Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

4 SZERDA, 1975. MÁRCIUS 26. Atomerőművek, izotópok, műszerek Melyek az együttműködés fogásával Immár két éve mű- mű. Becslések szerint a 90-es fő Irányai a szocialista or- ködik a KGST-országok évek elején az atomerőműszágok között az atomener- egyik nemzetközi kutató kol- vek kapacitásának még csak gia békés felhasználásában— lektlvája. mintegy 10 százalékát biztokérdeztük Tétényi Pál aka- — Emiitette a „hagyomá- sitják a szaporító reaktorok, démikust, az Országos Atom- nyos" atomerőmű kifejezést, de az azt követő időben roenergia Bizottság elnökhe- Milyen a nem hagyományos hámos fejlődés várható. ÉrtJyettesét, az MTA főtitkár- erőmű? hető tehát, hogy egyre gyakhelyettesét. — A „hagyományos" reak- rabban kerül napirendre a — Jelenleg elsősorban az torokban a magreakciót „las- témakörben ls a szocialista alomenergetika és reaktor- sú", azaz kis energiájú neut- országok közös fejlesztő tetechnika, a nukleáris mű- ronok tartják fenn. Az atom- vékenységének megszerveszerek, valamint az izotópok energetika azonban a század zése, sőt, már túl vagyunk gyártása és alkalmazása te- utolsó évtizedeiben igen az első lépéseken. rén vannak szoros kapcso- gyors fejlődésen megy ke- — Az atomenergetika lataink. resztül. A világon működő gyors fejlődése egyúttal — Miben nyilvánul meg a atomerőművek kapacitása újabb lendületet ad az nukleáris energetikai együtt- 1990-re — még a közelmúlt atomtechnika más ágazatalműködés? „energiaválsága" előtt ké- nak is. Jelenleg 45 országban / A nukleáris energetika, a szüit becslések szerint ls — csaknem 350 atomreaktor reaktortechnika területén el- eléd az 1-12 mimó működik, s ezek mindegyike engedhetetlen a szocialista " alkalmas nagy mennyiségű oiszágok közötti hatékony wattot, 2000-re pedig a 3— sugárzó atlyag előállítására, kooperáció. Viszonylag gyor- 3,5 millió megawatt értéket. A sugárzó anyagok felhaszsan kell olyan nagy értékű, A. szakemberek azzal szó- nólási lehetőségei pedig jól bonyolult beruházásokat molnak hogy a szazad végé_ ismertek a népgazdaság, az megvalósítanunk, amelyek ...... egészségügy és a tudomány nagyon jól képzett szakem- re az atomenergia biztosítja különbözö területein. Mind bergárdát követelnek. Az majd a világ villamosener- az atomenergetika, mind az atomenergia részesedése a gla-fogyasztósának körűibe- izotópalkalmazós fejlődésévilác villamosenergia-fejlesz- lül a felét. Az atomerőművek nek fontos fettétele a megfető kapacitásából 1080-ra ilyen gyors előretörése azon- ^Hfi^azTa^ mintegy 12—16 százalék, az- ban csak akkor biztosítható, gyarország különösen érdeaz 300—350 ezer megawatt ha a nukleáris fűtőanyag fel- kelt az atomtechnikai együttlesz Az ezt termelő atom- használása a jövőben egyre működésben, hiszen jelentős erőművek „hagyományos" ti- inkább olyan reaktorokban ^ níteár^^elstorba" pusok lesznek, tehát olyanok, történik, amelyek egyúttal orvosl műszereket. A nukamelyek már aránylag régen hasadó anyagot ls előállttá- leóris műszertechnika és az használatosak. A szocialista nak. Jelenleg igen kiterjedt elektronikus számítógépországokban a reaktorok műszaki kutató-fejlesztő te- technika összekapcsolása is nr»z.a8un.uc».. ...„,.,, . . , ., ., igen nagy perspektívuju felújabb típusait fejlesztik ki. vekenyseg folyik az ilyen, adat. az izotópokkal műkö. A közös kutatómunka célja a úgynevezett szaporító reakto- dő érzékelök által szolgáltermikus neutronokkal fenn- rok, illetve az ezekkel üze- tátott nagy mennyiségű jel tartott magreakcióval mű- melő atomerőművek leggaz- számítógépes feldolgozása „ , . . .. . , , . , Igen előnyös megoldásokat ködő, ezer megawattos es dasagosabb típusainak kiala- t|sz lehetdvé például az ormég nagyobb teljesítményű kitósa érdekében. Ehhez V0Si diagnosztikában, vagy a vízhűtéses reaktorok üze- azonban még nagyon sok nagy, sok mérőhelyes techmeltetéséhez szükséges tudo- feladatot kell megoldani a nológiai rendszerekben. mányos és műszaki feltételek fizikusok, a vegyészek és a — Ezek a sok tekintetben kidolgozása. E íejlesztőtevé- mérnökök közös munkájával. feladatok jelentős helyet kenység egy része Magyaror- Ezért valószínű, hogy a fej- kaptak a KGST Atomenerszágon folyik. A Központi lődés a következő 10—15 év- 8la Állandó Bizottsága műFizika! Kutató Intézet össze- ben nem lesz túl gyors üte- szeripari munkacsoportjának legutóbbi, Esztergomban tarElektronikus diszpécser A külszíni fejtésü bányák jelek útján kísérik figyelemüzemmenete viszonylag mel a bányaüzem. működését, könnyen figyelemmel követ hető és ellenőrizhető. A mélyművelésű bányákban folyó munkáról annál nehezebb egységes áttekintést kapni a termelésirányítás, valamint a balesetelhóritós számára. Persze a technika mai fejlettségi szintjén kl lehet építeni egy olyan automatizált Információs rendszert, amely pontos és folyamatos tájékoztatást nyújt a bánya műszaki folyamatairól, minden, a szabályostól eltérő mozzanatról. Ilyen rendszert hoztak most létre a Szovjetunió lvov-volinszkl szénmedencéjének egyik bányaüzemében. A diszpécserszobába fut be minden adat a szénkitermelés folyamatáról, a fejtőgépek munkájáról, a termelés mennyiségi és minőségi mutatóiról. A termelésirányítók a legkisebb üzemzavarról, rendellenességről ls azonnal értesülnek az elektronikus rendszer útján, s a legrövidebb időn belül be tudnak avatkozni a folyamatba, segítséget tudnak nyújtani a több száz méter mélyen dolgozók száraára. A rendszerhez tartozó berendezés gombnyomásra teljes információt ad a bányában dolgozó valamennyi munkásról. A diszpécserek nemcsak hanem kép- és hangösszeköttetésük is van a termelésben résztvevőkkel. tott ülésszakán, amikor kidolgozták az 1976—80-as időszakra szóló műszaki-tudományos együttműködési tervet. Ugyanezen az ülésszakon megvitatták az 1980-ig terjedő időszakra vonatker műszerfejlesztési terveket és az 1990-ig várható tendenciákat is — mondotta befejezésül Tétényi Pál akadémikus. V. Zs. II szakszövetkezetek fejlesztéséért Megyénk mezőgazdaságára szakszövetkezetek a szegedi kialakítására vonatkozó tera modern, nagyüzemi gazdálkodás útját járó terme- nyek nagyobbik része azóta löszövetkezetek a jellemző- kiöregedett, kipusztult. A járásban. A szórványültetvé- melőszövetkezeti előírások. Űj és nehéz feladat ez, de azt ls jelenti, hogy a szöek, de jelen vannak a havizsgálták meg a szakszövetkezetek működését, megállapították, hogy hányban a közös gazdálkovalamennyl munközös földek zömén gabonát vetkezet gyományos kisgazdaságokkal termelnek, ez azonban a kaképes tag számára biztois rokonvonásokat mutató rossz tápanyag-utánpótlás sltja a közös foglalkoztatás szakszövetkezetek ls. A kö- miatt csekély jövedelmet lehetőségét úgy, hogy megzelmúltban különbizottságok hoz. A sok apró földdarab a szerezhessék magyarázata, hogy a szántóés terület közel né- parlag. Erősödik a tagok gazdasáközben mindazokat a szociális juttatásoegyharmada kat is, amelyeket a jogszabály közös munkateljesítéshez fűz. A szakszövetkezetek bizdás színvonala eléri vagy ga és a közös gazdaság kömeghaladja egyes termelő- zötti kapcsolat, ez az egyik tonságos gazdálkodása köszövetkezetekét, a többség iegszembetűnőbb tendencia, rültekintő üzemfejlesztési azonban a minimális közös tevékenység kifejlesztésére ls alig volt képes. A fejleszA szántás, a vetés, aratás már teljes egészében a közös gépeivel történik, újabtést fékezték a kedvezőtlen ban a vegyszeres gyomirtástervek kidolgozását sürgeti. Elengedhetetlen a nagyüzemi méretű táblák kialakítása akkor is, ha ez egy-két termőhelyi adottságok, de ra és a növényvédelemre is tag vagy éppen vezető kütudatbelt ténvezők is hót- szakszövetkezettől kérnek ráitatják az előrelépést. Jelentős termőterület, öszszesen 26 ezer 462 hektár van szakszövetkezeteink kezén, de közös területnek ebből csak 7 ezer 740 hektár tekinthető. Ebben a szövetgépeket. A közös csatornán érkezik a műtrágya és a növényvédő szerek egy része lön érdekeit sérti. A parlagon maradt földek önmagukban is sürgetik a földrendezést, a bizottságok is, és a szövetkezet vállalja szükség esetén a hatósági magára az áruértékesítés úton történő földrendezésre gondját Is. A bizottságok azt is megkezetl ágazatban még min- állapították, hogy a szakszötettek javaslatot. A sok apró terület növeli a művelési költségeket, akadályozza az dig' 5627 különálló parcellát vetkezetek 'többségében még ellenőrzést, és_ lehetetlenné jelent a közös terület, ilyen elaprózódott földdarabokon nagyüzemi módszerekkel, s mindig alacsony a vezetés színvonala. A választott vezetők munkája alkalmanteszi a korszerű gépek használatát Az aktívaértekezlet állásnagyüzemi eredményekkel ként ellentmondásos, mert foglalása szerint a kormány jelentős részük saját gazda- zöldségprogramjának meg természetesen nem lehet gaz dálkodni. Nagy figyelmet érdemel ez a körülmény, hiszen hétezer tagot számlálnak a szakszövetkezetek, jelenükről és jövőjükről is szó van. Azért is keresni kell a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit, mert egyre több, sággal is rendelkezik. Ez a körülmény károsan befolyásolja döntéseiket, és a kettős jövedelem társadalmi feszültségeket is okoz. Tavaly szeptemberben tárvalósításához a szakszövetkezeteknek nagyobb segítséget kell adniok. A tagok gazdaságidban eddig is intenzív zöldségtermesztés folyt, anélkül, hogy ez csökkenne, a termelési hagyományokat is kihasználva nögyalta a megyei párt-vb a l<2;,Belir„,TC" szakszövetkezetek helyzetét, "X'ÍTái UH'X'"^ eddig külön művelt földet és irányelveiben hangoztatta^ zö SiéBterület^ ^fn adnak közös hasznalatba. h a közös földterüieteken törekldnf hoav » Zr u A közelmúltban Szegeden szorgalmazni kell a tóblási- IX* tartott szakszövetkezeti akti- tást, a szegedi járás szak- ? LSZOl°" eS vaértekezleten mondta el dr. szövetkezeteiben 'pedig fej- EK?50£££2* g. gepe* Paczuk István megyei ta- ,e.sztési terveket kell kido - Jf" nácselnök-helyettes, hogy a gozni. Ahol a tárgyi és sze- S^l m^lénv^ S" szakszövetkezeti tagság egy- mélyi feltételek megvannak, ÍX Uj_ u"et negyede 60 és 70 év közötti, bátrabban kell kezdemé- m 20 százaléka 70 éven felüli, nyezni a fejlettebb típusra f^t^d^^^T: és a 30 éven aluliak aránva trii'fónn •íínlnlriilócl A XClaUut és a 30 éven aluliak aránya történő átalakulást. A me- „ ,11uHerl„. .. . , nem éri el a tíz százalékot gyei tanócs végrehajtó bi- bőségeinek 'fokozatos sem. Ha csak a korössze- zotlsága ezt követően szer- remfése AJ ^fbíX g.- • tételt vizsgálnánk, akkor is vezeti változásokat javasolt. ^néS^L.6"*651 sürgős intézkedésekre lenne Több szakszövetkezet tagsá- kcr?®™ szükség, hiszen a magukra fia döntött az egyesülés mel- ol"bbbmaradt öregek is a szakga döntött az egyesülés mellett, kettő pedig arra szaszövetkezetek Jtagjai sorából vazott, hogy termelőszövetalakttja szövetkezekerülnek ki. Sokan vannak, akik nem vállalták a rend szeres nyugdíjjárulék fizeté illetve a megváltását, vagy bizalmat kezetté tét. de célravezetőbb megoldásokat A feladatok között kiemelt helyen szerepel, hogy megsét, Illetve a nyugdíjévek ^ho^T^elős'zöve^ SZakemberrel rendelkezzeÁz aktívaülásen hannzntt felelá Szómú és képzettségü Az aKtivaulesen hangzott szakemberrel rendelkezze-,.,).. 11 11 • i • 111 UnriKM nek a szakszövetkezetek, lanságból kértek felmentést szakSzövetkebetek megfelelő Egy nagyüzemi gazdaságban a nyugdíjbiztositás alől. ESESS* ^Sí A termelőszövetkezetek nehézségek leküzdéséhez, de ^„X^® .rn„^arme"l°k°k' /eruezésf- irleién anU l/l^i alanvetően fnntr,^ hnro hu. KerieszmemOKOK, gepesz• mérnökök es közgazdasági szervezése idején sok kicsi, alapvetően fontos, hogy hadé ükkor még jelentős sző- ladéktalanul megvalósulja- sVrkemhereW^ néi^aT lő- és gyümölcstermő terű- nak a közös földhasználatra ^mDcreK nelKUL leteken alakultak elsősorban és a közös munkaszervezet H. A FEKETE GYULH A fiú meg a katonák 36. Neki ez a hazája, onnan kezdve meg idegen ország, uzért nem akar jönni. Pedig szeretném valahogy elcfgelni hazáig... Az egész faluban sincs idegen kutyája. Még Acsay tekintetes úrnak sincs." Megéhezett, s ropogtatni kezdte a nápolyit. A kekszet inkább a kutyának tartogatta, mert azt még ímmel-ámmal bekapott egyet-egyet, de a nápolyi után szagolni se szagolt. Csak az a kár, a kulacsát elhagyta. Ott felejtődött a nagy sietségben, ahol a németek a faluszéli házakat kiürítették. Pedig jó kis kulacs volt, posztóval bevonva. Es le lehetett róla gombolni a ruháját. Most kellene legjobban a kulacs. Folyton IhatMa mór kevesebben jöttek szembe az úton "fk'.már a nyala kiszakad a íjából. És nincs menekülők. Gyalogos csoportok alig jöttek, és mindenütt patak; kuta sem igen látni, elég ritkán az autók ls Egyaltalan — hogy itatjak itt a marhat? SeAz ágyúzás észrevehetően közelebbről hallat- bo1 egy ágaskodó csordakút; nem emlékezett rá, szőtt, mint reggel. Bár az igaz, reggel óta ő is hogy akór ,csak ?Syet « látott volna sokat haladt Ez sem lgazi falu volt> a most kóvetkezo. In..Hn akkor Magda nénéméket nem találom kább város- elég sok emeletes házzal. És minmeg — gondolta —, azóta bőven otthon lehet- denütt nagy kőhazak. nék." A szelén vezetett el a kövesut, nem a kózpon„Mi az hogy. Hiszen még velük voltam, ami- ton keresztül. Még jő ls, hogy nem vezetett be kor Henrik újságolta, hogy Miskolc kaputt. Ak- a központba, mert úgy elfogytak róla a menekükor pedig én rögtön utána hazamehettem vol- lok. hozzájuk mar nem igazodhat. Kérdezősködne. Tudom, most már, melyik az állomás, on- me kellene, merre tovább, nan hazáig elvisz a vonat." S éppen azt nem tudja németül megkérdezni: „Igaz, Pestről is hazamehettem volna. Mondta nierre van Magyarország? a házmester, hogy jár a vonat arra, mehetek, ha Hogy még ez a község sem Magyarország, azt akarok... Nem is tudom, miért nem mentem már előbb látta egy útjelző tábláról. De még haza Pestről." utána is idegen város iön. mert az volt kiírva: „Édesanyámat sajnálom a legjobban... ö az- GRENZE óta, szegény, biztosan halottnak vél. Talán már 7 km harangoztatott is értem... ó, annyi most a ha- Ma egész úton senki sem szólt hozzá. Igaz. a lott a front miatt, hogy akár mindennap csen- leventesapkát mindig eldugta, ha jöttek, díthetnek valakiért..." Most sem szólította meg senki, a kútnál. Ar„Édesapám is sajnál, meg lehetséges, a lányok tézi kút volt, jól teleitta magát, is, de édesanyám bánkódhat a legtöbbet. Hogy Ahogy a szélső házsornál elhaladt, kanyaroéppen a fiával járt így. Pedig hányszor elmond- dott az út. Kitárult előtte megint a határ, s akta: hat lányom van meg egy fiam; erre az egy- kor vette észre, hogy a városnak ezen a szélén szem fiúra kell a legjobban vigyázni..." rengeteg civil dolgozik, többnyire asszonyok. LöMegint elmaradt a kutya, szóligatnl kellett vészárkokat ástak, amerre csak ellátott a ker„Nem kbet már messze a határ, érzi ez a kutya, tek végén. Az út mentén meg gödröket ahol meg lehetett bújni, s a Fauszt-gránátot a civil is kilőhetl a tankra. Látta ő már, ahogy civil embereket tanítottak, hogyan kell a kályhacsövet szorítani a hónuk alá, és hogyan kell belőle kilőni a Fauszt-gránátot. Pakk — és a tanknak vége. Ö is ott sündörgött, de neki nem adtak ilyen kályhacsövet, pedig alig pár évvel idősebb gyerekeknek már adtak. De neki még nem, ő még nem számít leventének. Hiába a sapka. Szólt neki valamit egy civil. De nem magyarul. Aztán egy katona — német egyenruhás — Intett, hogy álljon meg. A hanghordozásból kihallotta, hogy kérdez valamit. — Megyek hazafele — s mutatott arra, amerre Magyarországot gondolta. — Pasli haza. — Ahá, mátyár... — mondták a civilek. — Pu! Pu!... RuszkI szoldát, pu, pu! — A katona magyarázta, hogy az oroszok lelövik. — Engem nem. Tudok én beszélni velük. Persze, nem értette a katona, és csak mutogatott: — Pu! Pu!... Kaputt! De megunták azután a németek a győzködést — vagy sietn^ök kellett az ásással —, mert elengedték. Itt már csakugyan közelről hallatszott az ágyúzás. Lehetséges, hogy most már a front jön. Azt magyarázhatta a katona. Pedig jó lett volna elérni Magyarországot még a front előtt. Ha itt találják az oroszok, még azt hihetik róla, hogy ő ls német. Ki tudja, abban a magános épületben már lehetnek oroszok ls megbújva. És lelövik, ha meglátják. Honnan tudhatnák azok, hogy ő nem német. Kibányászta a kebeléből a leventesapkát. Az oroszoknak ls tudni kell azt, hogy ez magyar sanka. Sehol nem látott Ilyen sapkát Németországban. Most érne sokat a prémsapka, az érne a legtöbbet. Arra nem lőnének akármilyen messziről se az oroszok. IFolytatjuk.)