Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

fSSlWIAF, cns. WtCITO s 7 sultak 32,5 százaléka, több mint százezer ember nagy aktivitással vett részt. A résztvevők 11,2 százaléka szólalt fel, s több mint 7300 közérdekű javaslatot tettek. Minden szinten szorgalmaztuk ezek fel­dolgozását és hasznosítását a tanácsi ter­vek elkészítésénél. A végrehajtást a taná­csi testületek ellenőrizték, és több helyen külön pénzalapot szavaztak meg a javas­latok megvalósítására. A reális javaslato­kat érvényesítették a tervezésnél, jelentős részüket mór végre is hajtották. Vala­mennyi javaslatra részben írásban, részben a tanácstagi beszámoló gyűléseken adtak választ. A demokratizmus fejlődését bizonyítja, hogy a tanácsválasztás alkalmával 50 he­lyen állítottak kettős jelöltet. A választá­sok rendben, ünnepélyesen, az állampolgá­rok nagy politikai aktivitásával zajlottak le. Ezen a téren maradéktalanul teljesítet­tük a megyei pártértekezlet irányelveit. A választások után egységes fellépésük biztosítása érdekében megalakítottuk az országgyűlési képviselők megyei, illetve az egyes tanácsi testületekbe választott kommunista tanácstagok csoportjait. A csoportok hasznos munkát végeznek, te­vékenységük eredményes. A képviselőcso­port folyamatosan tájékozódott a megye általános és az egyes területi egységek leg­fontosabb problémáiról, helyzetéről, és a tapasztalatokat hasznosította munkájában. A tanácstagi pártcsoportok működése fo­kozta a kommunista tanácstagok aktivitá­sát, egységes fellépését, példamutató rész­vételét a tanácsok munkájában. Nem sike­rült azonban maradéktalanul biztosítani, hogy a képviselőket és a tanácstagokat az illetékes pórtszervek és szervezetek beszá­moltassák a végzett munkáról. 3 A beszámolási időszakban került sor • a tanácstörvény módosítására, illet­ve az 1971. évi első törvény (új tanácstör­vény) elfogadására. Ennek alapján a me­gyei pártértekezlet közvetlen feladatként jelölte meg, „hogy a tanácsrendszer to­vábbfejlesztésének megoldására felkészül­jünk. A megyei, járási, városi pártszervek­ben és a tanácsokban dolgozó párttagok körében biztosítani kell a tanácsrendszer továbbfejlesztése koncepciójának megis­mertetését, egységes értelmezését és vég­rehajtását." Jelenthetjük, hogy ezt a fel­adatot eredményesen végrehajtottuk. Megyénkben néhány sajátos változás történt a tanácstörvény életbelépésével. A járási tanácsok megszűnésével együtt a szegedi városi tanács megyei joga, vala­mint a kerületi tanácsok is megszűntek. Járási és kerületi tanácsi hivatalok jöttek létre a megyei tanács vb, illetve a sze­gedi városi tanács vb sajátos szakigazga­tási szerveként. Viszonylag sok (a közsé­gek több mint 13 százalékát képező) nagy­község jött létre, illetve a községek 27 százalékát vonták össze a közös tanácsok irányítása alatt. 5 község Szegeddel, 1 pe­dig Szentessel egyesült. Ezek a változások jelentós politikai és kádermunkát is igé­nyeltek. A Hazafias Népfront szervezetei­nek bevonásóval széles körű vitákon tisz­táztuk e szervezeti változtatások indokolt­ságát. Ennek is nagy szerepe van abban, hogy a lakosság és az érintett tanácsi funkcionáriusok elfogadták az érveket, sőt, aktív támogatásukkal a célkitűzések meg­valósítása mellé álltak. A káderátcsoporto­sítós során a pártértekezletnek csak azt az útmutatását nem tudtuk érvényesíteni, hogy a járási apparátus létszámának csök­kentésével felszabaduló káderekből a köz­ségi apparátusokat kell megerősíteni. A tapasztálatok igazolják, hogy o végrehaj­tott szervezeti változások alapvetően be­váltak. Az eredmények mellett természetesen még nehézségek is tapasztalhatók. Például a járási hivatalok jog- és hatáskörük jel­legéből kifolyólag nem képesek feltárni és megoldani a járásra vonatkozó sajátos problémákat. A járási hivatalok partner­szervei ugyan a járási pártbizottságoknak, anyagi források és hatáskör hiányában azonban a sajátos járási politikát nem mindenben tudják érvényesíteni. Még nem tudtuk kellően kialakítani azokat a módszereket, amelyekkel a járási problé­mákat a megyei szervek, illetve a községi tanácsok bevonásóval meg lehetne oldani. A kerületi tanácsok megszűnése és a kü­lönböző hatósági jogkörök centralizálása látszólag eltávolította a tanácsot a lakos­ságtól. Ezen a téren sem tudtuk még meg­találni azokat a módszereket, amelyek biz­tosítanák a lakosság mozgósítását a köz­érdekű feladatok végrehajtására, a terü­letfejlesztésre. E feladat végrehajtását elő­mozdítja a Szegeden létrehozott Ügyfél­szolgálati Iroda. A Szeged városi Tanács megyei jogának megszűnése ugyancsak bizonyos fokú el­lenérzést és értetlenséget váltott ki. Az intézkedés helyességéről az eltelt időszak tapasztalatai alapján azonban azok Is meg­győződtek. akik korábban fenntartással fo­gadták. E változással nem csökkent, ellen­kezőleg növekedett Szeged város jelentő­sége, mivel lehetőség nyílt a megyei adott­ságok felhasználásóra a város fejlesztésé­ben. Szeged fejlődése a megyei tanács fennhatósága alá rendelése óta is töretlen, nem csökkentek a városi tanács lehetősé­gei. A város kezd valódi megyeszékhellyé válni. Kezdi hatékonyabban éreztetni su­gárzó hatását Csongrád megyére, a megye tdUú telepulesenek fejlesztésére. Elviek­ben azonban még nem eléggé tisztáztuk Szeged és a megye új helyzetéből adódó kölcsönhatásokat. Pl. még nem tudtuk teljes egészében gyümölcsöztetni Szeged­nek, mint megyeszékhelynek a lehetősé­geit a megye többi területe, valamint a megyei lehetőségeket Szeged városa ja­vára. M Az 1971. évi tanácstörvény oly mó­don határozta meg a tanácsok jelle­gét, amelynek megértetése ugyancsak je­lentős politikai munkát igényelt. A meg­előző tanácstörvény államhatalmi, állam­igazgatási és tömegszervezeti jelleget hangsúlyozta az állami irányító munká­nak. Az új tanácstörvény a népképviseleti, az önkormányzati és az államigazgatási jelleget emelte ki. Megítélésünk szerint nincsenek különö­sebb problémák az államigazgatási jelleg érvényesítésével. A megyei tanács zökke­nőmentesen átvette a felülről adott újabb hatásköröket és azokkal megfelelően él. Az alsóbb tanácsi szintekre leadott hatáskö­rök érvényesítése körül azonban, részben a gyakorlat hiánya, részben káderproblé­mák miatt, főleg a községekben helyen­ként még nehézségek mutatkoznak. E ne­hézségek egy részét áthidaló megoldások­kal már sikerült felszámolni. Egyes nagy­községi tanácsaink sem tudnak mindenben élni a számukra biztosított jog- és hatás­körrel. Ennek következtében fokozottabb terhek hárulnak a megyei tanács vb szak­igazgatási apparátusára, de legfőképpen a járási hivatalokra. E problémák ellenére elmondhatjuk, hogy az új tanácstörvény végrehajtása során a pártnak azt az ál­lamigazgatási elvét, hogy a lakosság min­dennapos ügyeit a helyi tanácsok intézzék, eredményesen valósítottuk meg. Több helyen kifogásolták a tanácsok ál­lamhatalmi és tömegszervezeti minősítésé­nek elhagyását. A gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a változás ellenére erő­södött tanácsaink államhatalmi jellege. Jól funkcionálnak mint a szocialista államha­talom helyi szervei. Ami a tömegszerve­zeti jelleget illeti, sikerült megtalálni a hazafias népfrontmozgalommal, a tömeg­szervezetekkel való együttműködés formá­it, amelyek révén tanácsaink tömegkapcso­lata szélesedett. A falugyűlések, a tanács­tagi beszámoló gyűlések rendszeres meg­tartása, a tanácsi bizottságok széles aktí­vahálózata a lakosság egyes rétegeivel vagy a kisebb területi egységek lakosaival folytatott tanácskozások biztosítják a la­kosság bevonását a közügyek megtárgya­lásába és intézésébe. Kissé nehézkesebb a lakosság mozgósítása a városokban, ahol a lakóbizottságok, sajnos, még nem töltik be megfelelően összekötő szerepüket. A lakosság területfejlesztő társadalmi munkája a népfront, a szakszervezet, a KISZ és a tanácstagok szervezésében év­ről évre nagyobb eredményeket produkál. Különösen a gyermekintézmények fejlesz­tése érdekében a vállalatok, a szövetkeze­tek, a szocialista brigádok és más munkás­kollektívák egyre több társadalmi munkát végeznek. Ennek ellenére a tanácsok és a gazdálkodó egységek, valamint a munka­helyi kollektívák kapcsolata különösen a munkások véleményének kikérésében és hasznosításában, a településfejlesztési ter­vek elkészítésében még nem kielégítő. A helyi tanácsok munkájának népképvi­seleti jellege egyértelmű, világos, nem vi­tatják. A megyei tanács esetében azon­ban a közvetett választások miatt merül­tek fel kétségek a népképviseleti jelleg ér­vényesülését illetően. A területi tanácstagi csoportok létrehozásával, a jelentősebb he­lyi problémák továbbításával a megyei ta­nácshoz a népképviseleti jelleg ezen a szinten is kezd érvényesülni. Nehézséget jelent azonban, hogy a megyei tanács tag­jai már jó szószólói a helyi gondoknak, de a megyei feladatok elbírálásánál még nem tudják minden esetben alárendelni a he­lyi érdekeket a nagyobb közösség érdekei­nek. Ezeket a problémákat sem a kommu­nista tanácstagok, sem az illetékes párttes­tületek nem tárgyalták meg. A tanácsok jellegének újszerű megha­tározásában a legvitatottabb az önkor­mányzati jelleg. Azt minden tanácsszerv­nél elismerik, hogy a helyi kérdésekben g. döntés joga összehasonlíthatatlanul na­gyobb, mint korábban. Az anyagi források szűkösségére hivatkozva azonban elhang­zanak olyan vélemények, hogy az önkor­mányzat korlátozott. Gyakorlati tapaszta­lataink az elmúlt évek során azt mutatták, hogy a meglevő önkormányzati lehetősé­gekkel sem tudnak mindenütt megfelelően élni. Bár tanácsaink pénzgazdálkodása ál­talában megfelel a jogszabályoknak és eredményes, pénzügyi lehetőségeiket azon­ban nem mindenütt tudják megfelelően hasznosítani. Évről évre jelentős pénzösz­szegek maradnak felhasználatlanul, és to­lódnak át a következő időszakra. Ez külö­nösen a felújítási keretekre vonatkozik, de számos helyen a fejlesztési és beruházási pénzforrásokra is érvényes. Az elmúlt évek során csak megközelíte­ni tudtuk az új tanácstörvénynek azt a követelményét, hogy a tanácsok közigaz­gatási területük gazdájaként működjenek. A IV. ötéves terv időszakára a tanácsi terv mellett területi terv is készült. A me­gyei tanács és végrehajtó bizottsága szá­mos, a tanács fennhatósága alá nem tar­tozó szervet is beszámoltatott munkájú­ról. Együttműködési megállapodást kötött a népfronttal, a szakszervezettel, a K1S2­szel, az MTESZ-szel, a két szegedi egye­temmel, stb. Vállalati és intézményi pénz­eszközök átvételével vagy tanácsi pénzesz­közök átadásával számos esetben közös be­ruházásokat valósítottak meg. Egyes terü­leteken a koordinációra is jelentős kísérle­tek történtek. Ennek ellenére ezen a té­ren még korántsem sikerült döntő válto­zást elérni, amit esetenként szemléleti problémák is akadályoznak. Néha még fontos poszton dolgozó tanácsi funkcioná­riusok sem értik, hogy miután a tanács felelős a lakosság ellátásáért, azt a szervet kell akár anyagilag is támogatnia, ame­lyik a legjobban tudja biztosítani a la­kosság . igényeinek kielégítését, attól füg­getlenül, hogy ez a szerv szövetkezet, mi­nisztériumi vagy tanácsi alárendeltségben működik. A tanácsok egyes tisztségviselői sem tudják kellően áttekinteni, átfogni az új helyzetből adódó feladatköröket. Ezt a helyzetet bizonyos fokig menti, hogy kés­tek az ezzel kapcsolatos központi szabá­lyozások. Bár a tanácsok sok jogszabály­lyal rendelkeznek, az új tanácstörvényhez szükséges átrendeződéshez ennek ellené­re nincs meg minden jogi biztosíték. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az új tanácstörvény bevált, végrehajtása eredményes, alapvető politikai elgondolá­sai megyénkben is elősegítették a szocia­lista állam fejlődését. A tanácsokban dol­gozó elvtársaink lelkiismeretesen, áldozat­készen, mind nagyobb hozzáértéssel, nö­vekvő általános és szakmai műveltséggel végzik munkájukat. Különösen a megyei tanács vb, de a városi tanácsok appará­tusa is megfelel a legfontosabb káderpo­litikai követelményeknek. A politikai is­kolai végzettséget illetően azonban lema­radás tapasztalható. Ennek megszünteté­sére már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettünk. jP A belügyi és igazságügyi szervek a ^• megyében a párt politikája, a helyi politikai célkitűzésea jogpolitikai irány­elvek alapján tevékenykedtek. Szoros a kapcsolatuk a pártszervekkel. A megyei pártértekezlet munkájukra vonatkozó ha­tározatait végrehajtottuk. A megye sajátos helyzete, például az or- _ szághatár közelsége, a nagy idegenforga-' lom, a tanyavilóg és az iparosodás követ­keztében jelentkező nagy munkaerő-ván­dorlás kihat a közrend, a közbiztonság, a bűnözés alakulására. A bűnözés mértéke ennek ellenére alig tér el az országos át­lagtól. Kissé emelkedett a közrend és a közbiztonság elleni bűntettek, főleg az it­tas járművezetés, a garázdaság és a köz­veszélyes munkakerülések száma. A bűn­cselekmények mintegy tíz százaléka sze­mélyek ellen irányult. Viszonylag magas az élet és a testi épség ellen irányuló cse­lekmények alakulása. A vagyon elleni bűncselekmények teszik ki a bűntettek többségét. A társadalmi tulajdonban oko­zott kár a korábbi évekhez viszonyítva a felére csökkent, ennek ellenére még az elmúlt évben is megközelítette a 7 millió forintot. Az utóbbi években a gazdasági életben egyes kisebb közösségek vagy sze­mélyek a társadalmi érdek rovására, an­nak megkárosításával igyekeztek érvénye­síteni csoport- vagy egyéni érdekeiket. Az igazságszolgáltatásban javult a vád­eredményesség. A bíróságoknál gyorsult az ügyek befejezése. Az ítélkezésben a jogpo­litikai irányelveknek megfelelően több a pénzbüntetés, a kártérítés, a bűnözéssel szerzett vagyon elkobzása. A Szegedi Ügy­védi Kamara tartalmi munkája az állam­polgárok jogi segítése, védelme, a fiatal ügyvédek oktatása, nevelése terén fejlő­dött. A jogalkalmazó szervek együttműködé­se a megyében ' eredményes. Nem csak egymás segítésére, hanem az általuk vizs­gált szervek, szervezetek támogatására is törekedtek az észlelt hibák jelzésével. A rendőrség hatékonyabb munkája ered­ményeként szilárdult a közrend és a köz­biztonság. Az utóbbi legproblematikusabb területe továbbra is a közúti közlekedés. Erősödött a rendőrség igazgatásrendészeti tevékenysége. Javult az ügyintézés gyorsa­sága, azonban általában objektív okok miatt még mindig sok az állampolgárokat bosszantó probléma. A szocialista töfvényesség, az állampol­gári fegyelem szilárdításában a jogalkal­mazó szervek széles társadalmi bázisra támaszkodhatnak a népi ellenőrzés, a ke­reskedelmi ellenőrzés, az önkéntes rendőri hálózat, a népi ülnökök révén. 6 Az elmúlt években eredményesen • foglalkoztunk a hadkiegészítés és a területvédelem fejlesztésével, szervezeti kérdéseivel és az ezzel összefüggő pártfel­adatokkal. Jó a munkakapcsolatunk a me­gyei fegyveres testületekkel és az azokat irányító központi szervekkel. A fegyveres alakulatok személyi állományát az elmúlt években eredményesen vontuk be a rend­kívüli helyzetekben és a város- és köz­ségpolitikai feladatok végrehajtásába. A hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet alakulatok sokat segítettek az ele­mi csapások elhárításánál, a rendkívüli időjárás okozta nehézségek leküzdésében. Az internacionalista segítség e gyakorlati megnyilvánulása is még közvetlenebbé, szívélyesebbé tette, érzelmileg gazdagítot­ta népeink barátságát. Az MHSZ az elmúlt évben több ezer sorköteles fiatalt részesített katonai elő­képzésben. Gondot fordított az utókép­zésre, a minőségi és tömegsport fejleszté­sére. Segítette az iskolai honvédelmi ok­tatást. Az MHSZ munkáját azonban nega­tívan befolyásolták a szervezet megyei ve­zetésének hiányosságai, a gazdálkodásban, az ügykezelésben jelentkezett mulasztá­sok. Jelentősen emelkedett a határőrség munkájának színvonala. Nőtt a határfor­galom. Csökkent a büntetlen határsérté­sek száma. Ebben jelentős a szerepe a ha­tármenti községek lakói és a határőrség közötti jó kapcsolatoknak. Megyénkben 11 helységet, tüntettek ki a „Határőr község" címmel. * Javasoljuk, hogy a pártértekezlet az alábbi feladatokat határozza meg: — Az állami szervek pártirányításának alapvető módszere továbbra* is elvi­politikai jellegű legyen. A párlszer­vekben és az állami szervekben dol­gozó kommunistáktól fokozottabban követeljük meg a határozottabb fel lépést és a következetességet, s ha a népgazdasági, a társadalmi érdek megkívánja, a nagyobb operativitás is. Az állami szervekben dolgoz' kommunisták az eddiginél követke zetesebben lépjenek fel és társadal m segítséggel is akadályozzák meg a ha rácsolást, az ügyeskedést, a közössé rovására előnyöket szerző tevéken^ séget. Az állami apparátus dolgoz tartsák kötelességüknek a párt et kölcsi normáinak betartását és b<= tartatását. Olyan esetekben se érvé nyesítsék a jogtalan előnyöket, ha a a nem megfelelő szabályozottság m: att esetleg nem tiltja jogszabály. — A tanácstörvény elveit és a jogpol tikai elveket érvényesítsék az állán munka gyakorlatában. Elvi viták SÍ rán tisztázzuk a még tapasztalhat téves nézetéket, szüntessük meg Í bizonytalankodást. — Növeljük a fizikai dolgozók, a nők a fiatalok bevonását az állami testü­letekbe, az állami munkát segítő bi­zottságokba, megtelelő képzés bizto­1973. október: A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központja > V

Next

/
Thumbnails
Contents