Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

7 CSÜTÖRTÖK, 1975. MÁRCIUS 20. Tanacskozik asz HiSZIIP KI. kongresszusa Smo Csői: Korea riépe eredményesen dolgozik Erich Honecker felszólalása Sza Csol, a Koreai Mun­kapárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke a Ko­reai Munkapárt Központi Bizottsága megbízásából üd­vözölte a kongresszust, majd ezeket mondotta: Pártunk és népünk forró, baráti érzelmeket táplál a Magyar Szocialista Munkás­párt, a magyar nép iránt, és ugyanolyan nagy figyelem­mel kíséri a Magyarországon elért fejlődést, mint a saját hazájában végbemenő válto­zásokat. — A magyar nép hosszú Időn át harcolt a szabadsá­gért és a felszabadulásért, nehéz és rögös utat tett meg a régi társadalom megdönté­séért és az új élet megte­remtéséért vívott harcban. A fasizmus igája alól felsza­badulva. szilárdan kezébe vette a hatalmat, következe­tesen meghiúsította az im­perialisták és a velük szövet­séges belső reakciós erők el­lenforradalmi támadásait. — A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a masvar nén fáradhatatlanul harcolt a nárt X. kongres­szusa határozatainak valóra váltásáért, és nagy sikereket ért el az ország szocialista énitéséhen. A X. kongresz­szus óta eltelt években meg­erősödött a munkásosztálv hatalma, a munkás-paraszt Pedto M rel: szövetség, tovább szilárdult a szocialista nemzeti egység, — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép a nemzetközi kapcsola­tok fejlesztése során elmé­lyíti baráti viszonyát és együttműködését a szocialis­ta országokkal, a kommunis­ta és munkáspártokkal, szembeszáll az imperialisták agressziós és háborús politi­kájával, Európa és a világ bé­kéje, biztonsága védelmé­ben. Ennek következtében napról napra növekszik a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. — Űszintén örülünk a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a testvéri magvar nép eredményeinek, szívből kí­vánunk további még na­gyobb sikereket. Ezután részletesen szólt a koreai nétsnek a forradalom és az építés különböző terü­letein kivívott sikereiről, ameivek eredményeként a mú'than elmaradt, gvarmati agrárország történelmileg rö­vid idő alatt szuverén, vi­rágzó szocialista ipar; állam­má változott. — A haza egvesítése né­pünk leohőhh kívónsáaa. és olvan időszerű nemzeti fel­adat, amely nem tűr további halasztást — mondta ez­után. — Hazánk önerőből törtév/} héPfé* egye?!*érér}é1 nélkülözhetetlen feltétel, hogy Pél-Kareában felszá­molják az áruló, fasiszta ka­tonai diktatúrát, megvalósul­jon a társadalom demokrati­zálása, teljesen kivonják az amerikai csapatokat, ame­lyek „ENSZ-haderőként", megszállva tartják hazánk déli felét, és sorozatosan ag­resszív cselekményeket kö­vetnek el. — Napjainkban a nemzet­közi küzdőtéren a szocialista országok és a nemzetközi munkásosztály erőteljesen folytatja az imperializmus elleni fqrradalmi harcukat. A szocialista országokkal együtt az újonnan kibonta­kozó antümperialista erők, a történelem fejlődésének ha­talmas mozgató erői a leg-> határozottabban feliénnek az agresszió és a beavatkozás, a rabságba döntés és a meg­különböztetés mindenféle formáia ellen, a béke és a demokrácia,' a nemzeti füg­getlenség és a társadalmi ha­ladás érdekében. — Pártunk és nénünk nagvra értékel; a testvéri masvgr néphez fűződő ba­rátságát. az összefogást az imnerializmus ellen, a szo­eia'rimusárt. a kommuniz­musért vívött harcban. A jövőben is mindent megtesz e barátság és összefogás to­váhbi erősítéséért és fejlesz­tésiért a két ország népei érdekében. A magyar nép sikerei a kubai népet is erősítik Pedro Miret, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára elöljá­róban tolmácsolta pártja s a kubai nép testvéri üdvözle­tét, majd rámutatott: — Az alkotó munkáról és az glért sikerekről beszámó­!t> kongresszus; dokumentu­mok mély megelégedéssel töltenek el bennünket. Ügy értékeljük, hogy vívmánya­ikban megtestesülnek a ma­gyar nép erőfeszítései, gyü­mölcsözik a szocialista épí­tést vezető Magyar Szocia­lista Munkáspárt irányító munkája­A kukái testvérpárt köz­ponti bizottságának titkára a továbbiakban kiemelte, hogy napjainkban a nemzetHÖzi élet jellemző vonása az eny­hülés folyamata. Ez a szocia­lizmus növekvő erejében, a Szovjetunió és más szocialis­ta országoknak a béke érde­keben kifejtett szilárd, elvi politikájában, valamint a né­pek nemzeti felszabadító Karcaiban gyökerezik. A megváltozott erőviszo­nyok rákényszerítik az im­perializmnst arra, hogy el­fogadja a békés egymás mel­lett élést és a nemzetközi fe­szültség csökkenését. Az enyhülés a szocializmus po­ziclóinak megerősödését fe­jezi ki, s további kedvező le­hetőségeket teremt újabb győzelmek elérésére a nem­zeti felszabadulásért és a tár­sadalmi átalakulásért vivott harcokban. Ennek ellenére az imperia­lizmus legyisszahúzóhb erői, g nemzetközi reakció — kü­lönösképpen az Egyesült Ál­lamokban — igyekszik ál­landósítani pozícióit. Hábo­rús gócokat tart fenn és he­lyi agresszív cselekmény eke! robbant ki. Az imperialistákuaR a nem­zetközi enyhülésre adott vá­lasza: a Vietnamról szóló bé­kemegállapodások áilanüó megsértése, az Izrael altal megszállt területek kiüríté­sének meggátlása, a reakciós puccs, amely Chilében meg­döntötte a törvényes népi ha­talmat, a Ciprus független­sége elleni állandó összees­küvés, az újfasiszta rend­szerek támogatása; a törek­vés, hogy az elmaradott or­szágokra hárítsák a gazda­sági válság következményeit tqváhhá a kőolaitermelő or­szágok eiieni fenyegetések amelyekben gazdaság; meg­torlások szerepelnek, sőt a háború lehetőségét is kilátás­ba helyezik — mondotta a kubai delegátus, ' Kedves Kádár elvtárs! Kedves elvtársnők és elv­társak! Nagy öröm számomra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sa küldötteinek, a szocialis­ta Magyarország kommunis­táinak és dolgozóinak átad­hatom a Német Demokra­tikus Köztársaság kommu­nistái és népe harcos test­véri üdvözletét. Az Önök pártkongresszusa olyan időben tanácskozik, amikor népeink rendkívül nagy jelentőségű esemény­nek, a fasizmus alól a dicső­séges szovjet hadsereg által történt felszabadításuk 30. évfordulójának megünneplé­sére készülnek. Az a nagy­szerű mérleg, amelyet az Önök kongresszusa a Magvar Népköztársaság nemzet; ün­nepének előestéjén megvon­hat. meggyőzően tükrözi a szocializmus társadalmat megújító, erejét, melynek a Szovjetunió történelmi fel­szabadító tette Magyarorszá­gon is utat nyitott. f Kedves magyar elvtársakt Egész politikai tevékenysé­günk arra irányul, hpgv erő­sítsük a szocialista államok közösségét és minden tekin­tetben tökéletesítsük a Var­sói Szerződés és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa szervezetét, valamint testvéri országaink együtt­működésének egyéb formáit. Ez a legfontosabb záloga annak, hogy felépítsük a szocializmust és kommu­nizmust. Ezzel egyidejűleg létrejön­nek a feltételek a nemzetkö­zi erőviszonyok további el­tolódásához a szocializmus és a béke javára. A szocializmus történelmi vívmányai mélyrehatóan be­folyásolják a nemzetközi fej­lődés menetét. E befolyásról tanúskodnak különösen az SZKP 24. kongresszusa bé­keprogramja alapján össze­hangolt szocialista külpoliti­ka jelentós sikerei. Béke, biztonság és a vi­lág minden népének szabad fejlődése — ezzel a haladó és humanista jelszóval fejezte ki Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP lenini bé­kepolitikájának nagy harco­sa itt, az Önök XI. kongresz­szusán közös harcunk értel­mét és célját az elkövetke­ző szakaszra. Ezért fejti ki teljes erejét a békeszerető emberiség! Mi, kommunisták, nagyon is jól tudjuk, hogy a béke biztosítása terén a sikerek nem hullanak ölünkbe, s még sok akadályt kell le­küzdenünk. Az enyhülés leg­különbözőbb árnyalatú ellen­zői még nem tették le a fegy­vert. . Az enyhülés ' ellenzésében közös platformra kerülnek a hidegháborút visszasírok a pekingi vezetőkkel, akik mesterkedéseiket a Szov­jetunió és a többi szocialista ország békepalitikája ellen mind nyíltabban és ellensé­gesebben folytatják. Az összes antümperialista erők szoros együttműködését tekintjük a további sikerek döntő feltételének a nemzet­közi enyhülés megszilárdítá­sában és elmélyítésében. Az elmúlt esztendők eseményei meggyőzően bizonyítottak, hogy az antiimperialista erők harca annál eredményesebb, minél egységesebben és kez­deményezőbben cselekszenek a kommunista és munkás­pártok, a marxizmus—leni­nizmus és proletár Interna­cionalizmus alapján. Fontos szakasz iesz ezen az úton az európai kom­munista és munkáspártok konferenciája, amelynek előkészítése sike­resen megkezdődött. Igen megtisztelő kötelességünknek tekintjük, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság fő­városa lesz e nagy jelentő­ségű konferencia színhelye. A Német Szocialista Egy­ségpárt osztja a testvérpár­tok véleményét, hogy most már megértek a feltételek valamennyi kommunista és munkáspárt új nemzetközi tanácskozásának előkészíté­sére. Kedves elvtársnők és elv­társak! Végezetül engedjék meg, hogy minden magyar kom­munistának, a Magyar Nép­köztársaság összes dolgozói­nak szívből kívánjak újabb sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásában. Éljen a Német Szoclaliáta Egységpárt és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Magyar Népköztár­saság szoros barátsága és testvér; szövetsége! Erősödjék szocialista ál­lamközösségünk és annak fő ereje, a Szovjetunió! Éljen a marxizmus—leni­nizmus! Éljen a hékéért és szocia­lizmusért vívott harc! Leonyid Brezsnyev elutazott Budapestről Szerdán elutazott hazánkból Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, aki részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán. Vele együtt elutazott V- Y- Scserbickij, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bizottságának első titkára. Búcsúztatásukra a Nyugati pályaudva­ron megjelentek: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fopk Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla. Nemeth Kárply, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Ben­kei András, az MSZMP KB tagja, bel­ügyminiszter, Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi ta­nács elnöke, dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője, Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, valamint a szovjet küldöttség tagjai, közöttük V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szovjet pártküldöttség vezetését K. F. Katusev. az SZKP KB titkára vette át. A küldöttséget a szovjet határállomásig elkísérte Benfcei András, dr. Berecz János, Rapai Gyula és B. D. Sevikin, a Szovjet­unió budapesti nagykövetségének követ­tanácsosa. * Ugyancsak szerdán utazott el Budapest­ről dr. Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, továbbá Tódor Zsjvkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a bolgár Államtanács elnöke. Noteszlapok a kongresszusról Azt hiszem, a XI. párt­kongresszus maradandó él­ményt jelent számomra, hogy úgy mondjam, feltölt forradalmi lelkesedéssel néhány esztendőre. Mégis, ha megkérdezné valaki, mi az, ami úgy „feldobott", tán hirtelen nem is tudnám okát adni. Nem történik ugyanis semmi rendkívüli dolqg. Egységpt, rendet tükröz­nek a felszólalások. Elgon­dolkodtató beszédek hüPg­zanak el. Azonkívül, hogy a párt számbaveszi, milyen ropRant munkát végzett a nép, hogy mily sokat gya­rapodott a szocialista Ma­gyarország az elmúlt négy évbeü, továbbá mekkora gondokkal kell még meg­küzúenünk, b°gy általá­nos jólét magas fokára hágjunk — nos, hát ezen­kívül alig történt említés­re méltó. Mégis jó jtt len­ni. látni, hallani- tűdül- ho­gyan formálja jövendőnket a kommunista part A küldötteket szállító buszok egyszerre indulnak a Szabadság szállótól, az­táq visszafelé ugyanilyen katonásan teszik meg az utat. A kongresszus szüne­teiben barátkoznak, ismer­kednek a küldöttek, és ál­landó tumultust csinálnak az előcsarnok postájánál és könyvárusainál. A kong­resszusi bélyegsornak, az első napi bélyegzőnek és a Kossuth Kiadó könyveinek nagy a keletje. Ki-ki kom­mentólja. véleményezi a számára fqntosabb hozzá­szólásokat. aztán felfris­sülve várják, ki lesz a kö­vetkező a mikrofonnál. Azt hiszem, egészen nyilván­való, hogy az egyik téma jobban, a másik kevésbé érdekli a küldötteket. Akit a Dfí-mozgalornról szóló, egyébként okos fejtegetés nem köt le, az mással mú­latja az időt. Nézelődéssel például. Leginkább az ar­cok érdekesek, annál is in­kább, mert március 17-tpí 22-;g sok neves személyisé­get látni az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házá­ban. A párt és a kormány vezetőin, a külföldi vendé­geken kívül tudósokat, dip­lomatákat, művészeket, tá­bornokokat és nagy örege­ket. Mint Kelen Jolánt, Ra­dó Sándort vagy Zgyerka Jánost. Magától értetődő, hogy a tévé kamerája töta­het időzik Kállai Ferenc színművészen, vagy Juhász Ferenc költőn, mint — mondjuk — vígh István kisteleki esztergályoson, aki mellesleg nehezen hozzá­férhető helyen, a hátsó er­kély középső részén Üldö­gél, a Csongrád megyei de­legáció tagjaként. A tévé­sek tudjak: azokat kell in­kább kéoernyőre vinni, akiknek népszerűsége a rá­ismerés éTménvé>>en része­síti a nézők millióit. A helyszfn a régi — saj­nos. pem tudom miért —, azt próbálom £elrp"rni. hogy elég renrezenfatív-e ez a húszon-esvnéhánv éves ülésterem. Vajon mél­tó-e még a legmagasabb szintű kommunista tanács­kozásokhoz. Ha úgy nézem, hogy viszonylag szűkös he­lyen sokan elférnek itt, akár jól funkcionáló, intim hangulatú helyiségnek is ítélhetném. Az akusztikájá­val sincs semmi hiba, a legtávolabb; sarokban is tisztán vehető minden szö­veg. A székek támláira szerelt- készülékekkel a magyaron kívül angol, né­met, orosz, francia, spanyol és olasz nyelven lehet hall­gatni a beszédeket. Mivel azonban akaratlanul is más szocialista országok modernebb, tágasabb kong­resszusi termeire gondolok, akár elégedetlen is lehet­nék. Ha ízléses dekoráció pem ékesítené ugyanis az elnökség mögött; falat, to­vábbá jelszavak nem díszí­tenék az erkélyeket, bizony szürkének, kopottnak lát­nám- Nem vitás, méltóbb helyet kell^pp már emel­ni a pártkongresszus szá­mára — állapítom meg, de rögtön belátom, milyen ir­reális óhai ez egyelőre. Ekkora „bölcsesség" nyil­ván másoktól is kitelik, csak éonen a rávaló költsé­get kellene . előteremteni De hopuan vaion. Igy hát köppyen lehetséges, hósy még eav-két pártkonaresz­szust ebben a művelődés; házban kell megtartani. Az egyik felszólaló szen­vedélyesen ostorozta azt a maradi szemléletet, amely mindmáig akadályozza a pök vezető posztra állítá­sát. Mondandójának il­lusztrálásául több, tartha­tatlan nézetet idézett. Vé­leménye általában egyetér­téssel találkozott, ezért ér­dekes, hogy a Csongrád megyei küldöttség nőtagjai közül Börcsök Józsefné egvik-másili megállapítását túlzottnak ítélte. Az ő véle­ménye szerint a kelleténél többet beszélnek a nők egyenjogúságáról, ahelyett, hogy cselekednének. Saját munkahelyét, a Csongrád megyei Húsipari Vállalatot jó példaként említette, ahol sok nőnek van fontos, ve­zető beosztása. Azt azon­ban Bprcsökné is elismerte, hogy első számú női vezető még kevés van, nemcsak Szegeden, hanem az egész országban. Juhász Géza, a Szegedi Textilművek igaz­gatója saját tapasztalatait állította szembe a nők szó­szólójával. A sok nőt fog­lalkoztató gyár vezetőjének véleménye szerint azt azért tudomásul kellene ven­nünk. hogy egy asszonynak más a viszonya a család­hoz, jobban magában hord­ja annak minden gondját­haját, gyakran a munkahe­lyen is foglalkoztatja, mi van odahaza. Az ilyenek még magas fizetésért sem szívesen vállalnak vezető funkciót, mert félnek, hogy az nagy lekötöttséggel jár. Az igaz viszont, hogy a je­lenlegi arányok az említett problémák ellenére is tart­hatatlanok. Miközben jegyezgetek, Benke Valéria a többi kö­zött így fogalmaz, a szóno­ki emelvényen: a dolgozó nép magáénak érzi a szo­cialista Magyarországot Meggyőződéssel bólintok rá, mert mélyen igaznak érzem ezt a megállapítást Valóban, bármerre járunk­kelünk, az emberek már inkább elégedettek, inkább a van-nal dicsekszenek, semmint panaszkodnak. A párt töretlen és egyre nép­szerűbb politikája otthonos légkörű szocialista hazát teremtett, amelyben min­den tisztességes. dolgos ember kifejthet; képessé­geit, valóra válthatja álma­it. És ez nagyon fontoö feltétele annak, hogy tár­sadalmi terveink is mindig megvalósuljanak. V. NAGY ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents