Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

Kedd, 1975. április 22. 48 w Táppénz a terhességmegszakítás után M. F.-né szegedi olvasónk tájékoztatást kér arról, hogy a rendelkezések szerint, mikor és mennyi terítési dijat kell fizetni a terhességraegsza kilósért. Tovább* azt is szeretné tudni, hogy mérséklésre vagy esetleg elengedésre milyen esetben van lehetóseg. Végül pedig azt szeretné még megtudni, hogv Ilyen esetben mcttól meddig JAr táppénz? Az idevonatkozó rendelkezések szerint a terhesség megszakításáért általában térítést kell fizetni. Kivétel, ha a terhességmegszakitás egészségügyi okokból történik, vagy a terhesség bűncselekmény következménye, vagy a terhes nő házastársa fegyveres erőknél, illetőleg tes- nak látja, a térítési dijat — tületeknél tartós sorállomá- a terhes nő kérelmére — 300 nyú, vagy különleges szolgá- forintra mérsékelheti. Minlatot teljesít és a terhes nő den egyéb esetben a terheskatonai családi segélyből él. ség megszakításáért 1000 foHatszáz forint térítési díjat fizet az önálló keresettel nem rendelkező kiskorú, rintot kell fizetni. | Abban az esetben, ha a dolgozó nő keresőképtelentovábbá a 40. életévét betöl- ségét a terhességmegszakitás tött nő (1978-ig a 35. életévét betöltött nő), és az, akinek legalább három gyermeokozta, a keresőképtelenség első három napjára ls Jár táppénz. A táppénzre való ke van, Illetőleg háromszor jogosultságnál nem vizsgáiszült, vagy két élő gyermeke van, és ezenkívül legalább egy szülészeti eseménye volt. Ezekben az esetekben, ha a bizottság indokoltják azt, hogy a terhesség megszakítása betegség vagy egyéb ok miatt vált szükségessé. Dr. V. M. Családi események HÁZASSÁG I. kerület Szered: Jernel János Sándor de Vereska Emma. Kancaár Géza é» Oruber Gabriella, Török István éa Matta Ibolya. Bablnazky Mihály Zoltán és Ötvös Eva. Selmeczl István és Szilányi Erzsébet. Szakall Ferenc és Klspéter Ibolya Katalin. Hábtk Ervin Zoltán és Pllán Mária. Nyilasi László és Vitai Klara Gizella. Püspök Zoltán és Késmárki Mária Anna, Bacsa Béla és Grizák Borbála, Kertész Ferenc és Kádár Erzsébet. Tóth Gellért István és dr. Lovász Márta, Czutor Kálmán György es Lakatos Mária házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Szalma László ét Bánszkl Mária. Kispéter János és Németh Éva Anna, Macák László és Ferencz Eleonóra, Kiss János Mátyás és Papfalvl Klára, talln Zsuzsanna, Lakatos JózsefVajda László és Csányl Zsu- nek és Seres Gizellának Mezsanna. Szilágyi Emil és Jónál llnda Márta, Frltz Péternek és Katalin. Gublna Imre és Zsiga Tóth Klárának Péter. Bakos Anna Allce. Csukás Sándor és Józsefnek és Bakos Veronikának Koó Jolán, Gera István és Ko- Gábor, Dékány Ferencnek és Csanádi Erzsébetnek Csaba Ferenc. Kiss Sándor Antalnak és Gyulai Editnek Edit nevü gyermekük született. nak és Csikós Máriának Zoltán. Szllasl Sándor Imrének és Szabó Editnek Ildikó nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Kertész Sándorné Balog Rozália, Róth Sándor, Váradl Lukácsné Bencslk Hona, Kószó József, Ráblnszkl Gábor, Olajos Péter. Mészáros Rezsóné Netter Magdolna, Gajdos Mihály, Makra Antalné Kiss Veronika. Fábrl Ármin György, Agncs, Kövér József Tamásnak Bende Lajos, Kecskemétl-Koés sípos Gabriellának Borbola Istvánnak és Matildnak Ágnes, Gyarmati Károlynak és Borsi Piroskának Mletta, vács Balázs, Kálmán Gábor, Szűcs dr. Szontágh Ferenc, Pálinkás János István, Korom Károlyné Gál Rozália. Terbe Sándorné. Andrea Piroska, Hamber László Petrás Rozália, Varga Józsefné Tivadarnak és Szabó Erzsébet- Kara Julianna, Flczko-Juhász nek László, Lovászi Józsefnek es Kis Maria Irénnek Tünde Annamária. Kovács Tibor Andrásnak és Matók Margitnak Kavics Lidla, Asós Kálmán és Rácz Rozália házasságot kötöttéit. m. kerület Szeged: Dohány Tibor László ós Barta Zsuzsanna. AbrahámKödmön László es Varga Ilona Mária házasságot kötöttek. István és Mészáros Gabriella házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Simon Istvánnak és Bemenluk Máriának László Csaba, Szilágyi Oyörgy Imrének és Kokoval Melindának Tamás, Jávorcalk Pálnak és Tóth Annának Eva. Magost Istvánnak és in. kerület Dezső meghalt. n. kerület Szeged: Vér Antalné Táborosl Mária, Fogarasl Ferencné Fehér Julianna, Zádori Mihályné Ohát Hermina, Kiss Jánosné Ökrös Etelka, Papp Lajos, Nagy Ferenc, Krím Jánosné Lőrtk Ilona. Hattayer Miklósné Kockás Etelka, Mezőtúri Antal, Erdélyi Józsefné Zomborl Erzsébet meghalt. ÜL kerület Szeged: Jáger János, Dzendrei A Csongrád megyei művelődésügyi szemle 12. kötete Megyénk számtalan Iskolájában igen élénk kísérletező munka folyik. Igen jelentős az a tevékenység, amely Immár több mint tíz év óta az alkotó pedagógiai pálya- det követünk, munkák százainak megírásában jut kifejezésre Az évenként megjelenő Csongrád megyei művelődésügyi szemle útján a legjobb tapasztalatokat összegező tanulmányokat tesszük sokak számára hozzáférhetővé. A Szemle 10., jubileumi kötetében (megjelent 1973-ban) közreadott mérleg alapján tíz év alatt 034 dolgozat érkezett be, s közülük 55 díj- kollektíw készült páA kötet nyolc díjnyertes pályamunkát közöl részletben vagy teljes terjedelemben A pályamunkák bemutatásánál tematikai sorrenMagony Istvánné „Az óvoda és az iskola kapcsolata" c. dolgozatában kitűnően mutatta be az óvoda iskolára előkészítő munkájának az óvodai nevelési alapján adódó lehetőségeit. „Verselemzést kísérletek'' el munkája kiváló, az iroda-, lomtudomány új eredményeivel lépést tartó pedagógus munkája. Láng István tanár „Petőfi tanítása" c. dolgozatában bemutatja, hogyan lehet és kell a gimnáziumi tantervi anyagot alkotó módon, esztétikailag is magas szinten átadni a tanulóifjúság ismereteinek bővítésére, érzelemvilágának gazdagítására. A Válogatás A hódmezővásárhelyi Petőfi jutalmazott pályamunkáiból Sándor Általános Iskola a Pedagógiai módszerek igazgatója és nevelői „Nevelőiskola-iskolaotthon" cínyertes pályamunka került lyázatban foglalják a korszerű nevelés szolgálatában című recenziók hozzásegítenek ahhoz, hogy a beossze érkező pályázatok témáiról és fontosabb mondanivalóján rót szinte teljes képet alkothassunk. A kötet Figyelő e. fejezetében dr. Koncz János , , „Az általános és középiskoben meghirdetett alkotó pá- sík°n- hanem feltárja a leg- Ial pártszervezetek politikai közlésre, 118-ról készült rövidebb-hosszabb Ismertetés. A kiadvány ez alkalommal tizenkettedszer jelenik meg, most az 1972—73-as tanévmlndazokat a tapasztalatokat, amelyeket nyolc év alatt gyűjtöttek. A tanuimánysorozat nagy értéke, hogy nem marad elméleti lyázati felhívásra beküldött modernebb pedagógiai törek- munkájának néhány főbb tanulmányokból közöl válogatást A pedagógusokhoz, a köz vések gyakorlati megvalósításának eredményeit is. Dr. Pék Józsefné igazgató „Az olvasásra nevelés a napközi kérdése" c. tanulmánya az iskola] pártszervezet irányító szerepének fontosságára, Szeged: Vajasdi-Nagy Károly- József, B*)2?