Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-07 / 56. szám

FENTEK., 1975. MÁRCIUS 7. 3 Tavaszi útkarbantartás A hirtelen kitavaszodott időben a szokottnál korábban kezdődhetett meg a város útjain az útburkolati jelek újrafestése. Alsó képünkön: a Centrum áruház előtt dolgozik a festőbrigád, miután a hídfők, a forgalmasabb csomópontok festésével már elkészült. Évente egymillió forintba kerül a burkolati jelek karbantartása. Üjabban üvegszemcsés festéket is használnak, mely tartósabb a hagyományos, műanyag festéknél. Csökkentett munkaidő hárommillió dolgozónak Hazánkban a 44 órás munkahét bevezetése a IX. pártkongresszus határozata alapján 1968-ban kezdődött. Ezt megelőzően csupán az egészségre ártalmas és más sajátos munkakörökben és néhány meleg üzemben volt munkaidő-kedvezmény, ami körülbelül 200 ezer dolgozót érintett. 1968 után mindenekelőtt a kétmillió ipari és építőipari dolgozó munkaidejét csökkentették. A rövidített munkaidő bevezetése a X. kongresszus határozatának megfelelően a negyedik ötéves tervidőszakban folytatódott. 1972—73ban a tervező, szervező és beruházó vállalatok, továbbá az államigazgatás és a társadalmi szervezetek öszszesen 220 000 dolgozója kapta meg a kedvezményt. 1974-ben megkezdődött a munkaidő-csökkentés második hulláma, vagyis az a szakasz, amelyben a rövidített munkaidő fokozatosan valamennyi bérből és fizeIllést tartott a városi tanács Elkészült a fejlesztési alap és a költségvetés idei leihasználásának terve Új rendeleteket alkotott a tanács A megnövekedett forgalom és a közműbontások miatt kátyúsodott utak javítását az elmúlt hetekben kezdték meg az L kerületi tanács műszaki osztályának irányításával. Példás igyekezettel, nagy tempóban javítják a Lenin körút úttesthibáit, a gödrök, kátyúk egyengetése nem okoz a forgalomban fennakadást. Felső képünkön: a szegedi hídfő egyik veszélyes bukkanóját simítják el a Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói. A már burkolt, de megrongálódott úttestek szépséghibáinak eltüntetésére évente hat és fél millió forintot költ a város. tésből élő dolgozóra kiterjed. 1974. április 1-én a budapesti, június 1-én pedig valamennyi kereskedelmi dolgozónak ugyancsak április 1-től a posta, egyes kommunális intézmények, oktatási és kulturális intézmények dolgozóinak munkaideje csökkent. Az 1974-ben bevezetett munkaidő-rövidítés félmillió embert érintett, ezenkívül 80 000 pedagógust. Ily módon 1975 végén a bérből és fizetésből élő dolgozóknak mintegy 95 százaléka, több mint 3 millió ember végzi majd munkáját csökkentett munkaidőben. Az ötödik ötéves terv közepére már valamennyi bérből és fizetésből élő számára érvényes lesz a rövidített munkaidő, mivel 1976ban az állami mezőgazdasági üzemek és a szállítási ágazat azon dolgozóira is kiterjesztik a 44 órás munkahetet, akik eddig ezt a kedvezményt nem kapták meg. Szeged megyei város tanácsa tegnap, csütörtökön tartotta meg idei első ülését, Popp Gyula tanácselnök elnökletével. Az ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke, Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára és dr. Ágoston József, a Szakszervezetek Megyei 1 Tanácsának vezető titkára. A napirend igen kiadós volt. Elsőként Papp Gyula tanácselnöknek a végrehajtó bizottság 1974. évi tevékenységéről szóló beszámolóját vitatta meg a testület, majd az 1974. évi fejlesztési alap és költségvetés teljesítéséről, és az idei megállapításáról tárgyalt, Prágai Tibor elnökhelyettes