Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

4 SZOMBAT, 1975. MÁRCIUS L Androvics néni könyvei Fosz,ori,­1 lelőhely *•'» 3sv. Androvics Sándorné Keszthely AJÁNDÉKA Hatvan könyvbe ragasztották be Kisteleken Androvics néni nevével a címkét. A termelőszövetkezeti pa- helyről Kistelekre. Jő helyre rasztság hetilapja, a Szabad jöttek. Föld, mozgalmat indított a pusztai, tanyai diákok érde­kében. A mozgalom neve cél­kitűzését is megmondja: Könyvet a pusztai diákok­nak! A közelmúltban szép kis névsort adott közre a j Dicsérni való jő szándék szülte ezt a mozgalmai Igaz, a közelmúltban írtunk is ró­la, sok pénzt áldoz az állam Iskolai könyvtáraink fejlesz­lap, fölsorolva, mWyik Iskola tesére. Inkább örülhetünk ls mennyi könyvhöz jutott tár- annak, hogy gyorsabban sza­sadalml összefogás útjáa A porodik a könyvre éhes dla. napi jelentésnek ls beillő ösz- . . . , . . szesítés szerint 16 ezer 161 kok 8zama- mint aho8y a kötet jutott így el azokba az könyvet adni tudjuk, és köz­iskolákba, vagy diákottho- tük sok olyan van, aki eddig nokba, ahol könyvre a leg- wk fciométerre messzi esett nagyobb szükség volt. Pénz­ben ls kifejezhető értékük: 425 ezer 275 forintról és 30 fillérről van szó. De csak a könyvek értéke fejezhető ki forintokkal, a társadalmi összefogás mérésére most sem Jó műszer a pénz. Ki tudná közös nevezőre hozni például a barcsi Vörös Csil­lag Tsz, a vasutasok szak­szervezete, a Herbária gyógy­növényforgalmazó vállalat, a minden tudományok forrásá­tól. Ha most olvashatja azt a könyvei amit az állami gondoskodás mondjuk két év múlva tudott volna csak ke­zébe adni, ki tudja szavak kai megfogalmazni a nyere­séget? Hány gyermek kö­szönheti majd — vagy már most — ennek a mozgalom ­nak, hogy nem azi hanem posta központi hírlapiroda ezt a pályát választotta? Ti­dolgozólnak vagy egy-egy brigádnak igyekezetéi ha nem tudjuk, hány megbíz­hatóan jó helyre adhatták volna még megtakarított fo­rintjai kai Azért őket emle­getjük most, mert az ő köny­veik Jutoftak el a mórahalmi általános Iskolába. Kétszáz­harmincnyolc kötei Megyénk iskolai közül Hódmezővásárhelyre éa Kis­telekre Jött még csomag, tele könyvekkel. Kisteleken 260 kötetbe ragasztották be a ga­lambbal díszített kis cédulái hogy bárki kézbe veszi, tud­ja, honnan való. Van köztük olyan is, ami egyenesen a nyomdából jóti nyomdászok ajándékakéni de jött Keszt­helyről is. Nem vállalat ad­ta, nem szövetkezet, nem szocialista brigád, hanem Androvics SAndorné. v Nem tudtak a diákok, ki az ajándékozó, hiszen csak a könyvet küldte, magáról egy szót se mondoti Levelet ír­tak, köszönő, szép levelet, ebben érdeklődtek. Megtud­ták a valaszokból, egyedül él, férje mozgalmi ember volt, ő is, férje is szerette a köny­vekei Azok közt akarta szét­osztani gyűjteményéi akik legnagyobb hasznát veszik, így jöttek a könyvek Keszt­zenhatezer kötet súgását nem lehet számon tartani. H. D. Az Arai-tengertől észak­nyugatra levő kazahsztáni foszforitlelőhelyeken meg­kezdték az első bánya feltá­rásai Külszíni fejtéssel ter­melik majd ki ezt az ás­ványt, s közvetlenül a bá­nyák mellett dúsítóüzemet létesítenek. Az itt levő foszforitkészle­teket kétmilliárd tonnára be­csülik. Kiaknázása hosszú idő óta húzódik vízhiány mlati Végül leküzdötték ezt az akadályi a hidrológusok nagy, föld alatti vízkészlete­ket fedeztek feL Meteorológiai kislexikon A magaslégkör kutatása ff Skoda"­export A csehszlovákiai Skoda Művekben gyártott gépekkel és berendezésekkel szerelték fel a bulgáriai Dimitrovóban és Buszéban épült hőerőmű­veket. Ezen kívül több vízi­energetikai létesítményt, köztük a Balkán-félsziget leghatalmasabb vízlépcső­rendszerét. Az 1971-ben aláírt hosszú lejáratú megállapodás alap­ján a Skoda-vállalat troli­buszokat és villanymozdo­nyokat ls szállít Bulgáriá­nak. Ezekből ma már több mint 20o közlekedik a bolgár vasútvonalakon. Róma % istenei A Gondolat Zsebkönyvek sorozatának első három da­rabját a múlt napokban mu­tatták be. A könyvesboltok­ba került már a negyedik kötet is. Kéki Béla Az írás története című műve. Ha­sonlóképpen az előzőekhez ezt a kötetet is nagyon gaz­dagon illusztrálják színes ké­pek, rajzok, amelyek az írás kialakulásának, variáci­óinak különösen érdekes pél­dáit mutatják be. Ugyancsak a Gondolat Kiadónál jelent meg Hahn István Kóma istenei című kis kötete, az Európai Anto­lógia sorozatban — amely­nek egyéb köteteihez hason­lóan — ez a könyv is na­gyon sok eredeti dokumen­tum segítségével mutatja be a római vallás színes és gazdag világát (MTI) méréseket. Budapest mellett Szeged azért kapta ezt a fel­adatot, hogy adataival a bal­káni, közel-keleti országok felé tartó légiforgalmat se­gítsék. Szegeden naponta Meteorológiai állomások ejtőernyő segítségével, leg­tízezrein mérik a légkör fi- többször sok tíz, vagy száz zikai állapotjelzőit a talaj' kilométerre ért földet, s leg­felett 2 méter magasságban, többször csak a felbocsátás A légköri folyamatoknak után hosszú idővel találták azonban térbeli kiterjedése, meg. Így a közvetlen fel­magassága is van, a fizikai használhatóság követeimé- kétszer, 0 és 12 órakor bo­folyamatok a térben ját- nyét nem teljesíthette. A csátanak fel rádiószondát a szódnak le. A légkör maga- hátrányok kiküszöbölésére repülőtér melletti meteoroló­sabb rétegeiben végbemenő 1894-ben hatalmas sárkányo- giai obszervatóriumból, folyamatok, fizikai tulajdon- kon bocsátották fel a műsze- Ennél nagyobb magasságot SSrifSSt S£ * a vékony acélhuza- csak a „rakétaszondák" ér­jégeső elhárítása, közieke- Ion felszálló sárkányt 4—7 hetnek el, melyek alkalma­dés) szolgálja. kilométeres magasság eléré- zésót légkörkutatási célokra Legegyszerűbb „kutatási" se után visszahúzták. 1898- a II. világháború végén módszer a műszer nélküli ban már 17 állomásból álló kezdték meg. A rakétával alakjaf n'agysága, voS! "sárkányhól6zat" működött ^bocsátott műszertartály kb. iránya, a légkör átlátszósá- az Egyesült Államokban. 100 km magasságban válik ga, párássága, színe, a lehűl- 1912-ben kezdték alkal- el a rakétától, s az ejtőer­ló csapadék alakja, szerke- mázni a repülőgépeket, a nyővel való leereszkedés zete, a légköri elektromos gépekre erősítették a me- közben végzi a méréseket jelensegek stb. sok hasznos . , . . .... , .. . . " , adatot szolgáltatnak, de pon- teorografot A repülőgépes Napjainkban mar a „me­tos mennyiségi és minőségi felszállások irányíthatók vol- teorológiai mesterséges hol­elemzésükre csak a műsze- tak, • az első világháború dakkal" kapott információ­res mérések mellett kerül- után segítségükkel már rend- kat ls közvetlenül felhasz­eAz>°eIÍső műszeres megfi- szeres magassági- wöJárási nálJa a meteorológus. Euró­gyelést Perier francia tudós térképek készültek. pa nagyságú területről, vagy végezte 1647-ben, a Puy de Magyarországon 1925. ma- akár egy teljes féltekéről adott Dome-on (1667 m) mérte jm 14-én emelkedett először fekete-fehér, színes, vagy mint száz éwel°később kezd- ^assági légkörkutató re- hőérzékeny, infravörös tech­ték az .