Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

6 PÉNTEK, 1975. MÁRCIUS 21. Tanacskozik az MSZMP XI. kongresszusa Dr. Maróthy László felszólalása Dr. Pá! Lénárd: (Folytatás az 5. oldalról.) lődő országokban működő testvérszervezeteinkkel, a ha­ladó ifjúsági és diákmozgal­makkal. Felelősségteljes, kezdeményező szerepet töl­tenek be a Demokratikus If­júsági Világszövetségben, a gyermekszervezetek nemzet­közi egyesületében és a nem­zetközi diákszövetségben. Teljes egészében magunké­nak valljuk a DÍVSZ új jel­szavát, amely az antiimpe­rialista szolidaritásért, a bé­Kovács Antal: kéért és a haladásért szólít­ja harcba a világ ifjúságát. Tennivalónk akad még bő­ven. A KISZ és az úttörő­mozgalom egész tevékenysé­gét és programját jobban hozzá kell igazítanunk a fia­talok életkorának és réteg­ződésének sajátosságaihoz. Több figyelmet kell fordíta­nunk a munkásosztály után­pótlását képező szakmunkás­tanulókra. Tagjaink lakóte­rületi foglalkoztatásának ke­reteit ki kell alakitanunk, és a feltételeket megteremteni. Meg kell tanulnunk élni azzal az önállósággal, amit pártunk az ifjúsági szövet­ségnek biztosit. Befejezésül hangoztatta: ifjúsági szövetségünk készen áll rá, hogy kivegye részét a XI. kongresszus határozatá­nak megvalósításából. Há­rom, munkában kipróbált jelszava vezeti: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!" — mondotta végezetül nagy taps kíséretében dr. Maróthy László. Fokozzuk a kutatások eredményességét A fegyelem alapja az egységes cselekvésnek Dr. Pál Lénárd akadémi­kus, a Központi Fizikai Ku­tató Intézet igazgatója be­vezetőben arról beszélt: a Központi Bizottság beszámo­lójából, a beterjesztett doku­mentumokból az a következ­tetés vonható le, hogy a kö­vetkező időszak jobb munkát követel a tudomány munká­saitól is. A továbbiakban a felszó­laló azokról a gazdaságpoli­tikai követelményekről szó­lott, amelyek a következő 10 —15 évben erősen befolyá­solják, meghatározzák majd a műszaki fejlesztés és ku­tatómunka főbb irányait. Az egyik ilyen követelmény, hogy a jövőben a gazdasági Púja Frigyes: Kovács Antali az MSZMP Vas megyei bizottságának első titkára részletesen fog­lalkozott a párt eszmei, poli­tikai, szervezeti és cselekvé­si egységének, a párttagság fegyelmének egyes kérdései­vel. A fegyelem, amely alap­ja a pórt vezető szerepe ér­vényesülésének. sarkköve a párt egységes cselekvésének, függvénye annak ls, hogy a pártszervezetek mennyire képesek kritikusan feldolgoz­ni a környezeti és más, kül­ső hatásokat. Ügy vélem — mondotta —, hogy ez arány­ban van a pártszervezetek ideológiai felkészültségével, politikai érettségével, ami az utóbbi években kedvező irányban fejlődött. Mégis, nagyobb figyelmet kell for­dítanunk arra, hogy fokoz­zuk párttagságunk ideológiai felkészültségét Ehhez pedig a párt politikájának jobb, egységesebb értelmezésére van szükség. — Az alapszervezetek erő­sítése évek óta a figyelem középpontjában áll. Arra tö­rekszünk, hogy létrejöjjenek mindazok a feltételek, ame­Makkos Antafné: Erősödött a párt vezető szerepe Makkos Antalné, a moson­magyaróvári kötöttárugyár pártbizottságának titkára ar­ról szólt, hogy a X. kong­resszus óta gyárukban erő­södött a párt vezető szerepe, politikai nevelő munkával sikerült elérni, hogy a párt­tagság jobban értse a párt és a munkásosztály vezető szerepét, a párt szövetségi politikáját. Helytelen, téves nézetek csak szórványosan fordulnak elő. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a X. kongresszus óta bevezetett éves beszámo­Dr. Tóth János: ló taggyűlések tapasztalatai pozitívak. A taggyűlések erő­sítették a pártélet demokra­tizmusát, a párttagság ellen­őrző és számonkérő jogának érvényesülését, a pártfegyel­met. Erősödött az alapszer­vezetekben a kritikai szel­lem. A vezetők többsége nagyobb figyelmet fordít a párttagok véleményére, ja­vaslataira — mondotta —, de a párttagok egy része még mindig tart a burkolt visszavágásoktól, az esetle­ges hátrányos megkülönböz­tetéstől. Továbbra is nagyon fontos feladatunk olyan fel­tételeket teremteni, hogy a párt fórumain a demokrati­kus légkör, a nyíltság, az őszinteség érvényesüljön, s a párttagok észrevételeit, ja­vaslatait megfelelő intézke­dések kövessék. Befejezésül arra kérte a kongresszust, hogy a pártve­zetőségek feladataként erősít­se meg a párttagok egyéni gondjaival, problémáival va­ló foglalkozást, illetve ezek megoldásának a segítését. Megnőtt az értelmiség felelőssége Dr. Tóth János, a XII. ke­rületi pártbizottság első tit­kára kerülete tapasztalatai alapján az értelmiség hely­zetével foglalkozott. Elmond­ta: a párt következetes poli­tikájának eredményeként-.— különösen az utolsó négy évben — az értelmiség he­lye, szerepe és felelőssége megnőtt a szocialista építő­munkában. A fizikai mun­Horváth István: kásból lett értelmiségiekre osztályszemléletük, életmód­juk, tetteik alapján mindig és minden körülmények kö­zött számítani lehet a mun­kásosztály céljainak megva­lósításában. Értelmiségünk körében vi­lágossá vált az a felismerés, hogy a munkásosztály politi­kája jó talajt nyújt az alko­A munkásosztály történelmi küldetése Horváth István, a Bács­Kiskun megyei pártbizottság első titkára a munkás-pa­raszt szövetségről fejtette kl véleményét A megyében — mondotta — a kongresszust megelőző Időszakban a néző­pontok erről a kérdésről sok­szor különbözőek voltak, gyakran össze is ütköztek, de a szükséges viták javára szolgáltak az ügynek, mert végül is egységes állásfogla­lás született. Azt vállaljuk, hogy pártunk a szocializmus útján járó társadalom politi­kai osztályszervezete, a mun­kásosztály forradalmi élcsa­pata, politikánk a munkás­osztály politikája, amit a munkásosztály érdeke és tör­ténelmi hivatása határoz meg. Ezek az érdekek és cé­lok azonban nem elszigetel­tek a társadalom dolgozó ré­tegeinek az érdekeitől, a munkásosztály nem jár és nem járhat a boldogulás kü­lön ösvényein. Alapvető ér­dekei egybeesnek valameny­nyi dolgozó osztály és réteg növekedésnek a termelé­kenységnövelés lesz a csak­nem kizárólagos forrása, amit hosszú távon a műsza­ki-tudomónyos eredmények gyors realizálásával lehet biz­tosítani. További követel­mény, hogy a gazdasági nö­vekedés ütemét a verseny­képes termékek részarányá­nak növekedése fogja meg­határozni. A versenyképesség új műszaki-tudományos ered­mények alkalmazását köve­teli meg. E követelmények a tudományos kutatás számára több fontos feladatot szab­nak meg. Például a kézzel végzett műveletek gépesíté­sének gyorsítását, az auto­matizálás fokozását, az ener­giafelhasználás szerkezetének tökéletesítését, a szerkezeti anyagok tulajdonságait javí­tó technológiai fejlesztő mun­ka javítását, a legdeficitesebb nyersanyagok és anyagok he­lyettesítését levetővé tevő új anyagfajták ipari bevezeté­sét, a tartósságot fokozó eljá­rások kidolgozását stb. Ezek a feladatok hatékony irányító és koordináló mun­kát igényelnek, a rendelke­zésre álló anyagi eszközök koncentrálását. Célszerű na­pirendre tűzni az állami tu­dományirányítás problémáit és olyan szervezeti kereteket teremteni, amelyek fokozzák a kutatómunka eredményes­ségét, s meggyorsítják az eredmények hasznosítását a népgazdaságban. lyek birtokában nagyobb önállósággal és hatékonyság­gal oldhatják meg feladatai­kat. Pártszervezeteink az elmúlt időszakban sikeresen munkálkodtak azon, hogy mindenütt megértsék, elfo­gadják és megvalósítsák pár­tunk politikáját. A megnö­vekedett feladatok teljesíté­séhez azonban a jelenleginél szilárdabb pártfegyelemre, nagyobb szervezettségre és magasabb színvonalú, hozzá­értésre van szükség a párt­munka minden láncszemé­ben. Összehangolt a szocialista országok külpolitikája tás számára. A fejlett szocia­lista társadalom építésének körülményei között kibonta­kozó tudományos-technikai forradalom, a szocialista or­szágok gazdasági integráció­ja, a mindinkább erősödő gazdasági, tudományos, tech­nikai és kulturális kapcsola­tok megannyi új, megoldás­ra váró feladatot kinálnak­Pnja FTigyes külügymi­niszter bevezetőben rámuta­tott, hogy pártunk és kormá­nyunk a két kongresszus kö­zött is jelentős erőfeszítése­ket tett a szocialista világ­rendszer egységének erősíté­séért, és fellépett az egységet lazító kísérletek ellen. A tőkés országokkal kiala­kult kapcsolatainkról szólva rámutatott: a Magyar Nép­köztársaság és Finnország viszonya bensőséges, kapcso­lataink bővülő tendenciát mutatnak. Ausztriával kap­csolataink sokoldalúak, amit országaink elnökeinek, mi­niszterelnökeinek és minisz­tereinek gyakori találkozói mutatnak. Megelégedéssel nyugtáz­zuk, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya is törekszik a kapcsolatok fejlesztésére. Olaszország, Franciaország, Anglia és hazánk kapcsolatai biztatóan alakulnak. Ügy véljük azonban, célszerű len­ne közös erőfeszítéseket ten­ni e fejlődés gyorsítására. A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a demokratikus Portugáliához fűződő, új keletű kapcsolata­inkat. Bízunk abban, hogy a portugál kormány tovább ha­lad a megkezdett úton, s ez még kedvezőbb lehetősége­ket teremt a szocialista or­szágok — köztük hazánk — és Portugália gyümölcsöző együttműködéséhez. Fejlődtek kapcsolataink az Egyesült Államokkal is. En­nek ellenére viszonyunkat még nem nevezhetjük nor­málisnak. Gazdasági kapcso­lataink: fejlődését akadályoz­za a legnagyobb kedvezmé­nyes elbánás hiánya. Más, rendezendő problémáink is Sarlós István: vannak, így például még mindig az Egyesült Álla­mokban vannak a magyar koronaékszerek. A magyar kormány kész közösen meg­vizsgálni a kapcsolataink fej­lesztését elősegítő intézkedé­seket. A Magyar Népköztársaság szélesíti kapcsolatait a fejlő­dő világ országaival, különö­sen azokkal, amelyek a hala­dás útját járják, s el nem kötelezett politikát folytat­nak. Elsősorban az arab tér­ség felé fordul figyelmünk — mondotta. — A Magyar Népköztársaság az arab né­pek igaz ügye mellett áll, és követeli a közel-keleti vál­ság igazságos és átfogó megoldását. Afrika haladó országairól szólva üdvözölte a portugál kormány és a portugál gyar­matok felszabadító mozgal­mainak megállapodásait, amelyeknek eredményeként Guinea-Bissau független or­szág lett, Mozambique és Angola pedig a közeljövőben nyeri el függetlenségét. Latin-Amerikában — mon­dotta a külügyminiszter — hazánk egyfelől fejleszti két­oldalú kapcsolatait Latin­Amerika független országai­val, Peruval, Argentínával, Mexikóval, Venezuelával, a Karib-térség országaival, másfelől politikai segítséget nyújt Latin-Amerika népei, nek nemzeti céljaik valóra­váltásához. A szocialisa országoknak az utóbbi időben elért átütő nemzetközi sikereiben na­gyon fontos szerepet ját­szott a szocialista országok összehangolt külpolitikája, egyöntetű fellépése a nem­zetközi porondon. Ennek így kell lennie a jövőben is. A külpolitikai tevékeny­ségben gyakran találkozunk ravasz, szocialista lepellel ta­kart szovjetellenes nézetek­kel is — mutatott rá —, amelyeknek az a céljuk, hogy éket verjenek a szocializmus és a haladás leghatalmasabb támasza, a Szovjetunió és a többi szocialista és haladó ország közé. Pártunk és kor­mányunk következetes harcot folytat minden szovjetellenes nézet és magatartás ellen. Mi nem takargatjuk külpo­litikánk szovjetbarátságát, ellenkezőleg, büszkék va­gyunk erre! Előre megmond, juk: a Szovjetunió külpoli­tikája iránti bizalmatlanság mérgezett magvainak elhin­tése a mi talajunkon hiába­való fáradozás, eleve ku­darcra ítélt kísérlet. A népfront kerete a nemzeti összefogásnak érdekeivel. Történelmi kül­detését is csak velük szövet­ségben teljesítheti. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az elmúlt évek­ben megváltozott és átala­kult Bács-Kiskun megye gaz­daságának szerkezete. Elmondotta: nagy jelentő­ségű az a változás is, hogy Bács-Kiskun megyében, ahol eddig a paraszti lakosság volt abszolút többségben, ma már az aktív keresők 51 százalé­ka munkás. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári állásfoglalására utal­va rámutatott, hogy a nép­front a XI. kongresszus ha­tározatainak megvalósításá­ból minden erejével kiveszi részét. — Azt tapasztaljuk — mondotta —, hogy mostaná­ban a Magyarországra érke­ző harmadik világbeli, de olykor kapitalista országbeli delegációk is élénken érdek­lödnek a magyarországi népfrontmozgalom tevékeny­sége iránt. Arra törekszünk, hogy megértessük velük: a népfront a nemzeti összefo­gás, az antiimperialista po­litika mozgalma volt mindig, és az ma is. Arra törek­szünk, hogy megértsék: a népfront a szocialista építés körülményei között a párt és a kormány politikájának szellemében dolgozik. Meg­magyarázzuk, hogy mozgal­munk olyan kerete a nem­zeti összefogásnak, amelyben minden társadalmi intéz­mény és minden, politikán­kat támogatni kívánó állam­polgár részesévé válhat a közös cselekvésnek — mon­dotta, majd így folytatta: — Meggyőződtünk róla, hogy a politikánkkal egyetértő ál­lampolgárok igyekeznek kö­zeledni a népfronthoz. Részt vesznek a közügyek intézé­sében. ezért azt tartjuk leg­főbb kötelességünknek, hogy ezt a közeledést megköny­nyítsük mindenkinek, aki dolgozó emberként él ebben az országban. A továbbiakban a felszó­laló hangsúlyozta a nép­frontnak azt a törekvését, hogy a lakóterületeken erő­teljesebben működjenek a népfrontbizottságok. Erre azért van szükség, mert a tanyákon, a városi külterü­leteken és apró falvainkban még ma is százezrek élnek, távol a társadalom biztosí­totta szolgáltatásoktól és in­tézményektől. Az itt élők sorsa ls közügy. Ezért vál­laljuk, hogy a tanácsokkal közösen megvizsgáljuk, hogy mit lehetne tenni például az e területen lakó, és az ese­tek többségében bejáró munkásként dolgozó embe­rek életkörülményeinek a megjavításáért.

Next

/
Thumbnails
Contents