előterjesztése alapján. A tanács a fejlesztési és a költségvetés idei tervét jóváhagyta. A termelésés szolgáltatásügyi bizottság beszámolóját Halász Árpád, a bizottság elnöke terjesztette elő. Ezután tanácsrendelet-tervezeteket tárgyalt a testület, s megalkotta a Szeged zászlajáról, a házkezelői szolgáltatások ellátásáról, és a lakóházak rendjéről szóló helyi rendeleteket, melyek a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának jóváhagyása után lépnek hatályba.' A tanácsülésen a vitában felszólalt: Engi Vince, dr. Kutiván Rezső, Sziládi Sándor, dr. Ördögh Piroska. Juratovics Aladár és dr. Petri Gábor szegedi országgyűlési képviselők; dr. Czene Mihály, Link Mihály, Letsch Mihályné, Török József, Nitsinger Gyula, Solymosi Lajos, Forgó András, Czirok Józsefné, Bézi Ferenc, Major Gyuláné, dr. Diós József, Sz. Simon István, dr. Ágoston József, Frányó József, Lacsán Mihály, dr. Várkonyi László, dr. Csáki Béla és Rovó István. A tanácselnök bejelentette, hogy Mangó, Ferencné a 113-as számú választókörzet tanácstagja családi körülményeinek változása miatt lemondott tanácstagságáról. A bejelentést a tanács tudomásul vette. A tanácsülésen több interpellációt ismertettek. Az ülés Papp Gyula zárszavával ért véget. (A városi tanács üléséről a fejlesztési alap és a költségvetés fontosabb tételeit és az új tanácsrendeleteket ismertetjük.) 150 kórházi ágyat, napi 24 szakorvosi óratöbbletet, új általános és gyermekorvosi körzetet és 80 bölcsődei helyet találunk a költségvetésben. A kulturális ágazat majd 20 millióval kap többet a tavalyinál — közel 170 millió forintot. A napközi otthonos óvodai helyeknek 465-tel kell emelkedniük. A tanács végül 1 milliárd 54 millió 419 ezer forintos kiadási összeggel hagyta jóvá az idei fejlesztési tervet, a költségvetési tervet pedig 479 millió 400 ezer forint kiadással. Ez azt jelenti, hogy a város 1975-ben 1 milliárd 534 milliónyi összeggel gazdálkodik. Szeged zászlaja Decemberben a város címeréről, most zászlajáról döntött a városi tanács. Az erről szóló tanácsrendelet így írja le Szeged zászlaját: „A város zászlaja függőleges téglalap alakú, kék színű anyagán középen a város színes címere helyezkedik el. A címer felett arany antikva betűkkel, a pajzs szélességével megegyezően a SZEGED felirat. A zászlót alul a város piros, fehér, sárga, kék színeit tartalmazó rojt zárja." A város zászlaja csak hiteles alakban és méretarányban használható, a tanács ülései és a város életének más fontos eseményei alkalmából; az állami és a vörös zászló elsőbbsége mellett a tanácsi szervek, vállalatok és intézmények ünnepségein, rendezvényein; több település részvételével tartott rendezvényeken; Szegednek más városokkal fenntartott külföldi és hazai kapcsolataiban; cserezászlóként és — az adományozás indokának megfelelő feltüntetésével — elismerésként. Aki a zászló használatának rendjét megszegi, szabálysértést követ el. Fejlesztési alapon 1 milliárd, költségvetési kiadásokra 479 millió Rendelet a házkezelöi szolgáltatásokról és a lakóházak rendjéről A tanács múlt évi gazdálkodásáról szóló számvetés így summázható: azokat a feladatokat igyekezett a tanács elsősorban megvalósítani, amelyek a lakosság kommunális, szociális és kulturális igényeinek teljesebb kielégítését, az ellátás színvonalának emelését és a lakásépítési programot szolgálták. Ennek megfelelően 1974-ben felépült 2084 darab lakás, melyből több mint 1300 tanácsi bérlakás, illetve tanácsi értékesítésű lakás volt. Bővült a közműhálózat, elkészült a sportcsarnok, a 150 ágyas ideg-elme pavilon, Dorozsmán 12 tantermes iskola épült, hússzal növekedett a bölcsődei, 300-zal az óvodai helyek száma, Tarjánban új ABC-áruházat, éttermet, szolgáltatóüzleteket helyeztek üzembe. A tanács fejlesztési alapján tavaly 1 milliárd 164millió forint gyűlt össze — ebből 1 milliárd 52 milliót tudott felhasználni (86,2 százalék). A költségvetési bevétel 573 millióra alakult — a költségvetési kiadások pedig 499 millióra rúgtak. Ezek a számok reális összehasonlítási alapot adnak a tanács által most elfogadott idei tervhez. Pénzügyileg 1975 körülbelül ugyanezt ígéri Szegednek. A fejlesztési alapból 672 millió jut lakásépítésre. Tanácsi bérlakás és tanácsi értékesítésű lakás 1104, egyéb állami építésű lakás 14o darab szerepel a tervben, mindent összevetve pedig várhatóan 2645-tel gyarapszik az idén Szeged lakásállománya. Emellett Tarjánban három-három bölcsőde és óvoda, két ABCáruház, két bisztró és két szolgáltatóház elkészülte várható; átadják rendeltetésének a Bérkert utcai középiskolai diákotthon új kollégiumi szárnyát; az új Tiszahíd építéséhez szükséges felvonulási terület biztosítása befejeződik és elkészülnek a híd kiviteli . tervei; idén 17 milliós támogatást ad a tanács a Szegedi Közlekedési Vállalat villamospálya-felújítási beruházásaihoz, új villamoskocsik beszerzésére pedig 4 milliót; a kereskedelem a Hunyadi János sugárúti és a Szilién sugárúti ÁBC-áruházak területének előkészítéséhez és a szállodaépítéshez kap támogatást a tanácstól. A főgyűjtő és más csatornák építésére közel 137 millió forint jut az idén, a IV. számú vízmű építésére pedig 10 és fél ijfiilliö. A partfal építéséhez ebben az évben 10 mülió forint a tanács hozzájárulása. A kulturális ágazat nagyobb fejlesztési tétele az Április 4. útján épülő 12 tantermes gyakorló általános iskola és a petőfitelepi klubkönyvtár, az új könyvtár és levéltár tervezési és területelőkészítése, az ifjúsági ház és az 50 méteres újszegedi uszoda építésének megkezdése lesz. Vállalatok támogatására 50 millió forint szerepel A már említett SZKV mellett a Szegedi Sütőipari Vállalat szá-. im'that segítségre a Tavasz utcai új sütőüzem befejezéséhez és a Szegedi Nyomda, távolabbi fejlesztési tervének előkészítéséhez. A költségvetés legnagyobb kiadásait az útfelújítások emésztették fel tavaly a gazdasági ágazatban: negyvenmilliónál többe kerültek. Az újszegedi hídfő átépítése, a Szappanos utca, a Szent István tér, a Szent Mihály utca, a Veresács, a Gólya utca és a Cserepes sor felújítása, csomópontok jelzőlámpákkal való ellátása — vagyis 2 kilométer új út és 15 ezer négyzetméter új járda ennek főbb tételei. Idén a Faragó utca, a Szél utca, a Tárogató utca, a Közép fasor, a Lengyel, az Osztrovszky, a Dugonics, a Kossuth, a Tavasz, a Szilágyi, a Bocskai utca aszfaltozása kerül sorra. Köztisztaságra, parkgondozásra és közvilágításfejlesztésre 32 millió jut az idén. A költségvetés 140 milliót biztosít 1975-ben szociális és egészségügyi feladatokra — 15 és fél millióval többet, mint a múlt esztendőben. Hálózatbővítésként Egymással összefüggő két tanácsrendelet tervezete is a város vezető testülete elé került, nevezetesen a házkezelői szolgáltatásokról és a lakóházak rendjéről szóló helyi rendelet. A szabályozás legfontosabb passzusait érdemes megjegyezni, mert eddig sokfajta szokás és értelmezés volt divatban. A rendelet kimondja, hogy a kezelő a szolgáltatásokat a következő előírásoknak megfelelően köteles ellátni: a mosókonyhát, szárítóhelyiséget, közös fürdőszobát, mosdót, W. C.