újabb, magas hegvsé- Pűlőgép a levegőbe, a szege- nikával készült felvételek fjekbe vezető méröexpedici- di repülőtérről. Budapesten naponta többször tájékoztat­ók szervezését A léggömb csak 10 évvel később kez- nak a légkör felhőzöttségi, iTíövetSett aamagfaslég: d6dtek a ™dszeres ^mérsékleti viszonyairöL kör kutatásában. A múlt sek- Az ,dobent eltolódással ké­század első éveiben szálltak A léggömbök, sárkányok, a szült felvételeken az időjá­fel az első kutató léggömbök, repülőgépes felszállások ve- rási képződmények elmozdu­ZZrtM* emberekkel mű~ szélyeit, hátrányait a „rádió- lását lehet megfigyelni, illet­S~ 1892-ben bocsátották fel szonda" küszöbölte ki. Az el- ve előre kiszámítani. Az az első olyan szabad léggöm- s6t 1927-ben a svájci Bureau Egyesült Államokban a me­böt, „ballonszondát", mely bocsátotta fel. A rádiószonda teorológiai mesterséges hol­kosarában már nem ült em- annyiban különbözik a bal- dak egyik legfontosabb fel­ber, hanem regisztráló mü- lonszondától, hogy tartalmaz adata a hurrikánok felfede­sze'rt „meteorográfot" vitt egy berendezést, mely a mé- zése és nyomon követése, magával. rési eredményeket rádión' Bizonyára kevesen tudják, Mit tudnak mérni a me- adhktó jelekké alakítja át,s hogy a Magyar Meteorolő­teorográfok? Bimetall hőmé- egy rádióadót, mely már a giai Szolgálat rendelkezik rővel a hőmérsékletet, ane- mérés pillanatéban eljuttat- olyan készülékkel, mellyel a roid barométerrel a légnyo- a földl vevőhöz a magas- mesterséges holdak felvéte­mást és hajszálas nedvesség- 'ágkörben mért adatokat. Ma lelt naponta többször lehfv­mérővel a levegő nedvesség- a rádiószondák felszállási ják, s ezzel segítik az előre­tartalmát. Az adatokat kor- magassága eléri a 25—30 jelzés és a légi közlekedés mozott hengerre, vagy le- km"t meteorológusainak munká­Magyarországon két he- ját mezre rajzolják. A léggömb ismert sebességgel emelke- végeznek rádiószondás dik fel, s ha megmérik kü­lönböző pillanatokban a léggömb magassági szögét, valamint az északi iránytól való eltérését az adatokból ki tudják számítani a magas­ban fújó szél irányát és se­bességét Az íróműszer 15—25 km magasságból, a ballon szét­pukkanása után tért vissza, Boros József Lézer levéltáros A jövő legjobb adattáro- felvételek készítésére ad lehe­lés! módjónak a lézersugár tőséget, hanem szükség ese­segítségével készített mik- tén az eredeti ábra is visz­roszkopikus felvételt tartják, szajátszható. Egy moszkvai egyetemen ki- Ez a rendszer új tipusű dolgozták a lézeres adattá- archívumok, könyvek és mű~ rolási rendszert. Ez nemcsak szaki adattárak létrehozását kettős számrendszerű kódolt teszi lehetővé. FEHEIE GYULL A fiú meg a katonák 19* — Kiket?... — Hát én csak egyet láttam. Azt mondták, nyilas volt. Hazaáruló, azt mondták. Maguk is tudják, hogv vun az, beszélnek ilyenkor minden­félét. Ha akasztás van. — Hol láttad? — Hát Pesten. Az utcán. Lámpavasra akasz­tották. Volt pedig ta is ottan, de nem arra akasz­tották, hanem lámpavasra ... Egy pillanatig gondolkozott, mondja-e ezeknek hogy a kötelet szerette volna megszerezni. Az-, tán mégsem mondta. — Es miért? Miért akasztottak fel? — Én azt nem tudhatom, Ugye, nyilas volt Hazaáruló, ilyeneket