Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

4 SZERDA, 1975. MÁRCIUS 12í Antifasizmus és ellenállás Dél-Magyarországon 2. Illegális sejtek X rendőrség szegedi kapi- illegális „Szabad Nép" egyes munkásmozgalom eltiprása, tányságának 1941. február szómait is. a vidéki függetlenségi ellen24-én kel,t jelentése a Szoci- A különböző röplapok, ki- állási mozgalmat is reményáldemokrata Párt szegedi adványok egy másik vona- teljes kibontakozása közben szervezetén belül folyó kom- Ion is — Komócsin Antal fojtotta meg. munista szervezkedés ered- útján — lekerültek Szeged- A sztálingrádi ütközet ményeiról számolt be a sze- re. Gombai Mihály és Ko- tombolásának idején Szegegedi főispánnak: „Tisztelet- mócsin Antal címére postán den 1942 decemberében aziltel jelentem méltóságodnak, is érkeztek különböző ille- legális kommunisták és baihogy a bel- és külpolitikai gális kiadványok. A szegedi oldali szociáldemokraták — esemenyek hatása alatt a illegális kommunisták köz- nagyobb mennyiségben —i baloldali ismert és megfi- vetve részt vettek a makói röplapokat terjesztettek. A fryelés alatt álló szélsőséges mozgalomban is. Igaz Lajos röplapokat a Szegedi Rendelemck körében az utóbbi és Bökönyi János segítségé- őrkapitánysóg Detektív Tesidőkben bizakodó hangulat vei röpcédulákat juttattak el tületének tagjai 1942. deceméts ennek hatása alatt meg- Makóra. ber 25-én a szegedi utcákról élénkülő tevékenység észlel. Békés megyében egymás begyűjtötték és átadták a Főhető. egyelőre nagyon óva- után alakultak meg a Föld- ügyészségnek. A Főügyésztosan ugyan, de észrevehető munkás Szövetség helyi cso- ség megindította az eljárást tervszerűséggel és termesze- portjai. 1941 októbere vé- „háborúellenes és munkástesen a szociáldemokrata gén Ságvári Endre megbízó- paraszt összefogást hirdető párt kebelében és leple sából Holstein László be- röplapok terjesztése miatt", alatt... az elégedetlen ele- utazta Békés megye falvai- A röplapok szövege volt: meket igyekeznek a mun- nak egy részét, hogy az OIB kásotthon látogatására meg- rendszeres évi szemináriuMeteorológiai kislexikon Jégeső-elhárítás jótékony hatású ezüstjodidot kis rakétákkal juttatják el a zivatarfelhő jégesőveszélyes gócaiba. A gócok helyét a Tavasz végi, nyári zivata- szódó fizikai folyamatok alaraink rettegett, bár szeren- pos megismerése vezetett el cséré nem túl gyakori kísé- az újabb, reményekkel kerője a jégeső. A jégverés a csegtető védekezési eljárások | súlyos károkat okozó elemi kidolgozásához. A jégesők földről radarkészülékkel mé-| csapások közé tartozik, ha- megelőzésére főként a Szov- rik be. A Szovjetunióban a zánkban például a mezőgaz- jetunióban végeztek az el- Kaukázus szőlő-, tea- és gyüdaságot sújtó időjárási károk múlt másfél évtized során mölcstermő lejtőin végzett között az első helyen áll. beható elméleti és kísérleti első nagyobb szabású kísérJégverésre legérzékenyebb vizsgálatokat. Jégeső azok- letek már komoly eredmétermesztett növényeink a ban a nagyméretű, tornyos nyeket hoztak, igy egymillió szőlő, dohány, paradicsom, gomolyfelhőkben képződik, hektáron a jégkároknak 70 len és kender. Biztosítási amelyek felső része még —80 százalékát sikerült elhástatisztikáink tanúsága sze- nyáron is belenyúlik a fagy- rítani. rint azonban az a kár is je- pont alatti hőmérsékletek Napjainkban az ismertelentős, amelyet a jégverés az tartományában. Itt túlhűlt lett elv alapján több országban folyik kiterjedt, hálózatszerű jégeső-elhárítás, így a hozzánk közeli országok közül Ausztriában, Jugoszláviááilatállományban és az épü- vízcseppecskék és jégkristú letekben okoz. Magyarorszó- lyok vannak jelen. Ha a zlgon a hatvanas években a vatarfelhő túlhűlt vízcseppejégkárok miatt kifizetett ket tartalmazó részébe kükártérítés összege évi átlag- lönleges jégképző magvakat, ban és Olaszországban fogban félmilliárd forintot tett ezüstjodid kristályokat jut- lalkoznak intenziven jégeső ki, jégesőkben gazdagabb tatnak, azok ott gyorsan szét- elleni védekezésseL Az elterülnek, s eközben igen sok, múlt évben hazánkban is de apró jégszem keletkezik, létrejött a jégeső-elhárítás években azonban ennél jelentősen nagyobb kártérítési összegek szerepelnek I Beavatkozás nélkül, csak első bázisa a Baranya me„Elég volt a háborúból!" Követelj békét!" Munkások, panyerni, és főleg a külpoliti- ma hallgatására parasztfiata- rasztok, intelligencia, fogjakai események célzatos tár- lókat hívjon Budapestre, tok össze!" „Több kenyeret gyalásával azt a hitet ter- Ezeken a szemináriumokon és zsirt!" „Hozzák hazaazonjcsztenl és megerősiteni, az OIB kommunista vezetői nal honvédcinket!" „Követelj hogy Oroszország teljesen fiatal paraszlkádereket nefclkeszülten figyeli az esc- veitek a Kommunisták Ma menyeket, es amint a hely- gyarországi Pártja és a füg újévre külön békét!" „Le a Hitler-bérenc kormánnyal!" Dél-Magyarországon a zct megérik, teljes erejével getlenségi mozgalom számú- szakszervezetekben az ellenakcióba lép a proletariátus ra. A szemináriumokon, ahol állási tevékenység 1943 eleerdekében." Ságvári Endre, Levin Tibor jétől új lendülettel bontakOL. A rendőrfőkapitány jelen- vezették többnyire a beszél- zott ki. A munka középponttésében a továbbiakban ar- getéseket, a függetlenségi jában a tömegek antifasiszta ról ír, hogy „Csak kipróbált, mozgalom legfontosabb kér- harcra való mozgósítása állt. regi megbízható elvtársaik• désciről: Magyarország füg- Szegeden az építőipari kai érintkeznek, és az ún. getlenségéről, a nyilas ve- munkások szakszervezete az négyszemközti suttogó propa- szély elleni összefogásról, a egy;k legjobban szervezett és pandával igyekeznek az cm- háborúban való magyar rész- legharcosabb csoport volt, berek gondolkodását az ál- vételről folyt a szó. Az ösz- . , „ ,„i„kv,„, táluk kívánt irányba terel- szejöveteleken ugyanakkor llt érvényesült a legjobban ni... Munkásságukra jel- megismerkedtek a hallgatók a I kommunisták befolyása. le.mző, hogy bizalmas meg- egymással is és megbeszél- Jelentős szervezőtevékenységet fejtettek ki a kiskundorozsmai és a szőregi téglagyárak munkásai között Küállapitásom szerint Szegeden ték a hazatérésük után kialaezen a téren a legnagyobb kitandó kapcsolatokat. aktivitást az általunk ismert A szervezőmunka, melyről regi, meggyőződéses kom- budapesti kapcsolataikat — munisták fejtik ki és a leg- Kállai Évát és László Len- lönösen szoros volt a kapszebb eredményeket is ők ér- két — állandóan informál- csolat a dorozsmai munkácl"- ták, hida<" M- sokkal, ahol külön csoportot Az ellenállási mozgalom- bontakozóban volt a ttgget- ,étrehozlak Ezt . munka, ban részt vevő illcgálirkom- lenségi mozgalom vidéki ls letrenoztak. nzt a munkát munisták Bodnár Lajos Bö- szárnya. Tudunk arról, hogy Gombai Mihály, Ladvánszkl fcönyi János, Cseh Imre, Do- ugyanekkor Békéscsabán es József és id. Komócsin Mibó Miklós, Gladics József, környékén, valamint Ke- hály irányította, akik rendGombai Mihály, Gombkötő resztes Mihály vezetésével szeresen látogatták a dorozs555 n£m££ ^r105 kölTkén is r "főipari 05 földmunkó András. Krajkó József, létrejöttek a mozgalom cso>- kasokat, tanacsokkal látták Korom Mihály. Ladvánszkl portjai. A fentiek Ismereté- el őket, s marxista Irodalmi József, Mészáros András, ben még súlyosabban kell termékeket juttattak él hozNagy János Szögi István és megítélnünk a Kállay-kor- zajuk. Topa; József nem voltak tag- , ,.,,, .... . _ jai a szociáldemokrata párt mány Patikáját: a kommu- - — nisták üldözése és a földhelyi szervezetének, elsősorban a szakszervezetekben tevékenykedtek. A kommunista érzelmű és gondolkodású baloldali szociáldemokraták, Csúri József, Csúri Mihály, Gyóla1 István, id. Komócsin Mihály és Zombori János segítségével hozták mozgásba az illegális kommunisták a szociáldemokrata pártban tömörült munkásokat. Együtt harcoltak az illegális kommunistákkal a munkásegységtront létrehozásáért, a fasizmus ellen. Ezeknek az Illegális sejteknek az Irányítását Gladics József 1940-ben történt bevonulása után Gombai Mihály vette át, aki Apró Antallal cs Sebes Istvánnal volt kapcsolatban. Apró Antal illegális úton röpcédulákat hozott le Budapestről, sőt a csoporthoz eljuttatta az fFolytatjuk.) Dr. Pernek! Mihály A iéeverMoV (,otaimnc természetes jégképző magvak gyei Tenkes hegyen. A hely kártételei míaU az embe^d" (jégkristályok) esetén ezzel kiválasztását Dél-Baranya vlm^ rSóta kíséri^ezn^ kü- szemben >óval kevesebb< de Jégeső-gyakolönféle védekezési eljárásokzés gyökered meuzi Múltra növekedhetnek, hogy lehűl- tenzív szőlő-, gyümölcs- és nvőlnak H-Won lásuk során sem olvadnak el, '"H.i.w™,^ nyuinax vissza najaan, zivatar közeledtekor nás emberek harangozással próbálták az „égi hatalmakat" jobb belátásra bírni, hogy községük határát megkíméljék a veszélytől. Később e szokásnak némi „tudományos" megokolósát is adták, mondván, hogy a harangozás keltette légrezgések eloszlatják a viharfelhőket. A múlt század végén hazánkban is elterjedt és a századforduló idején virágkorát élte a' viharágyúzás. Szőlőtelepeken itt-ott még ma is láthatunk egy-egy ottfelejtett, megrozsdásodott régi viharágyút. A viharágyúzás azon az elképzelésen.alapult, hogy a viharágyú elsütésekor keletkező, fölfelé irányított légörvény ereje szétszakítja a zivatarfelhőket. A beavatkozásnak ez a módja kétségkívül látványosabb és szervezettebb volt, mint a vihar előtti harangozás, csak éppen azzal nem számolt, hogy a zivatarfelhőkben levő ropant energiák ellenében a viharágyú keltette légörvény energiája reménytelenül csekély! A viharágyúzást körülbelül ahhoz a badar igyekezethez hasonlíthatnánk, mintha valaki parittyából kilőtt kavicsdarabkákkal gyekezne egy hegyet szétbombáznL A felhők belsejében lejátnagyobb jégszem jön létre, risága, és az ottani, jégverésEzek esetenként akkorára re különösen érzékeny intenzív szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés indokolták, b'abo- s Puszútó jégesőként érhet- A védekezés első eredményei nek földet. Az ezüstjodid az Idei nyáron mérhetők kristályok által létrehozott majd le, s ezek alapján elapró jégszemek viszont már végzendő gazdaságossági száveszélytelenek, mert lehullásuk során ártalmatlan esöcseppekké olvadnak el. Ez a fontos tudományos felismerés alapozta meg a jégesőelhárítás mai technikáját. A mítasoktól függően várható, hogy az elkövetkező évek során országunk több körzetében is kiépül majd a korszerű jégeső-elhárító hálózat. Péczely György Pályaválasztás és jog Az általános iskolákban ják. Más a helyzet a szülők március 20-ig kell beadniuk különélése esetén. Ilyenkor a a tanulóknak a továbbtanu- döntés joga a gyermeket nelással, illetőleg a pályává- velő szülőt illeti meg. lasztással kapcsolatos kérel- A szülő elhatározását — a műket, jelentkezésüket. Az családjogi törvény szerint — életpálya megválasztásának csupán ket körülmény korláfonlos jogi szabályai vannak, tozza. Az egyik: olyan életA szülői felügyelet körébe pályát kell választani, amely tartozó jog, hogy a szülő a gyermek érdekének (hajmeghatározza: a gyermek lamainak, képessegeinek stb.) milyen életpályára készüljön, leginkább megfelel. A másik A családjogi törvény szerint korlátozás, hogy döntése előtt a gyermek részére azt az meg kell hallgatnia a külön életpályát kell választani, élő másik szülőt is. Ez azonamely hajlamainak, testi es ban nem azt jelenti, hogy szellemi képessegeinek, va- közösen kell határozni — a lamint egyéb körülményei- döntésre a felügyeletet gyanek leginkább megfelel. Ha k0ri0 SZulő egyedül Jogosult, a szülői felügyeletet együtte- Ez esetben tehát nem tartónpm * gyámhatóság hatásköpalya megvalasztasában nem ..,„, . tudnak megegyezni, a dön- rébe, hogy a szulok közötti tést a gyámhatóságra bízhat- vitát eldöntse. (MTI) FEKETE GYULR A fiú meg a katonák Húsvéti társasutazás »7b. március 39—30—31. Útvonal: Szeeed—Debrecen —Miskolc—Miskolc-Tapolca —Aggtelek—Szilvásvárán— —Eger—Kékes—Gyöngyös— Szeged. Teljes ellátás, szállodái elhelyezés. Rcszvetell dlj: 660,— Ft/fő. és fel világosiJelentkezés tás: Express Utazási Iroda Szeged, Kígyó u. 3. Telefon: 11-793, 11-095. 25* Hiába tolakszik, nem Jut előbbre a lökdösődő tömegben. Felkapaszkodik azután a terasz karfájára, hogy láthasson. Onnan mar látni valamennyire, bár nem olyan jól, ahogyan szeretné. A világító meztelen fehérséget — mintha ez már nem Márti volna —, nem, ez nem Márti. „Akkor meg jól van, ha nem Márti — gondolja megkönnyebbülve. — öt azért féltettem volna. Mindenféle katona van, betegséget is lehet szerezni tőlük." „Meg azért hogy jönne már az ki. Éppen Mártit kapják el?" A katonák is felismerhették, hogy ez a nő nem Marti, mert elszéledtek a hegyen. Csak négyenöten maradtak ott a diófánál. Nézte őket, de besötétedett már. Erőltette a szemét, dc nem látta köztük a nagy mellű nőt. Kár volt másfelé pillantani az előbb. Addig tűnhetett el. A katonák is cigarettára gyújtottak. Most lépett ki a diófa mögül a nő. Felöltözött közben. Várta, hogy a katonák hátha levetkőztetnék megint. De hozzá sem nyúltak... nem, cz nem az a nő, ez Mari I... As ez. Mari. Kirúzsozva, kipúderozva, minden. „Várjál csak Mari, megmondalak édesanyámnak, tudom isten, eltángál P* hogy már réges-rég nem lakik otthon Mari. Nem is igen beszéltek róla a családbeliek idegeneknek, mert csak szégyenkezni kellene miatta a falu előtt. Persze, így is tudják, Kitudódott valahogy. „Nincsen olyan titkos dolog, mit az idő ki nem forog" — mondhatná erre is a Parázsó nagymama. De akármint van, sok mindent összeszedhet Mari. Mert a katona mindent odaad. Grisáék is egész spájzra valót felpakoltak a nőknek. A végén még belőle lesz a legnagyobb úriasszony, hallani olyat. És akkor majd a család sem szégyenli, hogy Parázsó Mari rossz nö lett. Ha egyszer csak hazaállít, teleaggatva ékszerekkel, drága bundában. És szekérrel hozzák utána az állomásról a tömérdek konzervet, gyufát, cukrot, szalonnát, sózott benzint, marmaládot, amit összeszedett a katonáktóL Fázott. Beszaladt a présházba a metsző, hideg szél elől — úgysem igen lesz már itt semmi érdekes —, de a présházon is átfújt a szél. Akárhová bújt, ha nekitámaszkodott a falnak, a hátát akkor is érte. Fölszaladt a padlásra, mert eszébe jutott, hogy el akarta rejteni a dobozokat. De a padláson még jobban átfújt a szél, és a dobozokat sem találta sehol. Lehet, megették a kekszet azóta a katonák. Míg ő leskelődött, akármelyik feljöhetett a létrán. De akkor ls: hová lettek innen, a kéményajtó eljfl. a dobozok.. J * Föleszmélt. Zúgott odakint a szél, fázott a háta. Magára igazította a legyűrődött takarót. „Akkor meg a dobozok megvannak még, nem ették meg a padlásról a kekszet a katonák" — gondolta rögtön, és megpróbálta visszaerőszakolni magát a présházba, hogy valóságos helyzetére ne kelljen gondolnia. Sem az egyedüllétre, sem az Idegen éjszakáDe végig sem gondolta, rögtön oszeba jutott, ra, sem a vadállatokra, semmire. Visszaidézte az előbbi képeket; a présházat, és Máriát, ahogy cigarettázik a katonákkal a diófa alatt. De ez már nem volt igazi; folyton bele kellett segítenie egy kis képzelődéssel a feléledt öntudatnak is. „Akármint van — gondolta —, azt az egyet Mari ügyesen csinálja, hogy sosincs gyereke." Mindig attól reszketett az anyjuk, hogy a lányai zabigyereket hoznak a házhoz. Nem is csuda, ha reszketett: hat lány. Százszor elmondta mindegyiküknek: „Agyonütlek, te, ha nekem felcsináltatod magad! Akkor fel ls út, le ls út! A küszöbömön többet a lábad be nem teszed!" De akárhányszor elmondta: mégis bekövetkezett a baj: Margit megesett tavaly riyáron. Ö is katonától; persze, hogy katonától. Csak három napra engedték haza előtte való ősszel, szüretkor az udvarlót, abból is két napig folyton őrizte Margitot az anyja. Csak a harmadik este nem tudta végig őrizni, mert Acsay tekintetes úréknál vendégség volt, és segíteni kellett a konyhán. Mária nénje meg kaszirnő volt Nagyváradon, vagyis kurva, őt senki sem őrizte, mégis tudott vigyázni magára. Pedig ő azt csinálja mindennap, ki tudja hányszor, éppen hogy azért fizetik. Mégse lett belőle baj. Eltűnődött ezen, hogy az emberek mért nem elégszenek meg annyival, mint az állatok, mind. Mert az biztos, hogy nem elégszenek meg anynyivaL Kivált a katonák. És miben volt olyan ügyetlen Margit, és miben olyan ügyes Mari? Az volna a jó, ha mindenki Jó előre tudná, kivel kerül össze a végén. A lányoknak is az volna a jó, meg a fiúknak is. Mór akkor gondolt erre, amikor tavaly az iskolában Póta Rozikával csúfolták. Nem is igen bánta, ha csúfolják, mert szóp kislány volna Rozika. Csak persze nem tudni még, milyen lesz asszonynak. Mert a lányok többnyire addig szépek, míg lányok, utána meg elkezdenek hízni, lomposodni; Rozika anyjának ls széle-hossza egy, lFolytatjuk)