk egy kis őrház, itt a híres Murchinson-víz­esés. Testi épségünkre vigyá­zandó, őr kisér bennünket közvetlenül a vízesés mellé. Bömbölve, forrva zuhan a hatalmas mennyiségű víz, egy keskeny szurdokba, s a felcsapó vízpára miatt ál­landó szivárvány koronázza a képet. Valóban impozáns látvány, megérte a fáradsá­got, és igaza van az idegen­forgalmi prospektusoknak is, hogy „ide el kell jönnie", A vastagpénzű német és amerikai turisták nem is ké­retik magukat, mindenfelé lehet velük találkozni. Az amerikai turistát arról lehet megismerni, hogy úti­könyvvel a kezében jár mindenhová, s igyekszik mi­nél több látnivalót „kipipál­ni" a felsoroltak közül, hogy otthon annál teljesebb le­gyen a kép — mennyi min­dent látott. Hogy közben el­vész a lényeg, a látvány szépsége, az teljesen másod­rendű kérdés. A fő, hogy „itt is voltunk". A németek mindenről jegyzetet, filmet és rengeteg fényképet csinálnak, mind­ezt tudományos alaposság­gal. Ez talán valamivel jobb „módszer" — ha lehet és szabad ezt így nevezni —, de a gondtalan szemlélődést, a kirándulás, a természet szépségének valóban odaadó élvezetét ez sem teszi lehe­tővé. Alig várjuk, hogy elmen­jen a turistacsoport, s vég­re egyedül maradhassunk a Nílussal, és a vízeséssel. A Nílus Afrika édesanyja, ahogyan azt mondani szok­ták. Hosszú útján valóban embermilliók életét teszi le­hetővé azáltal, hogy vizet és termékeny iszapot ad a ter­mésnek. De ugyanakkor nagy ellenség is. Kelet-Afri­ka összes természetes vize, a Nabugabo-tó kivételével — és végig az egész hat és félezer kilométeres Nílus­völgy — fertőzött schistoso­miasissal, vagy más néven bilharziával. Ez egy mikrosz­kóplkus féreg, mely a leg­kisebb bőrhiányon át a szervezetbe jutva szaporo­dásnak indul, és alig gyó­gyítható megbetegedést okoz. A férgek vízben való életéi egy kis csiga biztosítja, ez az úgynevezett köztesgazda. Az emberek, nem lévén más vízforrás, természetesen és tudatlanul, a Nilus vizét használják mindenre. Így azután végig a folyó mentén majdnem mindenki bilhar­ziás. Óriási közegészségügyi probléma ez, amely jelenleg megoldhatatlan. Nincs mód rá, hogy a 10 filléresnyi csi­gák milliárdjait végig, az összes vízből,^ mocsarakból, tocsogós, sáros legelőkről ki­irtsák. Így azután nem cso­da, hogy egy afrikai orvos számára ez jelenti a legfon­tosabb, elsődleges kérdések egyikét. Egyébként a természetes vizek, a tavak, sőt, maga a Nílus is — ahol nincs éppen krokodil —, csodálatosan szépek, és fürdésre hivogató­ak. Sajnos ezt nem lehet. Senki sem kockáztatja meg egy esetleges fertőzés lehető­ségét az európaiak és a ta­nult afrikaiak közül. Indulás tovább. Vissza­megyünk az előbbi útelága­záshoz, és a Nilus irányába fordulunk ismét. Durva sze­mű homok az úton. Ügy csúszkál a kocsi, mintha jé­gen haladnánk. Egy helyen azután el is akadunk. Ne­vezetes hely, mert még a részletes parktérkép is fel­tünteti a mellettünk levő ha­talmas fákat. „Marabu-fa" a nevük, mert környékük és ágaik állandóan tele vannak ezekkel a gólya nagyságú, nagyon lusta madarakkal. Egész r.ap álldogálnak és várnak. De hogy mire, azt soha nem sikerült megfi­gyelnem. Időnként összevesz­nek, és hangos rikácsolással püfölik egymást. Szóval, ilyen „társaságban" tartjuk kényszerpihenőnket. Szerencsére nem sokáig. Egy terepjáró jön, és mint a pelyhet rántja ki Agátát a homokból. Németek. Velük tesszük meg a hátralevő 10 kilométert a folyóig. Ott van a komp, amely majd átszál­lít bennünket a túlparton le­vő „házikóba" — azaz szál­lóba —, amely éjszakai me­nedékhelyünk lesz. Késő délután van. A csend szinte fáj. Még nincs esti madár-, és egyéb állat kel­tette zaj, más meg mi len­ne itt? A nap bearanyozza a fo­lyót. Egy pillanatra azt is megérti az ember, hogy mi­ért is volt a régi Egyiptom­ban szent folyó a Nílus? Va­lóban törpének érzi magát az ember a természet hatal­massága előtt. Itt a komp. Gyorsan rá­hajtunk, és néhány perc múL, val a túlparti Paraa Lodge­szállóban szobánkba me­gyünk. Tusolás, és Irány a Nílus­ra néző terasz, ahol A., éh­ségét csillapítandó, némi szendvicsek pusztításába kezd, gondosan ügvelve az egyensúlyra — már ami a többször emlegetett Colákat Illeti. Nővére, E. is sietve csatlakozik hozzá. Mi ket­ten, M.-val egy fáradságos nap szép élményével ülünk: le egy pohár ital mellé. Feltűnnek az első elefán­tok. Némelyik egészen közel jön az alacsony korláthoz — meg lehetne simogatni. Per­sze. senki nem teszi, de en­nek ellenére sajátos hangu­latot ad az üldögélésnek ezeknek a hatalmas, és alap­jában véve jámbor, behemó­toknak a közeli jelenléte. Lebukik a nap, sötét lesz; szinte pillanatok alatt. Fel­ragyognak a csillagok, vége a napnak. Hamar ágyba, hol­nap is nap lesz, méghozzá nem is akármilyen! Délelőtt halózunk majd a Níluson, utána irány a park másik szöglete. Chobe, ahol Kit­tenberger lőtte azt a bizonyos elefánysikát. (Folytatjuk.) Dr. Bálint GáhQC i \ I

Next

/
Thumbnails
Contents