Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

2 Péntek, 1975. április 25. r Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! (AZ MSZMP KB MÁJUS l-l JELSZAVAIBÓL.) Harminc éve alakult meg az ENSZ „Elhatároztuk, hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre." Ennek a gondolatnak a jegyében került sor 1945. április 25-én San Franciscóban arra az ötven ország képviselőiből álló konferenciára, amely az ENSZ-alapokmány végleges szövegének elkészítésére volt hivatott. A tárgyalások június 25-én értek véget. Az Egyesült Nemzetek első 50 tagállamának képviselői aznap este, helyi idő szerint 22 óra 53 perckor, jóváhagyták az alapokmány végleges szövegét. A megállapodás szerint „a világszervezet alapokmánya csak akkor válik érvényessé, ha azt az öt nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, NagyBritannia, Franciaország és Kína —, valamint a csatlakozó államok többsége is, összesen 29 állam, ratifikálja, és az erről szóló hivatalos jegyzéket az amerikai kormánynál letétbe helyezi." Az alapokmányt ma már bárki megtekintheti a New York-i ENSZ-palota hatalmas előcsarnokában, a szovjet szputnyik és a Föld forgását jelképező Focaulttnga között. A dokumentum szövegében a többi között ez olvasható: „A világszervezetet a szerződő államok azzal az elhatározással hozták létre, hogy megmentik a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, és hitet tesznek az alapvető emberi jogok, valamint a kis és nagy népek egyenjogúsága mellett. Erőiket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására egyesitve, biztosítani kívánják, hogy a fegyveres erők alkalmazására, hacsak közérdek nem kívánja, többé ne kerüljön sor." Mint tudjuk, az alapokmánynak ezeket az előírásait nem minden tagállam tartotta meg. Az imperialista erők egy ideig saját céljaik megvalósítására próbálták felhasználni a világszei-vazetet. Ennek legkirívóbb példája a koreai háború kirobbantása, az ENSZ lobogója alatti külső beavatkozás volt. A szocializmus és a haladás erői azonban meghiúsították a hidegháborús körök próbálkozásait; s a következetes békepolitika nyomán kibontakozó enyhülési folyamat kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy a ma már 138 tagú ENSZ valóban azzá váljék, amit az alapokmány megfogalmazói célul tűztek ki: „A világfejlődés gyakorlati szükségleteiből kiindulva, őrködjön a népek békéje és biztonsága fölött." Kanyó András Ma: választás|AgátávaI az egyenlítőn Portugáliában A., aki szorgalmasan egyik oldalán egy oszlop, a egyik kedves barátunkhoz.) 0 Lisszabon (MTI) Costa Gomes tábornok, Portugália köztársasági elnöke csütörtökön délben televíziós beszédet intézett a portugál néphez abból az alkalomból, hogy ma megválasztják az alkotmányozó nemzetgyűlést. Az államfő felszólította a szavazókat, hogy azokra a „valódi pártokra" adják voksukat, amelyek nem gördítenek akadályt az ország szocialista fejlesztésének útjába és nem akarják felszámolni a szabadságjogokat Gomes a „pluralista szocialista társadalom" megteremtéséről beszélt. Visszautasította azokat a szélsőséges, álforradalml ideológiákat, amelyekkel meg akarják zavarni a portugál népet. „A Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) a nép legjobb szövetségese" mondta, majd a haladó katonai mozgalom nevében üdvözölte a választókat, akik fél 'évszázados fasiszta diktatúra után először fejezhetik ki szabadon véleményüket. 0 Budapest (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Portugál Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Francisco da Costa Gomest, a Portugál Köztársaság elnökét. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke Vas. co Goncalves portugál miniszterelnöknek küldött üd vözlő táviratot. Közlemény Ahti Karjalainen magyarországi hivatalos látogatásáról 0 Budapest (MTI) Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Ahti Karjalainen, a Finn Köztársaság külügyminisztere 1975. április 21—24. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Útjára elkísérte felesége is. A finn külügyminisztert fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, u Minisztertanács elnöke. A külügyminiszterek beható eszmecserét folytattak a magyar—finn kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. MMM á Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság hagyományos baráti kapcsolatai minden téren zavartalanul fejlődnek, az együttműködés folyamatosan szélesedik és mélyül, jól szolgálva a két nép érdekeit, a béke és a nemzetközi biztonság ügyét. Ezt a folyamatot jelentősen elősegítik a két ország vezetőinek és más képviselőinek gyakori találkozol — ismerteti többek közt a közlemény. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere középpontjában az európai helyzet, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, az indokinai, a közel-keleti és a ciprusi helyzet állt. HR RÁDIÓJELEK ütiaiSjÉÉÉ t&m&w A külügyminiszterek megállapították, hogy a két kormány nézetei a nemzetközi helyzet fő kérdéseiben azo nosak, vágy közelállóak. Megelégedéssel szóltak a nemzetközi feszültség enyhülésében elért eredményekről, és kifejezték meggyőződésű ket, hogy a világ valamennyi országának és népének közös érdeke az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tétele A külügyminiszterek tárgyalásait az őszinte barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. Ahti Karja lainen magyarországi látoga tása tovább erősítette a két nép hagyományos barátságát, és tovább mélyítette a két ország kapcsolatait — állapítja meg befejezésül a közlemény. Ahti Karjalainen meghívta Púja Frigyest finilbrszági hivatalos látogatásra. A magyar külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. mert legőszintébb érdeklődése a gépkocsik irányában nyilvánul meg ,— hamarosan észreveszi, hogy árulnak ott Uganda autótérképet is. öntevékenyen megveszi — persze, nekem kell alóírni fizetség helyett — s diadalmasan hozza. Rövidesen., kiderül, hogy másik oldalán pedig egy kis emlékmű áll. A kettő közötti, a vízesésen átfektetett képzeletbeli vonal a Nílus hivatásos „forrása". Rajta is maradt ezen az útszakaszon a „balástyai ropogós" elnevezés. Elhagyva a várost, közvetlenül a Viktória-tó mellett A kis emlékművet egy ma- kanyarog az út, dombnak le, gyar mérnök, Olajos Imre dombnak fel. Kétoldalt moépíttette, aki Jinja város fő- csár, hatalmas fejű papirumérnöke volt, és 35 éve él szok állnak tömött sorban. Ugandában. Kiváló humorú, Olyanok, mintha az itthon nagyszerű ember, felesége is U jól ismert vízipálma nőtt töttünk együtt a későbbiek nűtlenül nagyra. A gyerekek során. Keze nyomát számos nagyon élvezik, amikor M. az egyenlítő úton kb. 80—82 magyar. Sok remek órát töl- volna meg egészen valószíkm-re vari" délnyugatra Kampalától (légvonalban 60 km, pontosan déli irányban), egy Nabusanke nevű kis falunál. Az út egyébként, ami oda vezet, mád része o tervezett vezet, már része a tervezett „Trans-Africa Highway-nek, vagyis az Afrikát kelet—nyugati irányban átszelő autóútnak, amely a tervek szerint Mombasától a nigériai Lagosig futna, és 1985-re kellene teljesen kész lennie. Mombasától, Nairobi út és középület viseli Ugandában, sokan ismerik és becsülik munkája miatt. 45 éve vándorolt ki hazánkból, azóta nem volt itthon, de mindig magyarnak vallotta magát, feleségével, Magdával együtt. Jinja volt a híres, indiai meséli, hogy a régi egyiptomiak ebből a növényből készítették a papír ősét, a papiruszt. E., aki archeológusnak készül, itt ígérteti meg először, hogy el kell mennünk Egyiptomba egyszer. Kicsiny falvakon robogunk keresztül, nevüket nem Madhvani család székhelye tudjuk, a térképen sem szeis — akik egy-két másik in- repelnek. Elkanyarodunk a diai családdal együtt, mint tótól, sűrű, trópusi erdőn át pl. a Mehták —, teljesen ke- vezet az utunk. Egyik olda—Kampalán át az ugandai— zükben tartották Uganda lon irtják ezt a majdnem zairei határig már kész is gazdasági életét. Elképzelvan, mintegy 1500 km hosszban. Nyugat-Afrikában is elkészült már belőle egy hoszszú darab. A legproblematikusabb. rész a Camerounon és főleg a Zairén átvezető darab. Ez utóbbi, a régi Belga-Kongó, hatalmas ország, magába foglalja a Kongómedencét is, hírhedt őserdeivel együtt. Ott még semmi munka nem történt, s jószerint semmiféle út nincs. A belga gyarmatosítók a szó legteljesebb értelmében semmit sem törődtek gyarmataikkal, még utakat sem építettek — szemben az angolokkal, akik legalább a legminimálisabb beruházásokat megcsinálták az ellenőrzésük alatt álló területeken. Zaireba áthaladva egyszerűen megszűnik az út, s csak terepjáróval lehet közlekedni — ha lehet —, az Ituri őserdein át. Szóval erőhetetlen jómódban éltek, s külföldön levő vagyonuk is elérte a több tízmillió angol fontot. Foglalkoztak mindennel — élelmiszeripar, vasipar, textilgyártás stb." —, de az igazi vagyont a Jinja mellett levő kakirai cukorgyár jelentette. Hatalmas cukornádültetvényeik termését dolgozták fel saját gyárukban, őserdőt, egy év múlva ismét arra járva, már termett a banán azoa a helyen. Haladunk tovább, tábla az út szélén: Shell-benzinkút 1 kmre. Kilométeróránk szerint gyanúsan közel az egyenlítő. Ujabb tábla: Shell, Nabusanke, majd itt- a benzinkút és a néhány házból álló falu, Nabusanke. A benzinkút modern, a falu olyan, mint évs a termésből jelentős meny- tizedekkel ezelőtt. Már nem nyiséget exportáltak is. fűkunyhók, de tapasztott faA Mehta család fellegvára lú házak, hullámos bádogLugazi volt, félúton Kam- lemez tetővel. Barátságos pala és Jinja között. Szintén emberek, a fiatalok beszélva^'és cukorgyáraik'Voltak, nek angolul. Gyors érdeklöAz ugandai elnök 1972-es dés, az egyenlítő a falun túl gazdasági akciója elsősorban van, mintegy 500 méternyire, ellenük irányult, mert valamennyi üzemüket állami tulajdonba vette, így próbálván gátat vetni a valóban hatalmas profit külföldre síbolásának. De nemcsak a nagyipar, hanem a nagy- és sen kétséges, hogy 1985-re főleg a kiskereskedelem is az út teljes hosszában használható lesz. Viszont pillanatnyilag számunkra teljesen elegendő, hogy az ugandai rész készen van, sőt ml több, kiváló minőségű is. Első utunk azért mégsem az egyenlítőhöz vezet, hanem a kenyai határ felé. Erre van ugyanis Kampalától 80 km-re Jinja, Uganda második legnagyobb városa és Indiai kezekben volt — s ez a magyarázata annak, hogy 1972-ben valamennyi ázsiai eredetű személyt kitelepítettek Ugandából, összesen mintegy 40—50 ezer embert. eltéveszteni nem leh'^f." Felszaladunk a következő domb tetejére, s már nyomom is a féket, mert az út két oldalán 2,5 méter átmérőjű betonkarikák állnak, rajtuk a felírás: „Uganda, Equator." A két karikát, kissé ferdén átszelve az utat, sárga csík köti ösze. Az az egyenlítő. Szinte percenként állnak meg az arra haladó személygépkocsik és turistabuszok. A cél az volt, hogy az or- Mindenki fényképezkedik. Mi szag teljes gazdasági élete is. A környékbeli srácoknak afrikai kezekbe kerüljön. Az ez állandó üzleti lehetőság, elképzelés keresztülviteléhez Amin elnök hallatlan merészsége kellett, mert hatalipari központja. De nem ez mas politikai és gazdasági adja meg nevezetességét, hanem az, hogy ott „ered" a Nílus. Ott indul útiára a Föld leghosszabb folyója, hogy több mint hat és fél ezer kilométeres útja után a Földközi-tengerbe torkolljék. „Eredete", „forrása" a folvónak a szó szoros értelmében nincs, hiába keresték a felfedezők hosszú évszázadokon át. A hatalmas Viktória-tóból ömlik ki, s a klfolvástól számított mintegy 300 materre levő kis vízeséstől. a Rinon Falis-tól számítják a folyó eredetét. 1862-ben az angol Speke pillantotta meg először ezt a kifolyást, s azóta a folyó nyomás nehezedett rá. főleg Anglia és az USA részéről. Arab, főleg líbiai segít- ségesen séggel és kölcsönökkel sike- tudván, rült a gazdasági nehézségeken úgv-ahogy túljutni — s ez hatalmas népszerűséget biztosított Amin tábornoknak és oolitikáiának egvaránt, Afrika-szerte. Mód mert annak, aki fizet 5 shillinget, odaállnak társnak a képre, hogy „hitelesebb" legyen az emlék. Az amerikai turisták fizetik is nyakrafőre ezt a számukra nevetkis összeget, nem hogy a kis fekete kölykök milyen jóízűt nevetnek rajtuk — mert itt 5 shilling komoly összeg, egy egész család 2 napi élelmét ki lehet szorítani belőle, s nem értik, hogy hogyan leszerelt, ahogyan a kluta- het így szórni a pénzt... sítást végezte, illetve vé- Túl a szimbólumon, ennek geztette a hadsereggel. Igaz. a sárga csíknak még más sokan és sokszor bírál- jelentősége is van, de erre ták még a fekete-afrikai ve- csak később jöttünk rá. ÜjMoszkva Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát csütörtökön Moszkvában az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselőjévé jelölték. Az oroszországi föde^ Budapest Három napja ülésezik Budapesten a KGST közlekedési állandó bizottságának légiközlekedési szekciója, amely egyebek között megvitatta a szocialista országok légifor. rációban és más szövetségi galmának múlt évi eredméköztársaságokban június nyeit- , 15-én tartják a Legfelsőbb „ , Moszkva Tanácsi és a helyi válasz- Moszkvában csütörtökön tásokat. megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Kommunista Saigon Pártja és a Francia SzociaDuong Van Minh tábornok lista Párt küldöttségei között, visszautasította „a teljhata- A szovjet küldöttség vezetőlommal felruházott minisz- je Mihail Szuszlov, az SZKP terelnök" posztját, amelyet KB PB tagja, a KB titkára, Tran Van Huong saigoni el- a francia küldöttséget Frannök csütörtökön ajánlott fel cois Mitterrand, a Francia neki — közölte a tábornok Szocialista Párt első titkára titkársága, vezeti. Román állampolgárok magyar kitüntetése 0 Bukarest (MTI) gároknak hazánk bukaresti A Magyar Népköztársaság nagykövetségének épületében Elnöki Tanácsa hazánk fel- dr- Biczó György, a Magyar szabadulásának harmincadik Népköztársaság bukaresti évfordulója alkalmából, ha- nagykövete. Az ez alkalomzánk felszabadításában szer- tartott fogadáson megzett érdemeik, illetve az el- íelent Emil Bobu, a román múlt három évtizedben a Államtanács alelnöke, az magyar és a román nép kö- RKP KB titkára,,Ion Ionita zötti barátság és együttmű- nemzetvédelmi miniszter, ködés terén szerzett érdeme- Constantin Statescu, az Alik elismeréséül magas kitün- lamtanács titkára és számos tetéseket adott át csütörtö- más román vezető személyikön délben román állampol- ség. zetők is. mint Déldául Mobütu zairei elnök, de alaovetően egyetértettek céliaival, az ország gazdasági életének teljes afrikanizálásával. Természetesen, mindez nem ment zökkenők nélkül, sok esetben találkoztunk ezután a ..hlánveikk" fogatmával. mert az új gazdasági politika egvlk szerves része lett az imnort megszorítása. No. de tériünk vissza eredeti útitervünkhöz — és iránv az e<*veniítő! Vasárnan -éggel indulás — Irány a Mosakéhf) ve-ető út. A várnshöl kiérve az út egv darahia re-é, fo'ű'etd heton. a gumik olvan zaif "dnak. mintha makadámúton mennénk. A. meg is legvzi: —..Most megvünk a Gyula Kgcsiékhr>z. ez a baiástv°i '•ooogós út." (Abban az Időben ti. az F.5-ög Rali ríván átvezető szakasza még ilven volt, s gyakran jártunk oda ra kell ugyanis viszonylag sűrűn festeni, mert a forgalom és a hatalmas trópusi esők megkoptat.iák. Na már most, az nem mindegv. hogy milyen festékkel festik sárgára! Az a gyár ugyanis, amelynek a festékével felfestik ezt a csíkot, hatalmas reklámlehetőséget kap. Moziban hirdetik, újságban olvasható, hogy egy adott időpontban mely gyár festéke bizonyult méltónak arra, hogv Földünk legnagyobb délkörének egy darabját megjelöl iék vele. Az üzlet — az üzlet! Még néhánv perc szemlélődés. és azután, szinte az első felfedezők örömével indulunk haza. hogy az eljövő évek során még sokszor keresztezzük majd ezt a sárga vonalat. De az a nap, amikor először voltunk Agátával az egyenlítőn, mindig emlékezetes marad. Dr. Bálint Gábor (Folytatjuk) i