* I»tván- Farkas nak és Péter-Szabó Irén MatUd- Antalné Szögi Veronika. Kul„„ nak Edina Irén, Szász András csár Istvánné Kormos Julianna, Ktskundorozuna: Löw Imre Péternek és Kosa JuUannának Pék?.Iíy Mihályné Kormányos Rozália, Pap András, Dóezl Sándor, Gerzsány Lajos, Barna Imre Lajos, Fodor János, Benke Mihályné Fodor Zsuzsanna, SzeAndrás Zsolt. Bakalty Istvánnak es Tóth Erzsébetnek Zoltán, Huszta Ferencnek es Megyeri Erzsébetnek Peter. Juhász Ut-HH^^H vannak és Magony Annának 8hő Istvánné Farkas Márta, KoGabor. Lévai Zoltánnak és Tóth csárdl Béláné Magyaródy SaÉvanak Eva, Velgllnger Béla rolta. Zádori Mihályné Simon Istvánnak és Szabó Mártanak Mária, Czakó István. Trázer FeFerenc Zsolt, Czlczerl Ferencnek és Zab Katalinnak Zsolt. Juhász Sallai Irénnek renoné Péli Julianna, Kiss ErFerenc zsébet Margit meghalt. Sándornak és Klskundorozsma: Kovács FeOlivér. Papdl renc. Szilágyi Kálmán, Gyuris Kiszí Máriának Norbert, Hódi Ferencnek és Nagy Mária Ro- Istvánné Fekete Viktória, HuszIstvánnak és Szarvas Margitnak István Krisztián, Papp Zoltán Rudolfnak és Czombos Irénnek Dolli, Blacsl Sándornak és Tart Rozáliának Eva, Godó Ernőnek és Ludányl Erzsébetnek Ernő Zsolt, Zergényl Jánosnak ét F1ser Zsuzaannanak Zsuzsanna Hona, dr. Tóth Menyhértnek és Petrl Eva Máriának Beatrix. Nógrádi Jánotnak es Snell Évának Nóra Andrea, Szöght Gáspár Miklósnak és Vlgli Márta JuszUnának Zsófia Nikoletta. Nagy Jenő Jánosnak és Szabó Klára Katalinnak Emese, Rozsos Tamásnak és Jász Anna Mártanak Gábor, Sipiczkl Jánosnak és Hlavács Erzsébetnek János, Szabó Béta Györgynek és Harsányt Hona Gyöngyinek Béla, Fekete Pál Györgynek és Szabó Katalinnak CsUla, Terhes Mihálynak és Paragl Ilona Gizellának Andrea, Pállnkó Mihálynak és Balázs Erzsébet Mártanak Réka, Benedek Imrének és Kelemen Ilona Máriának Péter. Varga Józsefnek és Seres Eszter Erzsébetnek Szilvia, Juhász Józsefnek és Vlrágh Maria Magdolnának Edit Magdolna, Kuezora Jánosnak és Egri Máriának Tünde. Tóth Kálmán FeJ rencnek és Romhányl Eva Arankának Annamária. Mraznlcza Bélának és Szeredi Anna Máriának Béta, Vásárhelyi-Varga Józsefnek és vecsernyés Mariának Csilla, Rácz György Sándornak és Zslvoln Ágnesnek Ágnes, Lakatos Lászlónak és VörOs Erzsébetnek Mónika, Klacsák Ferencnek és Gulyás Erzsébetnek Róbert, Kókay Péternek és Ábrahám Katalinnak Péter, Felvégi Andrasnak és Bertényl Mártanak Péter András. Desila Istvánnak és Jankovlcs Irénnek Andrea, Vanesura litván Andrásnak és Balázs Máriának István, Tanács Józsefnek és Csorba Piroskának Tibor, Merész Ferencnek és Ludányl Marisnak Ferenc AttUa, Géczl Bélának és Pálnok Erzsébetnek Csaba. Kért Istvánnak és Varga Mónikának Anita. Székely Aladamnk és Csizmadia Irén Juliannának Agncs Mónika, Lőcsei Antalnak és Tóth Klára Etelkának Tünde. Varga Józsefnek éa Fekete Máriának Andrea, dr. Balázs Jánosnak és Csébl Donénak Gábor, Győrfl Sándor Istvánnak és Rakonrzal Máriának Emese, Vigh Mihály Sándornak éa Bakos Erzsébetnek Mihály, Savanya Imrének és Körmendi Eva Erikának Erika Eva. Plplez Mihálynak és Csoknys Évának Mihály, Zánthó 'Csabának és Hegedűs Máriának Csaba. Katona Mihály Lászlónak és Dold Mária Mártának Zoltán Mihály. Elhardt Lászlónak éa Bakaesl Móriának Péter Sándor, Somogyfalvl Józsefnek éa Péter Zsuzsanna Doninak zállának László, Szabó István- ta József meghalt. évre eljuttatott alkotó pályázati felhívások mindenkor kettős, a fő célkitűzésében egységes koncepciót kívánnak szolgálni. Ennek lényege: a közoktatás, illetve a közművelődés igen hasznos tanácsot ad a napközi otthonban dolgozó nevelőknek. Pásztor János teljesítéséhez nyújtandó se-" gítségröl ad sokoldalú, gondolatokban gazdag elemzést és hasznos tanácsokat. Dr. szakfelügyelő „Teljesítmény- szalontai József—dr. ' Vida mérés Csongrád