Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

8 Szerda, 1975. április 23. Eltemették dr. Szontágh Ferencet Gyászolók az egyetem előtt Nagy részvéttel kísérték utolsó útjára tegnap Szegeden dr. Szontágh Ferencet, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorát, egyetemi tanárt, az orvostudományok doktorát, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóját. a Munka Érdemrend arany fokozatának és a Kiváló Orvos kitüntetésnek tulajdonosát, számos nemzetközi és hazai tudományos társaság vezetőségi tagját, aki április 15-én, életének 56. évében váratlanul élhunyt. Az egyetem központi épületének fekete drapériával borított előcsarnokában felállított ravatalnál a gyászoló csaiád mellett ott voltak az egyetem oktatói, hazai és külföldi testvérintézmények képviselői, munkatársak, barátok, tisztelők, tanítványok. Jelen voltak Csongrád megye és Szeged város pártás állami testületeinek képviselői, köztük .dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Papp Gyula, a városi tanács elnöke. A Szegedi Orvostudomány i Egyetem Tanácsának, tanári karának, ifjúságának és dolgozóinak nevében dr. Berencsi György egyetemi tanár, a SZOTE általános rektorhelyettese búcsúzott dr. Szontágh Ferenctől, felvázolva életútjának főbb állomásait, emberi arcát. Dr. Schültheisz Emil egészségügyi miniszter a magyar orvostársadalom és a hazai egészségügy nevében mondott búcsúbeszédet, kiemelve azt a tudományos, kutató tevékenységet, klinikai és szervező munkát, emberi energiát, mellyel dr. Szontágh Ferenc megbecsülést és tekintélyt szerzett az egész magyar tudománynak, a magyar orvostársadalomnak és egészségügynek, Csongrád megye, Szeged varos és az egyetem párt-, állami és társadalmi szerveinek nevében dr. László Ferenc egyetemi docens, az egyetemi pártbizottság titkára búcsúzott az elhunyttól. A hazai és külföldi testvérintézmények, a magyar orvosképző intézetek képviseletében dr. Antony Ferenc egyetemi tanár, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora mondott búcsúbeszédet. Dr. Zoltán Imre egyetemi tanár az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet kollektívájának részvétét tolmácsolta, majd dr. Lajos László egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója, az elhunyt egykori mestere a Magyar Nőorvos Társaság nevében búcsúzott dr. Szontágh Ferenctől. Az egyetem előcsarnokában történt búcsúztatás után dr. Szontágh Ferenc koporsóját a Belvárosi temetőbe kísérték, ahol a városi tanács által adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. A sírnál dr. Guba Ferenc egyetemi tanár, a SZOTE általános orvosi karának dékánja szólt, a tanítványok, a munkatársak nevében dr. Sass Mihály egyetemi tanár, az egyetemi hallgatók képviseletében pedig dr. Gáspár László, a SZOTE KISZ-bizottságának titkára mondott búcsúbeszédet. Dr. Szontágh Ferenc sírját elborították a kegyelet és hála virágai. A DÉLÉP azonnali belépéssel alkalmaz vízés központifűtésszerelésben gyakorlott szakmunkásokat, vezető szerelő munkakör betöltésére. Jelentkezés: Szeged, Petőt! S. sgt. 30—M. Munkaerőgazdálkodás. x Gyógyszerészeti előadóülés A TIT Csongrád megyei szervezetének kémiai és gyógyszerészeti szakcsoportja holnap, csütörtökön délután 5 órakor előadóülést rendez Szegeden a SZOTE gyógyszerésztudományi karának II. számú előadótermében. (Eötvös u. 6„ 1. emelet.) Az ülés programjában dr. Bacsa Györgynek, a debreceni BIOGAL Gyógyszergyár főosztályvezetőjének diapozitívek vetítésével egybekötött előadása szerepel „A magyar gyógyszeripar kibontakozása 1 az elmúlt harminc évben, a BIOGAL Gyógyszergyár fejlődésén keresztül" címmeL Ünnepi ülést rendezett a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága tegnap, kedden délelőtt a Juhász Gyula művelődési központban. A felszabadulás és a szakszervezeti mozgalom újjászervezésének 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen ott voltak azok a pedagógusok, akik három évtizede tevékenykednek a szakszervezeti mozgalomban, valamint a megyei pártbizottság, a megyei és a városi tanács képviselői is. Bácskai Mihályné, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének elnöke mondott ünnepi megemlékezést. Méltatta a tanárok, tanítók érdemeit, akik napi munkájuk mellett sok társadalmi megbízatást is vállaltak az elmúlt évtizedekben, a felszabadulás után részt vettek a szakszervezeti