Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-16 / 88. szám

4 Szerda, 1975. április «. Holnapi tanyák 2

Mi lesz a tanyákkal? melési rendszerek alakultak gitő gazdaságok termelése is, • — kérdezték az elmúlt ki. Foglalkozott a jelentős ott az építési lehetőségeket évek országos tanácskozásain, 1972-ben Kecskeméten, ahol funkcionáriusok, szociologusok, tahácsi, szövetkezeti vezetők, tanyaiak, tehát azok tanácskoztak, akik segíteni tudnak, akarnak, azokkal, akikre a társadalom figyelme nem véletlenül irányult. Az alföldi tanyavilág ismerői fejtegették nézeteiket. Érdemunkaerő-tartalékokkal is, a kiterjesztik. A településhóló külterületeken élők jövedel- zat részeként, azzal összmi, vagyoni helyzetével, az hangban és koncentráltan, egészségügyi gondokkal, az differenciáltan szabályozzák iskolai képzéssel, a népmű- a külterületi fejlesztést. A tartósan fennmaradó tanyás területen felújíthatnak, korszerűsíthetnek, melléképületet emelhetnek, bővíthetnék, sőt a mezőgazdasági veléssel, külön szólva arról: nem szabad türelmetlenkedni, a folyamat akár akarjuk, akár nem, jelentős ütemben tart. Tehát segíteni, könynyíteni kell a belterületre műveléssel élethivatásszerűmes megemlíteni a summá- való költözést, ugyanakkor a en foglalkozó tulajdonos a zatot; „a tanyaiakkal együtt tanyákon élők ellátásáról, lebontásra ítélt lakóépülete fogjuk terveinket valóra életfeltételeinek javításáról helyett — vagy mezőgazda váltani. Ha semmi mást nem fokozottan gondoskodjunk. sági műveléssel foglalkozó tudunk elérni, csak annyit, Az ásotthalmi Papp Fe- gyereke, másik lakóépületet hogy új tanyák nem épül- rencné akkor nagy panasszal is építhet a tanyához tartozó nek, illetőleg úgy épülnek élt; miért lehet a tanyát földterületen —, ha nem ezek az új házak, hogy meg- korszerűsíteni, újat építeni esik lakástulajdon-szerzési feleljenek a mi tervszerű pedig tilos. Már nem tilos! korlátozás aló, vagy az alól fejlődésünknek, a jövőnek, a A falusi települési rend- felmentést kapott, holnapnak és a holnaputón- szerünk a múltban az afc- * nak is, akkor már érdemes kori termelőerők térbeli el- A tanyakérdés tehát lezávolt ezzel a témával foglal- helyezkedésével összhangban rult? kőzni." (Romány Pál Or.) volt. Ám a szocialista ipar Korántsem. Hiszen a 0—14 Egy esztendővel később je- és mezőgazdaság megterem- éves korú gyerekek száma lent meg könyve is; A ta- tésévela munka- és lakóhely a külterületen nagyobb, mint nyarendszer ma címmel, szétvólasztódott, mozgás kö- az országos átlag, s nem amelyben utalt a X. párt- vetkezett be a településháló- olyan mértékű az elöregedés kongresszus tanyavilággal zatban, és napjainkban is a sem, mini; például az apró kapcsolatos megállapításaira: szocialista termelőerők tér- falvakban, a jobb módú ta'.,A történelmileg kialakult beli elhelyezkedése változó- nyák gépesítettsége — szetanyarendszer erőszakos fel- ban van. Ez olyan szemlé- gedi tanyák — magas színszámolása ellentétes az egyé- letet alakított ki; tartózkod- vonalú. A motorizáció, az ni és közösségi érdekekkel junk minden olyan admi- úthálózat közelebb hozza ts. Csak előrelátó tervezéssel nisztratív intézkedéstől, ami ezeket az ellátási centrués a sajátos helyzetet ügy e-1 negatív irányba hatna, ne mokhoz. Létükkel tehát tarlembe vevő központi támo- csak az elköltözést segítsük, tósan számolunk, a társagatóssal tudjuk csökkenteni ösztönözzük, de a tanyán dalom anyagi és erkölcsi