megyében helyesírásból" címmel adja közre a helyesírásból végzett műhelyeiben" dolgozók fl- teljesítményfelmérés tapaszgyeimét ráirányítani a mű- talatait. Mészáros Pál igazvelődésügy legfontosabb, legidőszerűbbnek ítélt problémáira, majd pedig minél gató „Korszerűsítési törekvések a Csongrád Széchenyi úti Altalános Iskolában és többekben ihletet ébreszte- Diákotthonban" címmel az ni a korszerű pedagógiai, állami oktatás továbbfejleszközmflvelődési tapasztalatok tóséről szóló párthatározat tükrében mutatja be az iskoalkotó feldolgozására. A mostani kötetben szintén a hagyományoknak módszereket és nevelési tomegfelelően — tájékozódhat az olvasó a közoktatásban és a közművelődésben elért tömegkommunikáció" c. tajelentősebb eredmények- nulmányának mondanivalóZoltán „A tanyai lakosság kulturális helyzetének alakulása és a továbbfejlesztés feladatai Csongrád megyében" c. összefoglaló a társadalom széles rétegeinek figyelmét ráirányítja erre a kérdésre, majd ezen túlmenően keresi azokat a lehetőségeket, amelyek a tanyavilág kulturális elmaradottságának gyorsabb űtemű felIában alkalmazott korszerű számolását eredményezhetik, módszereket és nevelési törekvéseket Erdélyi Péter tanár „Szakmunkástanulók és ről, a kiadvány segíteni kí- ja rendkívül időszerű. Napvánja a jónak ítélt módszerek elterjesztését A díjnyertes dolgozatok megjelente- mindegy, milyen műsorokat tése ösztönzést ad azoknak ls, akik eddig még nem jelölt éreztek magukban kellő erőt, hogy munkájukról másokat is tájékoztassanak. A tizenkét év gazdag anyaga — éppúgy, mint a 12. köu teté — arról tanúskodik, hogy a megyei művelődésügyi osztály kezdeményezése , , —X^M, beváltotta a hozzá fűzött re^i l menyeket az eddig megjrroege éri a tanulókat Nem , , I-ÍÍÍIÍU lent kötetek Jól szolgálták riSk'w * pedagógiai gondolatok terjesztéset. Jogos a remény; fiatalok nevelése érdekében, s az sem mindegy, hogyan értékelik a látottakat László József tanár hogy tf további számokról iá ugyanezt mondhatjuk éL Vecsernyés János FEKETE GYŰLI meg A fiú a katonák 52. (Bár ebben a választásban !g közrejátszott egy másik monogram. Nagymamának — lánynevén: Pete Piros — nem maradt meg lánygyermeke, s így halála utánra a — PP-monogram miatt — Péter fiának ígérte a stafírungjából a törülközőket, a szakajtókendőket, a szalvétákat, melyeket rózsaszín szalaggal átkötve, érintetlenül őrzött leánykora óta a szekrényben. — Jó lehet még az a stafirung egy lányunokának is.) Nellinek, a hatodik lánynak, az M.-böl már csak a Malvin maradt, a P.-ből a Petronella. Sokszor szóba került a két monogram története a családban, amióta nagyok a lányok. Folyton összevesznek a holmin, melyik kié, s olyankor az anyjuknak kell igazságot tenni. Kivéve Mártit, ö nem veszekszik, inkább a magáét odaadja. Nemcsak okos lány Márti; ő a legrendesebb. Illetve, már asszony, nem is lány. Folyton azon kapja magát, hogy még mindig lánynak képzeli Mártit, pedig férjhez ment tavaly nyáron. De nem otthon volt a lagzi; csak utána jöttek haza. A férjére már sehogyan sem tudott visszaemlékezni. Csak épp, hogy megebédeltek otthon, még aznap délután felpakoltak egy talyigára való ennivalót, ruhaneműt, pokrócot, s felmentek a szőlőhegyre, az Acsay-féle présházba. Utána már nem is találkozott velük (azaz, még egyszer látta őket: a kökénybokorból). Meghökkent, ahogy most az eszébe jutott: „akkor meg a lánynevén tán meg se találom!" Janinak hívták a férjét. De nem emlékezett rá, hogy a teljes nevét valaha is hallotta volna. „Persze, az egyetemet a lánynevén kezdte — bizonyítványt, akkor azon már nem lehet változtatni. Bizony isten nem, hogy jönne már az ki, valaki beiratkozik, valaki más meg, akit egész másképpen hívnak, elmegy vizsgára..." Három napon át, reggeltől sötétedésig, Mártit kereste. Több helyen járt, s mindegyik egyetemen volt, és kérdezősködött a kapusoknak De sehol nem tudtak róla. Amikor Budán elhallgatott az ágyúzás, oda te átment, a fából csinált hídon, a budai egyetemre, mert ideát azzal biztatták: Budán is van egyetem. De ott sem tudtak Mártiról. Sok kirajzszögezett cédula volt a bejárat körül az egyetemeken. Ki kit keres, „hollétéről értesítést kér" — ilyesmi. Erről jutott eszébe, hogy ő is kiírhatna mindenhová egy-egy cédulát. Abban az elhagyott lakásban, amelyet lefoglaltak Grisáék, talált egy emlékkönyvet — a szekrény alsó fiókjában —, sok szép tiszta lappal. Kereste benne azt a kétsoros versikét, amely mindegyik nénje emlékkönyvében szerepelt: Kútágasra szállt a veréb, emlékkönyvbe ez is elég. De csak hosszabb versek voltak benne, meg nem is olyan szépek. De az biztos, hogy a festett csokrok sokkal szebbek voltak, mint az otthoni emlékkönyvekben. Egy egész délután a cedulakat írta. Nem sikerült éppen úgy a kiírás, ahogyan szerette volna, de az a fontos: el lehetett olvasni. „Parázsó Márti egyetemi tanulót keresi az öcse, alólírott Parázsó Péter. Tanár lesz belőle, ha kitanul, olyan egyetemre jár iskolába. Aki tud róla, értesítsen, hogy hol találom meg, az alábbi címen értesítsen..." Másnap sorra Járta az egyetemeket megint, s a cédulákat kirajzszögezte. Így kapott aztán hírt Mártiról. Még ezen a héten. Egyik reggel a házmester felkiabálta a nevét az udvarról. Két fiatalember várakozott a kapualjban. Egy tömzsi fiú, meg egy hosszabb, sápadt és sovány. A ruhájukból ítélve, nem látszottak egyejutott az eszébe. — És ha így adták neki eddig a temistának, de hát ilyenkor, amikor átvonul « front, minden civil pgyforma. Legfeljebb a tolmács kivétel, viszont a tolmács már nem is az az egyszerű civiL Végtére, sokat nem tudott meg tőlük. Legalábbis azt, amit keresett — a Márti címét — nem tudta meg. Ahogy lement hozzájuk, csak egymásra néztek. A nyúlánkabb fiú azután, megkérdezte: — Te vagy a Márti öccse?... ök együtt voltak Budán az ostrom alatt, Mártival. Majdnem végig. Egy romos bérház padlásán, a mosókonyhában bújtak a nyilasok elől: ki sem mozdulhattak onnan, még a házbeliek sem tudtak róluk. A harmadik társuk odaveszett, de ők szerencsésen megúszták. Márti nagyon rendes volt, enni-, innivalót hordott nekik, az életét kockáztatva, a mosókonyhába; igazolványokat szerzett.... — Tudjátok a címét? — kérdézte a fiúktól. — Mert ez az, hogy hiába keresem. Ha egyszer a címét nem tudom. Megint egymásra néztek. — Az utolsó napokban... — kezdte volna a cingár, de a másik közbevágott: — Te persze a nyilasokról nem sokat tudhatsz. Mondta a házmester, hogy az oroszokkal jöttél... —Ismerem én a nyilasokat Is, hogyne ismerném!... A hungaristák a nyilasok. Erre is csak egymásra néztek. Titkoltak ezek valamit. — Egyszóval... — húzta a szót a cingár —, egyszóval, mi se tudjuk a Márti címét... Elvesztettük valahogy egymást... Sajnos ... Azért is jöttünk, hátha már kaptál értesí'íst valakitől a kiírásra. Mi se tudjuk, sajnos, a címét. De ha megtudjuk, feltétlenül szólunk. Azonnal értesítünk, hogyne, ez természetes ... No hiszen, ezekkel sokra megy. Idejönnek, és nem tudnak semmit. — Mi az otthoni címetek? — kérdezte a zömökebb. Ez olyan elgondolkozó, komoly fiúnak látszott. Hiába a másik beszélt többet, erre kellett inkább figyelni. (Folytatjuk.)