mozgalom újjászervezésében. Az ünnepségen Öicrös János, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkára kitüntető emléklapokat adott át a megye összesen 51 pedagógusának, nyugdíjasoknak és gyakorló tanároknak, akik a legkiemelkedőbb munkát végezték az iskolákban és a mozgalomban. A város pedagógusai közül emléklapot kaptak: Avasi Béla, dr. Ágoston György, Berky Imre, dr. Bóka Ferenc, Borsos László, Csenke László, dr. Gregus Pál. Gruber Anna, Hajdú Istvánné, Hantos Mihály, Jeszenszki Sándor, Kéri Imre, Kiss László, Kovács Béla, Krasznai László, dr. Lessi Viktor, Magyar Ferencné, Németh Ferenc, Ózdi Béla, Papp József. Pálfy Károly, ket a Tömörkény gimnázium Pálvölgyi Ferenc, dr. Ven- és szaközépiskola művészeti tilla Sándor, Zámbó Károly- csoportjai, az irodalmi színné. pad, az énekkar, a kamaraAz ünnepi ülésen műsor- együttes tagjai és hangszeral köszöntötték a résztvevő- res szólisták. Szakszervezeti dokumentumok Az A cl a Historica úf kötete A József Attila Tudományegyetem történettudományi aktáinak sorozatában most jelent meg egy újabb kötet, mely a szegedi ipari munkások szocialista szakmai szervezkedésének történetéről szóló jelesebb dokumentumokat tartalmazza a század elejéről. Voltaképpen folytatása a már megkezdett szakszervezettörténeti munkának, s az 1901—1904-es évekből közli a legfontosabb írott dokumentumokat: jegyzőkönyveket, sajtócikkeket, beszámolókat stb. Ezeknek az éveknek az írásos üzenetei azért is igen fontosak, mert a magyarországi és a szegedi szakmai mozgalmak életében ekkor indult ugrásszerű fejlődés. Szegeden pár év alatt megkétszereződött a szocialista szakmai szervezetek száma, s a szervezett munkások aránya már mintegy 14 százalékos volt az iparban. Érdekes adatokat közöl a bevezető tanulmányban Gaál Endre, a kötet összeállítója. Akkor a szegedi nagyüzemi munkásság zöme női és gyermekmunkás volt. A múlt század végén 5747 volt az összes szegedi munkások létszáma, a kereskedőknek mintegy 12 százaléka, s 59 százalékuk a kisiparban, 19 százalékuk a középiparban, s 21 százalék a nagyiparban dolgozott. A 10—12 órás napi munkaidő volt az általános, s az átlagkereset heti 8—14 korona körül mozgott. 1900-ban az építőipari munkásoknak fele munka nélkül volt, a város összes ipari munkásainak 16 százaléka nem kapott munkát. A válogatott dokumentumok nemcsak történészeknek érdekesek, kitűnően visszaadják a kor hangulatát, a munkásság szervezkedésének körülményeit is. Budapesten megnyílt a nemzetközi műanyagipari kiállítás Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter kedd délelőtt ünnepélyesen megnyitotta a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban megrendezett Hungaroplast '75 nemzetközi műanyagipari szákkiállítást. A húsz ország több mint 200 kiállítójának termékeit bemutató kiállítás április 27ig fogadja a látogatókat, érdeklődőket délelőtt 10 órától délután 5 óráig. (MTI) Lukács Györgyemlékülés Lukács György születésének 90. évfordulója alkalmából kedden tudományos emlékülést tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. Az Akadémia filozófiai és történettudományok. valamint nyelv- és irodalomtudományok osztálya közös rendezvényét Mátrai László akadémikus nyitotta meg, üdvözlő beszédet mondott Szabolcsi Miklós akadémikus. Az ezt követő előadásokon Lukács György munkass t méltatták, elemezték. (MTI) Utcabetyárok Fiatalok vegyes nembeli társasága rendetlenkedte végig a hónap elején a BajcsyZsilinszky utcát — panaszolja levelében Kovács Jánosné, Gyöngytyúk utca 12. szám alatti olvasónk. Az idős asszony egy ismerősével beszélgetett, s a mellettük elhaladó társaságból egy Mari nevű, zöldkabátos, hosszú barna hajú lány nagy erővel olvasónknak lökte az egyik fiút Kovácsné az úttestre esett, hanyatt vágódva, s azóta is viseli az ütődések fizikai emlékeit A fiúban volt jó érzés — írja Kovács Jánosné —, mert fölsegítette, és bocsánatot kért, de aztán a 15—16 évesekből álló csoport elfutott, mert a járókelők rendőrt emlegettek. Olvasónk máig sem tudta meg, kik voltak ezek az elvadult fiatalok, s följelentést tett ugyan, de minthogy súlyosabban nem sérült meg, nem indult nyomozás az ügyböi. Tanulsága azonban marad az esetnek: ilyenkor a járókelőknek érdemes volna éberebbnek és határozottabbnak lenniük, hogy megfékezhessük a garázdálkodókat, s ne egy egész korosztály piruljon néhány neveletlen gyerek visszataszító, utcabetyár viselkedése miatt. Építkezések gondjai „Már csak Önökben a reményünk, hogy kérésünk majd talán orvoslásra talál" — irja Kócsó Istvánné. a Festő utca 2. szám alól. A panasz lényege: a környék lakói sokat szenvednek a Festő utca állapota miatt. A szálloda építése miatt a Maros utcát lezárták, s azóta ezen az utcán járnak a teherautók is. Járda nincs, az út kátyús, sáros, esőben embermagasságig felcsapják az autók a sarat. Ráadásul az építkezésről földet hordó teherautók is ezen a környéken szórják el fölös rakományukat. Olvasónk gyors segítséget kérne. Ugyancsak egy építkezés által okozott gondról ír Barna Mihály, a József Attila sugárút 12. szám alól. A villamosvonal építése során jó néhány gépkocsibejárót elvágtak, ami miatt a lakók autóikat nem nagyon tudják használni. Most folyik a TÜZÉP kedvezményes tüzelőakciója, de hát ilyen körülmények között a tüzelő házhoz szállítsa is nehézségekbe ütközik. Az élelmiszerbolt ellátása is csak nehezen oldható meg emiatt. Olvasónk azt is szóvá teszi levelében, hogy a Várkertben, ahol játszótér is van — helytelenül rengeteg kutyát sétáltatnak. Válaszol az illetékes Por és pocsolya Vagy harminc aláírás olvasható a Hámán Kató utca lakóitól érkezett levélen. Az Április 4. útjának építése miatt a forgalmat erre, a viszonylag keskeny utcára terelték. A lakókat természetesen zavarja a jármüvek zaja, a dübörgés, a nagyobb teherautók által előidézett rázkódás, de elsősorban a porral akad sok bajuk. „Tudjuk — írják —, hogy ezek a bajok nem orvosolhatók, amíg az Április 4. út-' jának építése be nem fejeződik. De kérni szeretnénk, hogy legalább sűrűbben locsolják az utcát, s így a portól nem szenvednénk annyit. Szó volt. már erről a télen, tanácstagi beszámolón, de akkor azt a választ kaptuk, hogy telén nem lehet locsolni, mert síkos lesz az út. Ez igaz — még enyhe tél esetén is —, de hát a tél már elmúlt, és locsolás nincs." Abban a reménybői tolmácsoljuk olvasóink kérését, hogy az hamarosan meghallgatásra talál, sót még az úttest kátyúit is rövidesen kijavítják. Jung Jakab, a Klapka tér 9. szám alól a tér állapotát teszi szóvá. Gondjai éppen ellentétesek a Hámán Kató utca lakóiéval, hiszen a téren nem porfelhő, hanem eső után kisebb tavak okoznak bajokat. Olvasónk szerint az esővíz nem tud a térről lefolyni, s ezért használhatatlan a játszótér is, ráadásul melegebb idóben a téren levő tavacskák, pocsolyák bűzlenek is. Olvasónk segítséget kér a Klapka tér lakói és a gyerekek érdekében. Április 16-i Postaládánkban közöltük Móricz Antal levelét, amelyben arra próbált választ keresni, hogy miért nem működik Szegeden trolibusz. A kérdésre a Szegedi Közlekedési Vállalat főmérnökétől, Zsiga Sándortól kaptunk választ. A levélben a főmérnök is sok érvet sorolt fel a trolibusz mellett: nem szennyezi a levegőt, csendesebb, mint az autóbusz vagy a villamos, s a már meglevő villamosvasúti energiabázis megfelelő lenne egy trolibuszüzem kiszolgálására is. Igaz, vannak ellenérvek is a trolibusszal szemben, például az, hogy nem minden körülmények között gazdaságos. Ezért lesz végül is trolibusz helyett kétvágányú villamos például a József Attila sugárúton, amely a várható nagy utasszámmal jóval könnyebben tud majd megbirkózni, mint a trolibusz. Ettől függetlenül azonban a városfejlesztésben nem vetik el a trolibusz gondolatát. Most vizsgálják felül Szeged altalános rendezési tervét, s az újonnan kialakít tandó, egységes tömegközlekedési koncepcióban feltehetően helyet kaphat a trolibusz is — ezt javasolja is a közlekedési vállalat —, főképpen például a mai egyvágányú villamosvonalak helyén, ahol a meglevő tartóoszlopok és energiaszolgáltató berendezések elláthatnák a trolibuszt is. Áramot kérnek címmel közöltük április 16-i Postaládánkban a Pöstyéni utca lakóinak panaszát. Választ Hörömpő Józseftől, a DÉMÁSZ üzemigazgató-helyettesétől kaptunk. E szerint, mire a panaszt közzé tettük, az elavult egyfázisú légvezetek helyett a DÉMASZ már háromfázisú vezetéket építtetett ki a Pöstyéni utcában, és az április 15-i ellenőrző mérések szerint az áramszolgáltatás már kifogástalan volt. Április 16-án még az elavult csatlakozó vezetékeket is kicserélték, amely tovább javított a helyzeten. Hasonló jellegű hiba, remelik, nem fordul elő — fejezi be válaszlevelét Hörömpő József.