Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-07 / 56. szám

a(JK n A**** VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JSSF DELMAGYAR0RSZA6 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA SS. évfolyam 56. szám 1975. március 7., péntek Ára: 80 fillér NŐNAPI ÜNNEPSÉG SZEGEDEN Jelentőségéhez méltó módon ünnepelték meg tegnap, csütörtökön Szegeden a 65. nemzetközi nőnapot. A nők nemzetközi éve és a nőnap alkalmából a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a KISZ megyei bizottsága rendezett impozáns ünnepi nagygyűlést az újszegedi Sportcsarnokban. A lelkes hangulatú nagygyűlésen több mint kétezren vettek részt Szegedről és a megye városaiból, községeiből, munkások, téesztagok, értelmiségiek, lányok és asszonyok, köztük annak a generációnak tagjai is, akik részesei voltak a demokratikus nőmozgalom magyarországi zászlóbontásának. A több mint ötventagú elnökségben, amelyben képviseltették magukat a társadalmi és tömegszervezetek, vállalatok, intézmények, tudományos és oktatási intézetek, termelőszövetkezetek nődolgozói, helyet foglalt dr. Németh Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Török József, az MSZMP Szegéd városi biBefejeződött a magyar-szovjet kormányközi bizottság ülése Nagy jelentőségű egyezményeket írtak alá A nagygyűlés elnöksége, Jakab Sándor beszédét mondja zottságának első titkára, dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke és Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke s szovjet vendégek is. A nagygyűlés a Himnusz hangjaival kezdődött, amelyet a munkásőr-zenekar adott elő, azután úttörők köszöntötték virággal és meleg szavakkal a résztvevőket. A nagygyűlés elnöke, dr. Tényi Mária egyetemi tanár, a Hazafias Népfront megyei béke- és barátsági bizottságának tagja megnyitójában arról szólt, hogy azok a célkitűzések, amelyeknek jegyében 65 esztendeje Koppenhágában Klara Zetkin javasolta: legyen március 8-a a nemzetközi nőnap, azok a célok a szocialista társadalomban valósultak meg. Az elnöki megnyitó után Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Jakab Sándor beszéde Ez az impozáns nagygyűlés önmagában is bizonyító erejű tény — kezdte beszédét. Jakab Sándor. — Bizonyítéka a társadalmi haladásért és a nők társadalmi felemelkedéséért küzdő mozgalom eredményeinek. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1910-ben; amikor a haladó nők egy kis csoportja Koppenhágában felhívást intézett Európához, éppen háború felé tartott a világ. De a tőke már akkor sem folytathatta zavartalanul elnyomó és kizsákmányoló politikáját. Erősödött és szervezkedett közben a nemzetközi munkásmozgalom, az opportunizmuson lassanként felülkerekedett a forradalmiság, s új politikai tényezőként jelentkezett a Lenin szervezte, új típusú forradalmi párt. A forradalmi munkásmozgalom megerősödésével együtt nyert teret fokozatosan a nőknek a békéért, az egyenjogúságért s a kizsákmányolás ellen fellépő nemzetközi mozgalma is. Harminc esztendeje már béke van Európában. A Szovjetunió győztes honvédő háborúja után létrejöttek a szocialista országok, amelyek folytonosan fejlődő gazdasági és tudományos erejükkel, társadalmi példájukkal mind nagyobb befolyást gyakorolnak Euróoa és a világ sorsára. Világszerte megerősödött a kommunista mozgalom és a demokratikus pártok. Ebben a sok évtizedes történeti folvamatban alapvető jelentőoóítű volt a nők szereke. Enhető. hogv a nők világszerte az érdeklődés közérv-ontiáhan állanak, a kapit-atirta és a szocialista országo'rhan egvaránt. osakho"v lényeges e1 ví különbsépekket. a szociai'sta országok tuda'osan vallják, hogv a nők nélkülözhetetlenek az alkotó munkában, a közéletben. a tudományban és a kultúrában. Ezt tói tudiáka kaoitalista országok hatalmon levő osztályai is. hiszen 550 millió nő dolgozik a világon. Am, amíg a szocialista társadalom alapvető célja, hogy minden feltételt biztosítson a nők egyenlőségéhez, addig a kapitalista társadalmak legfőbb célja, hogy eltereljék a nők figyelmét saját, kiszolgáltatott helyzetükről. Ennek ellenére, a világméretű társadalmi átalakulás következményeként, amelyet a ^szocialista országok nöyek- j vő ereje, befolyása és nép-: szerűsége fémjelzett, 1952ben az ENSZ közgyűlése elfogadta a nők politikai jogairól szóló konvenciót, amelyet már 70 állam kormánya ratifikált, s csak hat olyan ország van, ahol még nem adták meg a nőknek a választójogot. Ám a jogok törvénybe foglalása még nem egyenlő a lehetőségek és feltételek biztosításával. Ezt állapította meg 1969-ben a Helsinkiben tartott világkongresszus is: most a nehezebb, bonyolultabb szakasz következik, meg kell teremtenie a nemzetközi nőmozgalomnak a•jogok gyakorlásához és a valódi egyenlőséghez szükséges feltételeket. Nálunk a szocialista Magyarország megszületése hozott gyökeres változást a nők életében. A tulajdonviszonyok megválto^nsa, a vidék iparosítása megteremtette a nők tömeges foglalkoztatottságának lehetőségét. A változás történelmi jelentőségét jól jelzi a tény: az iparban dolgozók 41 százaidra nő. A munkában tehát nagyot léptek előre a nők, de otthoni helyzetük elmaradt a termelésben betöltött szerepüktől. S hátrányos helyzetben voltak a nők a közéletben is. Amikor öt évvel ezelőtt az MSZMP KB a nők helyzetét vizsgálta, határozatában abból indult ki. hoev meg kell teremteni a fettételeket a nők számára kettős hivatásuk — hiszen anyák és munkavállalók egvszenvMvben — ellátásához. E munkában a 30 éves múltra visszatekintő demokratikus nőmozgalom eredményeire lehet támaszkodni. Jakab Sándor a Központi Bizottság nevében mondott éppen ezért köszönetet azoknak az asszonyoknak, akik a legnehezebb időkben tudtak erőt, időt szakítani arra, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének ügyeivel törődve az ország, a közösség javára dolgozzanak. Beszédének további részében Jakab Sándor arról szólt, hogy a nőkérdés Magyarországon társadalmi ügy lett. Az a cél, hogy a nőpolitika. ne szűk reszortjelleggel folyjék, hanem a munkahelyeken, a társadalmi "és tömegszervezetekben, az államigazgatásbán, egyszóval mindenütt, ahol nők élnek és dolgoznak. A politikai tevékenység szélesítése mellett azt is fel kell ismerni, hogy nem elegendő a nők helyzetének jogi rendezése, hanem a feltételeket is biztosítani kell ahhoz, hogy élhessenek is jogaikkal. A gazdasági és tradicionális ellenhatások javarészt megszűntek már, a legtöbb gondot a tudati tényezők okozzák. Ezen, a férfiak álláspontján is változtatni kell, amellett, hogy egyre több óvodát, bölcsődét építve, a nagycsaládokat segítve s a szolgáttatásokat fejlesztve könnyítünk a nők otthoni munkáján. Mindezt azonban csak a társadalom más kérdéseivel együtt lehet megoldani. Most a párt XI. kongreszszusára készül .az ország, s ez a kongresszus fogja meghatározni társadalmunk továbbfejlődésének programját. Társadalmi-gazdasági fejlődésünkre építve dolgozhatja ki a kongresszus előrehaladásunk további programját, azt a programot, amely a nőkre is épít, s amely csak az ő aktív részvételükkel valósulhat meg — feiezte be nagy taps kíséretében beszédét Jakab Sándor. Az ünnepi beszéd után dr. Tényi Mária elnöki zárszava következett, majd a Szegedi Nemzeti Színház művéV szei adtak műsort. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget Somogyi Károlyné felvételei A nőnapi ünnepség résztvevőinek egy csoportja Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 15. ülésszaka. A jegyzőkönyvet tegnap este a Parlament delegációs termében Huszár István és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek, a kormányközi bizottság társelnökei, a delegációk vezetői írták alá, A kormányközi bizottság március 3-tól 6-ig tartotta 15. ülésszakát Budapesten. Megvizsgálta a két ország 1976— 1980. évi népgazdasági tervei koordinálásának előzetes eredményeit. A koordináció folyamán intézkedéseket dolgoztak ki a termelési és műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztésére és elmélyítésére, a következő ötéves terv minden esztendejére meghatározták a legfontosabb nyersanyagok, fűtőanyagok, könnyű- és élelmiszeripari cikkek, mezőgazdasági és gépipari termékek kölcsönös szállításának nomenklatúráját, S előzetes mennyiségét is. Számos egyezményt írtak alá Magyarország részvételéről egyes fűtőanyag- és nyersanyagfajták újabb gyártókapacitásainak a Szovjetunió területén történő létrehozásában, a Magyarországra irányuló szállítások növelése céljából. A bizottság megvizsgálta az 1976—1980. évi tudományos és műszaki fejlesztési tervek koordinálásának eredményeit is, és intézkedéseket hozott e tervek teljesítésére. Ezenkívül egyeztette azt, hogy a két ország illetékes szervei megkezdik az egységes műszakitudományos politika és az 1990-ig megvalósuló műszakitudományos együttműködés fő irányai kidolgozásával kapcsolatos kérdések vizsgálatát. A két ország párt- és kormánydelegációinak 1974 szeptemberi tárgyalásain meghatározott feladatokból kiindulva a bizottság különös figyelmet fordított az országaink egymással kölcsönhatásban álló népgazdasági ágazataiban lezajló integrációs folyamatok további elmélyítésének és kiszélesítésének kérdéseire. A bizottság Jolytatta öt magyar gépipari nagyvállalat és a megfelelő szovjet vállalatok közötti együttműködéssel kapcsolatos kérdések vizsgálatát. A bizottság munkája során öt kormányközi és hat ágazatközi egyezményt egyeztettek és írtak alá, amelyek nagy jelentőségűek a két ország népgazdasága számára. A bizottság meghallgatta egyes minisztériumok jelentéseit az 1975. évi árucsereforgalmi tárgyalások eredményeiről, és megállapítottal hogy a magyar—szovjet gazdasági együttműködés továbbra is gyors ütemben fejlődik. Az 1975. évi árucsereforgalom az 1974. évi szinthez képest 9,3 százalékkal, 1970-hez viszonyítva pedig 60 százalékkal növekszik. Az 1971—75. közötti tervidőszakban országaink árucsere-forgalma körülbelül egymilliárd forinttal haladja meg a hoszszú távú kereskedelmi egyezményben előirányzott szintet. A bizottság jóváhagyta a kölcsönös kereskedelemben szállított gépek és berendezések műszaki kiszolgálásának megjavítására vonatkozó kormányközi egyezményt, valamint a két ország külkereskedelmi szervei által kidolgozott intézkedéseket. A hajóiparban a gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok továbbfejlesztése és elmélyítése érdekében a bizottság együttműködési munkacsoportot hozott létre. Ugyanilyen munkacsoport alakul az állattenyésztési gépgyártás területén is. A bizottság megelégedés* Sel állapította meg, hogy a kormányközi bizottság kezdeményezésére előkészített és jóváhagyott magyar— szovjet olefin-együttműködés sikeresen halad, e munkát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a magyar, illetve a szovjet üzem építőihez írott levelébeif nagyra értékelte. A bizottság ülésszaka a testvéri barátság és a teljes; kölcsönös megértés légkörében zajlott le. A jegyzőkönyv aláírása után magyar gazdasági vezetők 11 egyezményt írtak alá szovjet partnerükkel. Huszár István és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek írták alá a timföldalumíniumipari egyezmény meghosszabbításáról szóló megállapodást, majd az érintett miniszterek, miniszterhelyettesek hajóipari, motorvonat-szakosítási, autóipari késztermék-szakosítási, építő, és útépítőgép-szakosítási, mezőgazdaságigép- és traktorszakosítási, szerszámgép-szakosítási, elektrotechnikai szakosítási egyezményt, az autóbuszok gyártásában való kooperációról, a műszaki ki-' szolgálásról, és a hidropneumatikus berendezések létrehozásában való együttműködésről szól0 egyezményeket írtak alá. A megállapodások részben újabb területekre terjesztik ki a kooperációt és szakosítást, másrészt 1975 végéig érvényes szakosítási egyezményeket 1980-ig, illetve 1985-ig hosszabbítottak meg,'