Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

4 SZOMBAT, 1975. MÁRCIUS 28. Tanacskozik az IUISZMP XI. kongresszusa Győri Imre : A határozattervezethez nagyszámú hasznos javaslat érkezett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára jelentést tett a kong­resszusi határozattervezet és a szervezeti szabályzat vég­legesítésére kiküldött szer­kesztő bizottság — amelynek elnöke — munkájáról. — A bizottság — mondotta bevezetőben — abban látta feladatát, hogy hasznosítsa a kongresszuson elhangzott, a kongresszusnak eljuttatott, írásban benyújtott, valamint a pártértekezleteken tett ja­vaslatokat. Munkánkat megkönnyítet­te, hogy a felszólalásokban, illetve a benyújtott észrevé­telekben sem a tervezet szö­vegével, sem annak szellemé­vel lényeges ponton szem­benálló vélemény nem volt. Ez azzal is magyarázható, hogy a Központi Bizottság a do­kumentumok véglegesítése során messzemenően figye­' lembe vette és érvényesí­tette a párttaggy ülések, pártbizottság! ülések és pártértekezletek észrevéte­leit. A kongresszusi irányelvter­vezethez a kongresszust meg­előző vitákban több mint két­ezer, a szervezeti szabályzat tervezetéhez közel ugyan­ennyi javaslat érkezett Ezekből a Központi Bizott­ság és a Politikai Bizottság 1 több százat hasznosított Pártunkban már hagyo­mánnyá vált hogy nagy fon­tosságú döntések, határoza­tok meghozatala előtt kikér­jük a párttagság véleményét. Most is támaszkodhattunk erre, és — örömmel mond­hatjuk — volt mire támasz­kodni. A pártcsoport-érte­kczleteken kívül a taggyűlé­seken közel kétszázezer párt­tag fejtette ki véleményét a clokumentumokrol, pártunk politikájáról. A határozattervezet vég­legesítéséhez nagy segítséget adott a kongresszusi beszá­moló szövege ls. Igazolódott a Központi Bizottságnak az az elképzelése, hogy az irány­Üvári Miklós: elvek vitája alapján már a kongresszus előtt határozat­tervezetet adhattunk a kül­dött elvtársak kezébe. Az előadó ezután kitért a szerkesztő bizottságban folyt viták alkotó jellegére, majd így folytatta: Néhány hozzászóló a hatá­rozattervezet mondanivalójá­val teljes egyetértésben, egyes kérdések részletezőbb kifej­tését igényelte. így egyebek mellett javasolták, hogy a kongresszus fogalmazza meg: az egészségügy és szociálpo­litika fejlesztési koncepció­ját; a tudományos területek és a művészeti területek ál­lami irányításának rendsze­rével kapcsolatos állásfogla­lását. A szerkesztő bizottság mindezeket kivétel nélkül fontosnak tartja. Ügy véli, a határozatterve­zet tartalmazza a párt ezzel kapcsolatos fő mondanivaló­ját. Ennél többre a kong­resszus jelenleg felelősen nem vállalkozhat. Azt javasolja a bizottság: a kongresszus ajánlja az új Központi Bizottságnak és testületeknek, az állami te­rületeken dolgozó kommu­nistáknak, hogy a követke­ző években kiemelten fog­lalkozzanak az említett té­mákkal. Az előadó a továbbiakban megemlített néhány olyan részkérdést, amely a bizott­ság szerint nem igényel kong­resszusi állásfoglalást. Figyelembe véve a küldött elvtársak idevágó észrevéte­leit és a nemzetközi hely­zetnek a határozattervezet elkészítése óta bekövetkezett fejleményeit, a szerkesztőbi­zottság kiegészítette a hatá­rozattervezet Chilére vonat­kozó pontját. Ebben hangsú­lyosabban követeli a fasiszta terror elítélését, a hosszabb ideje embertelen körülmé­nyek között fogságban tar­tott chilei hazafiak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárá­nak, harcostársunknak, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének, Corvalan elvtársnak szaba­don bocsátását. A kongresszust megelőző napokban fegyveres ellenfor­radalmi puccskísérletre ke­rült sor az alig egy eszten­deje demokratikus útra lé­pett Portugáliában. Portugál testvérpórtunk, a portugál haladó erők megvédték vív­mányaikat, de változatlanul nehéz harcok előtt állnak. A határozattervezet ezzel foglalkozó pontjában kife­jezzük felháborodásunkat az ellenforradalom eme és hasonló kísérletével szem­ben. biztosítjuk szolidaritá­sunkról a portugál kommu­nistákat és Portugália ha­ladó erőit. Befejezésül Győri Imre a következőket mondotta: A szerkesztő bizottság úgy látja, hogy a benyújtott és érvényesített javaslatok a be­terjesztett okmányok javára váltak. A szerkesztő bizott­ság a beérkezett megjegyzé­sek zömét jól tudta haszno­sítani. A határozati javaslattal kapcsolatban is elmondhat­juk: pártunk Központi Bi­zottságának erőfeszítései nyo­mán, a kongresszus előtti hónapok eszmecseréjének és a kongresszus munkájának eredményeképpen sikerült olyan politikai okmányt al­kotni, amely marxista, leni­nista: támaszkodik szocializmust építő munkánk eddigi ta­pasztalataira, merít a test­véri szocialista országok társadalomformáló gazdag tárházából, s a szocializmus építésének általános érvényű törvény­szerűségeit magyar viszonyok között érvényesítve, reálisan határozza meg a következő 4—5 év feladatait, pártunk, egész népünk cselekvési prog­ramját. Megköszönöm a tisztelt kongresszusnak a megválasz­tásunkkal tanúsított bizal­mat, és kérem, hogy a szer­kesztő bizottság munkájáról szóló jelentésünket fogadja el. Edward Gierek és Erich Honecker elufazett hazánkból Pénteken elutazott hazánk­ból Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki részt vett pár­tunk XI. kongresszusán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Biszku Béla és Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságánál/: tagjai, Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke, dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. A lengyel pártdelegáció vezetését Józef Pinkowski, a LEMP Központi Bizottságá­nak titkára vette át Ugyancsak pénteken uta­zott el hazánkból Erich Ho­necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkára, aki részt vett az MSZMP XI. kongresszusán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságinak tagja, a Központi Bizottság titkára. Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizott­ság első titkára, dr. Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője. Szépvölgyi Zoltán, m főváro­Kádár János, az MSZMP KB első titkára búcsúzik Edward Gierektől, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárától. sl tanács elnöke, dr. Szűrős küldöttségének vezetését Mátyás, a KB külügyi osztá- Hermann Axen, a Politikai lyáriak helyettes vezetője. Bizottság tagja, a Központi Az NSZEP kongresszusi Bizottság titkára vette át. széltek arról ls, hogy a prog­ramnyilatkozatban megfogal­mazott feladatok reálisak. Én is biztos vagyok abban, hogy ez így van. Mi teszi reális­sá. elérhetővé céljainkat? Nemcsak gazdasági lehetősé­geink pontos felmérése — bár kétségtelen, hogy erre ls szükség van. Céljainkat mindenekelőtt az teszi reálissá, hogy kongresszusunkon távlati céljainkat illetően is meg­mutatkozott pártunk egy­sége. Ezt az egységet ápolni, fej­leszteni, naponta újraterem­teni állandó kötelességünk. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy meg tudjuk győzni programunk helyessé­géről egész népünket. Ez a mi programunk vég­rehajtásának aranynál Is értékesebb fedezete. A fejlett szocialista társa­dalom építése ma az MSZMP programja. Holnap, a közeli jövőben, minden bizonnyal egész népünk programja lesz. A fejlett szocialista társada­lom építése azonban nem­csak magyar ügy, a fejlett szocialista társadalom nem­csak Magyarországon épüL Joggal hangsúlyozta Brezs­nyev elvtárs kongresszu­sunkon a testvérpártok kollektiv erőfeszítéseinek, közös tapasztalatainak je­lentőségét. Az előadó a programnyi­latkozat elkészítésének külső körülményeiről beszélt, majd beszédét így fejezte be: Természetesen, programot akkor is készítenénk, ha az ulóbbi években nem mélyült volna el a kapitalizmus álta­lános válsága. A mai hely­zetben azonban programnyi­latkozatunknak fontos szere­pe lehet a kapitalizmus és a szocializmus között folyó ide­ológiai harcban is. Programnyilatkozatunk egyike azoknak a válaszok­nak amelyeket a szocialista világ ad korunk nagy kér­déseire. További válaszunk az lesz, hogy nemcsak megtervezzük, .hanem el is végezzük a fej­lett szocialista társadalom felépítésének hatalmas mun­káját. E gondolatok jegyében ké­rem a tisztelt kongresszust, hogy a szerkesztő bizottság jelentését vegye tudomásul, és a bizottság nevében is javaslom, hogy a Központi Bizottság által beterjesztett programnyilatkozatot fo­gadja el — mondotta Óvári Miklós. A küldött elvtársak egyetértenek a párt új programnyilatkozat tervezetével Vitazáró beszéd — szavazás az előterjesztésekről óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. az MSZMP program­i • ilatkozata szerkesztő bi­zottságának elnöke, előter­j ztve a bizottság jelentését, a következőket mondotta: Tisztelt kongresszusi Központi Bizottságunk egy évvel ezelőtt határozta el, hogy elkészíti és a párt XI. kongresszusa elé terjeszti a párt új programnyilatkoza­tát. A tervezet elkészült, és most itt fekszik a kongresz­jzus asztalán. A vita egyértelműen azt bizonyltja, hogy az előké­szítő munka megfelelő volt, a kongresszus tud dönteni ebben a fontos kérdésben is. A kongresszus által meg­választott szerkesztő bizott­rág elvégezte munkáját. Fi­;velmésen meghallgattuk a felszólalásokat, és örömmel állapíthattuk meg. hogy a küldött elvtársak teljes mér­tékben egyetértenek a terve­ettal. Biztos vagyok abban, hogy ez az egyetértés nem formá­lis. hiszen az előttünk fek­vő tervezet alapos, színvona­las vitákban született meg. A vitára felkért valamenv­nyi párt- és társadalmi szerv gondosan tanulmá­nyozta a tervezetet, és az bwhöz méltó felelősséggel tette meg javaslatalt, ész­revételeit. Itt. a kongresszus fórumán !s szeretném megköszönni lelkiismeretes munkájukat. Az előzetes vitában több mint ezer észrevétel és ja­vaslat hangzott el, amelyek többségét a jelenlegi szöveg mór figyelembe veszi. Ezek az észrevételek jelen­tős mértékben javították és gazdagították a tervezetet, s így a kongresszus elé már olyan javaslat kerülhetett, amely híven fejezi ki pár­tunk politikáját, s amennyi­re ez ma lehetséges, ponto­san fogalmazza meg a fej­lett szocialista társadalom építésének legfontosabb fel­adatait. Bár a felszólaló elvtársak valamennyien egyetértettek a tervezettel, a szerkesztő bi­zottság még egyszer gondo­san megvizsgálta a beter­jesztett szöveget, és néhány olyan — főleg stiláris jelle­gű — változtatást hajtott végre, amely a politikai mon­danivalót még részleteiben sem módosítja. Ezért úgy gondolom, a tisztelt kong­resszus egyetért azzal, hogy ezeket a módosításokat most nem ismertetem. Engedjék meg, hogy né­hány rövid megjegyzést fűz­zek a programnyilatkozattal foglalkozá vitához. Szalókl Józsefné elvtórsnő arról beszélt, hogy a mai fia­talok számára már az 1948. évi programnyilatkozat ls történelem, s hozzátette, hogy 8 mai fiatal nemzedék szá­mára a most elfogadásra ke­rülő programnyilatkozat ad történelmi jelentőségű fel­adatokat. Mi, kommunisták általában nem szívesen hasz­nálunk nagy szavakat, több­re becsüljük az egyszerű, hétköznapi tetteket. Most azonban azt hiszem, igaza van Szalókiné elvtársnőnek. A fejlett szocialista társa­dalom megteremtése ha­zánkban a mai élő nemze­dékek nagy történelmi fel­adata. Olyan emberformáló és em­bert próbáló feladat ez, amelynek megoldása közben kiderül, ki az, aki méltó a kommunista névre, ki az, aki nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is képes építeni az országot, szolgálni a népet. S joggal beszélhetünk tör­ténelmi jelentőségű feladat­ról, de hozzá szeretném ten­ni, hogy a programnyilatko­zat elfogadásával nem nyi­tunk új korszakot a szocializ­mus építésének történetében. Az új programnyilatkozat elfogadását éppen az teszi lehetővé, hogy a szocializ­mus alapjainak lerakása és megszilárdítása után már megkezdtük ezt a munkát, már rajta vágunk a jó úton, látjuk a célt. s fő vonásai­ban azt is tudjuk, hogyan élhetjük azt el. Ezután az előadó arról be­szélt. hogy a fejlett szocia­lista társadalom nemcsak az utókornak, hanem már a mi nemzedékünknek is épüL Majd így folytatta: A felszólaló elvtársak be­Kállai Gyula a kongresz­szus küldötteinek nevében megköszönte a két szerkesz­tő bizottság elnökének és tagjainak munkáját; ezzel a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolói fölötti együttes vita véget ért. Az elnök be­jelentette, hogy Brutyó Já­nos, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke nem kíván él­ni a válaszadás jogával, majd felkérte Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárát a vita­záró megtartására. (Kádár János elvtárs vitazáró beszé­dét lapunk vasárnapi szá­mában közöljük.) > Kádár János hosszan tartó, nagy tapssal fogadott vitazá­rója után az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy ha­tározathozatal következik. Először a Központi Bizott­ság beszámolója fölött sza­vazott a kongresszus. Az el­nök megállapította: o Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a Központi Bizottság beszámolóját, és Kádár elvtárs vitazáróját egyhangúlag elfogadta. Ezután az MSZMP prog­ramnyilatkozatáról határo­zott a kongresszus: az MSZMP beterjesztett prog­ramnyilatkozatát a módosí­tásokkal — amelyeket Óvári Miklós terjesztett elő — egy­hangúlag elfogadta. Ezt kö­vetően a szervezeti szabály­zat módosításáról szavaztak a küldöttek, s azt egyhangú­lag elfogadták. Ezután a határozati javas­latról szavaztatott az elnök­lő Kállai Gyula: a küldöttek a határozati javaslatot — a Győri Imre által beterjesz­tett módosításokkal — egy­hangúlag elfogadta. Végül ugyancsak egyhangúlag fo­gadta el a kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Ezzel a kongresszus befe­iezte pénteki ülését; szomba­ton reggel 9 órakor zárt ülés­sel folytatja munkáját. Nemzetközi sajtóvisszhang A Pravda különtudósítói hangsúlyozzák: a kongresz­szus a part és a nép erő­södő egysége jegyében vég­zi munkáját. Az ország minden részéből tömegével érkeznek levelek és távira­tok, ezekben dolgozók és kisebb-nagyobb közösségek Ismertetik javaslataikat, kéréseiket és támogatásuk­ról biztosítják a párt prog­ramját. A lengyel lapok első ol­dalon közölték a lap tudó­sítóinak Budapestről kelte­zett beszámolóit, az MSZMP kongresszusáról. Bulgáriában ls élénk visszhangra talált pártunk legfőbb fórumának tanács­kozása. Az Otecsesztven Front kiemeli a küldöttek aktivitását, a kongresszusi teremben uralkodó derűlátó légkört A Neues Deutschland tu­dósítói a lap első oldalán „Alkotóvita az MSZMP pártkongresszusán" elm alatt foglalja össze a ta­nácskozás eseményeit. A pozsonyi Pravda a töb­bi között beszámol arról a fogadásról ls, amelyen Ká­dár János üdvözölte a munkásmozgalom veterán­jait. Jugoszláviában is nagy figyelmet szentelnek az MSZMP kongresszusának. A belgrádi Politika Ismer­tette Németh Károly, Ben­ke Valéria és Gáspár Sán­dor beszédének főbb motí­vumalt. Az újvidéki Ma­gyar Szó részleteket közölt Nemes Dezső, Púja Frigyes és Pullai Árpád felszólalá­sából. A L'Humanité tudósítója hangsúlyozza: a felszólalá­sok nyomán az az általános benyomás, hogy a kong­resszus megerősíti a gazda­ságpolitika eddigi vonalát A tudósító — idézve a fel­szólalásokból — annak a véleményének ad kifeje­zést, hogy az MSZMP kül­politikai tevékenysége sem változik.

Next

/
Thumbnails
Contents