Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

CSÜTÖRTÖK. 1075. MÁRCIUS 6. Mezőgazdasági üzemek és a termálvíz Szakemberek becslése sze­rint hazánk földalatti hévíz­keszlete 8 ezer milliárd köb­méter körUl van. Ebből 50 milliárd köbméternyit gaz­daságosan lehet a felszínro hozni. Jelenleg az ország kü­lönböző pontjain fúrt 415 kút évente mintegy 166 mil­lió köbméter termálvizet ad, aminek azonban csak a 20 százalékát hasznosítjuk. Ma már egyre* több helyen a mezőgazdaságban 1 A felszabadulás előtt a föld alól nyert melegvizet csupán fürdésre használták. Az ötvenes években akció indult a termálvíz széles kö­rű felhasználására. Kezdet­ben lakasok és intézmények melegvízellátásával és -fűté­sével kísérleteztek, majd 1053. és 1056. között néhány melegvíz-forrás közelében — Karcagon, Hajdúszoboszlón, Harkányban — a kertészeti telepek is kipróbálták, ked­vező eredménnyel. De csak­nem egy évtizeden át nem tudott csatát nyerni az olcsó, természetes meleg vfz a gaz­daságokban. Amikor a hatvanas évek derekán az ükkor olcsóbb­nak ígérkező olaj és föld­gáz a lakásfűtésnél háttérbe szorította a hévizet, kezdtek felébredni a mezőgazdasági/ üzemek. 1967 körül már megtörtént az őrségváltás: a kommunális felhasználás he­lyett a mezőgazdaság lépett elő elsődleges termálvíz fel­használóvá. Főként a Jfeg­nagyobb földalatti melegvíz­tároló fölött, a Dél-Alföldön rendezkedtek bo sorra a ter­melőszövetkezetek a hévízre. Melegházi kertészeteket ren­deztek be, később már ter­málvízzel kezdték fűteni a sertés és baromfiólakat, a szarvasmarhatelepeket, fel­használták takarmányok szá­rításáru is. A Csongrád me­gyében jelenleg működő 65 kútból 42-t például a tsz­ck haszna Inuk. Van olyan szövetkezet, amelynek több kútja is van. A felhasználók élmezőnyét két szentest tsz vezeti: a Termé] Tsz-nek 3 telepen 0. a zöldségterme­léséről híres Árpád Tsz-nek pedig egy telepen 4 kútja van. Az Alföld déli részén na­gyon magas a napfényes órák száma, s ezért itt ré­gen ls nagy kultusza volt a kertészetnek. Mivel a fedett növényházak kóltségeinek 45—30 százalékát télen a fűtés dija tette ki, termé­szetesen Itt rugudták meg elsőként az olcsóbb fűtés le­hetőségét. De a többi ter­málvízzel rendelkező helyen — mint Szolnokon, Győr­Sopron, Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar megyékben — ls egyre több mezőgazda­sági tizem próbálkozott e földalatti kincs hasznosításá­val. Jelenleg Magyarország az első helyen áll a termálvíz­zel fűtött növényházakat te­kintve, s olyan orszigokut előz meg, mint Izland és Bulgária. A mezőgazdaságon belül a kertészet u ló fo­gyasztó: félmillió négyzet­méter alapterületű — zöld­ségtermelésre használt — növényhazat, az összes nö­vényház 80 százalékát fűtik termálvízzel. Továbbá vala­mennyi — összesen egymil­lió négyzetméternyi — fűtött fóliasátrat. Ezenkívül negy­ven körül van azoknak az állattenyésztő-telepeknek a száma, ahol Jó szolgálatot tesz a hévíz. Így például a szegedi Móra, a szentesi Ter­mál Tsz-ekben baromfi, a mindszenti Lenin Tsz-ben szarvasmarha-, a fábiánse­bestyénl tsz-ben pedig sertés­. telepek fűtését oldják meg vele a hideg napokban. Nyá­ron, amikor feleslegesen csordogálna el a meleg víz, a szálas- és szemestakarma­nyok szárítását végzik segít­ségével. Egy friss statisztika szerint a mezőgazdaság or­szágosan 50 ezer tonna tü­zelőanyagot takarít meg ily módon évente. Ez a megtakaríts* annak ellenére ls jelentkefcik, hogy 1072-től a hasznosítás üte­me lassult, a tervezett léte­sítmények nem mind való­sultak meg. Ennek a követ­kezményeként lehet felfogni, hogy a hévíz kutakból fel­színre kerülő hőenergiának u létesítmények csak 23 száza­lékát hasznosítják. Hu pe­dig számításba vesszük a Föld mélyében levő, és még feltárható geotermikus ener­giái, úgy az eddig elért hasz­nosítások u lehetőségnek csak egy — számokban ki sem fejezhető — töredékét jelen­tik. A lakosság életszínvonalá­nak emelése mind nagyobb mértékben Igényli a zöldség­ellátás fokozását. Jelenleg gyakorlatilag az év öt hó­nupjéban felel meg teljes mértekben a zöldségellátása lakosság igényeinek, a többi 7 hónapban — különösen a koratavaszi hónapokban — mind kevésbé kielégítő a friss zöldséggel való ellátás. Ez a nagy eltérés a nyári és téli hónapok zöldségellátása között megmutatkozik az egész évi felhasználás mér­tékében is. így például amíg nálunk 80 kilogramm az egy főre jutó zöldségfogyasz­tús nagysága évenként, ugyanukkor Franciaország­ban, Bulgáriában, Szovjet­unióban ez 120—140 kilo­gramm körül van. A geotermikus energia me­zőgazdasági hasznositásánuk előnye a termelesi ágakban is megmutatkozik. Hiszen a növényházi termelésben az önköltség 30—50 százalékát a fűtés jelenti és ugyanezen összegnek megfelelő mérték­ben olcsóbb az előállított ter­mék ara. Tekintettel arra, hogy a környező államokban a növényházak fűtésére ola­jat használnak, ennek a hiánya és mind magasabb ára lehetőséget nyújt arra, hogy tőlünk az olcsó geoter­mikus energia alkalmazása következtében jóval nagyobb export lehetőség alakuljon ki. A termálvíz feltárásának gazdasági előnyein kívül olyan közvetett hasznú is jelentkezik, amely elsősor­ban a lakosság életszínvona­lának és jövedelmének emelkedésében mutatkozik meg. így például a Dél-Al­föld körülbelül hat év alatt az ország üvegalatti kerté­szetének a központja lett, és kifejlődtek a nagyüzemi ter­melés minlagazdaságal. Ezek évente több tízezer tonna hajtatott és szabadföldi ter­méket állítanak elő. Ezek a termelőszövetkezetek gazda­ságilag is megerősödtek és közülük egyesek növelni kí­vánják a jelenlegi telepnagy­ságokat újabb hévízkutak te­lepítése útján. Ez a fejlődés a korábbi külterjes gazdál­kodással szemben a nagv­üzemi jellegű termelés felé irányul, mert az időjárástól nagy részt függetlenített gé­pesítés automatizálás alkal­mazásával magasabb szintű termelés folyik. Ehhez ma­gasabb képzettségű szakem­berek kellenek, de ez a mun­ka magusabb jövedelmet is nyújt! ugyanakkor munkale­hetőséget ls biztosít az idő­sebb korú, valamint a nő­dolgozók részére. A hévíz mezőgazdasági hasznosításának egyik érde­kes következménye, hogy sok helyütt a lakosság tár­sadalmi munkában épít für­dőket, amelyek a növényhá­zak „hulladék-termálvizét" használják fel. Felmerül a kérdés, hogy­ha a mezőgazdaságban eny­nyi előnye van a gazdasá­gilag és közvetett úton a la­kosság életkörülményeinek javítása szempontjából a termálvíznek, szükségesnek tartjuk és igyekezünk fokoz­ni a drága import olaj meg­takarítását, akkor miért nem igyekszünk jobban felhasz­nálni a talpunk alatt levő olcsö hőenergiát? Az illeté­kesek már foglalkoznak a gondolattal, hogy az eddigi­eknél sokkul nagyobb szere­pet kap majd — elsősorban a növényházak fűtésénél — a jövőben a hévíz. C». Gy. 4 járásban: Csiga-farmok Százötven tonna kerti csi­gát szállított külföldre egy észak-csehorszugl baromfite­nyésztő vállalat. Kevesen tudják, hogy a csiga nemcsak ínyecség, hanem kedvelt dié­tás étel is, sőt, a gyógyászat­ban is alkalmazzák a daga­natos betegségek megállapí­tásánál csakúgy, mint a vér­szérumpótlékok gyártásához, és a gyomorbetegségek gyógy­kezeléséhez. A csehszlovák tenyésztők egyelőre csak élő csigát szál­lítanak külföldi megrendelő­iknek, de a jövőben tervezik a csigahús ipari feldolgozá­sát és a csigakonzerv expor­tálását is. Uj iskolák - uj iskolagondok Baks, Zsombó, Bordány, Balástya, Pusztaszer, Móra­halom vagy Üllés iskolája újnak számít és korszerűnek. Minden iskola jelentős, a felnőttek, ha megszerzett tu­dásuk forrásvidékére gondol­nak vissza, csak az iskolára gondolhatnak, ezek az isko­lák azonban más szempont­ból is figyelmet érdemelnek. Hivatalosan már negyedszá­zada önálló községekről van szó, de a faluvá válás fo­lyamata még mindig nem fejeződött be. A huszonöt év­vel ezelőtti falvak pici ré­szei csak a mostaniaknak. Ennek a feszítő növekedés­nek első jele volt, hogy a régi iskolák helyett újat, na­gyot kellett építeni. A szegedi" járásban most két iskolán, és egy kollégiu­mon dolgoznak az építők, mondja Ács Zoltán, a járási hivatal osztályvezetője. Do­maszék arról volt nevezetes, valóságos kuriózum, hogy a faluba beköltözők sorra ta­nyára járatták gyermekeiket iskolába. Bent a 1 faluban most épül az első. Sok gond­ja van egy új falunak, még óvodája sincs, és a művelő­dési ház is tanyán van. Első nekifutással az iskoláját sem tudja fölépíteni, fele lesz kész ebben az évben, a tervek szerint. Négy tanterem, egy előadó, egy műhely és egy napközis szoba is lesz ben­ne. Tanteremméretű vala­mennyi, erre a célra hasz­nálják rögtön, ahogy elké­szül. Újabb négy tanterem és a tornaterem majd ké­sőbb épül hozzá. Várható előnyei között szerepel az is, hogy „munkábalépésével" azonnal több tanyai iskola felsőtagozatos diákjai is be­járhatnak, néhány külterüle­ti iskolát előreláthatólag meg is szüntethetnek majd. Kár, hogy a tornaterem csak a második felvonásba fér bele, hogy a napközisek konyhája, is várat magara. Ezeket a terveket használ­ják föí a rúzsai iskola építé­sénél is, előregyártott ele­mekből készül az is. Két tanterem volt eddig a falu­ban, és kettő a falu szélén, délelőtti, délutáni tanításra volt tehát szükség. Tanyás községekben külön kell ezt a körülményt hangsúlyozni, hiszen apró gyermekeknek sötét este dűlőutakon, sok kilométert nem tanácsos egyedül gyalogolni. Márpe­dig a délutáni tanítás téleft belenyúlik az estébe. A rú­zsaiak is úgy számítunak, hogy a dobóerdei, a Ruki I. és Rukl II. iskola diákjai azonnal a faluba járhatnak, ha elkészül az első négy tanterem. * A körzetesítés hivatalosan csak felsőtagozatosokat érint, de az a tapasztalat, hogy egy-két éven belül kérik a szülők, hogy alsótagozatos gyermekük is a központi, osztott rendszerű iskolába járhasson. Ez pedig azt je­lenti, hogy még több tante­remre van szükség a belte­rületi iskolákban. Mostani hiteles számadás szerint 627 felsőtagozatos diák jár tanyai iskolába. Fogy ez a szam a folyama­tos beköltözéssel, hiszen 1961-ben még az összes fel­sőtagozatos 40 százaléka kint tunult, most csak 15,5 száza­lék, de ez a szám is sok, ha az összevont osztályok min­den hátrányát melléadjuk. Ebből a 627-ből 171-et Asott­halom tanyai iskolái adnak, öt tanteremre való <jiák! Es a faluban levő hat tanterem­be most is kilenc tanulócso­port jár. Ha a kisvasút meg­szüntetésének velejárójaként megépül a tervezett út, a buszok egyszerűen be tud­ják szállítani a gyerekeket, erre a lehetőségre tehát szinte egyik évről a másikra tel kell készülni. Nem folytatjuk a részletes Indoklást, hiszen a tenden­cia az eddigiekből is látha­tó. Szatymaz, Zákányszék és Forráskút hasonló problé­mák előtt áll. A tanyai diá­kok fogadására új tanter­mekre lesz szükség ezekben a községekben is. Kisteleken épül és az új tanévig bizonyára föl is épül az új kollégium. Tanyán élő szülők általános iskolába já­ró gyermekeire is gondolnak, a középiskolások elhelyezése mellett. * Nem titok, fáj a feje a községi vezetőknek, ha mind­ezeket végiggondoljak. Hi­szen új rendelők, óvodák, bölcsődék is kellenének, és a tanyavilág bomlásának másik velejárójaként öregei/ otthonára is szükség lenne. Mégis örülhetünk a már­most érezhető szorításnak, hiszen harmincéves szán­dékaink valósággá érését jel­zik: annak a tanyavilágnak a népe kér nagyobb karajt a tudományból, ahová azelőtt az apróbb falatok is nehe­zen jutottak eL H. D. 1 r| * rr » Jókai müvei Szlovákiában Jókai Mór, aki 150 évvel ezelőtt született Komárom­ban, sajátos helyet foglal el a régi és a jelenkori szlo­vák kultúrában. Könyveiben nemcsak Komárom részletes leírásával — amely, mint az író szülőhelye, jelentős szerepet tölt be műveiben —, hanem a régi Pozsony ábrázolásával, annuk a ma már csaknem elfelejtett tör­ténelmi utcácskáival, to­vábbá Eperjes, Lőcse, Kö­zép- és Dél-Szlovákia szép tájainak leírásával találko­zunk. Jókai művei közül „A lő­csei fehér asszony"-t mér a múlt század végén lefordí­tották szlovák nyelvre és máig az ötödik kiadásnál tart. A nagy elbeszélő mű­veit rendszeresen megjelen­teti a pozsonyi Tutran Szép­irodalmi Könyvkiadó „Me­teor" könyvsorozatában. Húsz-harmincezres jpéldány­számban került ki a nyom­dából „A lőcsei fehér asz­s/.ony", „A cigánybáró", a „Fekete gyémántok", „A kalózkirály", „Szeretve mind a vérpadig", „A rabnő", a „Janicsárok végnapjai", „A kőszívű ember fiai", a „Sze­gény gazdagok", az „Egy magyar nábob", „Az arany­ember" (3 kiadás), a „Kár­páthy Zoltán" (2 kiadás), az „Erdély aranykora" és több más műve. A „Rab Ráby" című regény szintén két ki­adásiban jelent meg Szlová­kiában." A Tatran Könyvki­adó Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából a Kis királyok fordítását adta ki. FEKETE CYUl» A fiu meg a katonák Pár esztendő múlva, ha majd ő'is ember lesz, és katona, inkább lesz oka félni. Azon sosem töprengett, miért van ez így, és lehetne-e másképpen. De hogyan is lehetne másképpen? A háborúban lőnek, es mindig is lőni fognak. Es ha már egyszer lőnek, akkor el is találnak néha valakit. Sokat beszélnek mostanában arról, hogy bé­ke lesz. Ami azt jelenti, hogy olyankor nem lesz háború. Eltűnődött ezen, és megpróbálta elképzelni, milyen lesz az, ha már sehol sem lőnek többet, és mind civilt húznak, és hazamennek arra az időre a falujukba a katonák. Es olyankor, ami­kor béke van, azt sem lehet tudni az'emberek­ről, melyik katona, melyik nem. Es azt sem, ki­nek hány csillagja van, mert mindenki civil. És lehet, hogy a szakaszvezető eláll cselédnek, a gazdafiú pedig, akinek egy csillagja sincs, pa­rancsol neki. Amíg a béke tart. A baka esetleg az őrmesternek is parancsol. Es ha béke lesz, a tömérdek katonaruhát, a fegyvereket, az ágyúkat, a tankokat, a repülőkei, a bombákat mind berakják valami frdatluri nagy raktárba. És ott őrzik, amig a béke tart. Mert háborúnak akkor is lenni kell, ha valu­meddig, csakugyan béke lesz. Mert mi lenne a rengeteg tankkal is, bombával, fegyverrel, ha soha többé nem lenne háború? Olvasni a törté­nelemkönyvben, hogy ezek előtt is mindig há­ború volt. És ha békét kötöttek néha, csak azért kötötték, hogy kifújják magukat, és hozzákészül­jenvk. Éa adódó alkalommal egymásnak estek megint. Az örökös háborúzást könnyön el tudta kép­zelni. Az örökös békét már sehogyan sem. Vol­taképpen még azt sem, hogy sokáig tarthat a béke. Vagyis a szünet két háború közt. (Berozs­dásodnának a fegyverek is.) « Jól van, győz majd valamelyik. Grisáék azt mondjak: meg sem allnak Berli­nig — ott lakik Hitler —, és akkor „Gityier ka­putt". Ezek azt mondják: most vetik be a cso­dafegyvert, és egy hét alatt elfoglalják Moszk­vát, és „Sztálin kaputt". De ha győzne is valamelyik, hány ország van még a világon, talán száz is. Mikor győzi azt le mindet, lehet, hogy soha. Nem úgy megy az, folyton csak győzni. Hol egyik győz, hol meg a másik. Regebben — beszélik, de emlékezhet is rá — inkább a né­metek győztek, mostanában inkább az oroszok. De azért szaladnak Grisáék !s néha; abból a hegyközi faluból is milyen egy-kettőre kizavar­tak őket... Így töprenkedett néha. Azok nélkül a köznapi dolgok nélkül, amelyeket annyira megszokott már, a jövőt sem tudta elképzelni. Katonák nél­kül, lövöldözések, bombázások, füstölgő romok nélkül; menekülők, bújkalók, sápadt, nyöször­gő, rossz kedvű sebesültek, az út szélere fekte­tett, hamuszürke arcú hullák nélkül. „Ea a világ rendje" — gondolta, a nagyanyja szavaival. Az ember nem terhet egymástól, foly­ton csak öli egymást. Félt az első időben. Miskolcon meg különösen félt, de megszokta lassucskan, hogy ö elég nagy bizlonságbun van a felnőttek között. Mert a fel­nőtteknek mindnek több a féltenivalója. Egy­mást üldözik a felnőttek, egymást ölik, s ez any­nyira lefoglalja őket, hogy vele nemigen érnek rá törődni. Tele a zsebük igazolvanyokkal, pecsétes írá­sokkal, keresztlevelekkel. Néla egyetlen sor hi­vatalos írás nincs, mégis nagyobb biztonságban érezheti magát, mint bármelyik felnőtt, akár­hány nyelvű igazolványaival együtt. Ha rákiabáltak, ha fenyegetőztek ls, előbb­utóbb útnak bocsátották. Legfeljebb kigombol­kozott. A golyó persze nemigen valogat, ki a felnőtt, ki csak gyerek még. A bomba meg különösen nem válogat, Mit tudhatja azt a pilóta, kinek a fejére esik. De lassacskán azt is megszokta, hogy a golyó sohasem őt találja el. Es a bomba is, az akna is csak ott veszedelmes, ahol éppen robban. •Tulajdonkeppen annyira megszokta a közeli front mennydörgéseit-kattogásait, a géppiszto­lyok feleselő kereplését, hogy most, a békés éj­szaka közepében, a szénaboglyában hallgatózva, félelmesnek, fenyegetőnek tűnt föl a csend. Mint a hegyközi faluban este, az akasztások után. Bármilyen ágyútűzben, frontzajban el tudott aludni, mihelyt a fejét letette. De most nem jött a szemére álom. Az volt benne a rossz: nem tudta, mitől fél. Leginkább talán a vadállatoktól. Hiába a ló búvóhely, azok messziről megérzik az embersza­got. Es akkor a gyereket is megérzik, mert a gyereknek is emberszaga van. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents