Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

CSÜTÖRTÖK. 1075. MÁRCIUS 6. Mezőgazdasági üzemek és a termálvíz Szakemberek becslése szerint hazánk földalatti hévízkeszlete 8 ezer milliárd köbméter körUl van. Ebből 50 milliárd köbméternyit gazdaságosan lehet a felszínro hozni. Jelenleg az ország különböző pontjain fúrt 415 kút évente mintegy 166 millió köbméter termálvizet ad, aminek azonban csak a 20 százalékát hasznosítjuk. Ma már egyre* több helyen a mezőgazdaságban 1 A felszabadulás előtt a föld alól nyert melegvizet csupán fürdésre használták. Az ötvenes években akció indult a termálvíz széles körű felhasználására. Kezdetben lakasok és intézmények melegvízellátásával és -fűtésével kísérleteztek, majd 1053. és 1056. között néhány melegvíz-forrás közelében — Karcagon, Hajdúszoboszlón, Harkányban — a kertészeti telepek is kipróbálták, kedvező eredménnyel. De csaknem egy évtizeden át nem tudott csatát nyerni az olcsó, természetes meleg vfz a gazdaságokban. Amikor a hatvanas évek derekán az ükkor olcsóbbnak ígérkező olaj és földgáz a lakásfűtésnél háttérbe szorította a hévizet, kezdtek felébredni a mezőgazdasági/ üzemek. 1967 körül már megtörtént az őrségváltás: a kommunális felhasználás helyett a mezőgazdaság lépett elő elsődleges termálvíz felhasználóvá. Főként a Jfegnagyobb földalatti melegvíztároló fölött, a Dél-Alföldön rendezkedtek bo sorra a termelőszövetkezetek a hévízre. Melegházi kertészeteket rendeztek be, később már termálvízzel kezdték fűteni a sertés és baromfiólakat, a szarvasmarhatelepeket, felhasználták takarmányok szárításáru is. A Csongrád megyében jelenleg működő 65 kútból 42-t például a tszck haszna Inuk. Van olyan szövetkezet, amelynek több kútja is van. A felhasználók élmezőnyét két szentest tsz vezeti: a Termé] Tsz-nek 3 telepen 0. a zöldségtermeléséről híres Árpád Tsz-nek pedig egy telepen 4 kútja van. Az Alföld déli részén nagyon magas a napfényes órák száma, s ezért itt régen ls nagy kultusza volt a kertészetnek. Mivel a fedett növényházak kóltségeinek 45—30 százalékát télen a fűtés dija tette ki, természetesen Itt rugudták meg elsőként az olcsóbb fűtés lehetőségét. De a többi termálvízzel rendelkező helyen — mint Szolnokon, GyőrSopron, Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar megyékben — ls egyre több mezőgazdasági tizem próbálkozott e földalatti kincs hasznosításával. Jelenleg Magyarország az első helyen áll a termálvízzel fűtött növényházakat tekintve, s olyan orszigokut előz meg, mint Izland és Bulgária. A mezőgazdaságon belül a kertészet u ló fogyasztó: félmillió négyzetméter alapterületű — zöldségtermelésre használt — növényhazat, az összes növényház 80 százalékát fűtik termálvízzel. Továbbá valamennyi — összesen egymillió négyzetméternyi — fűtött fóliasátrat. Ezenkívül negyven körül van azoknak az állattenyésztő-telepeknek a száma, ahol Jó szolgálatot tesz a hévíz. Így például a szegedi Móra, a szentesi Termál Tsz-ekben baromfi, a mindszenti Lenin Tsz-ben szarvasmarha-, a fábiánsebestyénl tsz-ben pedig sertés. telepek fűtését oldják meg vele a hideg napokban. Nyáron, amikor feleslegesen csordogálna el a meleg víz, a szálas- és szemestakarmanyok szárítását végzik segítségével. Egy friss statisztika szerint a mezőgazdaság országosan 50 ezer tonna tüzelőanyagot takarít meg ily módon évente. Ez a megtakaríts* annak ellenére ls jelentkefcik, hogy 1072-től a hasznosítás üteme lassult, a tervezett létesítmények nem mind valósultak meg. Ennek a következményeként lehet felfogni, hogy a hévíz kutakból felszínre kerülő hőenergiának u létesítmények csak 23 százalékát hasznosítják. Hu pedig számításba vesszük a Föld mélyében levő, és még feltárható geotermikus energiái, úgy az eddig elért hasznosítások u lehetőségnek csak egy — számokban ki sem fejezhető — töredékét jelentik. A lakosság életszínvonalának emelése mind nagyobb mértékben Igényli a zöldségellátás fokozását. Jelenleg gyakorlatilag az év öt hónupjéban felel meg teljes mértekben a zöldségellátása lakosság igényeinek, a többi 7 hónapban — különösen a koratavaszi hónapokban — mind kevésbé kielégítő a friss zöldséggel való ellátás. Ez a nagy eltérés a nyári és téli hónapok zöldségellátása között megmutatkozik az egész évi felhasználás mértékében is. így például amíg nálunk 80 kilogramm az egy főre jutó zöldségfogyasztús nagysága évenként, ugyanukkor Franciaországban, Bulgáriában, Szovjetunióban ez 120—140 kilogramm körül van. A geotermikus energia mezőgazdasági hasznositásánuk előnye a termelesi ágakban is megmutatkozik. Hiszen a növényházi termelésben az önköltség 30—50 százalékát a fűtés jelenti és ugyanezen összegnek megfelelő mértékben olcsóbb az előállított termék ara. Tekintettel arra, hogy a környező államokban a növényházak fűtésére olajat használnak, ennek a hiánya és mind magasabb ára lehetőséget nyújt arra, hogy tőlünk az olcsó geotermikus energia alkalmazása következtében jóval nagyobb export lehetőség alakuljon ki. A termálvíz feltárásának gazdasági előnyein kívül olyan közvetett hasznú is jelentkezik, amely elsősorban a lakosság életszínvonalának és jövedelmének emelkedésében mutatkozik meg. így például a Dél-Alföld körülbelül hat év alatt az ország üvegalatti kertészetének a központja lett, és kifejlődtek a nagyüzemi termelés minlagazdaságal. Ezek évente több tízezer tonna hajtatott és szabadföldi terméket állítanak elő. Ezek a termelőszövetkezetek gazdaságilag is megerősödtek és közülük egyesek növelni kívánják a jelenlegi telepnagyságokat újabb hévízkutak telepítése útján. Ez a fejlődés a korábbi külterjes gazdálkodással szemben a nagvüzemi jellegű termelés felé irányul, mert az időjárástól nagy részt függetlenített gépesítés automatizálás alkalmazásával magasabb szintű termelés folyik. Ehhez magasabb képzettségű szakemberek kellenek, de ez a munka magusabb jövedelmet is nyújt! ugyanakkor munkalehetőséget ls biztosít az idősebb korú, valamint a nődolgozók részére. A hévíz mezőgazdasági hasznosításának egyik érdekes következménye, hogy sok helyütt a lakosság társadalmi munkában épít fürdőket, amelyek a növényházak „hulladék-termálvizét" használják fel. Felmerül a kérdés, hogyha a mezőgazdaságban enynyi előnye van a gazdaságilag és közvetett úton a lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából a termálvíznek, szükségesnek tartjuk és igyekezünk fokozni a drága import olaj megtakarítását, akkor miért nem igyekszünk jobban felhasználni a talpunk alatt levő olcsö hőenergiát? Az illetékesek már foglalkoznak a gondolattal, hogy az eddigieknél sokkul nagyobb szerepet kap majd — elsősorban a növényházak fűtésénél — a jövőben a hévíz. C». Gy. 4 járásban: Csiga-farmok Százötven tonna kerti csigát szállított külföldre egy észak-csehorszugl baromfitenyésztő vállalat. Kevesen tudják, hogy a csiga nemcsak ínyecség, hanem kedvelt diétás étel is, sőt, a gyógyászatban is alkalmazzák a daganatos betegségek megállapításánál csakúgy, mint a vérszérumpótlékok gyártásához, és a gyomorbetegségek gyógykezeléséhez. A csehszlovák tenyésztők egyelőre csak élő csigát szállítanak külföldi megrendelőiknek, de a jövőben tervezik a csigahús ipari feldolgozását és a csigakonzerv exportálását is. Uj iskolák - uj iskolagondok Baks, Zsombó, Bordány, Balástya, Pusztaszer, Mórahalom vagy Üllés iskolája újnak számít és korszerűnek. Minden iskola jelentős, a felnőttek, ha megszerzett tudásuk forrásvidékére gondolnak vissza, csak az iskolára gondolhatnak, ezek az iskolák azonban más szempontból is figyelmet érdemelnek. Hivatalosan már negyedszázada önálló községekről van szó, de a faluvá válás folyamata még mindig nem fejeződött be. A huszonöt évvel ezelőtti falvak pici részei csak a mostaniaknak. Ennek a feszítő növekedésnek első jele volt, hogy a régi iskolák helyett újat, nagyot kellett építeni. A szegedi" járásban most két iskolán, és egy kollégiumon dolgoznak az építők, mondja Ács Zoltán, a járási hivatal osztályvezetője. Domaszék arról volt nevezetes, valóságos kuriózum, hogy a faluba beköltözők sorra tanyára járatták gyermekeiket iskolába. Bent a 1 faluban most épül az első. Sok gondja van egy új falunak, még óvodája sincs, és a művelődési ház is tanyán van. Első nekifutással az iskoláját sem tudja fölépíteni, fele lesz kész ebben az évben, a tervek szerint. Négy tanterem, egy előadó, egy műhely és egy napközis szoba is lesz benne. Tanteremméretű valamennyi, erre a célra használják rögtön, ahogy elkészül. Újabb négy tanterem és a tornaterem majd később épül hozzá. Várható előnyei között szerepel az is, hogy „munkábalépésével" azonnal több tanyai iskola felsőtagozatos diákjai is bejárhatnak, néhány külterületi iskolát előreláthatólag meg is szüntethetnek majd. Kár, hogy a tornaterem csak a második felvonásba fér bele, hogy a napközisek konyhája, is várat magara. Ezeket a terveket használják föí a rúzsai iskola építésénél is, előregyártott elemekből készül az is. Két tanterem volt eddig a faluban, és kettő a falu szélén, délelőtti, délutáni tanításra volt tehát szükség. Tanyás községekben külön kell ezt a körülményt hangsúlyozni, hiszen apró gyermekeknek sötét este dűlőutakon, sok kilométert nem tanácsos egyedül gyalogolni. Márpedig a délutáni tanítás téleft belenyúlik az estébe. A rúzsaiak is úgy számítunak, hogy a dobóerdei, a Ruki I. és Rukl II. iskola diákjai azonnal a faluba járhatnak, ha elkészül az első négy tanterem. * A körzetesítés hivatalosan csak felsőtagozatosokat érint, de az a tapasztalat, hogy egy-két éven belül kérik a szülők, hogy alsótagozatos gyermekük is a központi, osztott rendszerű iskolába járhasson. Ez pedig azt jelenti, hogy még több tanteremre van szükség a belterületi iskolákban. Mostani hiteles számadás szerint 627 felsőtagozatos diák jár tanyai iskolába. Fogy ez a szam a folyamatos beköltözéssel, hiszen 1961-ben még az összes felsőtagozatos 40 százaléka kint tunult, most csak 15,5 százalék, de ez a szám is sok, ha az összevont osztályok minden hátrányát melléadjuk. Ebből a 627-ből 171-et Asotthalom tanyai iskolái adnak, öt tanteremre való <jiák! Es a faluban levő hat tanterembe most is kilenc tanulócsoport jár. Ha a kisvasút megszüntetésének velejárójaként megépül a tervezett út, a buszok egyszerűen be tudják szállítani a gyerekeket, erre a lehetőségre tehát szinte egyik évről a másikra tel kell készülni. Nem folytatjuk a részletes Indoklást, hiszen a tendencia az eddigiekből is látható. Szatymaz, Zákányszék és Forráskút hasonló problémák előtt áll. A tanyai diákok fogadására új tantermekre lesz szükség ezekben a községekben is. Kisteleken épül és az új tanévig bizonyára föl is épül az új kollégium. Tanyán élő szülők általános iskolába járó gyermekeire is gondolnak, a középiskolások elhelyezése mellett. * Nem titok, fáj a feje a községi vezetőknek, ha mindezeket végiggondoljak. Hiszen új rendelők, óvodák, bölcsődék is kellenének, és a tanyavilág bomlásának másik velejárójaként öregei/ otthonára is szükség lenne. Mégis örülhetünk a mármost érezhető szorításnak, hiszen harmincéves szándékaink valósággá érését jelzik: annak a tanyavilágnak a népe kér nagyobb karajt a tudományból, ahová azelőtt az apróbb falatok is nehezen jutottak eL H. D. 1 r| * rr » Jókai müvei Szlovákiában Jókai Mór, aki 150 évvel ezelőtt született Komáromban, sajátos helyet foglal el a régi és a jelenkori szlovák kultúrában. Könyveiben nemcsak Komárom részletes leírásával — amely, mint az író szülőhelye, jelentős szerepet tölt be műveiben —, hanem a régi Pozsony ábrázolásával, annuk a ma már csaknem elfelejtett történelmi utcácskáival, továbbá Eperjes, Lőcse, Közép- és Dél-Szlovákia szép tájainak leírásával találkozunk. Jókai művei közül „A lőcsei fehér asszony"-t mér a múlt század végén lefordították szlovák nyelvre és máig az ötödik kiadásnál tart. A nagy elbeszélő műveit rendszeresen megjelenteti a pozsonyi Tutran Szépirodalmi Könyvkiadó „Meteor" könyvsorozatában. Húsz-harmincezres jpéldányszámban került ki a nyomdából „A lőcsei fehér aszs/.ony", „A cigánybáró", a „Fekete gyémántok", „A kalózkirály", „Szeretve mind a vérpadig", „A rabnő", a „Janicsárok végnapjai", „A kőszívű ember fiai", a „Szegény gazdagok", az „Egy magyar nábob", „Az aranyember" (3 kiadás), a „Kárpáthy Zoltán" (2 kiadás), az „Erdély aranykora" és több más műve. A „Rab Ráby" című regény szintén két kiadásiban jelent meg Szlovákiában." A Tatran Könyvkiadó Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából a Kis királyok fordítását adta ki. FEKETE CYUl» A fiu meg a katonák Pár esztendő múlva, ha majd ő'is ember lesz, és katona, inkább lesz oka félni. Azon sosem töprengett, miért van ez így, és lehetne-e másképpen. De hogyan is lehetne másképpen? A háborúban lőnek, es mindig is lőni fognak. Es ha már egyszer lőnek, akkor el is találnak néha valakit. Sokat beszélnek mostanában arról, hogy béke lesz. Ami azt jelenti, hogy olyankor nem lesz háború. Eltűnődött ezen, és megpróbálta elképzelni, milyen lesz az, ha már sehol sem lőnek többet, és mind civilt húznak, és hazamennek arra az időre a falujukba a katonák. Es olyankor, amikor béke van, azt sem lehet tudni az'emberekről, melyik katona, melyik nem. Es azt sem, kinek hány csillagja van, mert mindenki civil. És lehet, hogy a szakaszvezető eláll cselédnek, a gazdafiú pedig, akinek egy csillagja sincs, parancsol neki. Amíg a béke tart. A baka esetleg az őrmesternek is parancsol. Es ha béke lesz, a tömérdek katonaruhát, a fegyvereket, az ágyúkat, a tankokat, a repülőkei, a bombákat mind berakják valami frdatluri nagy raktárba. És ott őrzik, amig a béke tart. Mert háborúnak akkor is lenni kell, ha valumeddig, csakugyan béke lesz. Mert mi lenne a rengeteg tankkal is, bombával, fegyverrel, ha soha többé nem lenne háború? Olvasni a történelemkönyvben, hogy ezek előtt is mindig háború volt. És ha békét kötöttek néha, csak azért kötötték, hogy kifújják magukat, és hozzákészüljenvk. Éa adódó alkalommal egymásnak estek megint. Az örökös háborúzást könnyön el tudta képzelni. Az örökös békét már sehogyan sem. Voltaképpen még azt sem, hogy sokáig tarthat a béke. Vagyis a szünet két háború közt. (Berozsdásodnának a fegyverek is.) « Jól van, győz majd valamelyik. Grisáék azt mondjak: meg sem allnak Berlinig — ott lakik Hitler —, és akkor „Gityier kaputt". Ezek azt mondják: most vetik be a csodafegyvert, és egy hét alatt elfoglalják Moszkvát, és „Sztálin kaputt". De ha győzne is valamelyik, hány ország van még a világon, talán száz is. Mikor győzi azt le mindet, lehet, hogy soha. Nem úgy megy az, folyton csak győzni. Hol egyik győz, hol meg a másik. Regebben — beszélik, de emlékezhet is rá — inkább a németek győztek, mostanában inkább az oroszok. De azért szaladnak Grisáék !s néha; abból a hegyközi faluból is milyen egy-kettőre kizavartak őket... Így töprenkedett néha. Azok nélkül a köznapi dolgok nélkül, amelyeket annyira megszokott már, a jövőt sem tudta elképzelni. Katonák nélkül, lövöldözések, bombázások, füstölgő romok nélkül; menekülők, bújkalók, sápadt, nyöszörgő, rossz kedvű sebesültek, az út szélere fektetett, hamuszürke arcú hullák nélkül. „Ea a világ rendje" — gondolta, a nagyanyja szavaival. Az ember nem terhet egymástól, folyton csak öli egymást. Félt az első időben. Miskolcon meg különösen félt, de megszokta lassucskan, hogy ö elég nagy bizlonságbun van a felnőttek között. Mert a felnőtteknek mindnek több a féltenivalója. Egymást üldözik a felnőttek, egymást ölik, s ez anynyira lefoglalja őket, hogy vele nemigen érnek rá törődni. Tele a zsebük igazolvanyokkal, pecsétes írásokkal, keresztlevelekkel. Néla egyetlen sor hivatalos írás nincs, mégis nagyobb biztonságban érezheti magát, mint bármelyik felnőtt, akárhány nyelvű igazolványaival együtt. Ha rákiabáltak, ha fenyegetőztek ls, előbbutóbb útnak bocsátották. Legfeljebb kigombolkozott. A golyó persze nemigen valogat, ki a felnőtt, ki csak gyerek még. A bomba meg különösen nem válogat, Mit tudhatja azt a pilóta, kinek a fejére esik. De lassacskán azt is megszokta, hogy a golyó sohasem őt találja el. Es a bomba is, az akna is csak ott veszedelmes, ahol éppen robban. •Tulajdonkeppen annyira megszokta a közeli front mennydörgéseit-kattogásait, a géppisztolyok feleselő kereplését, hogy most, a békés éjszaka közepében, a szénaboglyában hallgatózva, félelmesnek, fenyegetőnek tűnt föl a csend. Mint a hegyközi faluban este, az akasztások után. Bármilyen ágyútűzben, frontzajban el tudott aludni, mihelyt a fejét letette. De most nem jött a szemére álom. Az volt benne a rossz: nem tudta, mitől fél. Leginkább talán a vadállatoktól. Hiába a ló búvóhely, azok messziről megérzik az emberszagot. Es akkor a gyereket is megérzik, mert a gyereknek is emberszaga van. (Folytatjuk^