Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

Péntek, 1975. április 18. 3 Za jcsökkentés - zöldövezettel Ankét Szegedao a környezeti zajok elhárításáról Április 1-én lépett hatály- épület ellenkező oldalára ba az első magyar, részletes helyezik, s még jelentősebb csendvédelmi előírás, illet- csökkenést érhettek volna el, ve az „Épületek környezeté- ha egy alacsony üzletsort ben és helyiségeiben meg- terveznek a lakóházak elé. engedett zajszintek" szabvá- Ugyancsak kitűnő eredmény nya. A szegedi Technika érhető el azzal, ha a lakó­Kázában máris összeültek az házat, illetve a forgalmas út­illetékes szakemberek, hogy testet fákkal, zöldövezettel ankéton vitassák meg, mi- választják el egymástól, ként tehetnek eleget legjob- Az épületek belső zajelhá­ban ezeknek a követeimé- rítására különféle szigetelő­nyeknek. Az MTESZ Csöng- anyagok alkalmazhatók. El­rád megyei Szervezete első- mondották, hogy már a kí­sorban Szeged három terve- sérleti építkezéseknél jól be­zővállalatától, s szövetkeze- vált a szegedi kendergyárak tétól építészeket, illetve vá- új készítménye, a viszony­rosrendező szakembereket lag olcsó, vastag textilanyag, hívott meg a csütörtöki ta- a tűzöttnemez, amely a par­nácskozásra. kett alá helyezve csökken­Amint az ankét előadói ü a padlokopogást. elmondották, a zajcsökkentés Az Építéstudományi Inté­már az épületek tervezésé- zet munkatársai arról is nél, a lakónegyedbe történő szóltak, hoiy modell-labora­megfelelő beillesztésénél tóriumot hoztak létre, kezdődik. Az Építéstudo- amelyben a tervezés alatt mányi Intézet, szakemberei álló épületek, lakótelepek ezzel kapcsolatban például mását elkeszítik, s így ta­az óbudai lakótelepen mé- nulmányozhatják a valóság­reseket folytattak. Akadnak ban is várható környezeti olyan utcák, illetve lakóhá- zajokat. Jelentős ez, hiszen zak, ahol a szabvány szerint gyakran egy-egy nagy lakó­megengedhető 40 helyett 75 épület és az utca vonala ál­decibeles zajt mértek. Leg- tal bezárt szög megváltozta­alább 15 decibellel kisebb tásával is lényegesen befo­zajt kellene elviselni, ha lyásolhatók a zajviszonyok, ugyanott a lakószobákat az D. B. Apad a Maros, árad a Tisza Az Alsótiszavidéki Viz- szakaszon nem lesz szükség tigyi Igazgatóság jelentése az árvédelmi készültség el­szerint a Maroson megkez- rendelésére. dódött az apadás, a Tisza viszont még mindig árad a A 17 kilométer hosszúságú alpári nyári gáton a tisza­Csongrád megyei szakaszon, kunsági vízgazdálkodási tár­Csütörtökön délben a szege- sulat figyelőszolgálatot ren­di hídnál levő mérce csak- delt el. A gátrendszert — nem 600 centiméteres érté- mint ismeretes — a nagy­ket jelzett. Szegeden az alsó árvíz utáni években meg­rakpartot, másutt pedig a hullámteret is elérte a viz. erősítették. Az alpári nyári gát a jelenleginél lényegesen Mivel a folyó felsőbb vo- magasabb vízállás esetén is nnlatain megkezdődött a te- biztonságosan óvja az elön­tözés, most már biztosra ve- téstől az 5000 hektárnyi te­hető, hogy az Alsó-Tisza- rületet. A számítástechnikai A pártkongresszus után: A közoktatás feladatai Beszélgetés dr. Polinszky Károly oktatási miniszterrel kormányközi bizottság ülésszaka Csütörtökön Budapesten befejeződött a szocialista or­szágok számítástechnikai kormányközi bizottságának XIV. ülése. Ezen a közös mini számitógéprendszer lét­rehozásának együttműködési kérdéseit, az egységes szá­mitógéprendszer program­ellátását, valamint a számí­tástechnikai eszközök sok­oldalú gyártásszakosításának és kooperációjának kérdéseit vitatták meg. A kormányközi bizottság állandó elnökét, M. E. Ra­kovszkijt, a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának el­nökhelyettesét, és a delegá­ciók vezetőit csütörtökön fo­gadta dr. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Külön szót érdemelnek a kongresszus dokumentumai ­ból és a felszólalók részerői azok a gondolatok, javasla­Alig egy hónappal a Ma- mégis úgy vélem: a lényeg oktatás és a szakmunkás­gyar Szocialista Munkáspárt néhány gondolattal kifejez- képzés fejlesztését, tartalmá­XI. kongresszusát követően a hető. Mindenekelőtt azt a nak és formájának korsze­közművelődés egyik legfon- tényt szeretném hangsúlyoz- rűsitését, — hogy csak a tosabb, legmeghatározóbb ni> h°gy a párt megkülön- legfontosabbakat említsem, , ,, ... , . ,, böztetett figyelme, iránymu­eleméről, a kozoktatasrol, ^ gondoskodása a közok. annak további feladatairól tatás iránt — folyamat, az­beszélgetett dr. Polinszky az szerves eleme volt és ma­Károly oktatási miniszterrel radt a Part programjának, tok, amelyek a pedagogusok c^-b- cá ^ út Emlékeztettek a X. kong- társadalmi megbecsülésével, í>anaor, a magyar resszus hatarozatainak ne- képzésük, továbbképzésük Távirati Iroda kulturális ro- vezetes pontjára, amely fel- színvonalának további eme­vatvezetője. adatul tűzte ki az állami lesével foglalkoztak. u .„„._„.„,• oktatás rendszerének vizs­- Hogyan fogalmazható gálatát Ezt a vizsgálatot a meg a XL kongresszus je- Központi Bizottság — szé­lentősége a közoktatás les társadalmi bázison, a szempontjából? szakemberek bevonásával — sikeresen elvégezte, és 1972 — Bár a részletes, konk- júniusában meghozta hatá­rét méltatás meghaladná egy rozatát az állami oktatás — Az MSZMP XI. kong­resszusa történelmi jelen­tőségű okmányt fogadott cl, a párt programnyilat­kozatát. Mit jelent ez * dokumentum a tnagj &r oktatásügy szamára? — A programnyilatkozat ilyen beszélgetés kereteit, helyzetéről és fejlesztésének pártunk történelmi felada­•psS. I§ | ||i| piSE TSSw.y-.v , SjtjlUMM im I M ifiO • • iiitidg Si Somogyi Károlyné felvétele A textilművekben a szegedi ÉLIKER évekkel ezielőtt nyi­tott egy büfét, ahol a gyár dolgozói élelmiszert, üdítő­italt és egyéb árucikkeket vásárolhattak. A textilművek dol­gozóinak kívánságára az ÉLIKER most változtatott üzleté­nek arculatán. A büfé-jelleget megszüntette, s az üzlet­ben bevezette az önkiszolgáló rendszerű árusítást, termé­szetesen bőséges árukészléttel. Ezután minden olyan áru­cikket megvásárolhatnak itt a dolgozók, amely bármely más élelmiszerüzletben is kapható kifejező társadalmi eszme, a marxiz­mus—leninizmus elmélete tudományo­san megalapozott ideológia. E tudomá­nyos elméleti alapokra építi osztály­harcát, ideológiai küzdelmét. A tár­sadalomtudományok mindegyike ma­gán viseli az ideológia jegyeit, a tu­domány tárgyának osztályszempontból való megközelítését Vonatkozik ez a közgazdasági, a történelmi, a szocioló­giai, az etikai, esztétikai, filozófiai stb. tudományokra egyaránt. Napjainkban a kapitalizmus és a szocializmus világméretű küzdelmé­ben, ennek kísérő jelenségeként tanúi lehetünk az ideológiai harc kiéleződé­sének is. A burzsoázia ideológusai ar­ra törekszenek, hogy kétségbe von­ják azt a tényt és marxista tételt, mi­szerint az ideológia átszövi korunk társadalmát. Azt állítják, hogy a tu­dományos-technikai forradalom korá­ban a társadalmi folyamatok nagy és lényegesebb része elveszti osztályjel­legét, politikai töltését, a vele kapcso­latos problémák nem ideológiai ter­mészetűek, hanem a szakirányítás problémakörébe tartoznak. Ez az úgy­nevezett „dezideológizálás" objektíve azt a célt szolgálja, hogy lefegyverez­ze a munkásosztályt, a szocializmus erőit, és szabad teret biztosítson a burzsoá eszmék érvényesülésének. A kommunista pártok ezzel a „dezideológizálással" szembeállítják a következetesebb és hatékonyabb ideo­lógiai harcot Fokozzák a szocializmus híveinek elméleti, marxista—leninista felkészültségét, határozottan fellépnek a burzsoá és a kispolgári eszmék min­den megnyilvánulásával szemben. akár elméleti formában, akár a köz­napi gondolkodásban jelennek meg. A burzsoá és kispolgári ideológiák persze a mi viszonyaink között — a fejlett szocializmus társadalmának építésekor — másként jelennek meg, mint a kapitalista társadalomban. A legdöntőbb különbség, hogy felszámol­tuk osztálylétalapjukat. Továbbélésük­kel azonban még hosszabb ideig szá­molnunk kell, annál is inkább, mivel a kapitalizmus a világnak még tekin­télyes részén létezik, és igyekszik ideológiailag hatni a szocialista tábor országaira. De belső viszonyainkból, a különböző nem antagonisztikus osztá­lyok, rétegek és csoportok létezéséből eredően is számolnunk kell a sajátos érdekek egyes olyan megnyilvánulá­saival, amelyek nincsenek összhang­ban a szocialista eszmeiséggel. Azonban nem egyszerűen az ismere­tek gazdagítása vagy a téveszmék el­leni harc az ideológiai munka célja: az ideológia a társadalom átalakításá­nak fontos eszköze és ösztönzője. A munkásosztály ideológiája társadalmi demokratizmusa miatt elfogadható minden dolgozó osztály számára, hi­szen kifejezi ezek alapvető érdekeit is. Ezért lehetséges, hogy a munkásosz­tály ideológiai álláspontjára helyezke­dik egyre több paraszt és értelmiségi. Ez az ideológiai közeledés azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a különböző osztálytöltésű nézetek egy­máshoz közelednek és egy ponton ta­lálkoznak, egymásban feloldódnak. A munkásosztály ideológiája a polgári és kispolgári ideológiákkal szemben kö­vetkezetes harcban, és végső fokon kiszorításukkal nyerhet teret végleg az emberek gondolkodásában. Politikai együttműködésre törek­szünk minden dolgozó, a szocializmus, a béke megvalósításában érdekelt em­berrel ... Azokkal is, akiknek gondol­kodásuk, szemléletük bizonyos vonat­kozásban ellentétes a szocialista ideo­lógiával. A politikai együttműködés­nek nem lehet kizárólagos feltétele a teljes ideológiai egység. Azonban po­litikai együttműködés anrtál erősebb és szilárdabb, minél inkább épül a marxista—leninista ideológia közössé­gére. Ügy véljük, a politikai együtt­működés kedvező feltételeket teremt a szocialista ideológia elfogadására. Gyakorlati munkánkban közelítésükre, perspektívában pedig egybeolvasztá­sukra törekszünk. Ehhez sok türelem­re, meggyőzésre van szükség. A munkásosztály társadalmi céljai­nak megvalósításáért az osztályhar­cot a társadalom életének minden te­rületén folytatja. Ezek között alap­vető az ideológia területe. A fejlődés és az előrehaladás itt sem bízható a véletlenre, az ösztönökre. A társada­lom legtudatosabb erőire, a szocialis­ta eszmeiséget a leghatározottabban, tudományosan és legszervezettebben képviselő kommunisták pártjára há­rul az a feladat, hogy irányítsa, szervezze és győzelemre vigye ezt a harcot. A párt tagjainak kell első­sorban élen járniuk és példát mu­tatniuk mind ideológiai felkészült­ségben, mind e harc vállalásában. Rákos Imre feladatairól. Ez a határo zat hosszabb időre kijelölte a szocialista köznevelés to- teremtésének vábbfejlesztésének irányait, munkaterve. tainak szintézise, a fejlett szocialista társadalom' meg­nagy távlatú Hiba lenne ugyanakkor világosan kitűz- most kiragadni a dokumen­te a rövidebb távú oktatás- tum oktatásügyi vonatkozá­politikai feladatokat is. Ez zait, hiszen — könnyű be­utóbbiak végrehajtásán mun­kálkodunk a határozat óta eltelt két és fél év Matt — látni — a programnyilatko­zat egésze érinti az oktatás­nevelés perspektíváit. Hadd nem csekély eredményekkel, említsek egy példát a doku­Csökkentettük a tanulók túl- mentum II. fejezetéből: ,.A terhelését, javítottunk ólta- felnőtt nemzedék minden Iában a nevelés, különösen a tagja, a családok, az érin­világnezeti nevelés feltéte- tett intézmények azzal a fe­lein, sokat tettünk az isko- lelőssegtudattal törődjenek lai élet demokratizmusának az ifjúság nevelésével, hogy fejlesztéséért, a diákönkor- munkájukkal és példájukkal mányzati tevékenység bővi- a jövőt alakítják. Ugyan­téséért. A középtávú akkor növelni kell az ifjú­feladatok sággal szemben támasztott körében erőteljesen dolgo- követelményeket is, hangsú­zunk valamennyi iskolafok lyozva kötelességeit és fele­és iskolatípus tantervi kor­szerűsítésén. Nagyobb táv­latú munkáink sorában em­lősségét önmagáért és a szo­cialista társadalom jövőjé­ért." De idézhetnék a Köz­lítem a köznevelés fejleszté- ponti Bizottság beszámolójá­sét szolgáló tudományos ku- ból is, amely szerint: „A tatások — az úgynevezett szocialista társadalom nö­,6-os fő irány" — megter­vezését és összehangolását. A közelmúltban pártkongresszus vekvő igényeinek megfele­lően — 15—20 éven belül zárult XI. általánossá kell tenni a fel­mind az növekvő nemzedék közép­előzetes dokumentumokban, fokú iskolázottságát. „Mi mind a Központi Bizottság más ez, mint oktatáspoliti­beszámolójában — lényegé- kai feladat? Természetesen ben nyugtázta a közoktatás a programnyilatkozat külön munkásainak eredményeit és pontban is megfogalmazza erőfeszítéseit. az oktatási rendszer tovább­— Ügy érthetjük-e, hogy fejlesztését közvetlenül érin­a XI. kongresszus jóvá- tő feladatokat, így például a hagyta a közoktatás szo- szociális különbségek hatá­cialista korszerűsítésének sának megszüntetését a fia­érdekében végzett eddigi talok életpályájának alaku­munkát? lásában, az oktatás és ane­— Feltétlenül, de a kong- velés egységének erősítését, resszus ennél sokkal többet a feltételek kiegyenlítését az mond, éppen ezért jelentő- alsófokú oktatásban, és így ségének méltatásánál itt tovább. A programnyilatko­nem állhatunk meg. Első- zat oktatási vonatkozásai, sorban arra utalok, hogy a mint részfeladatok, logiku­XI. kongresszus — hasonló- san következnek az 1972­an az előzőekhez — igazi ben meghatározott korszcrű­„munkakongresszus" volt: sítési feladatokból. Mint értékelt, elemzett, bírált; a egész, a párt programnyilat­szocializmus belső és nem- kozata nekünk elsősorban a zetközi fejlődésének széles távlatokat mutatja meg, háttere előtt világította meg amiért munkálkodunk: a társadalmunk előrehaladásé- fejlett, szocialista társada­nak minden fontos feltéte- lom képét látjuk benne, lét, így az oktatás helyzetét amelynek építőit, részeseit és perspektíváit is. A nagy — a szocialista embert — társadalmi összefüggések op- nekünk kell tovább oktat­tikája, a társadalom, a párt nunk, képeznünk, nevel­összpontosított figyelme ez- nünk. Mindenesetre minisz­úttal is felszínre hozta a tériumunk — együtt a pe­közoktatási rendszerünk dagógusokkal — tanulmá­alapkérdéseit, amelyek egy- nyozza a XI. kongresszus ben a továbbhaladás fő te- összes dokumentumát, és rületét is jelzik: az egyenlő ennek alapján jelöljük ki a tanulási esélyek feltételeinek magyar oktatás fejlesztésé­megteremtését, a világné- nek következő lépéseit — zeti és erkölcsi nevelés erő- fejezte be nyilatkozatát dr. sítését, az általános iskolai Polinszky Károly. Az Interatominstrument budapesti kiállítása Csütörtökön megnyílt az munkájában résztvevő hat Interatominstrument (IAI), KGST-ország kilenc válla ­a KGST-országok nukleáris lata mutatja be — többek műszeripari egyesülésének között szakosítással és koo­kiállítása a KGM Rákóczi perációban készülő — mag­úti Technika Házában. A ki- technikai termékeinek szé­állítást Tétényi Pál, a Ma- les választékát. Az Inter­gyar Tudományos Akadémia atominstrument közreműkö­főtitkárhelyettese, az Orszá- désével a szocialista orszá­gos Atomenergiabizottság eL £okbf,n már kidolgozták a .. .... kővetkező oteves tervidő­nokhelyettese nyitotta meg. szakra árucsere növelé­A bemutatón az egyesülés séről szóló javaslatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents