Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

4 lénk vita a beszámold felett a*a!óki Júisetná; Az ifjúkommunisták feladatai veibe, érdekeltté teszi őket e galom alapelemei közé sorol- pének, a dolgozók tula.idono­tervek hiánytalan végrehaj- ja a hatékonyság és a minó- si érzésének és felelősségé­tásaban. ség mellett az üzemi dempk" nak erősítésében meehatáro­Vállalatunk — mondotta — ráciát is. — Tudjuk, hogy a zó jelentősége van az üzemi a „Dolgozz Hibátlanul" rpoz- munkásosztály vezető szere- demokrácia fejlesztésének. Szalóki Józsefné, a Bucs­Kiskun megyei KISE bi­zottság titkára Utiveze tó­ben arról beszélt, hogy a fia­tulok számára nemcsak 1848, 1019 és 1915 számit történe­lemnek, hanem a pari 1048­as programnyilatkozata is. Az új pártprogram megvaló­sítása azonban már jelentős részben az jfjúkommumstak feladata. A továbbiakban Bács-Kiskun megye és az ott élő ifjúság életének változá­sairól szólt. Az egykor eI­moroóoüt homokollóo kereső­kepei lakosságának mar több Valter Imrei mint ieie az iparban dolgo­zik. Ez új lehetőségeket biz­tosit a fiataloknak is, szak­mát tanulhatnak, elsajátít­hatják a legkorszerűbb isme­reteket is. Ma már kollégiu­mok épülnek a tanyákon is, a tanköteles korúak több mint 90 százaléka befejezi az általános iskolát, és a vég­zett fiatalok kétharmada szakmunkásképző intézetben szakközépiskolában, vagy gimnáziumban tanul tovább. Utalt arra. hogy a mai fel­nőtt nemzedékek milliói az ifjúsági mozgalomban nőttek lel. A mai ifjúsági vezetők­nek is az a feladatuk, hogy alkahnassa tegyék önmagu­kat és egész ifjúságunkat a jövő feladatainak elvégzésé­re. Ez is forradalmi feladat, amelyhez nélkülözhetetlen a példamutatás- és jó példái csak az az ember tud mutat­ni, akinek nézetei és cseleke­detei harmonikus egységet alkotnak Ezt a példamuta­tást adja ifjúságunknak pár­tunk, ezt tükrözik felelősség­gel a kongresszus elé vitára bocsátott anyagok, dokumen­tumok­Fock Jenő beszéde A szövetkezeti tagok megtalálják számításukat Valter Imre, a balaton­szabadi November 7. Tsz elnöke bevezetőben ismertet­te közös gazdaságuknak az utóbbi években elért fejlő­dését, maid arról beszelt, hogy « szövetkezet tagjai gyakran találkoznak az ipar­ban dolgozó társaikkal- A beszélgetések során — mon­dotta — sokszor szóba ke­Dr. Nagy József: rül, hogy hogyan élnek. Az összehasonlításból min­dig kiderül, hogy a szö­vetkezeti tagok megtalálták számításukat. Akik a nehéz gépeken, a szállításban, az állattenyésztésben dolgoznak, magasabb keresethez jutnak, mint haspnló korú barátaik az ipari üzemekben vagy más munkahelyeken. A továbbiakban azokról a vezetőkről szólt, akik szá­mára a szövetkezet volt az iskola. Munka közben tanul­ták meg a vezetést, a tagság bizalmát korábbi munkájuk alapién érdemeltek ki, és szívós, szorgalmas munkával állták meg a legnehezebb idők próbáit is. Bizalomra bizalommal, és eredményes, sikeres munkával válaszol­tak. Rokonszenv a haladó erők harcával Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei bizottsá­gának első titkára egye­bek közt arról szólt, hogy Baranya megye 430 ezer lakosa közül 00 ezer dél­szláv és" német nemzetisé­gű — pártbizottságunk, ami­kor megvizsgálta a nemze­tiséglek helyzetét, megálla­pította, hogy a magyarok és a nemzetiségiek közötti ba­rátság mélyül, az egyenjogú­ság teljes. A nem magyar auyanyíloü lakosság is a szocialista Haza áHampolga raként vesz részt az építő munkában Megállapította, hogy a párt- és állami szerveknek még nagyobb figyelmet kell Mát A Gyulánó: fordítaniok a nemzetiségiek politikai és gazdasági egyen­jogúságának fejlesztésére, a nemzetiségi kultúra é« hala­dó hagyományok ápolására, bátorítani kell a közéleti te­vékenységet, igyekezni i kell felszámolni az itt-ott ta­pasztalható közömbösséget. Ezulán arról beszélt, hogy a megye dolgozói nagy öröm­mel fogadták a Görögország­ban és Portugáliában történt demokratikus fordulatot. Ái­őta is érdeklődéssel és ro­konszenvvel kísérik a haladó erők Harcét a demokrácia megerősítéséért, a fasizmus örökségének felszámolásáért. Két évvel ezelőtt magyar­országi látogatása sorén Alva­ro Cunhal elvtárs, a Portu­gál Kommunista Párt főtit­kára néhány napot töltött Baranyában, Illetve Pécsett is — mondotta. — Személyé­ben a nemzetközi munkás­mozgalom kiemelkedő egyé­niségét ismertük meg, aki­nek életútja, a kommunista eszmékért és a párt elveiért folytatott négy évtizedes küzdelme igen nagy benyo­mást tett ránk, és nagy tisz­teletet váltott ki belőlünk. Szívből üdvözöljük portugál elvtársainkat — mondotta íejezésül —, és kívánjuk, hogy az ország valamennyi haladó erejével összefogva, vigyék sikerre a szabad, de­mokratikus Portugália ügyét. Sok oktatási tennivaló Máté Gyuláné ceglád­berceli pedagógus egyebek között azokról az eredmé­nyekről számolt be, ame­lyeket a megye oktatási intézményei az elroűU évek­ben elértek. Az anyagi esz­közök, lehetőségek gyarapo­dására két tényt említett: a negyedik ötéves terv Pest megyében kétezer új óvodei hely létesítését jelölte meg, ezzel szemben tízezer kerül tető alá; a terv 220 új álta­lános Iskolai tanterem fel­épilcset írta eló, ám I97f> yér géig 440 épül. Tennivaló azonban még bőven van. ttert a rohamos fejlődés el­Oomán László: lenére is sok még a korsze­rűtlen, vagy éppen szük­ségtanterem. Máté Gyuláné a további­akban a Párt oktatáspolitikai hMtaruZrttunak végrehajtásá­ról szójt- Hangsúlyozta: nö­veltük a követelményeket a ról szpjt- Hangsú' no­diákok és pedagógusok köré­ben egyaránt. Kísérletek tör­téntek a tananyagcsökken­tésre, a differenciált módsze­rek és korszerű pedagógiai eljárások alkalmazására. Né­mileg csökkentettük a tanu­lók túlterhelését, eredmé­nyesebbé tettük az oktató­munkát- Tobb erőfeszítés' történt a családdal, a szülők­kel való kapcsolatfelvételre, az iskola és a család egysé­ges nevelési hatásainak a megteremtésére. Nem pa­naszkodni akarok, hanem ér­zékeltetni azt a feszültségei, ami ma eltölt bennünket, pedagógusokat. Mert szívünk mélyén egyetértünk a tan­anyagcsökkentéssel, de hogy mit, mennyit kell csökken­teni, vagy hogyan kell új mádon (anitani, az még nem alakult ki. A régi módsze­rekkel már nem akarunk, de az újak még nem kiforrot­tak, és mégis mindennap ka­tedrára kell állni. Nagyon várjuk a tanterv és az új módszerek egysegenek kiala­kítását, mert ez az oktatási reform megvalósításának alappillére, tartóoszlopa. Heghatározó az üzemi demokrácia Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács el­nöke beszéde elején hangsú­lyozta: munkánkban alapve­tő segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre érté­kelték és elemezték a X. kongresszus határozatai vég­rehajtásának menetét, útmu­tatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb fi­gyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. így a Központi Bizottság és a kpr­mány 1971 augusztusában tartott együttes tanácskozá­sa úgy ítélte meg, hogy 1970—1971-ben a termelő­ágazatok fejlődése összessé­gében megfelel a tervezett­nek, az életszínvonal az elő­irányzott mértékben emel­kedik; viszpnt megállapítot­ta, hogy népgazdaságunk egyensúlyát zavaró tényezők léptek fel a beruházási te­vékenységben és elsősorban ennek hatására a külkeres­kedelmi forgalom alakulásá­ban. A tanulságokat és a szük­séges tennivalókat az fkft októberében tartott országos gazdasági aktíva is megvi­tatta. A tanácskozás nyoma­tékosan rámutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozók, megengedhetet­len, hogy központi irányító szervek a szabályozóktól várjanak mindent, tétlenked­jenek, amikor intézkedniük kellene. Az országos gazdasági ak­tíva és az utána hozott mi­nisztertanácsi határozatok hiányóságainak kijavítása mellett azt a célt szolgálták, hogy egységes szemlélet ala­kuljon ki és egységes cselek­vés valósuljon meg a gazda­sági élet egész területén. A hiányosságok, a feltárt fe­szültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsü­lendő eredményeket. Ami azonban az egységes szem­léletet illeti, a javulás csak átmenetinek mutatkozott. Ennek következtében a gaz­dasági életben bekövetkezett kedvező változások tartós­ságáról ma sem lehetünk meggyőződve. A kormány munkájáról Ojra és újra azt tapasztal­juk, hogy több beruházást kezdenek el, mint amennyit határidőre, az anyagi eszkö­zök hiánya vagy a kivitele­ző kapacitás elégtelensége miatt be lehet fpjéznj. A termelői árak váltpzta­tásának már a hírére is az üzemek jó 'előre készleteket gyűjtenek, gz történt a múlt év végén is és ezzej éők te­rületen zavart okoztak a termelés folyamatosságában. Es sorolhatnék még jó né­hány, mindenki által ismert negatív jelenséget, amelye­ket el lehetne kerülni, ha a minisztériumok vezetői Összkormányzati fejjel gon­dolkodnának és ebben a szel­lemben irányítanák, ellen­őriznék vállalataikat. A Minisztertanács elnöke ezután « kormányzat mun­káját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok végrehajtásával, a kormány ellenőrző tevékenységével, önkritikusan hangsúlyozva, hogy ezen még gpk a javí­tani való. bár Véleményem gében • Dömén László, az Egri Dohánygyár igazgatója fel­szólalásában hangsúlyozta: a gazdasági építőmunka sike­rének fppfps tényezője az ü?emi demokrácia szélesí­tése, tartalmasabbá téfe­A szocialista vezető akkor tudja feladatait vég­rehajtani — mondotta —, ha beosztottai vagy még inkább munkatársai segítenek neki; a munkatársak viszont csak akkor segítenek, ha a vezetés Cé'Jaif magukévá teszik­Képtelenség úgy tekiRtéU* például egy ezer főt foglal­koztató váilaiatpt, hogy az száz fejből és kilencszáz pár kézből áll. A korszerű válla­lat ma közös célra egyesül is a cél érdekében szervezet­ten tevékenykedő emberek egysege. Jó példaként említette a „Dolgozz Hibátlanul" moz­galmat, kiemelve, hogy e mozgalom elterjedése nép­gazdaságunkban nem egyéb, miht a yállalatok egyik le­hetséges yálassa az pj köve­telményekre. 4 vezetés „be­avatja" a munkásokat és al­kalmazottakat a vállalat ter­Intézkedések elemezte a helyzetet és min­denekelőtt politikai szem­pontból vizsgálta a felada­tokat. A Közpopti Bizottság határozatában feltárt fogya­tékosságok rámutattak a kormányzati munka gyenge­ségeire, tevékenysége követ­kezetlenségeire. Ezután a kormány szerint tevékenységében az említett hiányosságok to­vábbra t® fennmaradlak — igyekezett erőfeszítéseit a határozatok hiánytalan vég­rehajtására összpontosítani­A munka jobb összehango­lása és a tervszerűség erő­sítése érdekében létrehoztuk az állami tervbizottságot. A közművelődés fejlesztésén bejül előtérbe helyeztük a szakmai műveltség színvo­nalának emelését, a munká­sok továbbképzési rendsze­rét és a vezetőképzést. Konk­rét lépéseket tettünk a jö­vedelemelosztásban tapasz­talt aránytalanságok csök­kentésére, illetve fokozatos megszüntetésére. A munkások bérének nö­vekedése mind az előirány­zathoz, mind az ipari ered­ményekhez képest elmaradt és ezért kiigazításra szorult. A kormány fontos felada­tának tekintette a nők hely­zetének mpgjuvítápáról szóló párthatározatok végrehajtá­sának elősegítését. fSptékelte a gyermekgondozási segély, a gyermekintézmény-fejlesz­tés és egészében véve a de­mográfiai helyzet alakulását, a lakásépítés helyzetét- A tények, a számszerű ered­mények azt bizonyítják —, hogy mindezeknek a kérdé­seknek a vizsgálatát megfe­lelő intézkedések követték, amelyek mind a párt elvi Útmutatásának, mind a lakosság jogos várakozásai­nak megfeleltek. Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi fe­szültségek megszüntetésére, fde sorolhatók a magas jö­vedelmek fokpzott megadóz­tatása, a telek- és üdülőtu­lajdon korlátozása, a tisztes­ségtelen haszonról, a gazda­sági bírságról intézkedő jog­szabályok, a bűntetőeljárás­ban a vagyoni hátránnyal já­ró büntetések széles körű al­kalmazásáról, valamint a fo­kozott árellenőrzésről szóló intézkedések- Határozatot hoztunk továbbá a raunkás­iakás-építés fokozottabb se­gítésére, bérügyi és más szp­ciáüs kedvezmények beveze­tésére, valamint az alacsony nyugdíjak emelésére. A gazdasági szerkezet fo­lyamatos átalakítására töre­kedve, döntést hoztunk a központi fejlesztési prpgra­mok jobb műszaki-gazdasá­gi előkészítéséről. a gazda­ságirányítás szabál yozd rend­szerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati ter­mékszerkezet gazdaságossá­gát javító lehetőségeket. Hl érdekviszonyok kérdései Ezután a kormányzati munka fejlesztésének továb­bi feladatairól szólott, majd rátért az érdekviszony-pk problémáira: — Pártunk felismerte, ele­mezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a nép­gazdasági érdekek agymás­hoz való viszonyát, világo­san megjelölte az ezzel kap­csolatos konkrét teendőket­E három érdek létezésével és egyidejű hatásával to­vábbra is számolnunk kell, ezért arra törekszünk, hogy kpzöttŰk megfelelő ósszhan­gqt tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak és számolnunk kell vele, hogy a ipypbpn is lesznek olyan esetek, amikor a helyi, a csoportérdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel. Uyen esetekben nem elegen­dő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődlegességét, ha­nem cselekedni kell érvénye­sítéséért. Az állami szerveknek min­dig kötelességük megvizsgál­ni, hogy az adott esetben miért ütköztek össze az ér­dekek és a kiváltó okokat kel} megszüntetni. A párt­és a társadalmi szerveknek minden szinten olyan lég­kort kell ki alakitanuk, amelyben helyileg ts ered­ményesen érvényesíteni le­het a népgazdasági, az össz­társadalmi érdekeket. Azok ellen, akik a törvényes ren­delkezéseket — psoportérde­kekre hivatkozva — tudato­san megsértik, továbbra is a tarvények szigoréval kell el­járni. Nem kevésbé szigorú­an kell fellépni persze azok ellen, akik a konkrét ügyek kellő elemzése nélkül, gz össztársadalmi érdekekre hi­vatkozva elnyomják a? egész társadalom érdekét jól szol­gáló helyi, üzenti, vállalati, szövetkezeti kezdeményezé­sekét- Áz egész társadalom javára biztosítanunk keli az egyéni, a psoport- és a tár­sadalmi érdek összhangját. A továbbiakban a negyedik ötéves terv eddigi teljesíté­sének eredményeit ismertette én kifejezte azt a meggyőző­dését. hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk. — A X. kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának fontos esz­köze az 1971—75-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megállapíthat­juk, hogy az előirányzott célokat sikerrel teljesítjük­A nemzeti jövedelem a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben, pt év alatt várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1979. közötti tíz esztendőben. w A növekedés extenzív forrásainak csökkenése mel­lett tehát nemcsak fenntar­tottuk, de némileg gyorsítot­tuk is a gazdasági fejlődést Ez számottevő sikere pártunk gazdaságpolitikájának. A nép­gazdaság leggyorsabban fej­lődő ágazata továbbra is az ipar. Termelése a tervezett­nel nagyobb mértékben, vár­hatóan 38 százalékkal nö­vekszik­— Az ipari struktúra át­alakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobbrészt az előirányzat­nak megfelelően teljesülnek. Javult a hatékonyság, a ter­melés növekedésének több mint 90 százaléka a munka termelése, az új termelési eljárások, az. új fajták szé­lesebb körű elterjesztésével, az anyagi-műszaki bázis oő­vftésével, a mezőgazdasá | dolgozók munkáiának erei menyeként a tervezett IS— 16 százalékkal szemben 18— 19 százalékkal lesz magasabb, bűnt az előző öt évben. — A lakosság életkörül­ményeinek javítása szem­pontjából nagy fontosságú be­ruházások - mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvoda­építés, a várpsi közlekedés­fejlesztés — aránya az ösz­szes beruházásból a meg-

Next

/
Thumbnails
Contents