beszéltek. Ott volt a ren­geteg ember... meg még asszonyok is, de ren­getegen. Aztán csak kiabálták, hogy: húzd meg!, húzd meg!... — Kommunisták, mi? — Biztosan komonisták. Mindenki komonistá most. Odaát. A piagátokon is mindenütt az van kiírva, hogy a Magyar Kommunista Párt. — Hát ez az — mondta egy kopaszodó, kövér nyilas. — Látjátok, ez az. S fenyegető hangon a tiszt: — De aztán ne hazudozz itt nekünk, hallod-e! — En nem hazudozok. Ez valóság, bizony is­ten. Kiabáltak, hogy húzd meg, húzd meg. — Te is kiabáltál, mi? — Én Igazán nem. De bizony isten, én nem. Pedig kiabált De ha bevallaná ezeknek, még csakugyan felakasztanák. — A zsidók kiabál tak, ml? — Háát... Én, ugye, azt nem tudom. De nem­igen csak zsidók. Azt nem lehet mondani, hogy csak zsidók. A karszalagos tiszt elnyomta a cigarettáját • hírtelen, összehúzott szemmel, azt kérdezte: — Te gyerek. Mit kerestél te Pesten egyálta­lán? Hogy kerültél te Pestre? — Én?... A nénémet kerestem. — Azt hazudtad, te csirkefogó, Németországba menekült... — Magda igen. De én Mari nénémet kerestem. Márta néném is ott lakik különben. Pesten va­lahol, Iskolába jár, az egyetemre. De őneki nem tudtam a címét. Csak a Mari nénémét tudtam, Magda írta fel. De aztán őtet se leltem már oda­haza, Marit. <5 meg valami zászlóssal menekült, azt mondták. — Hány nénéd van neked? — Nekem haL Testvérek vagyunk mink, a többi mind lány lett Nevettek. — Nem vagy te cigány, te? — Nem én. Református. Ezen is mosolygott a tiszt Aztán megint szi­gorúra váltott a hangja: — Egyszóval, mik vannak azokon a... pla­kátokon?... Tudsz te olvasni egyáltalán? — Persze hogy tudok. Olvasásból kettesem volt nekem — Miket írtak a plakátra a kommunisták? — Miket?... Hát, hogy gyűlés lesz. meg sza­badság, meg ilyesmiket Meg hogy földet oszta­nak. -r Kiknek? A zsidóknak? Ezt a nyilas kérdezte, aki bekísérte az irodára. — Lehetséges. Lehetséges, hogv a zsidóknak, én, ugye, azt nem tudhatom. Bár nemigen csak a zsidóknak... itt se igen van, a faluban, annyi zsidó, mert itt is kidobolták ... tegnapelőtt vagy mikor. Hogy földreform lesz, csak még hadmű­veleti terület. De utána lehet íratni, ha megjön a rendelet, azt dobolták. — Itt dobolták? — Itt hát- A községháza előtt. Meg a temp­lomnál is. — Ilyesmivel, aztán megbolondftják a népet — mondta a legidősebb, a kopaszodó. — Nekünk is kellett volna ezzel kezdeni, rögtön az elején. Nesztek, a nagybirtok a tiétek. Felosztani mind. ötszáz vagy ezer holdon felül, mind. Ebből parázs veszekedés támadt — Mi a magántulajdon alapján állunk, vagy nem? — Ohó, testvérem, a programban ls benne van! A nagybirtok benne van! — Most a győzelem a program! — Ez az! Épp ez az! — Testvérek, hagyjátok ezt a fenébe, nem fogjuk itt eldönteni. Ez sokkal bonyolultabb ugy... A zsidóbirtokokat elvettük, nem igaz? De a parasztnak minden kéne. — Persze, hogy minden kéne. A plutokraták­nak meg a zsidóknak is minden kell! — Testvérek, elég! Befejeztük!... A karszalagos tiszt most már kiabált. Aztán lecsendesedve feléje biccentett, és kellemetlen hangon mondta: — Nagy csirkefogó vagy te. Megérdemelnél a seggedre most rögtön huszonötöt, de meg is kaphatod, ha nem tanulod meg, mi a tisztesség. No, takarodj a szemem elől! Azt a tetves sap­kát meg hajintsétok be a kályhába. Mert amint a mellékelt ábra mutatja... eltetvez bennün­ket is. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents