Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-29 / 75. szám

nc n VfLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . 3 gé'pS V • \kJf\}s: ­OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 75. szám 1975. március 29., szombat Ára: 80 fillér Négy és fél milliárd rubeles áruforgalom , Tájékoztató a szocialista országokkal kötött Idol árucsore-torgalml megállapodásokról — Kivitelünk a szocialista országokba az idén nyolo, behozatalunk 14 százalékkal növekszik, együttműködé­sünk töretlenül tovább fej­lődik — mondotta pénteki sajtótájékoztatóján Tordai Jenő külkereskedelmi minisz­terhelyettes, elemezve a szo­cialista országokkal 1975-re kötött áruforgalmi megálla­podásokat. Az idei árucsere­forgalmi jegyzökönyvet Ku­ba kivételével már vala­mennyi szocialista országgal aláírták külkereskedelmi szerveink, s egy-két héten be­lül Kubával is létrejön a megállapodás. A jegyzőkönyvek értelmé­ben az idén a szocialista or­szágokba mintegy 2200 millió rubel értékű árut szállítunk, s onnan 2240 millió rubel ér­tékű terméket hozunk be, vagyis árucserénk a koráb­biaknál jóval kiegyensúlyo­zottabbá válik. Az 1975-re várható mintegy 4,5 milliárd rubeles összforgalom azt is jelenti, hogy a hosszú le­járatú megállapodásokban foglalt 1975. évi előirányza­tokat a szocialista országok többségével túlteljesítjük. A megállapodásokkal biztosítot­tuk a legfontosabb import termékeket. Nyersanyag­szükségletünknek számottevő hányadát továbbra is a szo­cialista országokból, elsősor­ban a Szovjetunióból szerez­zük be, gépekből pedig 22 százalékkal többet importá­lunk szocialista partnereink­től, mint tavaly. A fogyasz­tási cikkek importja 27 szá­zalékkal nő, vagyis a tava­lyinál jóval több gépkocsit, könnyűipari cikket, bútort vásárolunk. Ugyanakkor a megállapodások lehetővé te­szik, hogy exportunk áru­szerkezete jobban megfelel­jen adottságainknak. A gép­ipari cikkeink számára ko­rábban megszerzett szocia­lista piacainkat nemcsak megőriztük, hanem erősítet­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott ax Elnöki Tanács Kitüntetések odaítélése — Kinevezések Rendelet a közkegyelem gyakorlásáról DÉLÉP: A brigádok. üzemrészek javaslatainak figyelembevé­telével, a lehetőségek alapos iölm 'rése után a DÉL ÉP­nél is megszülettek a taka­rékosságot célzó intézkedé­sek. Az anyagokkal, s az energiahordozókkal való okos gazdálkodástól, vala­mint munkaszervezési intéz­kedésektől év végéig több mint 7 millió 200 ezer fo­rint megtakarítást remél­nek. A házgyári lakások építé­sénél a kapcsolóelemek szak­szerű fölhasználását, a be­tonszóródás mérséklését; elemgyártásnál pedig a vas­anyagokkal való takarékos­ságot tűzték ki célul. Igye­keznek a hulladékokat szét­válogatni, s fajtánként tá­rolni. így újra föl tudják használni ezeket. Jobban vi­gyáznak a fából készült zsa­luzóanyagokra, óvatos bon­tás és szöglelenítés után is­mét beépítik. Mindez mint­egy 2 millió forintot hozhat. A panelgyártás matematikai programozásával kimutatják az egész évi optimális ter­mékösszetételt, ütemesebbé teszik a szerelést, egyenle­tesebbé az eszközök, s a munkaerő kihasználását. Anyagtakarékosságot ered­ményezhet a technológiai fe­gyelem további javítása is, hiszen ezzel javul az épüle­tek minősége, csökken a se­lejt. Várható eredmény: 550 ezer forint. Idén szétválasztják a köz­ponti telep és a 1 házgyár gőzellátását, így mindkét helyen szabályozható lesz a fűtés, az időjárásnak meg­felelően. Melegebb napokon megszüntetik a kazán hőtar­tartalékát, a házgyárban jobban kihasználják a gő­zölőkádak űrtartalmát, mindettől 170 ezer forint megtakarítást remélnek. A fuvarok ésszerűbb megszer­vezésével, a munkagépek jobb kihasználásával, sze­mélygépkocsik havi futásá­nak maximálásával ugyan­csak üzemanyagot spórolnak (P0£ — méghozzá év végéig 1 millió forint értékűt. Ezen intézkedésekkel rokon, a bér­autók lehetőség szerinti föl­számolása is. Legalább ennyire szerte­ágazók az áramtakarékosság­gal kapcsolatos föladatok. Fokozottabban ellenőrzik ez­után a központi telep és a házgyár trafóinak fázisjavító kondenzátorait, ahol pedig nincs, beállítanak ilyeneket a meddőáram kihasználása érdekében. Azokon az épít­kezéseken, ahol elegendő a villamos teljesítmény, háló­zatról működtetik az autó­darukat, így amikor nem dolgoznak a gépek, energiát sem fogyasztanak. Jelentősek a munkaerő­vel, illetve munkaszervezés­sel kapcsolatos megtakarítá­sok. Talán legjelentősebb a hiánypótlások idejének mér­séklése A különféle mun­kák ellenőrzésének összevo­násával egy-egy ilyen szem­lét 5 nappal rövidebb idő alatt kívánnak elvégezni, mint eddig, s így négy dol­gozót a termelőmunkában alkalmazhatnak. A hiánypót­lási idők csökkenésével együtt jár a fűtési idő rö­vidülése is, ezzel negyedmil­lió forintos fűtőanyag-meg­takarítást érnek el. Az elképzelések szerint jobban kihasználják a teher­autókat, s a trélereket, új vagonkirakó gépet állítanak munkába, amely gazdaságo­sabb, mint az eddig használt négy rakodógép. Lényegesen csökkenteni akarják a vas­úti kocsiálláspénzt, mégpe­dig úgy, hogy megszervezik a házgyárba munkaszüneti napokon érkező cement fo­gadását. Ezek az intézkedé­sek együttesen közel 1 mil­lió forintot kamatoztatnak. A DÉLÉP takarékossági intézkedései nem azzal a jel­szóval születtek, hogy min­denáron spórolni kell, hiszen az épületek nem nélkülöz­hetnek egyetlen fontos alko­tóelemet sem. Körültekintő, vizsgálatok, alapos megfon­tolások után vetették papír­ra. Sz. J. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvi­tatta az Alkotmány egyes rendelkezéseit módosító tör­vényjavaslatot, amely az or­szággyűlés, valamint egyes általa választott tisztségvise­lők és tanácstagok választá­si időtartamának módosítását indítványozza. A törvényja­vaslatot az Elnöki Tanács az országgyűlés legközelebbi ülése elé terjeszti. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács — törvényerejű rendeletet hozott közkegyelem gya­korlásáról; — a Honvédelmi Minisz­térium és a Belügymi­nisztérium állományá­ból 14 ezredest vezérőr­naggyá nevezett ki; — egyes személyeknek és kollektíváknak kitünte­téseket adományozott. hz Elnöki Tanács végül bírákat és legfelsőbb bírósá­gi bírákat mentett fel ée vá­lasztott meg. A közkegyelemről szóló törvényerejű rendelet fő ren­delkezései ű következők; A közkegyelem a jogerő­sen elítéltek közül elsősor­ban azokra vonatkozik, akik­nél ezt a szocialista humá­num indokolja; az idős ko­rúakra, a súlyos betegekre, a teherben levő nőkre, a tíz éven aluli gyermeküket ne­velő anyákra, ha a megha­tározott kizáró okok nem áll­nak fenn. Ezekben az ese­tekben a törvényerejű ren­delet az öt évet meg nem haladó szabadságvesztést el­engedi, a súlyosabb bünte­tést pedig felére csökkenti. A folyamatban levő büntető­eljárást is meg kell szüntet­ni hasonló körülmények ese­tén, ha nem súlyos bűncse­lekményről van szó. Az Elnöki Tanács elenge­di azoknak a büntetését is, akiket gondatlanságból elkö­vetett bűncselekmény miatt háromévi szabadsá vesztésnél nem súlyosabb büntetésre ítéltek, míg a három évnél hosszabb büntetés a felére csökken. Ha az eljárás még folyik, de a kiszabható bün­tetés előreláthatóan nem ha­ladja meg a három évet, az eljárást meg kell szüntetni. Kegyelemben részesülnek azok a jogellenesen külföl­dön tartózkodó magyar ál­lampolgárok, akik a haza el­hagyása mellett más bűncse­lekményt nem követtek el, és 1976. december 31-ig ha­zatérnek. Mentesülnek a bün­tetett előélethez fűződő hát­rányok alól azok, akiket csak egy ízben ítéltek el szándé­kos bűncselekmény elkövet® se miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre, és azt már letöltötték. Az Elnöki Tanács kizárja a kegyelemből azokat, akik államelleni, népellenes, to­vábbá, akik a közrendre és a közbiztonságra veszélyes, erőszakos jellegű bűncselek­ményt követtek el, vagy visz­szaesők. A közkegyelemről szóló törvényerejű rendelet a Ma­gyar Közlöny március 29-i számában jelenik meg. Kitüntették a Rába-gyárat II Munka Vörös Zászló Érdemrendjét Fock Jenő adta át a 20 ezer dolgozót foglalkoztató üzemnek A Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével tüntették ki az ország egyik legnagyobb, s egyben legkorszerűbb gyárát — a Győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárat. A gyár­óriás 1950 óta több mint tíz alkalommal kapott magas el­ismerést a termelési sikerei miatt: kétszer nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját és sokszoros tulajdonosa a „Ki­váló Vállalat" címnek is. A gyár fejlesztése a har­madik ötéves tervben meg­gyorsult és új fordulatot vett: a közúti járműprogram ke­retében már eddig több mint ötmilliárd forint értékű be­ruházás történt. 1968-ban ké­szült el az új fulóműgyár, amelyben újabb és újabb ól ventil­látorok A Szellözömüvek budapesti gyáregységében sokféle be­rendezés készül. Csehszlová­kia részére 15 millió forint értékben 110 centrifugál ven­tillátort szállítanak. Lengyel­ország megrendelésére ten­geri hajóventíllátort készítet­tek. A Szellőzőművek a ma­gyar mezőgazdaság részére is nagy mennyiségben gyárt szárítóberendezéseket — do­hányszárítókat. Képünkön: A festőműhelyben az óriás ventillátorok, gyártósorok telepítése után az idén már 50 ezer, autóbu­szokba és tehergépkocsikba beépíthető hátsó futómű ké­szült. A fejlesztés újqbb nagy ál­lomása volt a Rába—MAN Diesel-motorgyár 1969-es avatása. Az idén már 20 ezer különböző típusú, nagy tel­jesítményű Diesel-motor ké­szül Győrött. A motor- és a futóműgyártás fejlesztésével egy időben megkezdték a Rába-kamionok gyártását is. A gyár kollektívája első­sorban azért kapott magas elismeréseket az utóbbi idő­ben, mert példamutató mó­don korszerűsítette gyárt­mányszerkezetét. Az utóbbi években teljesen megválto­zott a termelés szerkezete. A közúti járműipari termékek 1970-ben még csak a terme­lés 69 százalékát tették ki. Az idén ez az arány már 90 százalék lesz. Az idén a gyár .már 10 milliárd forintos ter­vet teljesít, szemben a négy évvel ezelőtti, nem egészen ötmilliárdos tervteljesítéssel. Az intenzív fejlesztéssel egy időben jelentősen növe­kedett a gyár dolgozóinak át­lagkeresete. Az idei egy főre jutó átlagbér 36 670 forint lesz. Jelentősen nőtt a nye­reség is. 1971-ben 18, az idén pedig — a múlt évi eredmé­nyek alapján — 63 millió fo­rint nyereséget fizettek ki. 1974-ben csaknem 9 milliárd forint volt a termelési ér­ték, és 1,6 milliárd forint nyereség képződött. A gyár már kidolgozta az ötödik öt­éves terv fejlesztési koncep­cióját is. Pénteken a gyár acélöntö­déjében munkásgyűlést tar­tottak, amelyen Méhes La­jos, a Vas-, Fém- és Villa­mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének fótitkára méltatta a Rába-gyár dolgo­zóinak munkasikereit. Ezt követőeri az ünnepségen je­len levő Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke átadta Horváth Ede vezérigazgatónak a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést, amelyet kiemel­kedő termelési sikereivel ért el a gyár 20 ezres kollektí­vája. J? Érdemrend Záhonynak Tizenhatmillió tonnával több árut raktak át és szál­lítottak el tavaly hazánk leg­nagyobb vasúti átrakókör­zetéből, Záhony térségéből. Ez 3,3 millió tonnával több az 1970. évinél és nyolcvan­szorosa az 1948-ban átrakott árunak. 1974-ben a magyar vasút áruszállításának 12 százalékát, exportforgalmá­nak pedig 2o százalékát Zá­honyban bonyolították le. A záhonyi vasúti átrakó­körzet kollektívája Jiosszú idő óta végzett kimagasló munkája, de különösen a kongresszusi munkaverseny­ben elért jó eredményei el­ismeréséül megkapta a Mun­ka Vörös Zászló Érdem­rendjét. A magas kitünte­tést pénteken, a fényeslitkei kocsijavító csarnokában tar­tott ünnepi nagygyűlésen dr. Timár Mátyás, a miniszter­tanács elnökhelyettese adta át a vasúti körzet dolgozói­nak. i

Next

/
Thumbnails
Contents