Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

Kedd, Í975. április 22. 3 Népfronttanácskozások Választási előkészületek Tegnap délután ülést tar­tott a Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége az országgyű­lési képviselőválasztások elő­készítésének feladatairól. Az elnökség javaslatot tett, majd ennek elfogadása után az öttagú választási elnök­ség megalakításával bízta meg Darázs Sándornét, a konzervgyár igazgatóját. Hajdú Sándort, az NKFV munkását, Forgó Pálnét, a Zrínyi általános iskola ta­nítónőjét, dr. Deák Feren­cet, a SZOTE főigazgatóját és Bézi Ferencet, a cipő­gyár előadóját. Megválasztották az elnök­ségi ülésen az öt szegedi választókerület öt-öt tagú bizottságait, majd elfogad­ták a népfront választási programját A jelölő gyűlé­sekre május 12—22-e között kerül sor, az egyes választó­kerületeken kívül gyűléseket tartanak majd a Szegeddél egyesült községekben is. Ezeken a jelölő gyűléseken nem csupán a képviselőjelöl­tek személyével, hanem a várospolitika időszerű kér­déseivel kapcsolatos észrevé­telekre, javaslatokra is szá-, mit a népfront városi bizott­sága. A választási előkészü­letek során, április 24—25­én megrendezik a népfront­vezetők kétnapos tanácsko­zását, melyen a pártkong­resszus határozataiból adódó, s az országgyűlési képviselő­választásokkal kapcsolatos további feladatokat határoz­zák meg. Kapcsolat a tanyán élőkkel X közelgő országgyűlési vá­lasztások előkészítéséről, az előkészületekből adódó fel­adatokról tárgyalt tegnap délelőtti ülésén a Hazafias Népfront járási elnöksége. Kálló Antal, a járási bizott­ság titkára előterjesztése alapján munkaprogramba foglalta mindazokat a tenni­valókat, amelyek a jelölő gyűlések szervezésétől a vá­lasztások lebonyolításáig a népfront helyi szerveire há­rulnak. A tanácskozás második na­pirendjén két községi nép­frontbizottság munkájának részletes értékelése szerepelt. Kisteleken és Balástyán a népfront vezető testülete — így összegezhető az értéke­lés — sok szép eredményt felmutató, sokszínű munkát végez. A kisteleki napok ren­dezvénysorozata például a nagyközség egyik legjelentő­sebb eseménye lett. Szövet­kezeti kezdeményezésből fej­lődött az egész községet érintő és a környékbeli fal­vakat is érdeklő ünnepséggé. Egy másik kezdeményezés most keresi a megfelelő tar­talmat. A Fórum nevet vi­selő klub tagjait mindazzal szeretnék megismertetni, ami a község fejlődésével, az itt lakók művelődésével, szórakozásával, a szabad idő hasznos eltöltésével kapcso­latban van. A balástyai népfrontbizott­ság munkájában az a figye­lemreméltó, hogy itt ismer­ték föl leghamarabb és itt használják ki legjobban a tanyai szervezetekben rejlő lehetőségeket. A falugyűlések sem tudnák ellátni maradék­talanul a nekik szánt fölada­tot, ha a tanyai körzetekben, népes gyűléseken nem tár­gyalnák meg a nagy tanyai területtel rendelkező község gondjait. A napi politika vér­keringésébe kapcsolják be végeredményben azokat, akik eddig a nagy távolságok mi­att nem kapcsolódhattak be. Tanyai gondokkal foglal­kozott a napirend harmadik pontjaként az elnökség, a termelőszövetkezeti területi szövetség nőbizottsága tag­jainak részvételével. Az idős korú, egyedül élő emberek­ről egyre többet kell beszél­nünk, s egyre többet kell tennünk érte. Az ezredik köszöntése A Molnár család örül az ajándéknak. A kép jobb szélén Török László A számok nagyságrendjé­ben az ezer nem különösen figyelemre méltó mennyiség. Mégis a nagyobb szobában jeles ünnepségre készültek. Ebből az alkalomból egy hű­tőszekrényt kapott ajándék­ba a tarjáni 811-es épület­ben a boldog lakástulajdo­nos, Molnár Mihályné. A kis háziünnepségen részt vett dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Török László, az OTP megyei igazgatója, dr. Földi Gábor, a városi tanács osztályvezetője, Bálint László, a húsipari vállalat pártbizottságának titkára, és természetesen az ünneplő családtagok, Molnárné két lánya, a nagymama és a ro­konok. Török László azért köszöntötte a Molnár csalá­dot, mert az ezredik OTP­lakásba költöztek. És ehhez a munkahely támogatásával, a munkáslakáskölcsönnel jutottak Molnárék. Persze sz OTP megyei igazgatója kö­szöntőjében azt is elárulta, hogy az öröm nemcsak a la­kástulajdonosoké egyedül, hiszen jelentős eredményt könyvelhet el az OTP, mert Szegeden átadta az ezredik lakását. A negyedik ötéves tervben az OTP Csongrád megyében 3 ezer lakás meg­építésére kapott megbízatást, és már csak néhány száz át­adása van hátra ebben az évben. A jövőben a takarék­pénztár egy-két ezer lakással többet tud megépíteni, mint eddig, és így segíti az ott­honra váró családokat. Amíg a poharak koccan­tak, Molnárné elmondta há­roméves albérletezésének történetét. Két lányával Tá­pén várták ezt a napot, míg végül segített a munkahely, a szalámigyár. Ott 19 éve dolgozik, így nem véletlen, hogy a törzsgárdalagot tá­mogatta vállalata. A gyár csomagolója, 42 ezer 400 fo­rint kamatmentes kölcsönt kapott, nem szólva az álla­mi támogatásról, ami ebben az esetben 50 ezer forint, és többletként a két gyerek után 60 ezer forint. Hogy miért segített a munkahely? Erre már Bálint László vála­Somogyi Károlyné felvétele dr. Varga Dezső, középen szolt. Három éve indult el a munkáslakás-akció. Tavaly és az idén már fél-félmillió forintot tudtak szétosztani, kamatmentes kölcsönként. Azoknak természetesen, akik a legjobban rászorulták, s munkájukkal, magatartásuk­kal kiérdemelték a segítsé­get. Ily módon az elmúlt két évben húsz családot juttat­tak lakáshoz. Persze, e néhány szám­adatnak a legjobban az örül, akire vonatkozik is a statisz­tika. Mint Molnárék. A történelem alkotója S zázöt esztendeje, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin. Kivételes egyéniség volt, aki korán elhatározta, milyen útra lép — és végig kitartott a választott út mellett. Motívu­mait talán Maxim Gorkij érezte meg leg­jobban, aki azt írta róla, hogy még nem találkozott senkivel, aki olyan erős gyű­löletet, megvetést és szenvedést érzett volna a szerencsétlenséggel és bánattál, a szenvedéssel és igazságtalansággal szem­ben, mint Lenin. A történelem óvatosságra tanít a felső­fokkal szemben, de ezt már bebizonyította a história: Földünkön még soha, egyetlen ember nem gyakorolt olyan nagy hatást a következő generációk gondolkodására és cselekvésére, mint ő. Az oroszországi helyzetet elemezve, Le­nin — Arkhimédész gondolatát idézve — azt mondotta: „Adjatok egy forradalmá­rokból álló szervezetet, és kiforgatjuk sar­kából Oroszországot." Ilyen szervezet azonban nem létezett, létre kellett tehát hozni. Ezt a feladatot vállalta magára. Ki­dolgozta a munkásosztály új típusú forra­dalmi pártjának elméleti, ideológiai, poli­tikai és szervezeti alapelveit. Vezetésével előbb a forradalmárok egy kis csoportja egyesült, akik életüket a munkásosztály ügyének szentelték. Ez a csoport volt a sejt, amelyből a Szovjetunió Kommunista Pártja, Lenin pártja alakult. A párt számára az a legveszélyesebb, ha elszakad a tömegektől — vallotta. — A kommunistáknak a tömegek között kell élniük, ismerniük kell a tömegek igényeit, hangulatát, óhajait és reményeit. A töme­geket soha hem szabad becsapni, nem sza­bad titkolni előttük a nehézségeket és a bonyolult helyzeteket, bármilyen nagyok és nehezek legyenek is azok, hiszen a szovjethatalom csak a tömegekre támasz­kodva győzheti le a nehézségeket, és vív­hatja ki a győzelmet. Lenin mindenkor szigorúan és követke­zetesen betartotta azt a szabályt, hogy csak igazat szabad mondani a népnek. Ebből táplálkozott a dolgozók mérhetetlen bizalma minden szava iránt. Ilyen, való­ban lenini gondolatok jegyében váltak a kommunista pártok korunk legnagyobb történelemformáló erejévé. Romáin Rolland francia író megrázó szavakkal festi le „Elvarázsolt lélek" című regényében Lenin halálának napjait. „Gyötrelmesen szenvedő világ volt ez'! Egész népek estek áldozatul az elnyomatás és a nyomor pusztításainak... Róma feje fölé fekete liktorok bárdja és vesszőnya­lábja emelkedett. Magyarország és a Bal­kán börtöneiből megkínzottak elfojtott üvöltései hallatszanak. A szabadság régi országai — Franciaország, Anglia, Ame­rika — hagyják, hogy erőszakot kövesse­nek el a szabadság ellen, sőt támogatják az erőszaktevőket. Németország elpusztí­totta a maga Keresztelő Szent Jánosait. És egy Moszkva-környéki nyírfaerdőben ki­hunyóban van Lenin fényes tekintete, utolsókat lobban tudata. A forradalom el­veszti vezérét. Mintha éjszaka borulna Európára... De ebben az éjszakában már hallom az újszülött első kiáltásait is." Ez az újszülött a szocialista rend volt, amely akkor már az ő eszméi és tervei alapján épült a Szovjetunióban. A szocia­lizmus akkor vált tudományos elméletből eleven realitássá. Először jött létre a mun­kások és parasztok állama, amelyben meg­valósultak az igazi társadalmi egyenlőség és szabadság, a demokrácia és a népek kö­zötti testvériség eszméi. Ez a szocialista állam azokban az évtizedekben, amíg egyedül állt a kapitalizmus tengerében, világító torony volt a népek számára — a mi népünknek is. Lenin világosan látta, hogy a forrada­lom elkerülhetetlenül győzelemre jut más országokban is. Mindent nem láthat előre senki: de Lenin egyik legfontosabb tulaj­donsága a lényeg meglátása és megláttatá­sa volt. ötvenegy évvel halála után a le­ninizmus világméretű győzelmének, világ­méretű' megszilárdításának korát éljük. A lenini eszmék diadalt aratnak a Szovjet­unióban, amelynek döntő része volt ab­ban, hogy az emberi civilizáció győzelmet aratott a második világháború vérzivata­rában. Győzelmet arattak ezek az eszmék a többi szocialista országban, köztük ha­zánkban. Mély gyökeret eresztettek a nemzetközi kommunista és felszabadító mozgalmakban, napról napra fokozódik a dolgozók gondolkodására gyakorolt hatá­suk a világ valamennyi országában. E s így ma már nemcsak azt mond­hatjuk el, hogy a tőkés rend vál­sága — és Lenin sosem hitt abban, hogy a kapitalizmus válságmentessé vál­hat — elmélyült és behatolt az élet min­den szférájába. Elmondhatunk következés­képp valami mást is, hogy sosem volt olyan kiáltó az ellentmondás szocializmus és kapitalizmus között, mint napjainkban. A megalakult szocializmus visszafordíthatat­lanná vált, és fejlődésvonalát a maoizmus egységbontó törekvései sem törhették meg. Példájával és aktivitásával mind nagyobb hatást gyakorol a világesemé­nyek menetére, reális lehetőséggé téve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését. És immáron nem egy elfogadott modell, hanem létező szocializmus. Életereje és kapcsolatainak rendszere a történelmi holnap általánossá váló normáit vetíti előre. Megemlékezések a Lenin-évfordulón Ma, kedden, Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 105. évfordulója tiszteletére dél­előtt 9 órakor ünnepi megemlékezést ren­dez Újszegeden az MSZMP Csongrád me­gyei bizottsága és a Csongrád megyei pártbizottság oktatási igazgatósága. Az ok­tatási igazgatóságon rendezendő ünnepsé­gen dr. Koncz János, az MSZMP megyei bizottságának titkára mond beszédet. Délután a Rákóczi téri Lenin-szobornál rendez koszorúzási ünnepséget az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága. A koszorúzási ünnepség délután 3 órakor kezdődik. Kommunista műszak a KSZV-nél Kommunista műszakot tar­tottak vasárnap délelőtt a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat három gyárában. Az újszegedi szövőüzemben 405 fő jelentkezett, de végül 517-en dolgoztak, s a hatórás műszák alatt 11 ezer 656 négyzetméter szövetet készí­tettek. Ennek termelési ér­téke 858 ezer 464 forint. A dolgozók igyekezetét jól jel­Norvég miniszter hazánkban Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter meghívására hétfőn Thorstein Treholt földműve­lésügyi miniszter vezetésével norvég küldöttség érkezett hazánkba. Fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent dr. Soós Gábor mező­gazdasági és élelmezésügyi államtitkár, jelen volt Tor Stokke Norvégia budapesti nagykövete is. (MTI) lemzi egy számadal: máskor egy teljes műszak alatt mint­egy 10 ezer négyzetméter kelmét szőnek. A munkabér­ből 40 ezer forintot fizetnek be a KISZ Szeged városi Bi­zottságának számlájára. A szegedi kenderíonógyár­ban 10 és fél ezer kilogramm kártolt szalagot, 8 ezer kiló fonalat, 6250 kiló cérnát, 2700 kiló kötelet és 4420 kiló polirozási terméket állítot­tak elő a kommunista mű­szakon. összesen 410-en vol tak bent, közülük sokan ad minisztrativ alkalmazottak. Dolgoztak a gyár négy tele pén is, összesen 6 ezer kiló kenderrostot termeltek. A munkabérből 60 ezer forin­tot utalnak át. A szegedi jutaárugyárban 240-en vettek részt a műsza­kon, további 60 fő pedig az eperjesi telepen dolgozott. A két üzemben 3 tonna fona­lat, illetve 7 ezer négyzet­méter szövetet termellek. Lázár György Moszkvái!? utazót! Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese vezetésével hétfőn, teg­nap délután küldöttség uta­zott Moszkvába, a KGST Végrehajtó Bizottságának 71. ülésére. Búcsúztatásukra, a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A Lázár György vezette kül­döttségünk megérkezett a szovjet fővárosba (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents