Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

4 VASÁRNAP, 1915. MÁRCIUS «L Az ipar további fejlesztését alapvetően a meglevő üzemek rekonstrukciójával biztosítsuk. Különösen szorgalmazzuk a konzerv-, a nyomda-, a cipő- és a kenderfeldolgozó-ipar rekonstrukcióját. Üjabb ipartelepek létrehozását Is lehetségesnek tartjuk, pl. alumínium.-, a gép-, a kábel-, a söripar stb. fejlesztésére. Alapul szolgálhat ehhez az iparból és a mezőgazdaságból a gépesítéssel, valamint a tanyai települések továbbfejlesztésével felszabaduló munkaerő, a földgázenergia, a víznyerési lehetőségek, a kedvező közúti és vasúti szállítás, és a megye egyéb adottságaiból eredő jó feltételek. Az V. ötéves tervben az Ipari termelés becslésünk szerint a népgazdasági átlaggal megegyezően, 32—35 százalékkal növelhető. A növekedés a IV. ötéves terv eredményéhez hasonlóan 80—90 százalékban a termelékenység emelkedéséből származhat. • Az ipar területi ^helyezkedésének további javítására célszerű a városokban meglevő ipari bázisok továbbfejlesztése, és a centrális fekvésű nagyközségekben a környező települések munkaerőforrásaira is támaszkodó ipari telepek, a községek egy részében ipari munkahelyek létrehozása. - A tanácsi ipar profiltisztítását és a szövetkezeti ipar középüzemesítését tovább szorgalmazzuk. • Az építőiparban a meglevő, korszerű kapacitások maximális kihasználása mellett biztosítsuk a könnyűszerkezetes építési mód kifejlesztését. A hagyományos technológiájú építési és a javítási, a karbantartási igények kielégítésére rendelkezésre álló kaoacitást tovább kell bővítenünk. Számoljunk azzal, hogy az V. ötéves tervben előreláthatólag megvalósításra kerülő 25—28 milliárd forint értékű beruházás nagyobb hányada építési igényt támaszt. — A közlekedés és hírközlés fejlesztésében külön figyelemmel kezeljük a szegedi második, és a Csongrád— szentesi közúti Tisza-híd megépítését, a szegedi postai nagyberuházást, a városokon átvezető országos főútvonalak rekonstrukcióját, és a városi tömegközlekedés fejlesztését. 1 — A mezőgazdaságban az országos átlagnál nagyobb ütemű további termelésnövelést is teljes egészében a termelékenység emelésével érjük el. Az iparszerű termelési rendszerek jelentős továbbfejlesztését szorgalmazzuk, a területi és a gazdasági koncentráció folytatásával, és a szórványtanyákról való beköltözés elősegítésével. Lehetőségeinkkel arányosan továbbra is részt veszünk az országos programok (zöldség, hús, cukor stb.) megvalósításában. Keressük a lehetőségeket a megye területén koncentrálódó kenderfeldolgozó ipar nyersanyagellátásának biztosítására. Nagyobb ütemben folytatjuk a szőlő- és gyümölcsterületek rekonstrukcióját és bővítését. Szorgalmazzuk a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetek dinamikusabb fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtését. Erőfeszítéseket teszünk az állattenyésztés továbbfejlesztésére, korszerű bázison. Csökkentjük a termelés, a tárolás, a forgalmazás közötti feszültségeket. — A kereskedelem továbbfejlesztése érdekében szorgalmazzuk a raktárbázis növelését, a nagyobb eladóterek további létesítésével a korszerű kiszolgálási formák terjesztését, a települések külső részeinek jobb ellátását, és a vendéglátóiparban az elszállásolási lehetőségek bővítését — A külső, a belső és az átmenő idegenforgalom fejlesztése érdekében bővítjük a jelenlegi lehetőségeket, megyénk természeti és egyéb adottságainak, történelmi, művészeti és más értékeinek feltárásávaL II. II lakosság életkörülményeinek alakulása üa, a kukorica, a napraforgó termésátlaga nak emelésére. Elért eredményeink a tervezettet ugyan meghaladják, de a megye kedvező adottságaitól elmaradnak. A kertészet — ezen belül különösen a zöldség-, a burgonya-, a cukorrépa- és a kendertermesztés — csupán szeréhy mértékben fejlődött. Sokat foglalkoztunk a zöldségtermesztés helyzetével, az ipari növények termesztésének szélesitésével. Különösen sok gondot okoztak az objektív tényezők; a fajtaleromlás, az új, korszerű fajták hiánya, a különböző betegségek megjelenése, a speciális gépek hiánya stb., s emellett a szemléletbeli hiányosságok: a gazdaságosság egyoldalú értelmezése, és a lakosság igényeinek figyelmen kívül hagyása. Az utóbbi két évben azonban részben sikerült megváltoztatni a kedvezőtlen tendenciákat. A megyei pártértekezlet határozatának megfelelően jelentősen előreléptünk a hajtatott zöldségtermesztésben. A növényházak alapterülete 29-ről 35-re, a fóliával borított terület 60-ról 92 hektárra növekedett Sajnos nem számolhatunk be jelentősebb fejlődésről a lakosság ellátása szempontjából fontos szántóföldi zöldség termesztésben. A pártértekezlet előírásainak megfelelően sokat foglalkoztunk a mezőgazdaság másik fő ágazatával, az állattenyésztéssel, a húsprogram teljesítésévei. Az állattenyésztés fejlődése elmarad ugyan a növénytermesztésétől, de mind az állomány növekedése, mind az állati termékek termelése tekintetében meghaladja a tervezettet. Az eredményekben nagy szerepe van az erőteljes specializáclónak, a nagyobb arányú koncentrációnak, a javuló tartási, takarmányozási és tenyésztési munkának. KUlönö$en kiemelkedik a sertéstenyésztésben elért eredmény. A területegységre vetítve az állomány 25 százalékkal meghaladja az országos átlagot. Az állomány 35 százalékos növekedése lehetővé tette a sertéshústermelés 25 százalékos növelését. A sertésértékesítés 1974-ben közel 200 vagonnal haladta meg az 1975-re tervezett 4900 vagonos célkitűzést. Az eredmények elérésben nagv'szereno volt a 19 tzakosfíott sertéstelepnek, amelyek benépesítése 98 százalékban megtörtént. A szarvasmarha szakosított telepek száma 24, benépesítésük 90 százalékos. A mezőgazdasági termelés fejlődésén be- , NI gyorsabb ütemben nőtt az árutermelés A mezőgazdasági termékértékesítés 30 százalékkal meghaladja a korábbi 5 éves tervidőszak eredményét. Az elmúlt négy évben a gazdaság Wm fejlesztése nagyobb féladatokat állított megyénk közlekedési és hírközlési ágazata elé. A közlekedéspolitikai koncepció megyei feladatait zömrhet végrehajtottuk. A forgalom közútra terelése hagyobb zavarok nélkül megvalósu't. A közlekedési feltételeket lényegesen megváltoztatta a szeged-algyői új közúti híd. valamint a korszerűsített makói Maros-hid. A hírközlést javítja a Hódmezővásárhelyen üzembe helyezett 2 ezer, és a Szegeden építés alatt álló 11 600 állomásos modern Crossbar telefonközpont. A postai létesítmények fejlesztésében a jelentős előrehaladás ellenére elmaradtunk az igényektől. 0Q Megyénk nagy- és kiskereskedclmének súlya, szerepe az életszínvonal emelkedésével összhangban fejlődött. A szocialista szektor átlagához hasonlóan évi 2 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma, s meghaladta a 10 500 főt. Fejlesztésre mintegy 506 millió forintot fordítottak, amelyben jelentős, kb. 40 százalékos a központi erőforrások részaránya. Megyénkben 4 nagykereskedelmi vállalat tevékenykedik. Működési területük 2—4 szomszédos megyére is kiterjed. Az elmúlt négy évben 2 vállalat megyei központja átszervezés következtében megszűnt, a meglevők ellátási területe azonban egy megyével bővült. A vállalatok beszerzési és értékesítési pozíciója erősödött. Kiskereskedelmünk üzlethálózatának összetétele a mintegy 45 ezer négyzetméteres alapterület-bövftés ellenére sem kedvező. Az üzletek átlagos alapterülete alig haladja meg a 123 négyzetmétert. Ennek ellenére a kereskedelmi munka színvonala a korszerű értékesítési formák további terjedésével javult. Az élelmiszer-kereskedelemben az alapterület 55 százaléka önkiszolgáló rendszerben működik. Az átállás az új értékesítési módra az iparcikkeket forgalmazó boltoknál lassúbb. Megvénk Idegenforga'mának gvors ütemű fejlődését a kiszolgáló létesítmények bővítése csak részben követte A vendégek számának emelkedése mellett a szállodai férőhelyek száma csökkent. Ag idegenforgalmi hivatal a 360 személyes motel, a 800 személyes szegedi sátorkemping felépítésével és a makói ideiglenes kemping megnyitásával csak csökkentette a feszültséget. A határforgalom bonyolításénak kulturáltságát javították a röszkei és nagylaki átkelőhelyeken átadott űj épületek. • Megyénk gazdaságának további fejlesztésére az alábbi irányelvek meghatározását javasoljuk: — A gazdaság minden területén törekedjünk az Intenzív fejlesztésre. Állítsuk előtérbe a Központi Bizottság 1974 decemberi határozatában megjelölt követelményeket; különösen a hatékonyság növelését, a belső tartalékok feltárását, a takarékosságot, a bármilyen külső piacon értékesíthető és a tőkés importot helyettesíthető termékek gyártását. Az életszínvonal emelése, a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében az 1970. évi pártértekezlet feladatként jelölte meg a lakásellátás javítását, dz országos ipari átlagkeresetektől való elmaradások mérséklését, a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat, valamint az árualapok bővítését, a munkahelyi körülmények javítását, az egészségügyi, szociális és gyermekintézményi ellátás objektív és szubjektív feltételeinek javítását. A megyei pártszervek tanácskozásain rendszeresen elemeztük e területek helyzetét, és számos intézkedést kezdeményeztünk az életszínvonal, az élet- és munkakörülmények javítása érdekében. Kiemelten foglalkoztunk a népmozgalom alakulásával. a foglalkoztatottság kérdéseivel, a lakáshelyzettel, a szolgáltatás fejlesztésével, a nagyüzemi munkások, a nők és fiatalók bérezésével, a többgyerekes családok érdekében kifejtett szakszervezeti tevékenységgel, az egészségügyi ellátással, az egészségügyi törvény végrehajtásának tapasztalataival stb. Biztosítottuk a központi szervek életszínvonal-politikai intézkedéseinek végre-, hajtását. Jelentjük a pártértekezletnek, hogy a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet — a lakosság életkörülményei javítására hozott határozatait — lényegében megvalósítottuk. 0 A munkanélküliséget, mint társnda•• lompolitikai problémát felszámoltuk. Lényegében megoldottuk a teljes foglalkoztatottságot. Az ioar munkaerő-szükségletét — főleg olajbányászati szakmunkásokból — nagyrészt bevándorlással biztosítottuk. A foglalkoztatottság a megyében meghaladia az országos átlagot. Az emelkedés többek között Szegeden a kulturális és tudományos élet gyors fejlődésének hatásaként a nem termelő ágazatokban volt nagyobb mértékű. A foglalkoztatottsági szint nem egyenletes. A városokban és a Szeged peremén fekvő községekben az átlagnál jóval magasabb, a városoktól távolabb fekvő községekben és a tanyavilágban jóval alacsonyabb. Elég' nagy az ingázók száma, ami költségekben és szabad időben is áldozatokat követel az emberektől. A megye peremterületeiről csökkenő számban ugyan, de más megyék területére is eljárnak dolgozni. Sokan, főleg a tanyai területekről a nem kielégítő közlekedési lehetőségek, illetve a gyermekintézmények hiánya, vagy szűkössége miatt nem tudnak munkába Járni, lakóhelyükön viszont csak alkalmi munkalehetőséget találnak. A községek töbhségében helyben Illetve könnyen elérhető távolságon belül még nem tudunk mtinlroo'VfllrnBt Kí-+rtsft«nl BToknak, akik valamilyen okból a mezőgazdasági munkát nem váUallák. Fnnek következtében még Jelentős azoknak a száma. akik családostól elköltöznek lakóhelyükről. csökkentve a mezőgazdaság munkaerőforrását. Nőtt a szakmunkások aránya. Az első fzben munkára jelentkezők közül ma már • jiaáji •xnaiASYWfJ minden második fiatal szakmunkás. Egyegy családból a kofábbinál többen dolgoznak, ami a családi jövedelmek további emelkedését eréáfriényezte. 2

Az előző pártértekezlet óta a lakos• ság pénzbevétele 38 százalékkal emelkedett. Ezt a foglalkoztatottság szélesedésén túl a központi bérintézkedéseket is magában foglaló folyamatos, évente 6 százalékos átlagkereset-növekedés tette lehetővé. Nőtt a magasabb bérrel és fizetéssel rendelkezők aránya, a havi 1500 forintnál kisebb keresetűek aránya pedig számottevően csökkent. A férfi és női munkavállalók átlagbérében még mutatkozik eltérés. A férfiak magasabb szakképzettsége és az a körülmény, hogy nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben dolgoznak, okozza, hogy a férfiak 60 százalékának átlagkeresete 2500 forinton felül van, mig a nőknek csak 20 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Az azonos munkakörökben és a fizikai erőkifejtést igénylő munkában a férfiak és nők közötti bérkülönbséget a központi és helyi intézkedések következetes megvalósításával csökkentettük. A központi bérintézkedések hatására a munkásbérek 24 százalékkal emelkedtek, lobban, mint a műszaki és adminisztrációs dolgozóké, amely 21 százalékkal nőtt A X. pártkongresszus célkitűzései szerint alakítottuk a munkások és a parasztság közös munkából származó jövedelmét. Az emelkedés üteme lényegében kiegyenlítődött. A többgyermekes családok és a kevesebb nyugdíjjal rendelkezők jövedelme a központi Intézkedések hatására emelkedett, azonban e rétegek egy családtagra számított jövedelme még mindig elmarad az átlagostól. A megyei pártértekezlet határozata alapján rendszeresen szorgalmaztuk megyénk egyes dolgozó rétegeinek bérszínvonalában az országos átlagtól való elmaradás megszüntetését. Bár sok változást értünk el a külön bérpreferenciákkal, az elmaradást még nem sikerült teljesen felszámolni. Az elmaradás több területen nem annyira a bérszínvonal különbségében, hanem abban Jut kifejezésre, hogv a keresetek nincsenek arányban a munkaintenzitás fokával, a műszakszámmal, a zaj- és porártalommal, a gépesítettség szintiével, és az ezekből adódó fokozottabb megterheléssel. Ez annál inkáhb figyelemre méltó, mert az ilven teriileteken nagy százalékban nők dolgoznak. ® A jövedelmi viszonyok fejlődése a 'akossáa anyagi ayaravodásában is tükröződik. Ezt Wzonvítla. hogy a betétállomány négy év alatt 75 s'ázaiékkal emelkedett. Egv lakosra számftva a megvík között országosan a legnagyobb a betétösszeg. A lakosságnak nyújtott hitelállomány is emelkedett. A hitel jelentős részén nagy értékű, tartós fogyasztási cikkeket vásároltak, Illetve családi házakat épí-. tettek, bővítettek vagy átalakítottak, üdülőtelkeket vásároltak stb. 4

Az életszínvonalat a lakossági jöve• delem vásárlóerejét befolyásoló fogyasztói árszínvonal 4 év alatt 11 százalékkal emelkedett. Az eltérő fogyasztási struktúra folytán a lakosság egyes rétegeit ez különböző módon érintette. Bár megyénk az ország egyik legjelentősebb zöldség- és gyümölcstermő területe, mégis az elmúlt négy év alatt a zöldségfélék ára 34, a gyümölcsé pedig 42 százalékkal emelkedett Ezért a termelő gazdaságokban, de még inkább a felvásárló és az élelmiszer-kereskedelemben dolgozó elvtársaink is felelősek. , f Sokoldalúan és folyamatosan foglal^• hoztunk a lakúhelyi körülmények javításával, elsősorban a városok, de a községek fejlesztésével is. A Központi Bizottság határozata alapján szorgalmaztuk pártbizottságaink és pártszervezeteink várospolitikai tevékenységének fejlesztó»í£ Számos intézkedést tettünk a tanyán élő, közel 90 ezer lakos körülményeinek javítására. A pártértekezlet határozatát végrehajtva a lakásépítésre fordítottuk a legnagyobb erőfeszítést. A beszámolási időszak alatt 16 700 lakást építettünk. Előreláthatólag teljesítjük a megyei pártbizottság IV. ötéves tervben szereplő lakásépítési célkitűzését, a 18—20 ezer lakás megépítését. Tovább javult a lakások ellátottsága, felszereltsége. Emelkedett a 3- és a többszobás lakások aránya. Az állami erőből épitett új lakások zömét fizikai dolgozók és fiatalok kapták meg. Mindezek ellenére — különösen a városokban — továbbra Is kedvezőtlen a lakásellátottság. Jelentős haladást értünk el a közüzemi szolgáltatás fejlesztésében. Szegeden befejeztük az átállást a földgázra, négy év alatt 10 256 fogyasztót kapcsoltunk be a hálózatba. Makón is megkezdtük a vezetékes gázszolgáltatás kiépítését. Ezzel a megye minden városa rendelkezik földgáz* szolgáltatással, ötven százalékkal, 28 800ra emelkedett a vezetékes gázfogyasztók száma. Több mint 20 százalékkal növeltük a palackos gázellátást. Bővítettük a vezetékes ivóvízhálózatot. A ÍM. ötéves terv végére megyénk majdnem minden településében lesz vezetékes ivóvíz. A csatorna- és szennyvíztisztító kapacitás bővítésére vonatkozó tervünket nem teljesítettük maradéktalanul. Ez a szolgáltatás lényegesen elmarad az igényektől. Ó

A lakosság áruellátása a beszámold- ( • ist időszakban zavartalanabb volt, mint azt megelőzően. Bővítettük az áruk mennyiségét és választékát. Csökkentettük a tartós- és az időszakos áruhiányókat. Az éleimiSzer-forgalom kiegyénsúlyozott volt a- megyében, S évente mintegy 9 százalékkal emelkedett. Általában megoldódott a húsellátás. A zöldség- és gyümölcsellátáa azonban nem kielégítő. A ruházati cikkek kínálata is bővült A forgalom azonban mérsékeltebben, a vegyesiparcikkeké gyorsabban, évente 10 százalékkal növekedett. i A lakosság jobb ellátására ösztönöztük a kereskedelmet. A városok peremterületeinek és a tanyai lakosság áruellátásának javításában azonban nem értünk el kielégítő előrehaladást f Megyénkben az ipari javítási szet* • gáltatások növekedési üteme az elmúlt négy évben kétszerese volt az országos átlagnak, az igényeket ennek ellenére nem minden területen tudtuk kielégíteni. Több kedvező változás történt a kereskedelmi szolgáltatásoknál. Bővült a dolgozó nők háztartási munkáját könnyítő, előrecsomagolt, félkész és készételek mennyisége és választéka, mégsem sikerült maradéktalanul teljesítenünk a megyei pártértekezlet erre vonatkozó határozatát O Az ipari munkások, a szövetkezeti tagok munkakörülményeinek Javítására a pártértekezlet határozatában előirt feladatok nagy részét végrehajtottuk. Különösen az új létesítmények építésénél és a rekonstrukciós beruházásoknál szorgalmaztuk a jobb munkakörülmények meg teremtését. A legjelentősebb változást a munkásszállások építésében, a munkásszállításban, több helyütt a mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek ellátottságában értük el. Több iparágban — főleg a helyiiparban — az egyes munkahelyek kőzött még mindig nagy az eltérés. Javult a munka biztonsága, a munkavédelem, bár időnként az átlag fölé emelkedett a súlyos, vagy halállal végződött balesetek aránya. A helyzet változása nincs arányban a párt- és a szakszervezeti szervek e téren tett erőfeszítéseivel. O Megyénk gazdaságában — a mezóWm gazdaságot kivéve — már szinte teljes egészében megvalósítottuk a 44 órás munkahetet. Az átállás az egészségügy, a kereskedelem és a közlekedés területén számos átmeneti gondot okozott. A megnövekedett szabad idő kulturált eltöltésének biztosításában sem értünk még el kellő előrehaladást lO Jelentősen fejlesztettük megyénk dolgozóinak üdülési lehetőségeit Négy év alatt közel 10 százalékkal emelkedett a szakszervezeti és csaknem 50 százalékkal a vállalati üdültetésben résztvevők száma. Fejlődött a KISZ- és az úttörőszervezet közreműködésével — a tanácsok pénziígvi támogatásával — bonyolított ifjúsági, illetve gyermeküdül tetéa,