-t, gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiséget és az udvart naponként takarítani; az épület kapualját, a lépcsőházat, folyosót naponta lesöpörni, fagymentes időu ben szükség szerint, de legalább hetenként felmosni, negyedévenként az egész lakóépületben általános nagytakarítást végezni. Az előkertek és az udvarok zöldterületeit a kezelőnek kell gondoznia; a háziszemetet szállításra elő kell készíteni, a szemétgyűjtő tartályok tisztán tartása szintén kötelessége. A ház előtti járdákat reggel 6 óráig kötelessége fellocsolni és lesöpörni, hótól letakarítani, csúszósságát megszüntetni. A járdák melletti lefolyók megtisztítása is hozzátartozik a feladathoz. A házkezelőnek napi 4 órában — megosztva délelőtt és délután — kell a bérlők rendelkezésére állni a házkezelői szolgáltatásokkal. A rendelet az IKV számára előírja, hogy több lépcsőházas vagy liftes új épületekben, továbbá a 25 lakást magában foglaló lakóházakban ottlakó házfelügyelőt kell foglalkoztatni. A tanácsrendelet nem tartalmazza az 1972. évi miniszteri rendelet általános előírásait, a lakosság tájékozottsága érdekében azonban ennek egy fejezetére külön felhívjuk a figyelmet — a házkezelői szolgáltatások dijára. A rendelet szerint a kapukulcs havi használati díja lakásonként 5 forint; kapunyitás és zárás esetenkénti díja éjfélig egy személynek 1 forint, 2 vagy több személynek együttesen 2 forint, éjfél után ezek duplája. A személyfelvonó havi díja lakásonként 30 forint, ha több személy él a lakásban; egyedülálló lakóknak 20 forint. A felvonó esetenkénti használati díja éjfélig személyenként 1, éjfél után 2 forint. Azonos lakásban lakó személyek együttes szállítása esetén csak egy személy után megállapított díjat fizetnek. A lakóházak rendjének ismételt helyi szabályozása előírja egyebek között, hogy mik a rendeltetésszerű használat kritériumai, miként kell a lakást átvenni és átadni, hogyan kell viszonyulni a lakóközösséghez. E passzusok közül érdekes részlet, hogy a bérlemények erkélyére, ablakára rácsot csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és az építésügyi hatóság engedélye alapján lehet felszerelni. Az ajtók, ablakok külső oldalát. a rácsokat, az erkély és a terasz falait csak a homlokzat színével azonos színűre szabad festeni; a szokásos berendezésektől eltérő súlyos tárgyak — páncélszekrény, gép. szobor stb. — csak engedéllyel helyezhető el a bérleményben; erkélyen. teraszon csak a városképet nem rontó tárgyak 1&. hetnek: a virágokat, dísznövényeket biztonságosan kell rögzíteni; közterületre néző ablakban nem szabad élelmiszert tárolni, ágyneműt szellőztetni. A háztartási gépek használatát — padlókeféló, csiszoló, porszívó, mosógép, centrifuga stb. — a rendelet reggel 7-től este 8-ig engedélyezi olyan lakásokban, ahol más lakókat ez zavarhat. Szőnyegporolásra a kijelölt helyen reggel 6—10 és délután 16—20 óra között ad lehetőséget a rendelet, munkaszüneti napokon csak 7 —10 óra között. A nem háztartási szemét — elhasznált bútorok, berendezések, egyéb tárgyak — elszállítása a bérlő kötelessége. Közterületre néző erkélyen, ablakokban, folyosón tilos a ruhaszáritás. A tüzelőszállításnál keletkezett szemét eltakarítását a bérlőnek kell elvégeznie. Televízióantenna csak a bérbeadó előzetes engedélyével szerelhető fel. A pincéket este 20 órától reggel 5-ig zárva kel] tartani.