Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! "árny . OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 73. szám 1975. március 27., csütörtök Ára: 80 fillér Folytatódik a verseny a földeken Pusztaszeri fiatalok társadalmi munkája Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára és a XI. pártkongresszus tiszteletére tartalmas munkaverseny bontakozott ki a szegedi és Szeged környéki mezőgazdasági nagyüzemekben. A korábbi évektől eltérően mind a közös gazdaságokban, mind a szakszövetkezetekben értékes munkafelajánlások születtek. Olyan vállalások, amelyek a helyi szociális, kulturális gondokon is enyhiteni kívántak. A megerősödött szocialista brigádmozgalom erőteljes hatására különböző brigádok tettek felajánlást és csatlakoztak a nemes versenyhez. Félszáz szövetkezetben és szakszövetkezetben 216 szocialista brigád, illetve e kitüntető címért küzdő brigád versenyzett 3100 fővel. A vállalások a szövetkezeitek adottságaihoz, lehetőségeihez igazodtak, néhány helyen a korábban elkészült felajánlásokat dolgozták át, újabb, megalapozott terveket készítettek. Nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti termeléshez, a pénzügyi terv teljesítéséhez kapcsolódtak a brigádvállalások. így jobb és szervezettebb munkával, az önköltség csökkentésével, takarékossággal teljesítették túl a tervezett eredményeket. A társadalmi munkát részben szövetkezeteken belül végezték, majorok és épületek tisztán tartásával; csinosításával, parkosításával, másrészt a lakóterületeken óvodák, bölcsődék, szociális létesítmények építésénél vagy a meglevők felújításánál működtek közre. A közeli napokban több termelőszövetkezetben értékelték a versenybizottságok a kongresszusi felajánlásokat, s lényegében most megállapítható, hogy nagy eredmények születtek. Most, miután lezajlottak \ a tervjóváhagyó közgyűlések, az idei termelési és pénzügyi tervekhez dolgozzák ki a további verseny feltételeit Pusztaszeren például a Hétvezér- Tsz-ben hat brigád tett vállalásokat. Korábban a nagyközségben a brigádverseny ismeretlen volt. Vállalásukat teljesítették a Hétvezér Tsz dolgozói. A kongresszusi versenyben vállalták többek között, a növénytermesztésben hat hektárral nagyobb területen termesztenek fűszerpari kát, amiből 80 ezer forint többletbevételhez jutottak. Az állattenyésztés igen-igen kitett magaért, a ' pecsenyekacsák A városszépítő mozgalmak lehetőségei Ütést tartott a népfront városén községpohttkai bizottsága Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a városi népfrontszékházban ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnökségének városi és községpolitikai bizottsága. Bérezi Gyulának, a megyei tanács osztályvezetőjének megnyitója utón Nyéki József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa várospolitikai munkaközösségének titkára tartott vitaindító előadást. A városszépítő mozgalmak nem újkeletűek, hiszen a hatvanas évek elejétől a tanács, a népfront, a különbőz ző bizottságok célkitűzései között megtalálható eme szándék. A mozgalom csak az egészséges lokálpatriotizmussal hozható összefüggésíbe. és elsősorban a helyi erők társadalmi összefogását jelenti. Minden városnak, községnek a regionális tervekben meghatározott irányú fejlődést jelöltek ki, ami természetesen megszabja a. várospolitika lehetőségeit. De a városszépítés az a többlet, amit a lakóhely közössége leleményességével, igényeinek kifejezésével tudatosan, társadalmi munkával produkál. Az utóbbi időben a népfront a tanáccsal, KISZ-szel együttműködve nemcsak Csongrád megyében, hanem a-z országban is egyik gazdáia lett ennek a mozgalomnak, kereste és megtalálja azokat a fórumokat, kereteket, ahol a lakosság megismerte a városépítés terveit, s az elké"""1 'sek kialakításához hoz á' alt észrevételeivel. így sok olyan ember is szerephez jutott a közéletben, akik más területen semmilyen közéleti, társadalmi munkát nem végeztek. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: a város, a lakóhely szeretete a szülőhely iránti felelősségben is megmutatkozik. Nem véletlen, hogy hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az ország lakossága a szépítésben kétmilliárd forint értékű társadalmi munkát végzett. Csongrád megyében 439 ezer négyzetméter parkot gondoztak és közel százezer facsemetét ültettek el, természetesen társadalmi munkában. A településfejlesztési verseny még tovább szélesedett. A felszólalásokból kiderült, hogy sok helyen már könnyű megnyerni a lakosságot a szépítő akciókra. Vásárhelyen például tavasszal 5 ezer rózsatövet ültettek el. De szinte korlátlanul sorolhatók akár Szegedről, akár a megye más városaiból a dicséretes példák. Érvényesült az az elv, hogy a megyei tanács társadalmi munkában és szépítésben elöljáró városokat, községeket) anyagilag fokozottabban támogatja. Ily módon Csongrádon százzal több óvodai férőhelyet tudtak kialakítani, mint amit terveztek. Egyébként ez a város évek óta a településfejlesztési verseny élén áll. A tanácskozáson többször is hangsúlyt kapott: a városszépítésben a lehetőségek kihasználását társadalmi öszszefogással még tovább lehet fokozni. értékesítéséből 9 MLMM 324 ezer forint árbevételt terveztek, de a nagyarányú versenyszellem kibontakozása, a fokozódó munkakédv következtében 11 millió 578 ezer forint bevételhez jutottak. Libahizlalásból 1 millió 320 ezer forint bevételt terveztek, helyette 4 millió 410 ezer forintot könyvelhettek el a szövetkezetiek. Igaz, rajtuk kívülálló, objektív okok következtében, például a hízómarhák átvétele áthúzódott az idei évre tetemes kiesést okozva. A vállalt 4 millió 750 ezer forintos többletbevétel helyett 3 millió 271 ezer forint többletbevételhez jutott a közös gazdaság a kongresszusi verseny szellemében. Hat brigáduk közül a ver. senybizottság négy brigád munkáját fogadta el, értékelte, közöttük 15 ezer forint jutalmat osztott ki a szövetkezet vezetősége. A Diesel Expressz brigád gépkocsivezetők brigádja —, a Sigvári Endre brigád erőgépjavitók brigádja —, a Teleki Blanka — az irodai dolgozók brigádja —, az Esze Tamás pedig a munkagépjavítók brigádja. Első helyre a Diesel Expressz brigád került Tíztagú kollektíva ez, hét gépkocsival. Bár éve§. pénzügyi tervüket nem tudták túlteljesíteni (fuvarozás, bérmunka), mert a szövetkezetben többet dolgoztak, s ezt máshogy számolják, mégis a műszakok számának növelésével, a kellemetlen, próbára tevő őszi napok helytállásában kitűnt ez a kollektíva. A vállalt társadalmi munkát is elvé gezte. Jellemző a pusztaszeri fiatalokra, versenyszellemükre, hogy az elmúlt hét végén, szombaton és vasárnap is dolgoztak, társadalmi munkában a nagyközség belterületén a József Attila, Lenin, és Felszabadulás utcát feltöltötték, illetve egyengették. A gépi munka értéke, mintegy 30 ezer forint, a kézi munka értéke pedig 10 ezer forintra rúg. Különösen kitűnt a Törekvés és Dózsa traktorosbrigád. Anynyi már bizonyos, hogy a tavalyi sikereken felbuzdulva, az idén több brigád tesz vállalást, elsősorban az ésszerű gazdálkodás, üzemanyagmegtakarítás, önköltségcsökkentés, takarékos, fegyelmezett munka, nem utolsósorban társadalmi munka, a szocialista együttélés normáinak erősítése érdekében. Sz. L. I. Finn küldöttség látogatása Szegeden Tegnap délelőtt Szegedre érkezett a hazánkban delegáció élén vendégként tartózkodó Matti Kalevi Louekoski, a Finn Köztársaság igazságügy-minisztere és felesége, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter és felesége kíséretében. A finn delegáció tagjai: Paul Jyrkánkallio budapesti finn nagykövet, K. J. Lang főigazgató, Erkki Ailio igazságügyi tanácsos, Ilmari Ojanen törvényhozási tanácsos. A vendégeket Szeged előtt, Fehér-tónál üdvözölte dr. Simon László, a Csongrád megyei bíróság elnöke, aki a városba kalauzolta őket. A finn és magyar vendégeket hivatalában fogadta és köszöntötte Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke. Hangsúlyozta, hogy Szeged sok szállal kötődik a Finn Köztársasághoz: Turku és Szeged testvérvárosi kapcsolatban állnak egymással. Papp Gyula tájékoztatta a vendégeket Szeged múltjáról, jelenéről, gazdasági és kulturális életéről és válaszolt a finn igazságügy-miniszter kérdéseire. A finn vendég kommunális jellegű kérdésekre kért választ, érdeklődött a Városi tanács munkája iránt. Különösen érdekelte Szeged és Csongrád megye iparának fejlődése. A vendégek ezután sétát tettek a városban, majd ellátogattak a József Attila Tudományegyetemre, ahol dr. Fodor Géza rektor fogadta őket. A fogadáson részt vett dr. Kovács István, az egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, dr. Antalffy György tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, dr. Fonyó Antal tanszékvezető egyetemi tanár is. Az numűEyi X&íoiyne felvétele Képünkön (falról jobbra): Dr. Korom Mihály, a finn miniszter felesége, a finn miniszter és dr. Fodor Géza egyetemen folyó oktató- és tudományos munkáról dr. Fodor Géza és dr. Kovács István tájékoztatta a vendégeket, akik a többi között élénken érdeklődtek a tanszékek munkája iránt, A finn igazságügy-miniszter viszonzásul elmondotta, hogy sok vonatkozásban a finn felsőoktatásban is hasonló aktuális kérdések merülnek fel napjainkban, mint ahogy a magyar felsőoktatási intézményekben. Például megtalálni a kellő összhangot az ipar igénye és a felsőoktatás munkája között. Délután a vendégek a megyei bíróság munkájával ismerkedtek. A tanácskozáson részt vettek a megyei bíróság elnökhelyettesei, dr. Maróti László, dr. Mathiász Tivadar, dr. Weszelovszki László. Dr. Simon László ismertette a vendégekkel a bírósagok munkáját. Ezt követően a finn és a magyar vendégek látogatást tettek a Szegedi Biológiai Központban. Itt dr. Straub F. Brúnó akadémikus, az intézet főigazgatója fogadta őket és adott tájékoztatást az intézet munkájáról. Késő délután tekintette meg a küldöttség a Paprikafeldolgozó Vállalatot. Polák Zoltán, a vállalat igazgatója mutatta be az üzemet a vendégeknek és adott ismertetőt a paprikatermesztésről és -feldolgozásról. A finn és a magyar vendégek a késő esti órákban visszautaztak Budapestre. Előítéletek nélkül Az agrárértelmiséghez tartozó nők tanácskozása Magukról, munkájukról, életkörülményeikről, társadalmi megbecsülésükről, mostani és jövőbeli lehetőségeikről tanácskoztak tegnap délelőtt a megyei tanács székházában a mezőgazdaságban dolgozó, agr^rértelmiséghez tartozó nők. Nehéz az ő munkájuk — így foglalható össze az élénk és szókimondó vita —, mert a megoldandó napi föladatok mellett az itt-ott még mindig meglevő előítéletekkel is Készülődés a díszszemlére A Ganz-MÁVAG szocialista brigádvezetőinek egy csoportja szerdán látogatást tett az ^prilis' 4-i díszszemlére készülő katonai alakulatoknál. A budapesti nagyüzem munkáskollektívájának képviselői elsőként a díszszemle rendező parancsnokságát keresték fel, ahol Menyhárt András- vezérőrnagy adott tájékoztatást a díszszemle előkészületeiről. Elmondotta, hogy néphadseregünk katonái nagy szorgalommal és lelkesedéssel készülnek hazánk felszabadulása 30. évfordulójának méltó megünneplésére. A díszszemlén való részvétel a kijelölt alakulatok számára rangos feladatot, és egyben kitüntetést is jelent. meg kell küzdeniük. Számtalanszor hangoztatjuk, jól képzett szakemberekre van szüksége a mezőgazdaságnak, jóval többre,1 mint amennyivel most rendelkezik, ha viszont nő az a jól képzett szakember, a termelőszövetkezetek vezetői sokszor fönntartásokkal fogadják, és nem bíznak rá képzettségének megfelelő föladatot. A makói járás egyik fölszólalója szerint az agrárrnérnöknők 45 százaléka nem szakterületén dolgozik. — Munkámat nagyon szeretem, és sok áldozatot hozok érte — szinte minden fölszólalásban visszatért ez a kijelentés. Sajnos, az is ismétlődött a pályán eltöltött évek visszaidézésekor, hogy a hasonló végzettségű és hasonló képességű férfi szakemberek anyagilag és erkölcsileg is megbecsültebb dolgozói a termelőszövetkezeteknek. Az is elhangzott, hogy azok a gazdaságok, amelyeknek vezetői túl tudták tenni magukat megalapozatlan előítéleteiken, jól jártak, és ezekben a gazdaságokban jól érzik magukat a diplomás asszonyok is. Vitaindító előadást dr. Gábor Miklósné, az Élelmiszeripari Főiskola főigazgató-helyettese mondott, részt vett a konferencián és fölszólalt Fehér Lajosné, a TOT titkára és Haskó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa is. Arra kérték a résztvevőket, dolgozzanak továbbra is tehetségük szerint, választotl pályájukon. Oldódjanak föl a meglevő gátlások, vállaljanak bátran föladatokat; és kérjék hozzá a szükséges segítséget is. Vállaljanak társadalmi funkciókat is, vegyenek részt a nőbizottságok munkájában. Éljenek ezután is a továbbképzési lehetőségekkel, a gazdaságok vezetői pedig tegyék félre alaptalan előítéleteiket. Sérti a dolgozó embert az ilyen megkülönböztetés, és gazdasági szempontokból sem kifizetődő mezőgazdasági mérnököt például könyvelőként alkalmazni. Arról is beszámoltak a hozzászólók, hogy napról napra keményen megküzdöttek az elismerésért, részt vállaltak a legnehezebb munkákból, ennek is köszönhető, hogy fokozatosan elfogynak az eddig „tapasztalt fönntartások, ök, maguk segítik a pályakezdőket, hogy a korábbi évek itt-ott kellemetlen tapasztillata ne ismétlődhessen. I