Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

8 SZERDA, 1915. MÁRCIUS 19. Zeneinaptár Fesztiválút előtt a főiskolai kórus Bensőséges hangulatú koncert zárta a szegedi Tömörkény zeneművészeti szakközépiskola nagytermében hétfőn este a filharmónia idei főiskolai bérletsorozatát. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női kara azzal a bejelentéssel lépett pódiumra, hogy hamarosan Montreaux-be utaznak, nemzetközi kórusíesztiválon képviselik hazánk színeit, s ha hozzávesszük korábbi íesztiválsikereiket, a tény önmagáért beszél, kivívott rangjuk van a szegedi hangversenyéletben. Nehéz és szép örökséget vállalt a kórusvezető dr.Mihálka György azóta, hogy átvette az együttes irányítását a Szegedről eltávozott Kardos Páltól. Elsősorban azért, mert amit Kardos Pál tudort, és elért a hangképzésben. az éneklés már-már éteri tisztaságában, aligha múlható felUl. S bár az együttes tagjai azóta javarészt kicserélődtek, az „iskola" ma is elevenen élő, a folytatás jő kezekben látszik dr. Mihálka Györgynél, aki szemléletesen és nagy szakértelemmel bővítette tovább a repertoárt. A hármas tagozódású műsorban a kórus reneszánsz, barokk és modern zenét szólaltatott meg (több szegedi bemutatót), biztos stílusérzékkel, komoly felkészültséggel, méltóan hagyományaihoz. Zongorán Nagy István kísért. A program első részében Szabó Orsolya, a Tömörkény zeneművészeti szakközépiskola művésztanára Bartók és Liszt műveket játszott a konzervatórium kissé „kopogós" zongoráján. A fiatal művésznő alapos technikai képzettséget hozott zeneakadémiai tanárától, Kadosa Páltól, van fantáziája is a művek egyéni megvilágításához. S jóllehet, a Dante szonáta nagyobb gondolati íveivel adósunk maradt, Bartókot (Román népi táncok, Szvit) láthatóan belső meggyőződésből, szuggesztíven játszik. W. T. Szemetes csatorna Szellőzés és áramszünet „Ha elindul valaki a 2-es villamos Tisza-parti végálkább, mert ha a jövőben is Az új lakás örömét is igenugyanúgy az erdőbe hordják csak meg tudják rontani az lomásától a Petöfitelep felé a szemetet, mint eddig, ak- apró bosszúságok. Főként, ha vezető úton, szomorú lát- kor az a sok száz óra tár- rendszeresen megismétlődványban iesz része" — kezdi sadalmi munka is, amellyel nek. hiszen akkor már aplevelét Sáfrány Miklósné a KISZ-iiatalok építették és rónak sem igen mondhatók. (Duna u. 23/A). — „Nem építik a Tarján melletti er- Erre jó példa Huzrik Jóelég. hogy a baktói csatorna dei tornapályát, kárba ve- zsefné (Tarján 513/A, I. em. szennyvíz- szett, hiábavaló fáradság 4.) levele, amelyben igen Rádiós magnőt gyárt a VIDEOTON Mint ismeretes, a jól ismert Siryus Luxus táskarádió és egy kazettás magnetofon „házasságából" megszületett az első magyar rádiós-magnetofon : a Telstar. A VIDEOTON rádiógyáregysége azt ígéri, hogy március végétől megkezdi szállítását a kereskedelemnek, így már április első napjaiban kapható lesz. A tervek szerint az idén több mint 15 ezer készüléket gyártanak, irányára 4600 forint. (MTI) A csend művészete Jóval nagyobb terem is szűknek bizonyult volna Kölló Miklós hétfői pantomimestjén. Talán maguk a szervezők, a Bartók Béla Művelődési Központ munkatársai sem hitték volna, hogy ennek a különleges művészetnek ennyi rajongója van Szegeden. Köllő Miklós és együttese, a Dominó, 1965-ben alakult, s kezdetben ismertebbek, népszerűbbek voltak külföldön, mint itthon. Vendégszerepeltek Hollandiábarf, Spanyolországban. Kanadában, Lengyelországban, Jugoszláviában és Ausztriában. A tíztagú együttes ma már elismert és kedvelt nálunk is, állandó fellépési helyük a fővárosi Bartók gyermekszínház. Kölló Miklós először baletett tanult, majd a pantomim prágai mesterének, Fialkának növendéke volt. önálló pályáján a nagyok, köztük Marcel Marceau eredményeit felhasználó, egyéni stilust alakított ki. Örkény István egyperces novelláira emlékeztető tömör, csattanós, abszurd és groteszk színezetű etűdjeiben kitágította a klasszikus pantomim határait; nemcsak ábrázol, megsejtet, hanem a közönséget is képes bevonni a játékba. (Egyébként maga írja, koreografálja, rendezi, s gyakran játssza a jeleneteket.) Amit Köllő Miklóstól és együttesétől láthattunk, több mint pantomim, aféle képzőművészet-centrikus: balettel, akrobatikus és jógamozdulatokkal, mimes gesztusokkal megelevenített táncszínház. Apró jelenetek, de eposzok, költemények megszólaltatására is alkalmas. Amint a pantamnrct* sikere bizonyítja, a Bartókban ezúttal is a közönség érdeklődését figyelembe véve, jól választottak. E>. Zs. teljes mértékben csatornává vált, a körtöltést körülvevő erdősáv útmenti részeit is szemétteleppé varázsolták egyesek." Olvasónk azért teszi szóvá e valóban áldatlan állapotokat, mert a tavasz közeledtével egyre több gyermek jár a környékre játszani, s nem lehet közömbös, hogy milyen környezet fogadja őket. Olvasónk azt javasolja, hogy jó lenne tavaszi nagytakarítást szervezni a környéken, s egyúttal megtiltani azt, hogy az erdőt a környék lakói telehordják szeméttel. Valóban megoldást kellene találni, hogy ezek az áldatlan állapotok megszűnjenek, s ennek érdekében elsősorban e környék lakói tehetnének sokat. Annál is involt. DM POSTALADA furcsa helyzetet Másfél szobás 1973. augusztus s a főzőfülke szellőzőberendezése azóta sem működik. Olvasónk eddig sem az IKVtól. sem a DÉLÉP-től nem lőzö berendezésük, s kitől várhatják, hogy megoldják ezt a gondot. Az áldatlan állapotot az is rontja, hogy esténként 7 és 9 óra között gyakran van áramszünet lakásukban, s hiába hívtak már szerelőt a DÉMÁSZ-tól, nem segített a tesz szóvá, bajon. Mivel az áramszünet lakásukban többször megismétlődik, óta laknak, gyakran előfordul, hogy a villanytűzhelyen fővő, félig kész vacsorát ki kell dobni. Levélírónk a segítségünket kéri. Reméljük, az ügyben tudott megnyugtató választ illetékesek végre intézkedkapni, lesz-e valaha is szel- nek. Panaszok építkezésre esőzés idején, vagy mossák az utat, sár a csatornahálózatba „Gyors" beavatkozás szennykívüli szakasza a hibás, az okozza a bajt. Délután és este még Az Április 4. útja 38. szám állapították, hogy a alól fényképekkel illusztrált, vízcsatorna házon komplett forgatókönyvet küldött szerkesztőségünknek egy olvasónk, aki kéri, hogy ne- többször kérték a vízművek vét ne közöljük. A forgató- segítségét, ami csak azután könyv első dátuma: március érkezett meg, amikor lapunk ra hordott sár balesetveszé8-án éjjel fél 11 órakor a egyik munkatársát is bevonház egyik lakója telefonált a ták az akcióba. Hétfőn éjjel vízművekhez, hogy a pincé- és kedden hajnaltól végre újra munkába állt a szivattyú, s a március 12-én kelt levél a házfelügyelő vödrökben szerint még akkor is víz állt hordta ki a vizet az utcára, a pincében, s a házban lakó Nemrégiben két levelet is hogy kaptunk ugyanabban a té- ha mában. Az egyiket a Ságvári Endre Lakásfenntartó Szö- .... , . . . vetkezet vezetői, másikat pe- kerül, ami megint csak nem dig a lakók írták. Mindkét a legjobb megoldás. Száraz levélben a Nemestakács ut- időben pedig porfelhőben cai tömbben folyó építkezés úszik a környék. Olvasóink miatt panaszkodnak. Félreér- emellett a forgalmi rendet is tés ne essék, nem az építke- hibáztatják, mivel a teherzés tényét panaszolják, ha- autók zaja zavarja a Béke nem azt, hogy az oda járó te- utcai iskolában folyó munherautók vastagon telehordják a környék útjait sárral. A közutak szennyezését — írják olvasóink — tiltja a KRESZ is, hiszen az aszfaltlyes, arról nem is beszélve, kát. Más útvonalat is választhattak volna az építkezők. Levélíróink gyors segítséget kérnek. Reméljük, hogy az építő vállalat méltányolni fogja jogos igényüket ben víz áll. Mivel vasárnap reggelig semmi nem történt, Válaszol az illetékes hogy alagsori lakását el ne 15 család meglehetősen ,41öntse a víz. Vasárnap hiába próbálkoztak a vízműveknél és az IKV-nál is, senki latos" légkörben töltötte napjait. Azért idéztünk Hyen hosznem intézkedett. A házfel- szan a forgatókönyvből, mert h°Sy a íuvaros túl ügyelő természetesen egész valóban figyelemre méltó ez kert tüzelője házhoz nap hordta a vizet. Azaz a „gyors" beavatkozás. Remégis intézkedtek, mert es- méljük, hogy az esetből a vízművek is tanult, s legközelebb már nem kell hozzánk te fél 8-kor megjöttek a víz művektől, és 9 óráig szivatytyúzták a szennyvizet a?. alagsorból. Hétfőn már az fordulniuk a bajba jutottakiKV-tól is kijöttek, s meg- nak. Szerkesztői üzenetek B. J.-né (Pusztamérges): Kérdésére közöljük, hogy a szülői nyugdíjat másik ellátás összegével kiegészíteni nem lehet. Ügyében a Társadalombiztosítási Igazgatóság a rendelkezéseknek megfelelően járt el. M. I.-né (Szeged): A jelzőlámpákra vonatkozó levelét eljuttatjuk a városi tanács vb közlekedési osztályának. L. A.-né (Szeged): A Lila Akác presszóról írt levelét továbbítjuk a vállalatnak. S. J. (Dóc): Levelét továbbítjuk a megyei tanács mezőgazdasági osztályának. V. J. (Röszke): Mivel leveléről pontos címe hiányzik, a kisvasutat érintő javaslatával foglalkozni nem tudunk. Ep? olvasónk a Hullám utcából nemrégiben azzal a panasszal fordult hozzánk, sokat szállításáért. Levelét eljuttattuk a TÜZÉP-hez. A vállalat megkm-ként az 5 forinton felni még 30 fillér számítható fel, a 8 mázsát meg nem haladó tüzelőanyag házhoz szállításáért pedig a fuvardíj 40 forint. Ez a díjszabás manyugtatóan intézkedett is az gában foglalja nemcsak a ügyben, ám válaszleveléhez szállítás, hanem a tüzelő kicsatolta a Csongrád megyei váltásának, felrakásának, leTanács V. B. Építési, Közié- mérésének és a kocsiról törkedési és Vízügyi Osztálya ténő lerakásának árát te. vezetőjének 1968-ban kelt Ezekhez a költségekhez csak határozatáról készített máso- akkor lehet pótdíjat felszálatot is, amelyben megszab- mítani, ha a kocsis a fuvaták a tüzelőfuvarozás díjait, roztató hibájából a lcrakóA határozat lényegét célsze- helyen vesztegelni kénytelen, rűnek tartjuk ismertetni. Tizenöt percet meghaladó E szerint a tüzelőanyag ház- tétlen várakozásért minden hoz szállításáért 5 kilómé- megkezdett félóráért a kocsi teren belüli távolságon má- után 14 forintot, a rakodók zsánként 5 forintot kérhet- után pedig személyenként 6 nek, 5 kilométeren felüli tá- forint pótdíjat lehet felszávolság esetén, mázsánként és mítani. FEKETE GYŰLI A fiú meg a katonák 30. Névről nem ismerte, de látni látta már. És beszélték a faluban, hogy „az a matyó" kapta meg a Három Rózsa kocsmajogát, amikor Terikééket deportálták. Jobban megnézte a tuskófejűt, nemigen hasonlítottak egymásra. Legfeljebb, hogy annak is veres az orra. De nem ilyen lyukacsos. Rengeteg holmi egymásra zsúfolva a polcokon. Valamikor, még iskolás kora előtt látott ennyi drága holmit a szomszéd faluban, egy országos vásáron, a kétoldalt sorakozó csíkos sátrak polcain. A nyilas közelebb lépett a dróthálós ablakhoz, s némán mozgó szájjal még egyszer átmorzsolgatta a foga közt a levelet. — Aztán, mi leszel, ha megnősz? — Háát. Nem tudom én még. — Jójó. De mi szeretnél lenni? — Háát. Katona. — Ez igen! Hungarista leszel, igaz? Megvonta a vállát Az valami újfajta katona lehet, nem hallotta még. — Mi a fene. Tán még azt se tudod, mi az a hungarista. — Háát... valami katona. — Több az, öcskös, mint a katona. Mert a katona csak a háborúban katona. A hungarista meg a békében is katona. És nemcsak a fronton, hanem a hátországban is katona... Hát a nyilasok hungaristák. Muti a lábad, hadd ném... Mi vagyunk a hungaristák, te ezt nem tudtad?... Levett, a pókról egy pár bakancsot, dc rögtön látszott, hogy nem gyerek lábára való. Visszatette. — üttél már zsidót? — Én azt még nemigen. Idáig, ; • — Majd ha nagy leszel, mi? — Persze, hogy. — Igyekezz, öcskös, a növéssel, mert aztán neked nem marad. Akkorra egyet se hagyunk... Nézd ezt a sok szép holmit, ez mind a zsidóké volt. Csalták a népet, feketéztek, no, látod, ezt érték el vele. Hogy most ez mind a mienk. Belőlük meg szappant főzünk, hogy legyen valami hasznunk is... Kiválasztotta a legkisebb pár bakancsot. Ez jónak látszott. — Próbáld csak... Aztán szeretőd van már? Hát!... — húzta a szót, mit lehet erre mondani. — Nono! Aha!... Hogy hívják? — Rozál. Póta Rozika. — No, mondom én... Aztán megvan annak a Rozikának mindene? Ami kell?... Kitapogattad már? — Hogyisne. — Ki kell azt a lányoknál tapogatni, hát még ezt se tudod? Hogy a helyén van-e minden ott is. Ahol nem látni. — Hogyisne. — Tudod-e, hány szoknya van a matyójányon, addig még tán számolni se tanultál. Aztán, látod, akárhányat szed magára, a végére kell érni... Mondd meg annak a Rozikának, hogy túl kell ezen esni. Nem vehetsz zsákbamacskát, nem igaz? — Majd adna ő nekem. Egy nagy taslit, már az biztos. — Jólesik az annak is, te. Azért olyan rúgós. Csak lónak nem jó a rúgós, lánynak annál jobb, minél rugósabb ... Príma kis bakancs volt. dupla talpú, szögletes orrú. Egy-két számmal nagyobb a kelleténél, de dupla kapcával éppen kitelt. Gyerekholmi kevés volt a raktárban. — Hadd ném csak, itt ez a lajbi, bújj bele. Még regesen felöltöztette Kiskorecz. A végén a nyakába, akasztott egy. oldalzsákot. — Jó le6Z elemózsiának. Sose árt egy kis tartalék. És megtanította karlendítéssel tisztelegni. Addig kellett ismételnie a karlendítést, és közben jó hangosan azt kiáltani: „Éljen Szálasi!" amíg nem talált benne kifogást. Hasznát is vette később ennek a tudományának, meg nem is. Az biztos, hogy a nyilasok mindig jóságosan néztek rá, ha így köszönt. Nem az, hogy nem bántották, de bántani sem engedték volna. (A Grisa-féle prémsapkát se igen veszik el, ha akkor így köszön. De elszokott már akkor ettől, eszébe sem jutott, hogy így is köszönhetne. Odaát, Pesten, egészen másfajta köszönés járta, ott az öklét kellett megemelnie egy kicsit az embernek, s azt mondani: „Szabadság!".) Viszont, azt is hamar észrevette: a civilek nem nézik jó szemmel, ha ő a karját lengeti, és „Éljen Szálasi"-t köszön. Már aznap este, az óvóhelyen, amikor a razziázó nyilasok elmentek, azt mondta egy civil ember: „És ez a szarházi taknyos, hogy kalimpál itt nekik! Még a seggén a tojás sárgája, de ő már kalimpál..." Először történt meg, hogy vacsora nélkül maradt. Haragudtak a nyilasokra valami okból a civilek. A kommunistákról meg az oroszokról ki így beszélt, ki úgy, de a nyilasokra majd mindnyájan haragudtak. Nem értette, miért kell úgy rájuk haragudni. Bakancsot is adtak, meleg lajbit, oldalzsákot, mindent. Megragadt benne, amit a szivacsos orrú testvér mondott, bogy a nyilas előbb való, mint a katona, mert az nemcsak a háborúban katona, és nemcsak a fronton. Komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy felnőtt korában majd inkább nyilasnak áll be, ha egyszer az az előbbvaló. Lehetséges, akkorra már a civilek sem haragszanak úgy rájuk. Otthon, a faluban, nem haragudtak így a nyilasokra. (Folytatjuk) » I 9