a tanyavilág jelenlegi batá- maradókat is. Az Építésügyi erejétől függően a külterüsait—* és Városfejlesztési Miniszté- leten élők életkörülményeit Ez a tisztesség és humá- rium rendeletben szabályoz- javítjuk. Olyan stabil tanyanus szemlélet, az író jelleg- za a tanyavilág tervszerű politikát alakítunk az átmezetes módszereként végigve- alakítását — rövidesen meg- neti és hosszú távú időszakzette az olvasót a magyar jelenik a rendelet —, ahol ra, ami méltó a szocializhosszú távon sem várható must építő emberhez, a tanyák megszűnése, ott Mi lesz a tanyákkal? Haaz tanyavilág kialakulásától napjainkig, s ami külön ellati tennivalók meghatározó sóig. » Mi a célunk? Á szocialista társadalmi rend normáinak megfelelő életet teremteni a tanyákon élő százezreknek is. Szódagyártás Bulgáriában, Devnyában működik a világ egyik legjelentősebb, a legmodernebb termelési módszereket alkalmazó kalcinált szódakombinátja. Jelenleg is bővítik és modernizálják ezt az ipari létesítményt, amely hozzájárul ahhoz, hogy Bulgária nagy mennyiségben exportál kalcinált szódát, és szódakészítményeket. A szódagyártás legújabb problémáinak megoldásával számos tudományos intézmény foglalkozik. A Nehézvegyipari Tudományos Kudevnyai kirendeltségének munkatársai azt vizsgálják, hogyan lehet felhasználni a kalcinált szódagyártás melléktermékeit a termelés hatékonyságának emelésében és a vízszennyeződés elleni védekezésben. Több tudományos, a szódagyárlással kapcsolatos témán dolgoznak a szófiai Vegyipari Technológiai Főiskolán is. A szódagyártás problémáival foglalkozó bolgár tudományos intézmények szoros kapcsolatban állnak a többi szocialista ország hasonló tató- cs Tervező Központ központjaival. ismerésre méltó: a gyakor- építési engedélyek kiadásá- marabb, később, jóval túl az val, magasabb színvonal ezredfordulón, de fokozatomegteremtésével, anyagilag san kimúlnak, a gazdálkois támogatják a tanyák fej- dás iparszerűségével, a fejlődését Azokon a tájakon, lett mezőgazdasági technimint a mi vidékünkön is, kákkal, a szociális gondosahol intenzív kultúrák ho- kodós, törődés magas fokán, nosodtak meg, szőlő, gyü- amikor már a tanyai lét Minden olyan kezdeménye- mölcs, spárga, a gazdasági csupán történelmi kuriózum/.es megbukott, ami nem létalap tehát erős, és nélkü- má alacsonyul, számolt a tanyai emberek lözhetetlen a háztáji, kise- Sz. Lukács Imre valtozatos erdekeivel, nem kereste és nem találta meg az egyeztetés lehetőségét a társadalmi érdekekkel. Bár a Szeged környéki tájon a törökdúlás meghatározó szerepű volt a tanyák életében, megsem tekinthetjük a hoszszú hadi évtizedek egyenesági leszármazottjának, hiszen a török hódoltság előtt ezen a vidéken a népesség igen sűrű, apró kis falvakban lakott, Csongrád megyében 117 kisebb-nagyobb ilyen falu volt, amiket a mabol nézve aligha tudnánk talán nugyüzemi majoroknak is elfogadni. A török vész, mészárlás, s a hóborúzgatások idején a nagyobb védelmet nyújtó, biztonságot ado városokba, várakba menekültek — tehát nagyobb emberi közösségekbe —, nehézzé vált, szinte lehetetlenné a földek művelése. A törökök kitakarodása után nemcsak szükségszerűvé lett a tanyák kialakulása, ahová az elnl akaró tömegek kirajzottak, s előbb csak szállásokként használva, később a föld hasznossá tételével állandó lakhelyül is a tanyákat, de egyetlen lehetséges tovabbelési, fennmaradási szándék, tett is. A szállásokat régi írások szerinl. 1R15 decemberében nevezték először hivatalosan tanyáknak Az életre hívó tehát nem a torok világ, más országokhoz hasonlóan inkább a meghatározott termelési körülmények, már csak azért is mert a Dózsa-féle parasztháború idejéből tudunk szállásokról. • 1973 végén Szegeden országos tanácskozás zajlott a magyar tanyakérdésröl, s örvendetesen azt hangsúlyozta: nem szélsőséges példák, hanem alapvető tendenciák alapján szükséges megítélni a mai helyzetet, s a tanácskozás a mai gondok elemzésére, a meglevő problémák feltárására, megoldására összpontosította erejét. Nem eredménytelenül. Kimondotta, hogy 1970 óta a tanyai lakosság csökkenése azokon a területeken gyorsult, ahol komplex gépesítéssel, új ter^ Iskola óleU közelben A pályaválasztásról koztatást a pályaválasztási lehetőségekről. Tanulóink szóban és írásban érdeklődtek az őket érintő szakterüIskoláinkban a pályává- Hasznosnak bizonyult az a lasztási, felvilágosító munka lehetőség, hogy 7—8. osztáigen jelentős szerepet tölt lyos tanulóink a gimnáziube. Az általános iskolák pe- mok és szakközépiskolák dagógusainak számottevő szakköreibe járhatnak. Pat- létről, amelyre azonnal kifeladata, problémája a fia- ronáló ifivezetőktől közvet- elégítő választ kaptak, talok megfelelő pályairányí- len élményt is szerezhetnek tása. Üjkeletű törekvéssel az új iskolatípus légköréről, találkozunk napjainkban, Szakmunkásképző iskolák megtekintésével kedvet ébresztünk egy-egy szakág iránt. amely az érdeklődés gyakorlati irányítását a pályaválasztás, és az eredményes és harmonikus pályavitel szolgálatába igyekszik állítani. A társadalmi igényt kormányhatározat A program kiegészítéseként gyakorlati bemutatót szemlélhettünk a DÉLÉP tanműhelyeiben, hegesztő, fontos lakatos, villanyszerelő és asztalos szakmában. Az álJelentős szerepet töltött landó jellegű pályaválasztábe pályairányító munkánk- si kiállítás, teljes programban a megyei és városi Pá- jávai, tudományos megalafogaímazta lyaválasztási Intézettel való pozottsággal és pszichológiai . , . kapcsolatunk. Iskolánk pá- szempontok figyelembevétemeg. Irányító munkankkal lyaválasztási felelősének lével, az értelmi és érzelmi segíteni kell a munkaerő- szervezésében megtekintet- nevelés teljes összhangjával szükséglet kielégítését, tehát tük tanulóinkkal (7—8. osz- nagy mértékben segítette a összhangot kell teremtenünk táUyal) az állandó jellegű fiatalok pályairányulását. A pályaválasztási kiállítást. Az kiállítás igen érdekes, vonzo, említett rendezvény több és megtekintése feltétlenül mint kiállítás. Gyermekeink hasznos volt további muntájékoztató jellegű előadást kánk szempontjából, hallgathattak, színes, hangos Lábodi Lászlónc. filmek, faliképek és más a Zrínyi Ilona Altalános tárgyi anyag nyújtott tájé- Iskola igazgatója a társadalmi igény és a fiatalok érdeklődése között. Iskolánk, a Zrínyi általános iskola felismerte a kormányhatározat fontosságát, és pályaválasztási tanácsunk a valóság reális, közgazdasági elemzésére épül. Igen fontos tényező, hogy a személyiségfejlődés egész folyamatában figyelemmel kísérjük tanulóink irányulását. A pályaválasztás nem lehet egyszeri döntési aktus, a felső tagozat minden osztályában folyamatosan foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel. Iskolánkban például szülői értekezleten megbeszéljük a páljaalkalmasság szempontjait, amelyek között a következő tényezők szerepelnek: közgazdasági tényezők; a tanulók alkalmassága az adott pályára; a pályaismeret kérdése; a továbbtanulási lehetőségek. Igen fontos azonban, hogy a szülők vegyenek részt a gyermek pályaismeretének bővítésében. A szülőkkel történt közös üzemlátogatás igen sikeresnek minősült. (Újszeged! Szövőgyár, Minőségi Cipőgyár stb.) A fenti komplex vizsgálatok feltétlenül segítséget nyújtanak szülőknek, tanulóknak egyaránt. A pályairányítás folyamatában a tanulók érdeklődési körének formálása terén az iskolának hatalmas lehetőségei vannak. Osztályfőnöki órákon már 5—8. osztályban üzemlátogatás alkalmával megismerkednek tanulóink a termelőmunkával. Pályaválasztási beszélgetéseket folytatnak, felmérések alapján megfelelő tájékoztatást nyújtanak az osztályfőnököknek. Az Autóklub országúti segélyszolgálatának új rendje Autósaink megszokták az kér, álljanak meg, vegyék öt országutakon cirkáló „sárga az értesítő lapot, és az útangyalokat". Most a gazdasá- jukba eső legközelebbi — gosabb működés végett új táblával jelzett — támaszrendszert léptetett életbe a ponton adják át a szolgálafönntartó Magyar Autóklub, tos szerelőnek, vagy ha ez A segélyszolgálat ezentúl a éppen segélynyújtás miatt mintegy 4000 km-t felölelő távol volna, dobják be az ott útvonal meghatározott he- fölállított levélszekrénybe. lyein táblákkal jelzett tá- A támaszpontok helyét a semaszpontokra épül. Az M7 sz. gélykérő lap fölsorolja. Így autóúton segélykérő telefo- például az S. sz. budapest— nokkal, egyebütt pedig se- szegedi úton a 42. kilométerré ly kérő lapokkal lehet érte- kőnél levő étterem, a 67. kisíteni a támaszponton állo- lométerkőnél levő benzinkút, másozó szolgálatos szerelőt, a 89. kilométerkőnél levő étA sárga színű, levelezőlap- terem mellett, a 110. kiloméhoz hasonló segélykérő lapot térkőnél levő várakozóhea Magyar Autóklub szegedi lyen> a 142- kilométerkőnél csoportjának irodájában vagy lev6 benzinkútnál, végül az az ugyanott (Kossuth Lajos előbb említett szegedi műsugárút 112.) levő műszaki szaki állomáson kell a seállomáson szerezhetik bc az gélykérő lapot leadni, autósok, klubtagok és nem A segélyszolgálatot mindem." klubtagok egyaránt. Erre ol- autós igénybe veheti: a klubvosható írással a nevet, a se- tagok díjmentes szolgáltatásgélyre szoruló gépkocsi ként, a nem klubtagok' öugyártmónyát, rendszámát, va- költséges térítéssel. A nemlamint helyét (melyik út me- zetközi viszonosság alapján lyik kilométerköve táján a külföldi autósok is. akadt el), és a megjegyzés a Magyar Autóklub bízik rovatban — ha tudja az abban, hogy e társadalmi érautós — a hiba föltehető tesitő rendszer az autósok teokát kell ráírnia. vékeny együttműködésével A Magyar Autóklub arra beválik, és az országúti sekér minden autóst, ha az or- gélyszolgálat az eddiginél is szágúton autóstársuk ilyen hatékonyabban teljesítheti sárga lap fölmutatásával jel- hivatását, zi, hogy műszaki segítséget P. la, FEKETE GYŰLI A fiú meg a katonák 4K. Volt egy ízben ennél sokkal nagyobb veszedelem is, a kozákokkal. Éppen vízért ment ki, amikor az alacsony palánkon beugratott az udvarra egy kozák. Utána még kettő, szintén a palánkon keresztül. A többiek meg a nagykapun tódultak befelé, vagy tizenöten. ö futott be rögtón a házba, a Grisa papírjáért. Oroszul volt a cédulára írva, nem tudhatta elolvasni, de olyasvalami lehetett rajta, hogy: ez a ház már le van foglalva a szovjeteknek, itt senkinek semmi keresnivalója nincs. Esetleg, hogy a plakátokon: „felkoncoltatik, aki megszegi a tilalmat". Nézte, melyikük lehet a parancsnok, de nem tudta kitalálni, olyan egyformák voltak a fuíajkában. Annak adta azután oda a cédulát, aki legelőször beugratott a palánkon, az lehet a legnagyobb rangú (mért a harcbán is elöl a helye a parancsnoknak). Az meg csak belenézett — „Nylcsevo", mondta —, és zsebregyűrte a cédulát. Ettől a szállástól messzebb yoM a műhely, vagy három utcával odébb. Grisáék éppen egy teherautót beleztek, s úgy, ahogy kimásztak alóla — koszosan, olajosan —, kapták a géppisztolyt, s olyan trappban futottak mind a hatan a szálláshelyre, alig bírt a nyomukban maradni. Igaz, szándékosan is lassított a végén, mert attól tartott: sokan vannak a kozákok. Aztán, ha nem sikerül Grisáéknak mindet lelőni, azok őt lőnék le leghamarabb, a hírvivőt. De nem lövöldözlek Grisáék, csak kiabáltak, meg káromkodtak. Az egyik szobából már kezdték akkorra kifelé hányni a bútort a kozákok, mert az istállóban a lovak nem fértek el mind. Érdekes, hogy Grisa rögtön kitalálta, melyikük a parancsnok. Káromkodott annak is, de az igen fennhéjázva beszélt vele. Amikor a fufajkát ledobta az ablakpárkányra, akkor látszott, hogy csakugyan parancsnok, mert kapitány. Vagyis sokkal magasabb rangja van, mint Grisának. — Nu, pajgyom! Daváj, daváj — mondta Grisa a kapitánynak. — Gyerünk a komandantra. Akkor meg a kapitány kezdett el káromkodni. Jobban ismerhette a városparancsnokot Grisa (vagy Palkóvnyik Szinyicin elé citálta volna?), mert a kapitány nem mert elmenni vele. S a vége az lett, hogy hiába káromkodtak, fenyegetőztek, azért csak szedték a sátorfájukat, és kitakarodtak az udvarból a kozákok. Akkor egy pár napig nagyon félt egyedül a szálláson maradni. Még aztán visszajön a kozák kapitány, és lelövi őt, amiért Grisáékat értesítette. Bezárta a kaput — no hisz, sokat számít az a kozákoknak! —, ha csak tehette, nem mutatkozott az udvaron. De még a szobákból is menekült, legszívesebben a pincébe, vagy valamelyik padlásra. Elhagyott porta volt; minden értéket kitakarítottak már belőle. Legelőször, nyilván, még a háziak: utánuk a mindenféle katonák. Azaz, a vekker innen származik, az aranyos szélű findzsa, s az abroncsos melltartó. Ezek valahogy itt felejtődtek, nem vették észre a sok szétszórt limlom, papír, törmelék közt a csellengők. Amikor a pince egyik beugrójában fölfedezte az új falazást, eszébe jutott a miskolci rámolás az alagsorban. Alig várta az estét, hogy megmutassa a gyanús falat Grisának. Kibontották, persze, és megtalálták a teli hordót. Nagy ivászat volt, míg tartott a bor. A műhelybe is tele deminizsonokkal jártak. Egyik este katonalányokat is meghívtak vendégségbe, pirogot sütöttek, és vacsora után mindenki őrá koccintott, lelocsolták a fejét borral. Grisa valamit hadarászott fölötte — mint egy katolikus pap, de ők pópának hívják a papot —, és gurultak a többiek. És azt magyarázták, hogy ő most már a fiuk lesz, és Palkóvnyik Szinyicinnek is jelenteni fogják. Azért kapta a sapkát is Grisától, hogy rögtön lássák rajta — civilek, idegen katonák —, hogy a hadsereghez tartozik. Ügy értve: a Vörös Hadsereghez. Pár nap múlva mór az egész ezredben tudták, hogy 6 Grisáékhoz tartozik, Palkóvnyik Szinyicin is tudta. A katonalányok szívesen elcsalták volna, hogy legyen az ő fiuk, egy ízben be is zárták egy szobába a szállásukon, és etették minden jóval. De kiszökött az ablakon; éppen kifért a feje a rács között. ÍFolytatjuhi 1